Élet és Tudomány, 2010. január-június (65. évfolyam, 1-25. szám)

2010-03-26 / 13. szám

IBSET ■ LXV. évfolyam 13. szám ■ 2010. március 26. Címképünkön: Mészpest (Kapocsy György felvétele az Ég Ladmac! című cikkünkhöz) 387 Első kézből Gajzágó Éva 394 Mire jók a gliasejtek? NEM CSAK RAGASZTÓ Szőke Balázs 396 Élet­mód A GOMBA Marosi Kinga 397 A politikai-udvari színlelés RÓKÁKKAL RÓKÁUL? Almási Gábor 400 Beszélő képek TAVASZ A MEZŐFÖLDÖN Sándorfalvi László 403 KÖNYVTERMÉS 404 Csillagnaptár ÁPRILIS Lauer Zoltán 406 Párperces interjú VILLANÓFÉNYBEN: IMRE SÁNDOR Braun Tibor 408 Égi képeskönyv 409 Adatok és tények LÉGI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNYEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Herzog Tamás 410 A tudomány világa • ÚJABB BIZONYÍTÉKOK A FÖLD HÓGOLYÓ IDŐSZAKÁRA • HŐVEZETŐ POLIMER • ÁPRILIS ELEJÉRE CSÚCSENERGIÁN AZ LHC • VIKINGEK VOLTAK A TÖMEGES KIVÉGZÉS ÁLDOZATAI • GARNÉLA AZ ANTARKTISZI JÉGMEZŐ ALATT •TÖRPEKUVIKOK AZ AGGTELEKI-KARSZTON 390 • A VASCSIGA ÚJ PÁNCÉLZATOT IHLET • KÖZÉP-EURÓPA EGYETLEN AKKREDITÁLT ELLIPSZOMETRIAI LABORATÓRIUMA • A KUTYÁK ÉRZÉKENYSÉGE AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓRA • EGY KISBOLYGÓ-ÜTKÖZÉS NYOMAI Mészégetők és kereskedők világa ÉG LADMACI Dr. Viga Gyula G.A. 413 REJTVÉNY 414 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! Kádár Márta 415 A hátlapon ALCSÚTI HÓVIRÁGMEZŐ Sándorfalvi László ____________________ ... a hazai tudományos ismeretterjesztés egyik pillér­rendez­vénye immár az Agykutatás Hete. Az angolból gyakorlatilag lefodíthatatlan nevű nemzetközi kezdeményezés — a Brain Awareness Week - hazai megfelelője évről évre gyarapodik, mind programokban, mind a helyszínek számát tekintve. Idén március 16-21. között négy városban: Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden is rendeztek előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, kiállításokat, szakmai eszme­cseréket. Az aggyal, annak kutatásával és gyógyításával foglalkozó tudományterületek még egy hét alatt is legfel­jebb felvillantani tudják mindazokat az új kutatási eredmé­nyeket, vagy a gyógyítás területén azokat az új diagnoszti­kai és orvosi eljárásokat, amelyek szinte havonta szolgálnak szenzációval a nemzetközi tudományos sajtóban. Egy dinamikusan fejlődő és megkérdőjelezhetetlen fontosságú összetett területhez sokműfajú bemutatko­zás illik. Nekem a hét során a budai Millenáris Park Te­átrumban rendezett kiállítást sikerült alaposabban megismernem. Azért volt fontos ez a tárlat, mert a tu­domány látványos oldalát tárta a látogatók elé. A modern bioelektromos és képalkotó eljárások pazar felvételei szin­te beszippantottak abba a világba, agyunk rejtett zugaiba, ahova eddig leginkább csak a fantázia tudott eljutni. A tárlat látogatói azáltal is „bevonódtak” az agy­képek vilá­gába, hogy feladatot kaptak: közönségzsűriként részt ve­hettek a szakmai video- és fotópályázat bírálatában. A legmaradandóbb hatást rám ezúttal egy komor, sötét terem alkotásai gyakorolták. Skizofrén, depressziós és egyéb pszichiátriai kórképektől szenvedő betegek rajzait, festményeit állítoták ki a szervezők. Ezen a néhány négy­zetméteren hús-vér valósággá vált a tudomány fantaszti­kus világa. A látomásoktól gyötört emberek rémképein hol csontvázak szállták meg a kórtermet, rátelepedve az ágyban fekvő kiszolgáltatott beteg mellkasára, fojtogat­va, riogatva őt, másutt egy modern, kollázsszerű alkotást szinte szétmetszettek a hideg, éles egyenesek. Megint másutt csak komor foltok uralták a vásznat. A tárlat ezen része mindenféle didaktikusság nélkül figyel­meztetett a tudomány felelősségére, arra a szolgálatra, amit mindjobban elgyötört, túlterhelt agyunk egészségének meg­őrzése érdekében a kutatók tehetnek­­ a társadalomért. Gózon Ákos 386 ■ Élet és Tudomány ■ 2010/13

Next