Élet és Tudomány, 2006. július-december (61. évfolyam, 27-52. szám)
2006-11-24 / 47. szám
cai Szemészeti Klinika, az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Györgyi Giergl Alajos festőművész legidősebb fia, Györgyi Géza (1851—1934) is építészként írta be nevét a főváros történetébe, noha festőként és iparművészként is jelentőset alkotott. Ybl Miklós irodájában dolgozva részese volt a Várkert, a Szent István-bazilika, az Operaház és a budai királyi palota építésének. Ybl halála után Hauszmann Alajos munkatársaként vett részt a királyi palota, a Műegyetem központi (K) épülete és más középületek tervezésében. Hoepfner Guidóval társulva tervezett szállodát Tátralomnicon, a Csorba-tónál és számos villát, középületet Budapesten. Megnyerték az 1911-es római nemzetközi művészeti kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázatot. Györgyi Kálmán (1860— 1930), Györgyi Giergl Alajos festőművész másik fia az iparművészet felé orientálódott. Az Országos Magyar Iparűvészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője, szakíró, a századelő nagy iparművészeti fellendülésének alakítója. Nevéhez fűződnek Budapest kertépítési mozgalmai, az első világháború előtti Virágos Budapest, majd az 1929-es Virágos Budapest — Virágos Magyarország. Az ő fia, a festő unokája Györgyi Dénes (1886—1961) korának nagyhatású építésze, aki Kós Károly szellemi köréhez, a Fiatalok néven fellépő, az erdélyi népi építészetet integráló csoporthoz tartozott. Sikeres életműve mindjárt az 1910-es Torontói Világkiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat (Pogány—Tory—Györgyi terve) megnyerésével és megvalósulásával indult. Később még több világkiállításra tervezett magyar pavilont: 1929-ben (Menyhért Miklóssal) Barcelonába, 1935-ben Brüsszelbe és 1937-ben Párizsba; továbbá ő jegyzi az 1926-os philadelphiai kiállítási pavilont. Együtt dolgozott Mende Várónál, Kós Károllyal (gyöngyösi városháza, Wekerletelepi lakóházak, Városmajor utcai iskola és óvoda). Egy évtized múltán azonban stílust váltott, és több esetben a historizáló újbarokk modorban dolgozott (a keszthelyi Balatoni Múzeum — ahol a barokk már korábban is adva volt —, Debrecenben a Déri Múzeum és több egyetemi épület), majd a modern, egyenes vonalvezetésű és funkcionalista építészet híve lett (Elektromos Művek Honvéd utcai székháza). Utolsó munkája az 1948-ban, akkori lakóhelye, Balatonalmádi számára tervezett általános iskola. Egy másik műfaj, a művészi fényképezés, Giergl Alajos ötvös unokája, Charlotte lányának fia, Goszleth István (1850—1913) révén van jelen a családtörténetben. A fiatalember kora vezető fotográfusa volt, visszatérő megrendelői ismert politikusok, tudósok, művészek: Bánffy Dezső miniszterelnök, Konkoly-Thege Miklós, gróf Zichy Jenő, Jászai Mari, Prielle Kornélia, Márkus Emília. Trófeái közül — 5 kiállítási érem, 2 díszoklevél, 2 nagy érdemérem és 5 aranyérem — néhány látható a kiállításon is. Goszleth István fia és szakmai utódja, Goszleth Gyula (1878-1943) alig tizenhét évesen társult apja igen jól felszerelt műtermébe. Egyetlen magyar fotográfusként 1924-ben elnyerte ,, a római pápa őszentségének udvari és kamarai fényképésze, a hercegprímás udvari szállítója” rangot. És ez csak a történet fővonulata, mert találkozhatunk a családhoz házasságok révén kötődő nevekkel, közöttük számos közismert. Idézzük Zimányi (Györgyi) Magdolna tanulmányának egy részletét: ,,Házasság révén a Giergl-rokonsághoz tartoznak Eggenberger, Lauffer és Stolp könyvkereskedők. Rokonok Zitterbarth és Wieser építészek. Haliczky Antal, a Rókus kórház főorvosa Györgyi (Giergl) Alajos festőnek apósa. A Haliczky család rokonságához tartozott Bene Ferenc orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki Györgyi (Giergl) Alajos és Haliczky Amália esküvőjén a menyasszony tanúja volt. Györgyi Alajos által festett arcképe az Akadémia művészeti gyűjteményében található. Haliczky Antal unokaöccse, Haliczky Béla, aki építész Ybl Miklós irodájában, Györgyi Alajos fiának, a gyermekként árván maradt Györgyi Gézának a pályakezdését segíti. A patrícius Mayeffy család is rokonságban volt a Giergl családdal: a család egyik tagja, Mayeffy Béla, a magyar történelemben mindenki által ismert nevű Pillvax Károly (mh. 1849) kávéháztulajdonosnak és a festő Györgyi (Giergl) Alajos nővérének, Giergl Mária Teréziának a lányát, Pillvax Máriát vette feleségül. A rokonsághoz tartozik Marschalkó János szobrász, aki Giergl Hedvignek, Giergl Henrik húgának férje, a már említett Pillvax vendéglős, a magyar és a Garibaldi-féle olasz szabadságharcban szerepet játszó Tüköry család, a Mauksch család, Mauksch Ödön Giergl Antóniát, Alajos festő húgát vette feleségül (a Mauksch családból származott Mikszáth Kálmán felesége, Mauksch Ilona). Györgyi-Giergl Alajosnak, a festőnek Emma húga kétszer ment férjhez: első férje Sartory Frigyes bankár volt, második férje pedig Pisztóry Géza szemorvos. Ugyancsak szerepel a családfán Pattantyús- Ábrahám Géza és Szabó Gusz- Cukorfogó csipesz. Giergl Alajos ezüstműves munkája (CSALÁDI TULAJDON) Részlet a kiállításból Giergl Alajos festőművész alkotásaival 1996 » Élet és Tudomány ■ 2006/47