Élet és Tudomány, 1996. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-26 / 4. szám

ÉLET ÉS TUDOMÁNY A TUDOMÁNYOS­­­­ ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT ÉS A KÖZLÖNY - ÉS LAPKIADÓ KFT. HETILAPJA Főszerkesztő: Herczeg János Főszerkesztő-helyettes: Kerner István Szerkesztőség: Budapest VIII., Bródy S. u. 16. Postacím: Budapest, Pf. 47. 1428 Telefon: 138-3777 ■ Telefax: 138-2472 Kiadja: a Közlöny- És Lapkiadó Kft. Felelős kiadó: Nyéki József ügyvezető igazgató 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Levélcím: 1394 Budapest, Pf.: 361 Telefon: 266-5191 ■ Telefax: 266-5190 Nyomdai előkészítés: Írisz Kft. Felelős vezető: Pórffy András Nyomtatás: Közlönynyomda, Lajosmizse Felelős vezető: Burján Norbert Index: 25 245 ISSN 0013-6077 Megjelenik a TIT Élet és Tudomány Egyesülete gondozásában A szerkesztőbizottság elnöke: Andorra Rudolf A szerkesztőbizottság tagjai: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bácskai Tamás, Berényi Dénes, Botos Katalin, Csányi Vilmos, [Fenyő Béla], Forgács Iván, Grétsy László, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Néray Katalin, Pais István, Szentgyörgyi Zsuzsa, Tátrai Zsuzsanna, Vásárhelyi Tamás, Vigh Károly Olvasószerkesztők: Szőke István (társadalomtudományok is), Welder Ildikó (természettudományok) Képszerkesztő: Újvári Imréné Tervezőszerkesztő: Hornyánszky Katalin Fotó: Bojtár Ottó Főmunkatárs: Barabás Zoltán Rovatszerkesztők: Albert Valéria (mezőgazdaság, földrajz), Barabás Zoltán (biológia), Fodor Lajos (fizika), Gajzágó Éva (A tudomány világa), Juhari Zsuzsanna (történelem, néprajz, régészet), Kerner István (műszaki tudományok), Pécsi Tibor (orvostudomány) Levelezés: Karsai Gyöngyi Meg nem rendelt fényképekért és kézira­tokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Az Élet és Tudomány előfizethető a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-nél (postacím: 1394 Budapest, 62. Pf. 357.). Megrendelhe­tő telefonon és faxon: 117-9999, 118-6668 138-3777. Előfizetésben terjeszti a Fáma Rt. (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.), telefon: 118-8557. Árusításban megvásárolható: a Közlöny­boltban (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., tel.: 267-2780), a HÍRKER Rt., a NHRT és a regionális lapterjesztők árusítóhelyein. Régebbi számaink beszerezhetők a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Előfizetési díj negyedévre 828 Ft Külföldön terjeszti a „Kultúra” Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, Pf. 149. 1389 Kínaiak Japánban • A külföldi kör- L bA //)■(•.cí/­c­i’iilo beilleszkedés .1/ egyik legn.t­'ip. gyohh prob.ikdtck­ .1/ ember .ilk.ilm.i/ kodóképességének. A/, aki huzamosabb W II B időre idegenbe kerül, nemcsak az isme­­rős környezet és szokásrendszer met. a B­HH ..ha/.11 p.ily.t" nyújtotta biztonságát ve­szín el, hanem azoktól a személyektől is s" elszakad, akikre addig nehéz helyzetek­ben mindig számíthatott. S a beillesz­­kedés nem sikerül megfelelően, az az egész küldetés sikerét veszélyeztetheti - 4, például a külföldön tanuló diákok eseté­ben. A kudarcok esélyének csökkentése ■BIV^ 11 9 végett fontos megvizsgálni, hogy kik se­gíthetik legeredményesebben a külföld- ^ re ker­ülő szemek t az alkalmazkodásban. Y1111 Huey Jait és Hinmii I-akada, a Hi- i csi­u.il 11gy­etem kel pszichológusa egy' Hínai nemrégen közzétett t­anulmámálban azt­­ vizsgálta, h­ogy az egyetemen