Élet és Tudomány, 2007. január-június (62. évfolyam, 1-24. szám)
2007-02-23 / 8. szám
SPANYOLNÁTHA Az 1918—20-as influenzajárványt spanyolnátha néven említi a történelem. Bár nem Spanyolországból indult ki, ott kapott a legnagyobb sajtóvisszhangot. Az Influenza A vírus H1N1 altípusa okozta tömeges megbetegedés a jelenlegi becslések szerint 50-100 millió halálos áldozatot szedett világszerte, egyetlen év alatt többet, mint a négyéves (1347-1351-ig tartó), Európát sújtó búbópestis járvány vagy maga az I. világháború. Ezzel a mai napig tartja a világcsúcsot az összes fertőző betegség halálozási listáján. Már a járvány első 25 hetében 25 millió volt az áldozatok száma (az AIDS 25 év alatt vitt el ugyanennyi embert). A vírus a háború utolsó napjaiban, viharos sebességgel terjedt, a tünetek jelentkezése után néhány órán belül a beteg meg is halt, és más influenzavírusoktól eltérően az áldozatok többsége a fiatal, 15-34 év közötti, egyébként egészséges emberek közül került ki. A University of Wisconsin-Madison neves virológus kutatói a Nature ma gazin januári számában publikálták a spanyolnátha vírusával kapcsolatos kutatásaik eredményeit. Az egykori áldozatokból sikerült izolálni és genetikai módszerekkel teljesen rekonstruálni az ép, működő spanyolnátha-vírust. A „felélesztett” vírust majmokba oltották, és kiderült, hogy a kórokozó súlyos immunválaszt vált ki a szervezetben, s ez a reakció teszi rövid idő alatt működésképtelenné a légzőrendszert. Az immunsejtek megtámadják a tüdőt, ahol vér és folyadék halmozódik fel, s ez hamarosan a beteg halálához vezet. Ez utóbbi tulajdonságában a kórokozó a madárinfluenza vírusára hasonlít, de a ma ismert „szokványos” influenzavírusokkal nem sok kapcsolatot mutat. I. K. 2. ábra. 2007 3., 4. és 5. hetében folyamatosan emelkedett az influenzások száma Európában. Jól látható, ahogyan a sárgával jelzett közepesen fertőzött területek mérete hétről hétre nőtt. Hazánk már a 4. héttől belépett a közepesen fertőzött országok sorába. 2007 ötödik hetében a fertőzöttség szintje egyedül Luxemburgban erős, 19 országban közepes, és 9 országban alacsony. Világoszöld: alacsony fertőzöttség; sárga: közepes fertőzöttség; piros: erősen fertőzött; sötétzöld: nincs adat (magas láz, kínzó torokfájás, erős fejfájás, ízületi és izomfájdalmak, fáradtság, gyengeség érzése) gyorsan alakulnak ki. A tüsszögés ritka. Ezzel szemben az egyszerű megfázás tünetei lassan, fokozatosan fejlődnek ki, enyhe hőemelkedéssel, torokkaparással, orrdugulással, tüsszögéssel (ez a kórokozó az orrban gyűlik fel) kell megküzdeni. Sem az izom- és ízületi fájdalmak, sem a magas láz nem jellemzőek. FORRÁS: KISS (EUROPEAN INFLUENZA SURVEILLANCE SCHEME) L33 2007/8 ■ 231