Élet és Tudomány, 2010. június-december (65. évfolyam, 26-53. szám)

2010-10-15 / 42. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBÓL A franciák és 1956 A francia titkosszolgálat sikeres akció­ja nyomán 1956. október 22-én elfog­ták az algériai Nemzeti Felszabadítási Front vezetőit szállító repülőgépet. Október 29-én Izrael Egyiptom elleni támadásával kezdetét vette a Szuezi válság, amelybe Franciaország és Ang­lia is bekapcsolódott. Ebben a feszült légkörben érkeztek Párizsba a magyar forradalomról szóló értesülések. A szociális én-gép Az emberi megismerést, az agy és elme működését vizsgáló kortárs tudomá­nyok területén szociális fordulat megy végbe. Az elmúlt években egyre na­gyobb teret kap az a gondolat, hogy az emberi elme teljesítményeinek alapjai az egyének közötti társas­ hálózati kap­csolatok hozzák létre és alakítják ki. Másvilági maszkabál? Ha a magyar régészetnek koronája lenne, azon az egyik legszebb ékkőként a Vésztő város melletti Mágori halom ragyogna.A táj utolsó fénykorát az államalapítás után emelt templom és kolostor jelentette, melynek romjait a XVIII. század végén nyelte el a föld. KITAIBEL cm­l számunknak a Kitaibel Pál középiskolai biológiai tanulmányi verseny anyagát adó cikke: Amit a vörösiszapról tudni kell: A nadragulya Főszerkesztő: Gózon Ákos • Szerkesztőség: 1088 Budapest, Bródy S. u. 16. • Titkársági telefon: 327- 8950; Tel/Fax: 327-8969. • E-mail: eltud@eletestudomany.hu • Postacim: 1428 Budapest, Pf. 47 • Honlap: http://www.eletestudomany.hu • Kiadja: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat • Felelős kiadó: Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója • Postacím: 1431 Budapest, Pf. 176 • Nyomás: Egri Nyomda Kft. • Felelős vezető: Kopka Viktor ügyvezető igazgató • Index: 25 245 • ISSN 0013-6077 (nyomtatott) • ISSN 1418-1665 (online) • Magyar Örökség-díjas hetilap • Tudományos Tanácsadó Testület: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bendzsel Miklós, Berényi Dénes, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Falus András, Forgács Iván, Freund Tamás, Grétsy László, Hámori József, Herczeg János, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Kerner István, Kovács Tibor, Kroó Norbert, Makara B. Gábor, Marosi Ernő, Pléh Csaba, Roska Tamás, R. Várkonyi Ágnes, Sólyom László, Szabó Miklós, Szentgyörgyi Zsuzsanna, Szörényi László, Takács László, Tátrai Zsuzsanna, Vámos Tibor, Varga Benedek, Vásárhelyi Tamás, Vigh Károly • Olvasószerkesztő: Bánsághy Nóra • Tervezőszerkesztő: Zsigmondné Balázs Ildikó • Fotó: Bojtár Ottó • Művészeti vezető: Németh János • Rovatszerkesztők: Albert Valéria (mezőgazdaság, földtudományok), Juhari Zsuzsanna (történelem, néprajz, régészet) • Pásztor Balázs (kémia, fizika, informatika) • Titkárságvezető: Karsai Gyöngyi • A meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért nem vállalunk felelősséget. • Előfizethető a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál a 06-80-444-444-es zöldszámon, faxon: 06-1-303-3440, e-mailben: hirlapelofizetes@posta.hu, valamint levélben: MP Zrt. Hírlap Üzletág, Budapest 1008), továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesítőnél. • Megvásárolható a LAPKER árusítóhelyein. Lapunk korábbi számai megvásárolhatók a szerkesztőségben is. Az Élet és Tudomány a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Szabadalmi Hivatal, az NKTH és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával jelenik meg. JÍS­Z NKTH ÚjHu­Ssfe Gotpbank A bükkösök vágásterületein előfor­duló maszlagok nadragulya (Atropa belladonna) tudományos nemzetség­neve az Atroposz (elháríthatatlan) mitológiai névből származik. Atro­posz a sors görög istennője; ő az, aki ollójával elvágja az élet fonalát. Mindez azzal van kapcsolatban, hogy a nadragulya fogyasztása halá­los mérgezést okozhat. A nadragulya szépasszonyt jelentő tudományos fajneve arra vonatko­zik, hogy hajdanán a nők szemükbe csepegtették a növény nedvét, amelytől csábító lett a pillantásuk. Hiúságukért sokan látásuk elveszté­sével fizettek. A termések édeskés ízűek, és a gyermekeknél akár 2-5 bogyó lenye­lése is halállal végződhet. A mérge­zés tünetei: kitágult pupillák, csillo­gó szem, szájszárazság, szapora szív­verés, bőrpír, egyensúlyvesztés, lá­­tás- és tudatzavar, hallucinációk — ez utóbbiak gyakran erotikus színeze­tűek. Az izgatottsági állapot elmúlá­sát követően légzési bénulással beáll a halál. A bódulatot okozó növényt a kö­zépkorban a boszorkányüldözésben is alkalmazták, segítségével terhelő vallomásokat kényszerítettek ki a vádlottakból. A nadragulyából mutatták ki első­ként az atropin alkaloidot, amelyet egyebek között fájdalomcsillapításra és a szemgyógyászatban is felhasz­nálnak. Kép és szöveg: Pinke Gyula A hátlapon A nadragulya Éli­­ És Tudomány * 2010/42 ■ 1343

Next