tanuló ki-HHB Si - nai diákok kiktől fárnak, illetőleg kiktől kapnak segítséget, s ettől mennyire függ beilleszkedésük sikere. A felmérésben hatvannégy kínai diák vett részt. Kérdőik­ek kitöltéseiés arra a fVBBHH kérdésre kellett \ .ilaszolnunk, hogy Q IflB mennyi segítséget várnának el, illetőleg mennyit kapnak valóságosan a követ­­Kc:" IK'g\ tie r.isbol: lap,in protess/o '^jjra roktól, japán diákoktól, más külföldi diákoktól, egyetemen kívüli japán ba­rátoktól. A válaszadóknak pontozással kellett meghatározniuk, hogy a különféle csoportokba tartozó személyek mennyire segítik őket hasznos taná­csokkal, felvilágosításokkal egyetemi munkájuk során vagy a mindennapi élet dolgaiban. Külön kérdőív vizs­gálta a beilleszkedés sikerét. A diákoknak - ismét ponto­zással — meg kellett állapítaniuk, mennyire éreznek ön­magukra érvényesnek bizonyos állításokat. Ezek között például ilyenek szerepeltek: „Ezen az egyetemen nem él­vezem a munkát és a tanulást”, „Mostanában gyakran va­gyok ideges”. Az eredményekből kiderült, hogy a diákok minden for­rásból kevesebb segítséget kaptak, mint amennyit szerettek vol­na. A kínai diákok a legkevesebb segítséget az egyete­men kívüli japánoktól kapták, s ez arra utal, hogy a kül­földieknek nemigen volt esélyük rá, hogy közvetlen környezetükön , az egyetemen­­ kívül baráti kapcsola­tot építsenek ki. Szomorú eredmény az is, hogy a leg­több segítséget az egyetemen tanuló többi külföldi diáktól kapták, vagyis azoktól, akik maguk is kevéssé voltak já­ratosak a helyi viszonyokban. A legrosszabbul azok a di­ákok illeszkedtek be, akik külföldi társaiktól és a japán diákoktól várták a segítséget. A legsikeresebben beillesz­kedők azok voltak, akik úgy érezték, hogy a japán pro­fesszorok számottevő segítséget nyújtottak nekik. Mind­ez arra mutat: egyetlen egyetemen sem célszerű abban bízni, hogy a helyi diákok majd „eligazítják” a külföldi­eket. A leghatékonyabb segítséget a tanárok képesek nyújtani. Mannhardt András CSEPLESZ: hashártyakettő­­zet. A kis­ a máj alsó felszíné­ről húzódik le a gyomor kisgör­­bületéhez, míg a nagy­ a gyo­mor nagy görbületéről kötény­szerűen lóg le az első hasfal és a belek között. Az utóbbi voltaképpen négy lemezből áll, mert a kettőzet a hasüreg alsó részén visszahajlik. (A gyomorrák) GLEBA: a zárt termőtestű pö­­feteggombák többrétegű bur­kán belül található spóratermő rész. A termőtest csupán a spórák megérésekor nyílik fel. (A gombák királya) METALLOCÉN: olyan fémtar­talmú szerves vegyületek gyűjtőneve, amelyekben két párhuzamos (ciklopentadién-) gyűrű között helyezkedik el a fématom. Minthogy nincs bennük kettős kötés, nem telí­tetlen tulajdonságúak, hanem olyanok, mint a benzol. A leg­fontosabb­­ a ferrocén, de egyéb fémek is képeznek cé­­neket: nikkelocén, kobaltocén, rutenocén, ozmocén stb. (A tudomány világa) RITUALIZÁCIÓ: valamely vi­selkedési elemnek az eredeti funkciójától eltérő, a fajtársak közötti kommunikációt szol­gáló megjelenése. Klasszikus példa rá, amikor sok récefaj nősténye felbujtja a választott hímet a másik hím megtáma­dására. (Már megint ag­resszió!) *Ui N *­­S III 'htt III Élet és Tudomány ■ 1996/4 ■ 127 ^—Y— O ^ I 1 ^ J Cikkeinkben csillag jelzi­­ azokat a kifejezéseket ■ és neveket, amelyek­­ a kislexikonban szerepelnek CIKLOOLEFINEK: telítetlen gyűrűs szénhidrogének, ame­lyekben egy kettős kötés van. Általános képletük: CnH2n­ 2. (­A tudomány világa)

Next