Élet és Tudomány, 1992. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-03 / 27. szám
TARTALOM SZERINTEM... ...elég sokáig váratott magára az a műtét, amelyhez a Magyar Műsorszóró Vállalat júniusban hozzákezdett. Kísérletképpen egy-egy műsort nem a már harminc év óta alkalmazott SECAM-, hanem az Európában legjobban elterjedt PAL-rendszerű szabvány szerint sugározta. A műsort az úgynevezett egynormás tévékészülékek tulajdonosai csak fekete-fehérben nézhették. De vajon miért van szükség a SECAM leváltására, hiszen eddig jól megvoltunk vele? A közhasználatú színes televíziós műsorszórás első szabványa az Egyesült Államokban született meg 1953-ban, ATS’C(IVational Television System Committee) néven. Már az elkészítésekor tudták, hogy a rendszer egy sor kompromisszumot tartalmaz. Mindenekelőtt figyelembe kellett venniök, hogy az USA-ban akkoriban már több mint 50 millió fekete-fehér vevőkészülék volt használatban. Ezért úgy kellett sugározni a színes műsorokat, hogy azokat a fekete-fehér készülékek tulajdonosai is nézhessék. Európában később vált a színes televízió közkinccsé, mint az USA-ban, ezért földrészünkön a színes televíziózás két korszerűbb változata terjedt el. Az egyik rendszer a PAL (Phase Alternation Line ) váltakozó fázisú képsorok), a másik pedig a SECAM (Sequentiel Couleur A Memoire memóriában tárolt színek összehasonlítása) szabvány szerint építkezett. Az előbbit a német Telefunken cég laboratóriuma dolgozta ki W. Bruch vezetésével, az utóbbit pedig a francia Henry de France és csoportja készítette el. Franciaország — természetszerűen — a SECAM-rendszer mellett döntött, s ugyancsak ezt a rendszert vezették be a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és hazánkban is 1962-ben. Románia, Jugoszlávia és a legtöbb nyugat-európai ország a német szabvány szerint építkezett. Az idők során mind a két rendszert módosították (finomították). Arról, hogy melyik rendszer a jobb, megoszlik a szakértők véleménye. Abban azonban egyetértenek, hogy mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai, s hogy elvileg mindkettő jól használható. Ám a két rendszer kényszerű együttélése egyre növekvő gondokat okoz. A kettősség többletkiadással jár, elsősorban a műsorkészítésben, a műsorcserében és a készülékgyártásban (például a készülékeket mindkét renszerű adás vételére alkalmassá kell tenni). A kettősséget tehát meg kell szüntetni. A kérdés csupán az, hogy melyiktől váljon meg Európa. Nyilvánvalóan azt a rendszert kell megtartani, amelyiket többen használják. Ez pedig egyértelműen a PAL-rendszer. És ez az Európai Közösség országaiban is általános szabvánnyá lép elő, mi pedig e közösségbe való bebocsátásra várunk. Ez önmagában is magyarázatul szolgálhat arra, hogy Magyarország miért „vált rendszert” az elkövetkező években. Kun József LXVII. évf. 1992. VII. 3. 27. szám 635 A kulcskérdés: az egyenletes nyomás LIcSJ-E MESTERSÉGES GYÉMÁNTUNK? Dr. Tóth József Lajos 836 Merre tovább, magyar tudomány? LEGSÜRGŐSEBB TENNIVALÓINK Fodor Lajos István 841 LENIN LELKIISMERETFURDALÁSA Kun Miklós 843 Nyelv és élet Ki vacsorázik PILÁTUSNÁL? Lámbokréthy Péter 844 1992. JULIES CSILLAGNÉZŐ Gesztesi Albert 845 A GOMBÁK „CSALÁDTERVEZÉSE” (A New Scientist nyomán) 848 HARGITAI TŐZEGLAPOK Haller István 851 A szőke isten városa TIAHUANACO Gondárné Seregi Katalin 854 HASZNOS , TUDNIVALÓK 855 Különleges zöldségek A MUNGOBAB Dr. Horváth György 858 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 857 PF. 47. 858 Négyszemközt az orvossal A VETÉLÉS OKAI Dr. Saly Sándor 859 A TUDOMÁNY VILÁGA ITTHON — KÜLFÖLDÖN 883 Lélektani lelemények FIZETÉS TESZI AZ EMBERT? Mannhardt András A hátlapon CSIKÓFEJES CITERA Birinyi József Címképünk: Pöfögő pöfeteg (A gombák,,családtervezése” című cikkünkhöz) Következő számunk tartalmából: Tart-e még az aszály? • Ormányok és kormányok • Főpapi sorsok • A földerdő kalapos fái • Az elefántokat (is) lelövik ugye? • Galilei peréről. 192-ben • A tudomány világa 834/ET 1992/27 MAECENAS Az Élet és Tudomány kiadását 1992-ben az ICI Hungária 0,25, a Magyar Hitel Bank Táncsics Mihály Alapítványa 0,5, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 7, a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány 0,25 millió forinttal támogatja. Pártolóink figyelmébe! Az Élet és Tudomány Egyesület bankszámlaszáma: OTP MNB 218-98086; csekkszámlaszám: 516-33075-6. Postacímünk: ÉTÉ, Budapest VIII., Bródy S. u. 16. KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. ,ADENOZIL-MONOFOSZFÁT (AMP): izomodenilsav a nukleotidok csoportjába sorolható vegyület; tisztított kígyóméregből speciális enzimes hidrolízissel állítják elő. Rendesen megtalálható az izomszövetekben, ahol az intenzív izommunka hatására erősen megnövekszik a töménysége. (A gombák „családtervezése") ALKALOIDOK: bonyolult kémiai szerkezetű, egyes növényfajokban keletkező, nitrogéntartalmú bázisok, amelyek egy része emberben, állatban erős élettani hatást vált ki vagy mérgezést okozhat. (A mungóbab) FILAMENTUM (szál, fonal): különféle objektumok (a Nap, bolygók, felhők, sejtek) felületén megfigyelhető széles szerkezetű, fonalszerű alakzat. (A tudomány világa) GLIKOZIDOK: egyszerű szénhidrátoknak vagy diszacharidoknak más vegyületekkel alkotott származékainak gyűjtőneve. A molekula nem cukorszerű része az águkon, amely lehet például alkohol, fenol vagy nitrogéntartalmú gyűrűs vegyület. A hidrolízise enzimek hatására is végbemegy. (A mungóbab) MEGALITIKUS ÉPÍTÉSZET: a történelem előtti korból származó faragatlan nagy kövekből egybeállított emlékek. (Tiahuanaco) OMUNIZMUS: a gép valamennyi homogén és inhomogén mechanizmusának láncolatát egységbe foglaló rendszer. (Lesz-e mesterséges gyémántunk?) PARADIGMAVÁLTÁS: egy tudománynak új paradigmarendszerre való áttérése. Paradigmának (lat., gör., példa, minta) nevezzük az egy tudományos közösség minden tagja által egységesen elfogadott fogalmi, elméleti rendszert. Egy adott tudósközösséget éppen az különböztet meg a többitől, hogy elfogad egy bizonyos paradigmarendszert. ~ról beszéltünk például a csillagászatnak a kopernikuszi rendszerre való áttérésekor. (Merre tovább, magyar tudomány?)