Élet és Tudomány, 2007. január-június (62. évfolyam, 1-24. szám)
2007-04-13 / 15. szám
sze is hívhatná a szereplőket: a (*) egyenlőség keresztkérdései során az s valódi értéke is elválik: 222 -5-3194 éppen X, amelyben ugyancsak 5 a számjegyek öszszege! Ha például az s = 15-tel próbálkozunk, akkor 222-15-3194 = 136, az eredményben viszont a jegyek összege 1+3+6=10, nem pedig 15, ez tévút. Jöhetne a következő, de a „3-as próba" alkalmazásával elegánsabb a végkifejlet. Ismeretes, hogy az egész számok és a számjegyösszegük 3-mal osztva ugyanazt a maradékot adják. A (*) egyenlőség bal oldala mindenképpen osztható 3-mal (222 számjegyösszege 6). A jobb oldalon 3194 — számjegyei gyorsan elárulják — 2 maradékot ad 3-mal osztva, ezért X-nek 1 maradékot kell adnia, és akkor ugyanilyen tulajdonságú a jegyeinek az összege, 5 is. A koronatanúk, a 15 és 18 közötti egészek között csupán egy ilyen van: a 16. Innen a hiányzó hatodik szám X= 222-16-3194 = 358. A három felhasznált számjegy a 3, az 5 és a 8, a belőlük készíthető, X-től különböző legkisebb szám pedig D = 385. Jutalom Az 1. feladat kérdésére helyes választ beküldők közül a könyvjutalmát nyerte: AZ I. KATEGÓRIÁBAN Belkó Cintia, Rév leányvár, Ált. Iskola 5.0. Németh László, Sopron, Széchenyi István Gimnázium 8.0. A II. KATEGÓRIÁBAN Eszéki Gergő, Gyula, Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó Szakiskola, Békéscsaba Opperheim Gábor, Budapest, Veres Pálné Gimnázium 12.0. A III. KATEGÓRIÁBAN A könyvjutalmát nyerte: Réthy István, Budapest Vlcskó Katalin, Pécs Nemzeti rs Tankönykiadó Rt KRÓNIKA Magyarország emléknapjai ezeréves történetében címmel 125 éve, 1882-ben jelent meg Kerékgyártó Árpád alapvető szintézisműve. Az akadémikus és tudományegyetemi professzor illusztris szerző ebben a több mint 700 oldalas monumentális könyvben január 1-től december 31- ig megy végig napról napra történelmünk egy évezredének kiemelkedő eseményein. Kerékgyártó profeszszor műve élére előszó helyett egyetlen esztendő egyetlen napját emelte ki: szeptember 11-ét. „»Az 1741. évi September 11-kének eseményei a magyar történelem legfényesebb lapjainak egyikét képezik.«Így jellemzik e nagy napot az ünnepelt történetírók.” E nevezetes napon tették meg gr. Batthyány Lajos főkancellár (majd az utolsó magyar nemzeti nádor) vezetésével a magyarok azon nevezetes felajánlásukat, amellyel megmentették a végveszélybe került Habsburg Birodalmat. Az idei év a 200 éve született első magyar miniszterelnökünk, gr. Batthyány Lajos jubileumi éve. [Ld. ÉT 2007/6.] A Batthyány és Kerékgyártó előtti közös tisztelgésként mi is kiemeljük jubileumi évkörünk egy másik jeles napját, április 11-ét. Betűhíven idézzük Kerékgyártó Árpád sorait: „1848. V. Ferdinánd király sanctionálta az 1848-diki törvényeket: »A mit hív magyar nemzetem tőlem kívánt, nemcsak teljesítettem, hanem királyi szavammal erősítve át is adom az egész nemzetnek, mint a melynek hűségében leli szívem legfőbb vigasztalását és boldogságát.« Azon törvények, a melyeket ő fölsége »királyi szavával erősítve átadott az egész nemzetnek«, Magyarország addigi törvényhozásában a legfontosabbak. Azok átalakították az ország alkotmányát és kormányzatát, életbe léptették a törvény előtti egyenlőséget, megszüntették a középkori hűbéri viszonyokat, és ami fő, megszabadítván az országot az idegen befolyástól, a nemzetet saját sorsa urává tették.” A feudális abszolutizmusból a polgári alkotmányosságba átvezető áprilisi törvények megalkotásában és életbe léptetésének kiharcolásában Batthyány Lajos játszotta a főszerepet! Dr. Nagy Ferenc | MMB „A szemünk láttára alakuló, merőben új elveken épülő technológia fejlődése nem egyenletes. Egyes elemek már megvannak, mások viszont csak most vannak keletkezőben. Annyi bizonyos, hogy világszerte megfeszített, serény kutatómunka folyik, és a fejlődés olyannyira gyors ütemű, hogy a teljesen automatizált gyár megjelenése, legalábbis bizonyos területeken, már csak - viszonylag - rövid idő kérdése. Annyit jelent ez, hogy a jövő gyárában nem lesz szükség emberre? Egyáltalán nem. Hiszen bármennyire pontosan gondoljuk is végig a különféle lehetséges eseményeket, mindig adódnak olyan esetek, amelyekre nem gondolhattak előre, amelyekre tehát a gép nem talál „kádenciát” a programban. Ilyenkor az ember - és csakis az ember - az, aki segíthet a bajon. (...) Egyre több mérnökre, egyre több magas képzettségű speciális szakmunkásra lesz szükség. Napjaink nagyüzeme, amely rohamos léptekkel halad a teljes automatizálás felé, annyival bonyolultabb, másként, magasabban szervezett akár a második világháború előtti üzemeknél is, (...) hogy műszaki vonatkozásban joggal beszélhetünk második ipari forradalomról.” (Útban az „ember nélküli gyár” felé, 1957. április 14.) „Nemrég ismerték fel, hogy tavasszal némely növényben, például a búzában vagy a spenótban, hirtelen egy hormonhatású növényi anyagcseretermék termelődik, s hogy ennek hatására kezdődik például a lemmingek és más rágcsálók, továbbá bizonyos növényevők (így a kenguruk) körében is a párosodás időszaka. Ez az anyag egy ciklikus karbamát, 6-metoxibenzoxazolinon, röviden 6-MBOA. Laboratóriumi körülmények között már 0,02 pg-nyi adagja is megindítja a vakondokban a párzási viselkedést. Ugyancsak laboratóriumban, ha gázüegerekbe - nemi pihenőidejük alatt GMBOA-t juttatnak, a hímek heréje nehezebbé válik, s a nőstények nagy része hamarosan teherbe esik” (Szexhormon a tavaszi növényekben, 1982. április 9.) Élet és Tudomány ■ 2007/15 ■ 469