Élet és Tudomány, 1998. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-03-13 / 11. szám
Agyas kérdés A beszéd emberi mivoltunk egyik legfontosabb jellemzője. A szakértők körében hosszú ideig tartotta magát az a nézet, hogy az emberi agyban a beszédközpont sokkal fejlettebb, mint az állatvilág többi tagjában. A Kolumbiai Egyetemen méréseket végeztek annak eldöntésére, hogy ez valóban így van-e. Összehasonlították a csimpánz és az emberi agy beszédközpontját. Az emberekben ez általában a bal féltekében, az agy hátsó részén található, s ott nagyobb, mint a jobb féltekében. A mérések szerint a csimpánzok 94 százalékának szintén nagyobb a bal féltekei beszédközpontja. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: ha a majmoknak van beszédközpontja, akkor vajon beszélni is tudnak? Ralph Holloway, a Kolumbiai Egyetem antropológiaprofesszora szerint ha beszédről nincs is szó, a csimpánzoknak valószínűleg sokkal fejlettebb kommunikációs rendszere van, mint azt eddig feltételeztük. Ez a rendszer főleg gesztusokból, mozdulatokból áll, amelyekben a test több része — az arc, a kezek, a törzs — is részt vesz, s olykor hangadlások segítik az állatokat abban, hogy jobban megértsék egymást. A süketséggel és más kommunikációs betegségekkel foglalkozó Allen Braun szerint, valószínű, hogy a csimpánzok és az ember közös ősére egyaránt jellemző lehetett a beszédközpont aszimmetriája. A majmok és az emberi faj fejlődése mintegy 6- 8 millió évvel ezelőtt vált külön. Allen Braun szerint lehet, hogy csak ezután alakult ki a beszédközpont. (Science Daily Magazine) Páratlan őslényleletek az Antarktiszon Argentin és amerikai kutatók a hadroszauruszok körébe tartozó „kacsacsőrű” dinoszauruszok, egy ősi, eddig ismeretlen madárfaj, és nagyszámú tengeri óriáshüllő maradványaira bukkantak az Antarktiszi-félszigettől keletre fekvő Vega-szigeten. A dinoszaurusz fogazatát 66-67 millió éves kréta időszaki homokrétegben találták meg, és Mike Woodburne, a Kaliforniai Egyetem paleontológusa szerint az, hogy ez feltűnően hasonlít az egyidős amerikai leletekre nyomós érv amellett, hogy még akkoriban is szárazföldi „híd” köthette össze Dél-Amerikát az Antarktisszal. (Szerinte az erszényes emlősök is ezen át, az Antarktiszon keresztül kerülhettek Dél-Amerikából Ausztráliába.) A hadroszauruszok az amerikai dinoszauruszoknak egy sajátos csoportjába tartoznak: a koponyájuk olyan taréjszerű képződményben végződött, amely hangerősítésre volt alkalmas, s ebből a kutatók azt gyanítják, hogy az állatok valóságos „társas életet” élhettek. (Lásd rovatunk múlt heti, Dinobeszéd című hírét. ( A szerk.) Némelyikük felemelkedve akár a 6 métert is elérhette. Scott Borg, az antarktiszi geológiai és geofizikai kutatóprogram vezetője szerint a leletek sokat segíthetnek abban, hogy rekonstruálják az Antarktisz hajdani növényzetét és állatvilágát, amely akkoriban igencsak különbözött a maitól: a szárazföldet dús növényzet borította, amely elegendő táplálékot kínált ezeknek a hatalmas növényevőknek. A Vega-sziget és környéke egyébként páratlanul gazdag szárazföldi és tengeri eredetű fosszíliákban: egyelőre ez az egyetlen olyan lelőhely az Antarktiszon, ahol a kréta- és a harmadidőszak határán élő élőlények maradványait tárták fel. Ezek közül különösen érdekes egy 4 centiméteres csontdarab, amely valószínűleg az Antarktisz eddig ismert legősibb madarától származik, számos csontváztöredék pedig olyan tengeri óriáshüllőktől ered, mint amilyenek a plesioszauruszok és a mosaszauruszok voltak. A hüllőmaradványok között meglepően sok volt a fiatal állattól származó; ez ritkaság a hasonló leletekben. (National Science Foundation) röviden Az Élet és Tudománynak és a Petőfi rádió Gordiusz műhelyének összeállítása ♦ Kossuth-emléktábla a Kossuth téren. A párizsi magyarság azzal ünnepli az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját, hogy emléktáblát helyeznek el a fővárosi Kossuth tér egyik házán. Párizsban három tér viseli nagy magyarok nevét: a Bartók, a Liszt és a Kossuth tér. A Bartók téren szobor, a Liszt téren emléktábla hirdeti a névadó emlékét, a főváros központjának közelében lévő Kossuth téren eddig semmi sem jelezte, ki is volt a tér névadója. A bronz Kossuth-domborművet Gál András, Franciaországban élő magyar szobrászművész tervezte. # A LEGKISEBB PIRAMIS. A gízai fennsíkon megnyitották Kheopsz fáraó anyjának és két feleségének piramisát. Az Óbirodalom (Kr. e. III. évezred) tíz előkelőségének sírja is látogatható, és felújítva megnyitották a gízai fennsík három királysírja közül a legkisebbet, Mükerinosz piramisát. A három királynői piramis magassága nem haladja meg a tíz métert. Az egyik Kheopsz anyjáé, Hetephereszé, a másik kettő két felesége, Merititisz és Henutszen sírboltját őrzi. # Nehéz sorsú nehézvíz. A megszállt Németországban az amerikai hadsereg két tonna Norvégiában gyártott nehézvizet foglalt le. A neutronok lassítására használt anyag a plutónium 239 előállításához szükséges. A rjukani Norsk Hydro üzemben előállított nehézvíz a németek birtokába, később az Egyesült Államokba került. A NATO-ba igyekvő norvégok akkoriban nem akarták feszegetni a víz sorsát. • CSERNOBILNAK SZARKOFÁG, HELYETTE HMELNYICKIJ. Oroszország több mint 100 millió dolláros kölcsönnnel támogatja Ukrajnát, hogy befejezhessék két épülő atomreaktorukat. A hmelnyickiji és rivnei erőmű Csernobil kieső energiáját hivatott pótolni. Csernobilban ma egyetlen reaktor sem üzemel, az egyiket karbantartás után április végén indítják újra. Az EBRD nemrég leállította a Csernobil biztonságának növelésére nyújtott pénz folyósítását, mert a hármas blokk esedékes karbantartását a megállapodás ellenére elhalasztották. Élet és Tudomány ■ 1998/11 ■ 347