Élet és Tudomány, 2006. január-június (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-27 / 4. szám
CIVILIZÁLT BOSSZÚ izálódásához, brutalitásának és kockázatának csökkenéséhez vezetett. A XVII. századtól megmérkőző felek már nem valaki vagy valami nevében (például a keresztény hitért vagy a király becsületéért) álltak ki a harcra, hanem önmagukért mérkőztek meg. Ekkortól a párbaj egyszerre vált társadalmi kényszerré és egyéni döntéssé — akár a törvény tilalma ellenére is. A párbaj individualizálódott, mégis megőrizte exkluzív jellegét, egyfajta „rendi privilégium” lett, ami a XIX. században „párbajképesekre” és „párbajképtelenekre” osztotta a társadalmat. A „párbajképesek” saját törvényeket alkottak, amelyeket a tételes jogszabályok fölé helyeztek, ezeket tartalmazták az úgynevezett párbajkódexek. Ez a kiváltságos csoport azt is el tudta érni, hogy az állami törvények elismerjék jogi különállásukat, és a büntető törvénykönyvekben külön jogszabály vonatkozzon a közönséges testi sértésnél, illetve emberölésnél jóval enyhébben elbírált „párbajbűntettre”. A polgári kor párbajain — ellentétben a középkori párviadalokkal — csak a beavatottak vehettek részt, és nem nyílt téren, hanem magánházakban, kaszárnyákban, lőtereken, eldugott erdei tisztásokon, vívótermekben rendezték azokat, a nyilvánosság teljes kizárásával. „Nincsen nemzet a világon, ahol annyi becsületügyet intéznének el lovaglás útán, mint éppen nálunk, Magyarországon” — írta Párbaj-codex című munkájában a „becsületügyek” legfőbb tekintélyévé vált Clair Vilmos, akinek nagyapja Franciaországból települt át a reformkori Pest-Budára. Fő műve 1897-ben jelent meg először, és nem kevesebb, mint huszonkilenc kiadást ért meg. Népszerűségét annak köszönhette, hogy a párbajok az 1867-es kiegyezés után különösen gyakorivá váltak, és állandóan foglalkoztatták a közvéleményt. Figyelemre méltó, hogy a Csemegi Károly-féle 1879-es büntető törvénykönyv már kitért erre a delictumra. A 293. paragrafus értelmében: „Valakinek kihívása párviadalra, úgyszintén a kihívás elfogadása vétséget képez és hat hó- Aaron Burr, amerikai alelnök pisztolypárbajban megöli Alexander Hamilton politikust 1804-ben Grünwald Béla grafikája Clair Vilmos Párbaj-codex című könyvéhez 106 ■ Élet és Tudomány ■ 2006/4