Élet és Tudomány, 2004. július-december (59. évfolyam, 27-53. szám)

2004-11-05 / 45. szám

A legrégebbi „gyilkos" szülés M­ég a közelmúltban is magas volt a gyermekszüléssel összefüggés­ben elhunyt nők aránya, az ókorból azonban kevés régészeti bizonyítékra bukkantak eddig ezzel kapcsolatban. Valójában többnyire csak közvetettek az adatok. A csontmaradványokból ne­héz megállapítani, hogy a régen el­hunyt nő halálát szülési komplikáció okozta-e. Igaz, találtak olyan női ma­radványokat, amelyekben fellelhető volt a még meg sem született magzat, de nagyon keveset. A spanyol Universitat Autonoma de Barcelona és az Universidad de Murcia kutatói most egy állapotos nő sírját tárták fel, akinek halálát nyil­vánvalóan elhúzódó, nagyon nehéz szülés (dystocia) okozta. A Maria Ma­nuela Ayala vezette régészcsoport a maradványokat még 1996-ban talál­ta meg a spanyolországi Murcia „El cerro de las Vinas” lelőhelyén. Most az UAB antropológusai As­­sumpció Malgosa vezetésé­vel megállapították, hogy ez a dystocia legrégibb bizo­nyítéka. A sír a Kr. e. 1500 - Kr. e. 1000 közötti Argaric-perió­­dusból származik. Az Arga­­ric-kultúra egyik jellemzője, hogy a halottakat önálló sír­helyre temették, gyakran a lakóhelyek padlója alá vagy a kunyhó közvetlen közelébe. Ez a sír lakóházból került elő. A maradványok döbbenetes dologról árulkodnak. A 25- 26 éves kora körül elhunyt nő terhessége 37-39. heté­ben járhatott, magzata a m­é­­hében keresztbe feküdt, s egyik karja már a méhen kívül volt. A magzat elhelyezkedése miatt császármetszés hiányá­ban az anya feltehetően szep­­szist kapott, kivérzett, és vég­sőkig kimerült az elhúzódó és borzalmas fájdalmakkal járó szülésben. (Reuters) bélpolipok keletkezésének megelő­zésére. A 2600 betegen végzett kli­nikai vizsgálatban, melynek során a résztvevők három éven át napi 25 milligramm Vioxxot szedtek, az ada­tok rutinszerű elemzésekor kiderült, hogy a gyógyszert szedők közül negy­venötnél lépett fel szívinfarktus, agy­vérzés (stroke) vagy más súlyos trom­­bózisos esemény, míg az ellenőrző csoportnál ez a szám csak huszonöt volt, vagyis e gyógyszer tartós szedé­se a kétszeresére növelte a súlyos szív és érrendszeri megbetegedések koc­kázatát. Vizsgálatsorozatának ez a ked­vezőtlen eredménye késztette a gyár­tót a gyógyszer azonnali kivonására. (Megjegyzés: a gyógyszert hazánkban is törzskönyvezték, vényköteles volt és TB támogatásban nem részesült. Magas ára miatt nálunk kevesen szed­ték). (Frankfurter Allgemeine Zeitung) röviden • Emberi szemmel irányí­tott számítógép. A prágai műsza­ki főiskola kutatói egy olyan berendezést fej­lesztettek ki, amelynek lényege: a szem moz­gását egy apró, akár a szemüvegre is helyez­hető kamera figyeli. A Memrec névre keresz­telt rendszer „utasítására” aztán a számítógép kurzora arrafelé mozdul, amerre nézünk, az egér gombjának lenyomása pedig egy-egy pislantással helyettesíthető. A cseh találmány a hasonló rendszereknél jóval olcsóbb, szem­üveg nélkül a teljes berendezés ára mintegy 40 ezer forint. • A SZEM A CUKORBETEGEK „tükre”. A cukorbetegeknek mind­össze 50-60 százaléka jár rendszeresen sze­mészeti vizsgálatra, holott ily módon elkerül­hető lenne a gyakran bekövetkező retinakáro­sodás, a diabetikus retinopátia elhatalmaso­dása. A fokozatos látásvesztés végül teljes vaksághoz vezet, például az Egyesült Álla­mokban évente átlagosan 12-14 ezer ember esik áldozatául. Mivel szerte a világon a 2-es típusú cukorbetegek harmada nincs tisztában betegségével, minden 45. életévét betöltött embernek legalább háromévente célszerű ellenőriztetnie a vércukorszintjét. A már di­agnosztizált cukorbeteg esetében pedig a vércukorszint folyamatos kontrolljával, szük­ség esetén megfelelő gyógyszeres kezelés­sel megelőzhető a látásvesztéshez vezető retinopátia, a már elindult folyamat lassítha­tó, sőt, megállítható. • Káros antidepresszánsok és­­PszicHOTIKUMOK. A felnőttek pszichés zavarainak kezelésére alkalmazott készítmények gyakran okoznak a páciensek­nél mellékhatásként 2-es típusú cukorbeteg­séget, részben közvetlenül hatva az inzulin­rendszerre, részben pedig közvetetten, jókora súlytöbbletet róva a páciensre. A gyermekek és a tinédzserek agresszió, mániás­ depresz­­szió, illetve skizofréniás betegségeinél alkal­mazott első generációs antipszichotikumok mellékhatásként mozgászavarokat okoztak, ezért néhány éve áttértek az úgynevezett má­sodik generációs készítmények használatára, amelyek az agyban a dopamin receptorokhoz kötődve fejtik ki hatásukat. Mára kiderült, hogy ezeknek is a felnőtt készítményekhez hason­ló hatásuk van: fokozzák az elhízás, az inzu­lin-rezisztencia, a cukorbetegség és a szív­panaszok valószínűségét, ezért az orvosnak mérlegelni kell a betegség fokát, s csak súlyos esetekben ajánlott használni ezeket a gyógy­szereket. Élet és Tudomány ■ 2004/45 ■ 1435

Next