Élet és Tudomány, 2012. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-13 / 2. szám
háttérsugárzást és annak polarizációját méri az eddigieknél nagyobb részletességgel. Kína a világ harmadik országa, amely űreszközt volt képes eljuttatni az L2 pontba. Eredetileg a Chang’e-2 a második kínai holdszonda volt. A 2010. október 1-jén felbocsátott űrszonda több mint hat hónapig keringett a Hold körül. Mivel berendezései megfelelően működnek és üzemanyaga is maradt még, 2011 áprilisában elhagyta Holdat és augusztus 25-én megérkezett a Földtől 1,5 millió km-re lévő L2 jelű Lagrange-pontba, ahol most plazmafizikai méréseket végez. A bolygók közül már viszonylag közeli égitestnek számít, a Merkúrt eddig csak két űrszonda látogatta meg. Jelenleg a NASA Messenger (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) űrszondája kering körülötte. A Messengert még 2004 augusztusában indították. A csaknem hét évig tartó utazása során kétszer repült el a Vénusz, egyszer a Föld és háromszor a Merkúr mellett, kihasználva az egyes bolygók gravitációs lendítő hatását. 2011. március 18-án kezdte meg keringését a legbelső bolygó, a Merkúr körül. Feltérképezi felszínének eddig ismeretlen 60%át, méri a bolygó mágneses tulajdonságait, geokémiai vizsgálatokat végez és méri a bolygóközi tér paramétereit. Érdekes, hogy ezzel szemben a Vénusz kutatására eddig már 24 űreszközt indítottak, többségüket az egykori Szovjetunióból. A még most is működő Venus Express űrszonda 2006 áprilisában állt bolygó körüli pályára. Elsősorban a Vénusz légkörét, annak kémiai szerkezetét, a benne lezajló folyamatokat tanulmányozza. A vizsgálatokkal a kutatók arra szeretnének választ kapni, hogy a Földhöz sok mindenben hasonlító Vénusz bolygó atmoszférája hogyan válhatott a miénktől annyira eltérővé. A szonda műszerei megfelelően működnek, ezért küldetését 2014 végéig meghoszszabbították. Az Akatsuki (Akacuki, magyarul hajnal) japán űrszonda. A 2010. május 20-án indított eszköz korábbi neve Planet-C vagy VCO (Venus Climate Orbiter) volt. 2010 decemberében kellett volna Vénusz körüli pályára állnia, de a fékezőhajtómű hibája miatt ez nem sikerült. A jelenleg Nap körüli pályán keringő Akatsuki 2015 novemberében közelíti meg újra a Vénuszt. Ekkor a japánok ismét megkísérlik a pályára állítását. A tervek szerint a szonda az infravörös és UV tartományokban fogja fényképezni a bolygó felhőzetét, amelyben villámok és a felszíni vulkanizmusra utaló jelek után kutat. Az Ikarus japán kíséreti napvitorlás, amelyet az Akatsuki űrszondával együtt indítottak. A felbocsátás után 43 perccel önálló pályán kezdte meg néhány évig tartó útját a Vénusz felé. Mindig is a Mars izgatta legjobban az emberek fantáziáját. Földünkhöz való hasonlósága miatt sokáig lakható, sőt lakott bolygónak hitték. Az űrkutatás azonban szertefoszlatta ezeket a fantasztikus álmokat és megmutatta, hogy a Mars voltaképpen az élet számára barátságtalan világ. A bolygó iránti érdeklődés azonban nem lankadt, jelenleg is három aktív berendezés kering körülötte, egy a felszínén dolgozik, az ötödik pedig éppen úton van felé. A legöregebb az amerikai Mars Odyssey, amely több mint tíz évvel ezelőtt, 2001. október végén érkezett meg a Marshoz. Három évig vizsgálódott, azóta főleg kommunikációs feladatokat lát el a Marson dolgozó egységek és a Föld között. Jelenleg a leghosszabb ideig működő Mars-szonda, a tervek szerint segíti majd a Curiosity 2012-es leszállását is. Az első európai marskutató űrszonda, a Mars Express 2003. június 2-án indult Bajkonurból. A magával vitt brit leszállóegység, a Beagle-2 becsapódott a Mars felszínébe és megszakadt vele a kapcsolat. A Mars Express a Mars felszíne alatti talajrétegeket vizsgálja, különös tekintettel annak víztartalmára. Nagy felbontású színes képeket készít, tanulmányozza a légkör összetételét, szerkezetét, valamint a napszéllel való kölcsönhatását. Működését eredetileg 2005 végéig tervezték, de többször meghosszabbították, a jelenlegi tervek szerint 2014 decemberéig tart. A Mars körül keringő harmadik egység a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO), amelyet 2005. augusztus 12-én indítottak az Egyesült Államokból. Elsődleges feladata nagyfelbontású képek készítése, infravörös spektrométerével pedig ásványtani térképezést végez, valamint kutatja a poláris sapkák szerkezetét. Minden idők legsikeresebb űrszonda-párosából sajnos már csak az egyik működik a Mars felszínén. A Venus Express Mars Odyssey A Curiosity a NASA mindez eddiginél nagyobb marskutató laboratóriuma 40 ■ Élet és Tudomány , 2012/2