Élet és Tudomány, 1994. július-december (49. évfolyam, 26-52. szám)

1994-07-29 / 30. szám

ni “. Barabás Zoltán rs. 4/ ■ rovata Koós Árpád (Budapest): „A lap 25. számának 770. oldalán dr. Pécsi Tibor foglalkozik az úszás­­oktatással. Tízéves koromban a Rudas fürdőben kezdtem úszni tanulni. Hat leckét vettem a «beló­­gatós» módszerrel, de az oktatási kellékektől egy csomó furunkulust kaptam, ezért a tanulást abba kellett hagynom. Ennyi oktatás után egyáltalán nem tudtam úszni. Aztán 1951-52-ben, már egyete­mi hallgatóként a kötelező MHK-oktatás kereté­ben, minden segédeszköz nélkül tanultam meg úsz­ni. Néhány foglalkozás után már a mélyvízben gyakoroltuk a mellúszást. Vadas Ferenc Kerületi csarnokaink (779. oldal) című cikkét olvasva eszembe jutott, hogy a Kriszti­na körúti kis csarnok édesapám pályázatot nyert terve alapján épült. A kis csarnok a II. világháború idején is működött, amikor a Batthyány téri csar­nokban katonai repülőgépek alkatrészeit gyártot­ták. A Déli pályaudvar körüli harcok alatt az épü­let annyira tönkrement, hogy nem nyitották meg újra. A telken ma a Buda Penta szálló áll." Válás György (Budapest): „Külföldi utam miatt csak most jutott a kezembe az ÉT idei 14. száma. A Pf. 47. rovatban Barna Péter nevű olvasójuknak, aki ideológiai alapon kifogásolja a budai középkori zsinagógában lezajlott iszonyatos vérengzés meg­említését, a szerkesztő többek között így válaszol: «Az, hogy Buda visszavívásakor a keresztény csa­patok felgyújtották-e a zsinagógát, ténykérdés. A korabeli levéltári anyagok egyértelműen bizo­nyítják, s a korszakkal foglalkozó történészek kö­zött egy sem akad, aki másképp tudná. Miként az is tény, hogy az ártatlan polgári lakosok (zsi­dók is, keresztények is) bennégtek. Élő tanú, per­sze, már nem akad.» A válasz lényegével egyetér­tek, de a keresztény áldozatokra vonatkozó téves közlés helyett (éltek egyáltalán keresztények a 145 éves török megszállás alatt álló Budán?) és az élő tanúkra vonatkozó kissé rosszízű megjegyzés helyett talán helyénvalóbb lett volna idézni az eset egyik leghi­telesebb kutatójának, Zolnai Lászlónak, a budavári gótikus szobrok feltárójának a «tanúvallomását» Kin­cses Magyarország című könyvének 215. oldaláról. Zolnay az 1517. évi breznóbányai szörnyűségekről írva ezt mondja: «Talán csak Budán, 1686. szeptem­ber 2-án találjuk párját! (Amikor is az európai egye­sült keresztény haderőknek katonái a védtelen budai zsidókat zsinagógájukba terelték, s azt rájuk gyújtot­ták! Ez, sajnos, így igaz! A történteket az életben maradottak egyike megírta. Az elpusztított zsidók­nak tetemeit pedig - zsinagógájukkal egyetemben - én tártam fel 1964-ben.) Ez az Oradour sur Marne-ra vagy Lidicére emlékeztető eset azért oly fájdalmas, mert a gaztettet - sem Breznóbánya, sem Buda eseté­ben - nem lehet holmi pogány ellenségre kenni! Sa­ját, jófajta gazemberség volt az!» Azt hiszem, az áldozatok maradványainak megtalá­lása (a zsinagógában, ahova - a keresztény templo­mokkal ellentétben - szigorú vallási tilalom miatt so­hasem temetkeztek) minden levéltári anyagnál meg­győzőbben bizonyítja az eset megtörténtét.” Mindkét pontosítást és kiegészítést köszönjük. kérdezz - felelek N. K. budapesti olvasónk kérdezi: mi volt a legna­gyobb sebesség, amelyet eddig földi (földön haladó) járművei elértek ? Kérdezz - felelek rovatunk válaszol: a legnagyobb sebességet az angol Richard Noble érte el 1983 októ­berében, Thrust 2 elnevezésű sugárhajtású kocsijá­val: a rekord óránként 1018 kilométeres (633,468 mérföldes) sebesség volt. Noble már két éve alapos kutató-fejlesztő munkát végez, hogy elkészítse Thrust SSC jelzésű új kocsiját, amellyel 1995 őszén a nevadai Fekete Szikla sivatag­ban szeretné megdönteni a saját rekordját. Méghoz­zá nem is akárhogyan, mert az SSC lesz az első gépjármű, amely gyorsabb a hangsebességnél. Ehhez az erőt a kocsitest két oldalán elhelyezett egy-egy Rolls Royce Spey 205 sugárhajtómű szolgáltatja majd, amely nem más, mint a Phantom harci repülők hajtóművének a továbbfejlesztett változata. Tekin­tettel arra, hogy a kocsi tervezett végsebessége órán­ként 1367 kilométer lesz, megépítéséhez alapos aero­dinamikai számítások és vizsgálatok szükségesek. Még egy érdekesség: az SSC gyorsulása kétszer ak­kora lesz, mint egy Formula-1-es versenyautóé. Hirdetésfelvétel mindennap: PESTEN, AZ EXPRESSZ UDVARBAN (Budapest VIII., József körút 9.) BUDÁN, AZ EXPRESSZ IRODÁBAN (Budapest XI., Bartók Béla út 32.) Telefonon: 117-5433 Telefaxon: 118-7444, 266-0556 A la­p amiben a hirdetés a lényeg! 1994/30 ET/953 CC

Next