Élet és Tudomány, 2005. július-december (60. évfolyam, 28-52. szám)
2005-08-05 / 31. szám
Küldi Ahmed pasa Kaiból, Dobó István egri kapitánynak üdvözlet. Én, aki vagyok az anatóliai Ahmed basa, a hatalmas, legyőzhetetlen császár főtanácsosa, megszámlálhatatlan és ellenállhatatlan hadának főkapitánya, izenem és írom, hogy a hatalmas császár ezen a tavaszon két sereget küldött Magyarországra. Az egyik sereg elfoglalta Lippát, Temesvárt, Csanádot és Szolnokot s minden várat és várkastélyt, amely a Körös, Maros, Tisza és Duna vidékén áll. A másik sereg elfoglalta Veszprémet, Drégelyt, Szécsént és az egész Ipoly mentét, s ezenkívül levert két magyar sereget. Nincs erő, amely nekünk ellenállhatna. És most ez a két diadalmas sereg Eger vára alatt egyesül. A hatalmas és legyőzhetetlen császár akaratából vitelek titeket, hogy őfelségének ellene szegülni ti se merjetek, hanem engedelemre hajoljatok, s amely basát én küldök, beeresszétek, Eger várát és városát neki átadjátok. Ha engedelmesek lesztek, hitemre mondom, hogy se magatoknak, se jószágotoknak bántódása nem lesz. A császártól minden jót nyertek, s olyan szabadságban tartalak benneteket, mint a régi királyaitok. És minden bajtól megoltalmazlak benneteket... Erre adom hiteles pecsétemet. Ha pedig nem engedelmeskedtek, a hatalmas császár haragját vonjátok fejetekre, s akkor mind magatok, mind gyermekeitek valamennyien halállal pusztultak el. Azért hát nekem azonnal feleljetek! folyókon, gázlókon való átkelést. Táborozáskor a folyamatos dobszó és az örök „Egy az Isten” kiáltás arra szolgált, hogy az őrséget ébren tartsa. A padisah védelméről a „szolakok”, a balkezesek gondoskodtak. Nevüket onnan kapták, hogy aranyos festett íjaikat mindig bal kezükben hordták. Őket jobbról és balról csauszok kísérték, akik ezüst- és aranybuzogányt tartottak kezükben, és az útban levő embereket eltávolították, illetve a csapatban minden embert a maga helyére tereltek. A szolakok előtt meneteltek a janicsárok agájuk vezetésével. Számuk elérhette a 10-12 ezer főt. Fejüket trapéz alakú, fehér fejfedő fedte, amelynek vége elvékonyodva lógott a hátukra. Előttük a kapudzsik, lovászok és udvari vadászok vonultak. A szilandárok a nagyvezírt és a vezérkart védték. A szultán mögött feleségének kapu-agája, az agák szolgái, valamint az ágyúszekerek a tüzérekkel, illetve aknászokkal együtt vonultak. Az ágyúkat szétszerelve szállították. Gyakran az ostrom vagy csata helyszínén is öntöttek ágyút. Mögöttük közlegények és teherhordó tevék haladtak. Ezek után a vezetéklovakat terelték. A sort a vízhordók zárták. Kezükben pohár volt, s azokba töltve adtak innt a rászorulóknak. A harmadik lépcsőben haladtak a segélyhadak és a hadjáratban nem érintett földrész irreguláris hadai. Mögöttük mentek a kalmárok, tőzsérek karavánjai, mészárosok vágóállatai. A hadat többnapi járóföld távolságból gyülevész népség követte. A Magyarország ellen induló had a Konstantinápoly-Drinápoly-Szófia-Nis-Eszék-Buda útvonalat használta. Ezek járhatóságáról és javításáról előre gondoskodtak. A szilandárok egy csoportja az út két oldalára rakott zászlós földkupacokkal jelölte ki a haladási irányt. A menetet igyekeztek úgy szervezni, hogy a meleg napszakokban ne legyenek úton. Ha a helyzet úgy kívánta, éjjel is meneteltek. A katonák nagy része sátorban aludt. Nagyon ritkán és kevesen haltak szabad ég alatt. Az elöljárók rendkívül díszes, kívül szatén, belül damasztborítású sátrainak még ablakai is voltak. A befolyásos embereknek több sátrat is tartottak, külön a szolgálóknak és az őket a hadjáratra elkísérő családtagjaiknak. Az út több mint egy hónapot is igénybe vehetett, így magára a hadi tevékenységre kevés idő maradt. A tisztek ugyan igyekeztek ezt az időpontot megnyújtani, de ilyenkor majdnem mindig komoly ellenállásba ütköztek katonáik részéről. (Csatatúránknak ezen az állomásán Stencinger Norbert volt segítségünkre. Lásd cikkét 2005/18. számunkban!) 1. Melyik hónapban kezdtek hadjáratot a törökök? 2. Melyik hónapban fejezték be a törökök a hadi tevékenységet? 3. Melyik regényből vettük az idézetet? Harmadik játékunk (28. szám) megfejtése: 1. 1596-ban foglalták el a törökök Egert, 1600-ban Kanizsát; 2. Illésházy István menekült Lengyelországba; 3. Marczali Henriktől idéztünk. Értékes könyvet nyertek: Ágoston István (Szeged), Horváth Krisztina Emese (Szentendre) és Komlósi Lászlóné (Hajdúszoboszló). A válaszok beküldhetők levelezőlapon vagy borítékban. A küldeményre kérjük, ragasszák fel a lap alján található igazolószelvényt. Címünk: Élet és Tudomány, 1428 Budapest, Pf. 47 A borítékra vagy levelezőlapra írják fel: CSATATÚRÁK Beküldési határidő: 2005. augusztus 16. (A játék megtalálható weboldalunkon is: www.eletestudomany.hu, megfejtéseket csak postai úton fogadunk el) A helyes megfejtést beküldők közül hárman értékes könyvet nyernek. Élet és Tudomány ■ 2005/31 ■ 981