Élet és Tudomány, 1995. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)

1995-07-07 / 27. szám

val végezték, így kizárható az utóla­gos külső fertőzés lehetősége, s egy­ben megakadályozható az egykor élt baktérium „kiszabadulása” is. A feltámasztott baktérium alaktani, biokémiai, enzimatikus és molekulá­ris jellemzése megerősítette azt a fel­tevést, hogy a borostyánba zárt méh potroha valóban egy életképes Bacil­lus sphaericussal azonosítható szer­vezet endospóráját rejtette magában. A vélhetően ősi szimbionta nagyon hasonló a ma élő méhek tápcsator­nájában élő baktériumokhoz. Legelőször azt kell ilyenkor kétsé­get kizáróan igazolni, hogy a min­tákból kitenyésztett szervezetek nem a mintavétel vagy a vizsgálat során, a mai környezetből kerültek oda. A régebbi ilyen kutatások némelyiké­ben valóban nem jártak el kellő kö­rültekintéssel, és bizony előfordul­hatott, hogy elővigyázatlanságból megfertőzték a mintát. Az utóbbi évek körültekintő kutatásainak ered­ményeit azonban ilyen alapon már nem lehet kétségbe vonni. A BOROSTYÁNBA DERMEDT ROVAROKBAN ÉLETKÉPES BAKTÉRIUM­SPÓRÁK LEHETNEK Egy spóraképző bacilus MEGFESTETT SEJTJEI. A PIROSRA SZÍNEZŐDŐ, GÖMBÖLYDEDEBB FORMÁK A SPÓRÁK EGY KITENYÉSZTETT BACILUSTELEP MEDÚZAFEJRE EMLÉKEZTETŐ SZÉLE. A TENYÉSZETET METILÉNKÉKKEL SZÍNEZTÉK 836 ■ Élet és Tudomány ■ 1995/27

Next