Élet és Tudomány, 2001. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
2001-02-09 / 6. szám
SZOCIOBIOLÓGIA ÉS SZAPORODÁS 1 . A MEDDŐSÉG PSZICHOSZOMATIKÁJA 172 ■ Élet és Tudomány ■ 2001/6 A meddőségkutatás legújabb eredményei nem csupán néhány meglepő következtetés megfogalmazására adnak lehetőséget a kutatóknak, hanem új reménnyel kecsegtetik a gyermekre eddig hiába vágyakozó nőket. A meddőség az egyik legszomorúbb dolog, ami egy gyermekre vágyó párt sújthat. Meddőségről akkor szoktunk beszélni, ha a nőnél egyévi védekezés nélküli nemi élet után sem következik be fogamzás vagy a nő nem képes kihordani az ez idő alatt bekövetkezett terhességet. Sok pár csak sokadszori hiábavaló próbálkozás után jut el a probléma kezelésére szakosodott orvoshoz, aki ilyenkor különféle fizikai és hormonális vizsgálatokat végez. A csoda receptje Orvosi szempontból a meddőség a szervezet hibás működésének tudható be, tehát valamilyen szervi rendellenesség áll a háttérben. Az esetek döntő többségében a vizsgálatok találnak is szervi-hormonális eltérést, amely oka lehet a meddőségnek, ám a kezelés gyakran eredménytelen marad, a kívánt terhesség nem következik be. Ha van okozat (a meddőség), akkor oknak is kell lennie, márpedig azt előbb vagy utóbb meg lehet találni. Tehát André Masson: Gradiva (1939) Paula Modersohn-Becker: Anya és gyermeke (1906) Újabb és Újabb vizsgálatok és ke-