Élet és Tudomány, 1998. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1998-05-15 / 20. szám

Mondd ki, ki mondta! 1­3 J­átékunkban hétről hétre a tudomány és a technika egy-egy jeles személyiségével kapcsolatos idézetet adunk közre. Játékosa­inktól azt várjuk, hogy a felsorolt lehetőségek közül válasszák ki, ki az írás főszereplője. Egy kérdést a mű tárgyával kapcsolatban is fel­teszünk. Minden hibátlan válaszért 3 pont jár. A helyes megfejtések bekül­dői között minden héten három könyvet sorsolunk ki. Akik pedig hét­ről hétre eljuttatják hozzánk megfejtéseiket, az összesített pontverseny­ben is részt vesznek, s további nyereményekért versenyezhetnek. Egy híres regényből idézünk, amelynek szer­zője nemrégen lett volna száz éves. A könyv műfaját leginkább negatív utópiának nevez­hetnénk, de talán többet mond a jelennek, mint a jövőről. Hinek és behinek Zatamon figyelmesen nézte arcomat. Kis szü­net után megszólalt: -Azt, hogy behin vagy. Első pillanatban torkának akartam ugrani. En­gem, az angol állam alattvalóját merészel pök­hendi módon sértegetni! Percekbe telt, míg a hinek természetét átgon­dolva le tudtam győzni felindulásomat. A lelkes, érző európai atmoszférához szokott agy csak nehezen képes beleélni magát abba, hogy köz­tük nincs sértő vagy hízelgő szándék, csak a szavak tárgyi jelentése: „Behin vagy!" Ezeket a szavakat úgy mondta, mintha a lakmuszt forgatta volna meg az epruvettában, és azt mondaná: „ez sav." Mikor lecsillapodtam, az előbbi szavak lénye­gén próbáltam gondolkozni, és hirtelen felvillant agyamban, hogy eszerint a behinek nem is le­hetnek mások, mint lélekkel megáldott embe­rek, akiket az evő automaták meg nem értése kiközösít a hinek világából. Hogy is lehetne másként, mint hogy az őrültek a józanságok né­zik elmebajnak? -Te- mondtam érdeklődve -, mi is a behin­­ség? - Ez sajnos egy még eddig gyógyíthatatlan agybaj, melynek egyelőre csak az okait ismer­jük. - Beszélj! Mi a lényege? - Ehhez meg kell magyaráznom az agy ter­mészetes életfunkcióját, mit a nap kozmikus su­garai váltanak ki. -Hogyan? - Tudni kell, hogy a nap kozmikus sugarakat bocsát ki, az agy pedig mint antenna működik, és a sugarak hatására fejti ki funkcióit az élet célja felé, amit ti „természetes ösztönöknek" ne­veztek. A természetben nincs ellentmondás, mert minden, ami van, magától fejlődött, évmil­liárdok során, és a nagy mechanizmus alkatré­szei összecsiszolódtak. A nap kozmikus suga­rai tehát az agy antennájába a természetes élet funkcióját indukálják. De tudjuk, hogy a vevőké­szülékek, nagyságuknak megfelelően, önrez­gést is keltenek, begerjednek, sőt ezek a rezgé­sek kellő árnyékolás híján az antennára is kihat­nak, amely így torz hullámokat fog fel. A készü­lék sivít, recseg és bömböl, mert saját hangját kiabálja. Kis készüléknél ez nem érezhető, aminthogy az állatok kis agyveleje nem is zavar­ja önmagát, hanem az állat­b­éli természetes életét. Már fejlettebb agyú állatoknál néha hatá­rozottan fellép az idegbetegség... - A behinekről beszélj! - vágtam közbe türel­metlenül. - A behinek agyát teljesen önrezgése befolyá­solja: életük ezért nem a természetes, hanem a belülről jövő, mesterkélt célok szerint igazodik. Ezek a belső fantazmagóriahullámok visszájára fordítják az életet, amely néha önmagát semmi­síti meg. Gyógyításával ma még kísérleteznek, de az egész agyat ki kellene emelni, ami igen veszedelmes, és még emberen nem lehet ki­próbálni, így egyelőre nem sokat tehetünk a szerencsétlenekért, csak magukra hagyjuk őket, és gondoskodunk róla, hogy szükséget ne szenvedjenek. Szavai alatt nem fojthattam el mosolyomat. Látó szemem előtt pepecselt egy kis, magával tehetetlen, vak ember, és fontoskodva magya­rázta, mi okozhatja a színek rögeszméjét, és hogyan kell gyógyítani? - Mégis, mit csinálnak a behinek? - Nem létező dolgokat. A beszéd csak létező dolgok közlésére alkalmas, így lényegüket nem is tudnám elmondani, de annyit határozottan ál­líthatok, hogy tetteik igen hasonlítanak a tiétek­hez. Van például, aki befesti cipőjét, mintha a festék emelné a cipő hasznosságát, pedig el­lenkezőleg: eldugja az anyag likacsait, és így a láb nem tud szellőzni. A ruhát sem olyan alak­ban veszik fel, ahogyan gyárunk készítette, ha­nem előbb átalakítják, mindenki másképp, ren­geteg céltalan munkával. KÉRDÉSEINK: 1. Ki A SZERZŐ? 1. Karinthy Frigyes 2. Verne Gyula 3. Várkonyi Nándor 4. Szathmári Sándor II. Mi a mű címe? 1. Párizs a XX. században 2. Szíriát oszlopai 3. Kazohinia 4. Utazás Capilláriába III. Mit mér az EEG? Beküldési határidő: IT MájUS 2­8-a, csütörtök ÉLET ÉS TUDOMÁNY, Budapest, Pf. 47. 1428. A 16. számban megjelent rejtvény megfejtései: I. A szerző Albertus Magnus (2); II. Művének címe: Az állatokról (1); III. A négy hippokrátészi testnedv: vér, nyál­ka (phlegma), sárga epe, fekete epe. Jó megfejtéséért egy-egy könyvet nyert: Diós Zsolt (Békéscsaba); Koleszár Krisztián (Bódvaszilas); Szó Kinga (Bu­dapest). Gratulálunk, a nyereményeket postán küldjük el. A verseny állása kilenc forduló után így áll a verseny (50 pontot fölött): 1. Gyuris József (Szeged) 67 2. Mészáros Mihály (Hejőkeresztúr) 67 3. Csillik László ifj. (Szeged) 65 4. Kiszeli Lajos (Lébény) 65 5. Zerinváry Boglárka (Békéscsaba) 64 6. Bakó Orsolya és Eszter (Budapest) 62 7. Környei Márta (Esztergom-Kertváros) 62 8. Hollós Attila (Budapest) 61 9. Deli Mária (Jászapáti) 59 10. Hidegné Tóth Júlia (Nyékládháza) 59 11. Gergely István (Budapest) 58 12. Hideg Imre (Hejőkeresztúr) 58 13. Koleszár Krisztián (Bódvaszilas) 57 14. Széllő Ernő (Veszprém) 57 15. Láng Róbert (Balatonfüred) 54 16. Reiner László (Százhalombatta) 54 17. Köszörűs Mária (Zalaapáti) 50 Diákoldal Az Élet és Tudomány melléklete. Megjelenik a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kik­nek, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaságnak, az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodának, a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaságnak és a TIT Élet és Tudomány Egyesületének a támogatásával. d­iá k-WPM 1 d a 1

Next