Élet és Tudomány, 2004. július-december (59. évfolyam, 27-53. szám)
2004-11-05 / 45. szám
A legrégebbi „gyilkos" szülés Még a közelmúltban is magas volt a gyermekszüléssel összefüggésben elhunyt nők aránya, az ókorból azonban kevés régészeti bizonyítékra bukkantak eddig ezzel kapcsolatban. Valójában többnyire csak közvetettek az adatok. A csontmaradványokból nehéz megállapítani, hogy a régen elhunyt nő halálát szülési komplikáció okozta-e. Igaz, találtak olyan női maradványokat, amelyekben fellelhető volt a még meg sem született magzat, de nagyon keveset. A spanyol Universitat Autonoma de Barcelona és az Universidad de Murcia kutatói most egy állapotos nő sírját tárták fel, akinek halálát nyilvánvalóan elhúzódó, nagyon nehéz szülés (dystocia) okozta. A Maria Manuela Ayala vezette régészcsoport a maradványokat még 1996-ban találta meg a spanyolországi Murcia „El cerro de las Vinas” lelőhelyén. Most az UAB antropológusai Assumpció Malgosa vezetésével megállapították, hogy ez a dystocia legrégibb bizonyítéka. A sír a Kr. e. 1500 - Kr. e. 1000 közötti Argaric-periódusból származik. Az Argaric-kultúra egyik jellemzője, hogy a halottakat önálló sírhelyre temették, gyakran a lakóhelyek padlója alá vagy a kunyhó közvetlen közelébe. Ez a sír lakóházból került elő. A maradványok döbbenetes dologról árulkodnak. A 25- 26 éves kora körül elhunyt nő terhessége 37-39. hetében járhatott, magzata a méhében keresztbe feküdt, s egyik karja már a méhen kívül volt. A magzat elhelyezkedése miatt császármetszés hiányában az anya feltehetően szepszist kapott, kivérzett, és végsőkig kimerült az elhúzódó és borzalmas fájdalmakkal járó szülésben. (Reuters) bélpolipok keletkezésének megelőzésére. A 2600 betegen végzett klinikai vizsgálatban, melynek során a résztvevők három éven át napi 25 milligramm Vioxxot szedtek, az adatok rutinszerű elemzésekor kiderült, hogy a gyógyszert szedők közül negyvenötnél lépett fel szívinfarktus, agyvérzés (stroke) vagy más súlyos trombózisos esemény, míg az ellenőrző csoportnál ez a szám csak huszonöt volt, vagyis e gyógyszer tartós szedése a kétszeresére növelte a súlyos szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Vizsgálatsorozatának ez a kedvezőtlen eredménye késztette a gyártót a gyógyszer azonnali kivonására. (Megjegyzés: a gyógyszert hazánkban is törzskönyvezték, vényköteles volt és TB támogatásban nem részesült. Magas ára miatt nálunk kevesen szedték). (Frankfurter Allgemeine Zeitung) röviden • Emberi szemmel irányított számítógép. A prágai műszaki főiskola kutatói egy olyan berendezést fejlesztettek ki, amelynek lényege: a szem mozgását egy apró, akár a szemüvegre is helyezhető kamera figyeli. A Memrec névre keresztelt rendszer „utasítására” aztán a számítógép kurzora arrafelé mozdul, amerre nézünk, az egér gombjának lenyomása pedig egy-egy pislantással helyettesíthető. A cseh találmány a hasonló rendszereknél jóval olcsóbb, szemüveg nélkül a teljes berendezés ára mintegy 40 ezer forint. • A SZEM A CUKORBETEGEK „tükre”. A cukorbetegeknek mindössze 50-60 százaléka jár rendszeresen szemészeti vizsgálatra, holott ily módon elkerülhető lenne a gyakran bekövetkező retinakárosodás, a diabetikus retinopátia elhatalmasodása. A fokozatos látásvesztés végül teljes vaksághoz vezet, például az Egyesült Államokban évente átlagosan 12-14 ezer ember esik áldozatául. Mivel szerte a világon a 2-es típusú cukorbetegek harmada nincs tisztában betegségével, minden 45. életévét betöltött embernek legalább háromévente célszerű ellenőriztetnie a vércukorszintjét. A már diagnosztizált cukorbeteg esetében pedig a vércukorszint folyamatos kontrolljával, szükség esetén megfelelő gyógyszeres kezeléssel megelőzhető a látásvesztéshez vezető retinopátia, a már elindult folyamat lassítható, sőt, megállítható. • Káros antidepresszánsok ésPszicHOTIKUMOK. A felnőttek pszichés zavarainak kezelésére alkalmazott készítmények gyakran okoznak a pácienseknél mellékhatásként 2-es típusú cukorbetegséget, részben közvetlenül hatva az inzulinrendszerre, részben pedig közvetetten, jókora súlytöbbletet róva a páciensre. A gyermekek és a tinédzserek agresszió, mániás depreszszió, illetve skizofréniás betegségeinél alkalmazott első generációs antipszichotikumok mellékhatásként mozgászavarokat okoztak, ezért néhány éve áttértek az úgynevezett második generációs készítmények használatára, amelyek az agyban a dopamin receptorokhoz kötődve fejtik ki hatásukat. Mára kiderült, hogy ezeknek is a felnőtt készítményekhez hasonló hatásuk van: fokozzák az elhízás, az inzulin-rezisztencia, a cukorbetegség és a szívpanaszok valószínűségét, ezért az orvosnak mérlegelni kell a betegség fokát, s csak súlyos esetekben ajánlott használni ezeket a gyógyszereket. Élet és Tudomány ■ 2004/45 ■ 1435