Élet és Tudomány, 2007. január-június (62. évfolyam, 1-24. szám)

2007-02-23 / 8. szám

NEM MIND INFLUENZÁS, AKI TÜSSZÖG 3. ábra. A vírus a H és az MP fehérjék segítségével a sejtmemb­ránhoz kötődik, s onnan bejut a gazdasejtbe. A vírus RNS-e bekerül a sejtmagba, s a gazdasejt anyagaiból megsokszoro­zódik, majd az N fehérje segítségével kiszabadul a sejtből. Az influenza vírusa azon kevesek egyike, amelyek genetikai ál­lománya 8 külön darabból áll, így az egyes genetikai szaka­sz influenza vírusának (Orthomyxovi­rus influensae) leggyakoribb típusa az A variáns, amely a legveszélyesebb járvá­nyokat okozza, és állatokat is megbe­­tegít. A B variáns az emberben fordul elő, az állatvilágban eddig egyedül a fókákban találtak ilyen influenzaví­rust. A C típus emberre és disznóra veszélyes, de viszonylag ritka, és álta­lában enyhe lefolyású kórkép formájá­ban jelentkezik. Az influenzavírusok A és B típusai évről évre nagyszámú megbetegedést okoznak (3. ábra). Mind az A, mind a B típusú vízszészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alap­vetően a felületükön található H (a pálca alakú hemagglutinin) és N (a gomba alakú neuraminidáz) jelű fe­hérjék határozzák meg, amelyek a szervezetben védekező reakciót (im­munreakciót) váltanak ki. Csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek, amelyek felülete genetikai változások­kal módosul, így aztán az influenza A és B vírusok állandóan változnak, ezért az átvészelt influenzafertőzés vagy a védőoltásnak köszönhető immunitás csupán egyetlen évig véd a fertőzéstől. Védekezni még most sem késő Az influenza elleni védőoltás 40— 90%-ban hatékony, de minden évben meg kell ismételni, mert a gyakran mutálódó, megváltozott vírustörzsek­re az előző évben beadott vakcina már nem hat. A gyógyszergyárak évről évre „ aktualizálják” az oltóanyagot, amelyet a várható járvány előtti 1—3 hónapban kell beadni, injekció formá­jában. A vakcina legyengített vírusokat tartalmaz, amelyek betegséget nem okoznak, viszont a szervezet „megis­meri” őket, és a későbbi „igazi” talál­kozáskor már felkészülten várja a be­tolakodókat. A védettség kialakulása általában két hetet vesz igénybe. Az európai ajánlások hazánkra néz­ve a 60 év feletti korosztálynak, a több mint hat hónapja szív- és ér­rendszeri, légúti betegségben, cu­korbetegségben, vesebetegségben, immunológiai betegségben, HIV-fer­­tőzésben szenvedőknek, továbbá az egészségügyi intézményben vagy szo­ciális otthonban dolgozóknak, illetve a veszélyeztetett csoportokkal egy­azon háztartásban élőknek javasolja az oltást. A 2006/2007-es szezonra ki­fejlesztett oltás két A- és egy B- ví­sszálat tartalmaz. Újszerű gyógyszerek Nemrégiben fejlesztették ki azokat a szereket, amelyek a vírus neuramini­dáz enzimét (a gomba alakú felszíni fehérjét) gátolják, így megakadályoz­zák a megsokszorozódott vírus kijutá­sát a gazdasejtből. A neuraminidáz te­szi lehetővé a vírusok szétterjedését és további számtalan sejt megfertőzését, ezért a neuraminidáz gátlásával a víru­sok a sejtfelszínhez és egymáshoz ta­padnak, képtelenek lesznek más sejte­ket megfertőzni. Az egyik ilyen ké­szítmény a zanamivir por, amely belé­legezve, a tüdőben gátolja a vírust. A másik az oseltamivir, amely szájon át bevehető, és a fertőzés minden hely­színén gátolja a vírust. A felfedezés­hez tehát a vírus Achilles-sarkának, a neuraminidáz enzimnek a geometriai feltérképezése juttatta el a kutató­kat. További neuraminidáz-gátlókat is vizsgálnak, de ezek mindeddig nem kerültek az emberi kipróbálás fázisába. I. E. 8 virusgénszegmens (vírusok megsokszorozódása) Hemagglutinin (H) (kitapadás, bejutás a sejtbe) Neuraminidáz (N) (kiszabadulás a gazdasejtből) M2 protein (bejutás a sejtbe) Ezok könnyebben kicserélődnek (a vírus megváltozik) 232 ■ Élet és Tudomány ■ 2007/8 Szerkeszti: Grétsy László Teringette, lókötő! T­e lókötő - mondjuk bará­tunknak, gyermekünknek, inkább mosolyogva, mint morcosán. Eszünk ágá­ban sincs, hogy bűnözőnek tartjuk. Pe­dig a ló elkötését - ménesből, istállóból - még a XIX. században is szigorú­an, nemegyszer akasztással büntették. Pernahajder, zsivány, betyár... Ha el­fogták őket, súlyosan bűnhődtek. E szavakat ma a gyereknyelvben, illetve humorosan használjuk. Csokonai vígjá­tékának címe: Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak. A két udvarló inkább szélhámosnak tűnik. Azt hiszem, a köl­tő is így értelmezte a szeleburdi szót, amely manapság szeleskedő, kapkodót jelent. Megcsaptak, hangzik olykor a fe­nyegetés. Akit hajdan megcsaptak, mint Ludas Matyit, annak bizony vagy 50 pálcasuhintás, botütést kellett a de­resen kiállnia. A régi szitokszavak is enyhültek. Csak viccesen mondjuk, hogy teringettét, fé­­ltámadta, eladta. A debreceni kollégi­umban a XVIII. században megcsapat­ták a diákot, ha kicsúszott a száján egy adta-teremtette. Azért volt ez, mert hoz­zágondolták, hogy ördög adta, ördög teremtette. Átvitt értelemben használjuk a közép­kori kínzások néhány igéjét. Felcsigáz­ni ma az érdeklődést szoktuk. Valamikor a kínvallató csigázta fel - a szó szoros értelmében - a hátrakötött kezű áldozatot. Minderről bővebben is beszélhet­nénk, a téma megér egy misét. Annak idején valóban misét mondattak azért, amiről úgy vélték, megéri nekik. Fenyegető, elítélő kifejezéseink jó ré­sze enyhült, szelídült. Csakhogy újab­bak tolakodtak a helyükbe. És mintha az újabbak - és a legújabbak - többen lennének. Gyárfás Endre Qlyelves

Next