Élet és Tudomány, 2003. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-05-30 / 22. szám

lZI 'LJ_I I—I—I UUI­ ­­'1 31 O I— vak­ embert, hanem mint igazságos és erényes polgárt mutatja be — nyilatkozta Miller. A berkeleybeli Platón törté­nete valójában Rómában kezdődött, amikor Alfred Emerson klasszikafilológus megvásárolta a szobrot egy jó hírű műkincskereskedő­től, majd Phoebe Hearstn­ek ajándékozta, aki művészet­­pártoló, régiséggyűjtő, ásatás­szervező és a Berkeley támo­gatója volt. Emerson ezután nem nagyon törődött a márványszoborral, és egy Hearstnek írt hosszú levélben éppen csak futólag említette megvásár­lását. A szobrot Rómából először ha­jón, majd vonaton szállították Kalifor­niába 1902-ben. Amikor megnyílt a Berkeley Hearst­­ről elnevezett múzeuma, a katalógus­ban már az szerepelt, hogy a szobor valódisága kérdéses. A legnagyobb csapás azonban akkor érte Platónt, amikor 1966-ban R.J. Smatney, a la­tin nyelvű feliratok kutatója, meg­vizsgálta a talapzaton lévő szöveget és azt nyilatkozta, hogy az bizony hamisítvány. Miller azonban most azt állítja, be tudja bizonyítani ennek az ellenkező­jét. Szerinte a szobor 125 körül készült. Feltehetően egy Kr. e. 360-ból számlá­zó görög eredeti elegáns, fi­noman megmunkált másola­ta. Sőt, mi több, feltehetően ez a mű adja vissza leginkább azt, milyen lehetett a valóság­ban a görög filozófus. A töb­bi Platón-ábrázolással kapcso­latban ugyanis az az általános vélemény, hogy valójában azt ábrázolták, „hogyan kéne egy filozófusnak kinéznie?”, és nem a valóságos vonásokat akarták megörökíteni. Miller a következőket vizsgálta: a szoborfejet díszítő szalagokat, Platón írásait és amit az életéről tudunk, a Platón szobor feliratát, a betűk képét, a márvány anyagát és a készítés korá­ban működő bányákat. Miller egyébként azért kezdett a múzeum raktárában lévő szobor iránt érdeklődni, mert hosszú ideje a görögországi Nemeát tárja fel, már­pedig ez egyike volt az eredeti olim­piai játékok négy helyszínének. Hogy függ ez össze Platónnal? A Berkeley­ben lévő szobron szalagok vannak, amelyek a fejről hullanak alá a vállakra. Ilyen típusú szalagokkal díszítették az olimpiai at­létikai játékok győzteseit. Ez azért is érdekes, mert Platónt többnyire hosszú fürtökkel és nem szála­sokkal ábrázolták. Ráadá­sul tudjuk, hogy a filozófus nagyon kedvelte az atlétikai versenyeket és megnézte az olimpiai játékokat. Vett birkózóleckéket is. A Berkeley-Pla­­tón bal fülcimpája fel van dagadva. A szobor — a görög ideálnak megfele­lően — az egészséges gondolkodást az egészséges testben mutatja be. Ez alátámasztja Miller véleményét. Platón filozófiájának egyik alapköve, hogy a lélek halhatatlan, a berkeleybe­li szobor talapzatára pedig ez van fel­vésve: minden lélek halhatatlan. A szobor pároszi márványból van, ezt az anyagot szívesen használták az ókorban. Ennél azonban jóval fonto­sabb, hogy a bánya kitem­elésével már rég felhagytak a késő római korban. Forrás: hearstmuseum.berkeley.edu/ Ér* NANOCSOLAMPASOK­ T Az IBM Watson Kutatóközpont­jának (Yorktown Heights, New­­fork) kutatói megépítették a vi­lág eddigi legkisebb nanocső alapú, feszültséggel vezérelhető fényforrását. Ez az áttörés is lát­ványosan szemlélteti a molekulá­ris eszközök működési elveinek gyorsuló ütemű megismerését, s egyúttal azt is bizonyítja, hogy a szén nanocsövek egyedülálló tulajdonságai a nagy átviteli sebességű távközlési technológia alapjául szolgáló opto­­elektronikában is előnyösen aknázha­tók ki. Már az IBM korábbi, a szén nano­csövek elektromos tulajdonságaira vonatkozó kutatásai is arra mutat­tak, hogy a csipek további miniatü­rizálásában a nanocsövek lehetnek majd a legalkalmassabbak a szilícium helyettesítésére. A parányi hengeres széncsövek átmérője mintegy ötven­ezred része egy átlagos emberi haj­szálénak. A mostani eredménytől az IBM szakértői azt várják, hogy jelen­tős előrehaladást vált ki a nanocsövek felhasználásában a nanoméretű elekt­ronikus és fotonikus (fény alapú) esz­közök előállítása terén. Az IBM kutatócsoportja által épí­tett „nanocsőlámpás” a 0,8 mikron­nál (0,8 milliomod méternél) na­gyobb, köztük az optikai távközlés­ben széleskörűen elterjedt 1,5 mik­ronos infravörös hullámhosszon su­gároz. Különböző átmérőjű nano­­csövekkel más és más hullámhosszú TVf 676 ■ Élet és Tudomány ■ 2003/22

Next