Élet és Tudomány, 1997. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-03 / 1. szám
Anjou-királyok időszakában évente mintegy 2500 kilogramm aranyat és 10-15 ezer kilogramm ezüstöt termeltek ki. Arany termelésünk az európainak továbbra is 80 százaléka, a világtermelésnek 30 százaléka volt, az európai ezüstnek pedig egynegyede magyar bányákból származott. Az egyéb fémeknek, főként a réznek, az ólomnak és a vasnak a termelése is jócskán megnőtt. Az aranykorszak a XV században is folytatódott. Ércbányáink gazdagságát, műszaki színvonalát tanúsítja a német orvos és természettudós Georgius Agricolának De re metallica libri XII című könyve. Abban fametszetes rajzokon is láthatjuk a Selmecbányát — lovakkal is hajtható vízemelőgépet, a „magyar” nemesfém-elválasztó kemencét stb. Nemesfémbányászatunk a XV század vége felé azonban hanyatlani kezdett. Az érctelérek mentén a bányászat egyre nagyobb mélységbe kényszerült le, ezért gondot okozott a bányavíz ki- A HÍRES ERDÉLYI ARANYNÉGYSZÖG Egykori aranybányászat NYOMAI A MAGAS-TAUERNBAN Aranyban gazdag érc zúzása és FONCSOROZÁSA (AGRICOLA NYOMÁN) 4 ■ Élet és Tudomány ■ 1997/1 ARANYÁSZOK A Duna fövenyében előforduló arany nagyon finom, legföljebb néhány század milliméter szemcseméretű, s jókora távolságból, a Magas Tauern ércesedéseiből származik. Noha a csallóközi-szigetközi szakaszon évszázadokon át mostak aranyat, az üzemi méretű kitermelés - nem tekintve néhány próbálkozást - sohasem gyökeresedett meg. A Duna hordalékában köbméterenként csupán néhány 100 milligramm arany van. Ennyi még megélhetést nyújthatott az egyszerű és olcsó eszközökkel dolgozó aranyászoknak, de nagyobb vállalkozást már nem alapozhattak rá. Az aranyászok javarészt az áradásokkor lerakódott friss, nehéz ásványokban dús hordalékból mosták ki az aranyat, Pozsonytól egészen Mohácsig. A folyó egykori kavicszátonyai is tartalmaznak aranyat. Ezekből szintén kivonható arany megfelelő technológiával (a kavicsbányászat mosásos osztályozása során melléktermékként). A Dráva ugyancsak az Alpok ércesedéseiből származó aranyat szállít, s a folyó egy-egy szakaszán dolgoztak is aranymosók. Az Alföld nagy folyóinak, a Tiszának és a Kőrösöknek a felső szakaszán szintén akadnak elsődleges aranyércesedések, és ott a belőlük származó aranyszemcsék a folyóvizekben is jelen vannak. M. F