Élet és Tudomány, 1995. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
1995-07-07 / 27. szám
val végezték, így kizárható az utólagos külső fertőzés lehetősége, s egyben megakadályozható az egykor élt baktérium „kiszabadulása” is. A feltámasztott baktérium alaktani, biokémiai, enzimatikus és molekuláris jellemzése megerősítette azt a feltevést, hogy a borostyánba zárt méh potroha valóban egy életképes Bacillus sphaericussal azonosítható szervezet endospóráját rejtette magában. A vélhetően ősi szimbionta nagyon hasonló a ma élő méhek tápcsatornájában élő baktériumokhoz. Legelőször azt kell ilyenkor kétséget kizáróan igazolni, hogy a mintákból kitenyésztett szervezetek nem a mintavétel vagy a vizsgálat során, a mai környezetből kerültek oda. A régebbi ilyen kutatások némelyikében valóban nem jártak el kellő körültekintéssel, és bizony előfordulhatott, hogy elővigyázatlanságból megfertőzték a mintát. Az utóbbi évek körültekintő kutatásainak eredményeit azonban ilyen alapon már nem lehet kétségbe vonni. A BOROSTYÁNBA DERMEDT ROVAROKBAN ÉLETKÉPES BAKTÉRIUMSPÓRÁK LEHETNEK Egy spóraképző bacilus MEGFESTETT SEJTJEI. A PIROSRA SZÍNEZŐDŐ, GÖMBÖLYDEDEBB FORMÁK A SPÓRÁK EGY KITENYÉSZTETT BACILUSTELEP MEDÚZAFEJRE EMLÉKEZTETŐ SZÉLE. A TENYÉSZETET METILÉNKÉKKEL SZÍNEZTÉK 836 ■ Élet és Tudomány ■ 1995/27