Élet és Tudomány, 1998. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1998-05-15 / 20. szám
Mondd ki, ki mondta! 13 Játékunkban hétről hétre a tudomány és a technika egy-egy jeles személyiségével kapcsolatos idézetet adunk közre. Játékosainktól azt várjuk, hogy a felsorolt lehetőségek közül válasszák ki, ki az írás főszereplője. Egy kérdést a mű tárgyával kapcsolatban is felteszünk. Minden hibátlan válaszért 3 pont jár. A helyes megfejtések beküldői között minden héten három könyvet sorsolunk ki. Akik pedig hétről hétre eljuttatják hozzánk megfejtéseiket, az összesített pontversenyben is részt vesznek, s további nyereményekért versenyezhetnek. Egy híres regényből idézünk, amelynek szerzője nemrégen lett volna száz éves. A könyv műfaját leginkább negatív utópiának nevezhetnénk, de talán többet mond a jelennek, mint a jövőről. Hinek és behinek Zatamon figyelmesen nézte arcomat. Kis szünet után megszólalt: -Azt, hogy behin vagy. Első pillanatban torkának akartam ugrani. Engem, az angol állam alattvalóját merészel pökhendi módon sértegetni! Percekbe telt, míg a hinek természetét átgondolva le tudtam győzni felindulásomat. A lelkes, érző európai atmoszférához szokott agy csak nehezen képes beleélni magát abba, hogy köztük nincs sértő vagy hízelgő szándék, csak a szavak tárgyi jelentése: „Behin vagy!" Ezeket a szavakat úgy mondta, mintha a lakmuszt forgatta volna meg az epruvettában, és azt mondaná: „ez sav." Mikor lecsillapodtam, az előbbi szavak lényegén próbáltam gondolkozni, és hirtelen felvillant agyamban, hogy eszerint a behinek nem is lehetnek mások, mint lélekkel megáldott emberek, akiket az evő automaták meg nem értése kiközösít a hinek világából. Hogy is lehetne másként, mint hogy az őrültek a józanságok nézik elmebajnak? -Te- mondtam érdeklődve -, mi is a behinség? - Ez sajnos egy még eddig gyógyíthatatlan agybaj, melynek egyelőre csak az okait ismerjük. - Beszélj! Mi a lényege? - Ehhez meg kell magyaráznom az agy természetes életfunkcióját, mit a nap kozmikus sugarai váltanak ki. -Hogyan? - Tudni kell, hogy a nap kozmikus sugarakat bocsát ki, az agy pedig mint antenna működik, és a sugarak hatására fejti ki funkcióit az élet célja felé, amit ti „természetes ösztönöknek" neveztek. A természetben nincs ellentmondás, mert minden, ami van, magától fejlődött, évmilliárdok során, és a nagy mechanizmus alkatrészei összecsiszolódtak. A nap kozmikus sugarai tehát az agy antennájába a természetes élet funkcióját indukálják. De tudjuk, hogy a vevőkészülékek, nagyságuknak megfelelően, önrezgést is keltenek, begerjednek, sőt ezek a rezgések kellő árnyékolás híján az antennára is kihatnak, amely így torz hullámokat fog fel. A készülék sivít, recseg és bömböl, mert saját hangját kiabálja. Kis készüléknél ez nem érezhető, aminthogy az állatok kis agyveleje nem is zavarja önmagát, hanem az állatbéli természetes életét. Már fejlettebb agyú állatoknál néha határozottan fellép az idegbetegség... - A behinekről beszélj! - vágtam közbe türelmetlenül. - A behinek agyát teljesen önrezgése befolyásolja: életük ezért nem a természetes, hanem a belülről jövő, mesterkélt célok szerint igazodik. Ezek a belső fantazmagóriahullámok visszájára fordítják az életet, amely néha önmagát semmisíti meg. Gyógyításával ma még kísérleteznek, de az egész agyat ki kellene emelni, ami igen veszedelmes, és még emberen nem lehet kipróbálni, így egyelőre nem sokat tehetünk a szerencsétlenekért, csak magukra hagyjuk őket, és gondoskodunk róla, hogy szükséget ne szenvedjenek. Szavai alatt nem fojthattam el mosolyomat. Látó szemem előtt pepecselt egy kis, magával tehetetlen, vak ember, és fontoskodva magyarázta, mi okozhatja a színek rögeszméjét, és hogyan kell gyógyítani? - Mégis, mit csinálnak a behinek? - Nem létező dolgokat. A beszéd csak létező dolgok közlésére alkalmas, így lényegüket nem is tudnám elmondani, de annyit határozottan állíthatok, hogy tetteik igen hasonlítanak a tiétekhez. Van például, aki befesti cipőjét, mintha a festék emelné a cipő hasznosságát, pedig ellenkezőleg: eldugja az anyag likacsait, és így a láb nem tud szellőzni. A ruhát sem olyan alakban veszik fel, ahogyan gyárunk készítette, hanem előbb átalakítják, mindenki másképp, rengeteg céltalan munkával. KÉRDÉSEINK: 1. Ki A SZERZŐ? 1. Karinthy Frigyes 2. Verne Gyula 3. Várkonyi Nándor 4. Szathmári Sándor II. Mi a mű címe? 1. Párizs a XX. században 2. Szíriát oszlopai 3. Kazohinia 4. Utazás Capilláriába III. Mit mér az EEG? Beküldési határidő: IT MájUS 28-a, csütörtök ÉLET ÉS TUDOMÁNY, Budapest, Pf. 47. 1428. A 16. számban megjelent rejtvény megfejtései: I. A szerző Albertus Magnus (2); II. Művének címe: Az állatokról (1); III. A négy hippokrátészi testnedv: vér, nyálka (phlegma), sárga epe, fekete epe. Jó megfejtéséért egy-egy könyvet nyert: Diós Zsolt (Békéscsaba); Koleszár Krisztián (Bódvaszilas); Szó Kinga (Budapest). Gratulálunk, a nyereményeket postán küldjük el. A verseny állása kilenc forduló után így áll a verseny (50 pontot fölött): 1. Gyuris József (Szeged) 67 2. Mészáros Mihály (Hejőkeresztúr) 67 3. Csillik László ifj. (Szeged) 65 4. Kiszeli Lajos (Lébény) 65 5. Zerinváry Boglárka (Békéscsaba) 64 6. Bakó Orsolya és Eszter (Budapest) 62 7. Környei Márta (Esztergom-Kertváros) 62 8. Hollós Attila (Budapest) 61 9. Deli Mária (Jászapáti) 59 10. Hidegné Tóth Júlia (Nyékládháza) 59 11. Gergely István (Budapest) 58 12. Hideg Imre (Hejőkeresztúr) 58 13. Koleszár Krisztián (Bódvaszilas) 57 14. Széllő Ernő (Veszprém) 57 15. Láng Róbert (Balatonfüred) 54 16. Reiner László (Százhalombatta) 54 17. Köszörűs Mária (Zalaapáti) 50 Diákoldal Az Élet és Tudomány melléklete. Megjelenik a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kiknek, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaságnak, az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodának, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnak és a TIT Élet és Tudomány Egyesületének a támogatásával. diá k-WPM 1 d a 1