Élet és Tudomány, 2012. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
2012-07-06 / 27. szám
Világegyetemben a galaxisok közti ütközések a mainál jóval gyakrabban estek meg. Ezt igazolják a csillagászati megfigyelések, köztük a Hubble-űrtávcső mélyégbolt-felmérése is. Forrás: hubblesite.org/newscenter/archive/releases/2012/20/full/ Tiszavirágzás < 5o-io 5 Június közepén a kérészek násztánca, vagyis a tiszavirágzás tartotta izgalomban az alföldi folyó szerelmeseit és a természet különös jelenségei iránt érdeklődőket. A Tiszában és mellékfolyóiban honos Európa legnagyobb, 8-12 cm hosszúra is megnövő kérészfaja, a tiszavirág. Ez a rovar igen érzékeny jelzője a Tisza ökológiai állapotának: csak jó minőségű, tiszta, oxigénben gazdag vízben képesek a kérészlárvák három éven át növekedni, hogy azután hatalmas rajokat alkotva egyetlen napra kifejlett rovarként föltűnjenek a víz felszíne fölött. Az idei hosszú, helyenként 4-5 estén át is intenzív rajzás arról tanúskodik: a Tisza kedvező ökológiai körülményeket biztosít a kérészeknek. A tiszavirágzás a közösséget megmozgató ünnepi időszak a tiszazugiak életében is: a kérészek egyik kedvelt lakóhelye a Tiszakürt és Tiszainoka közötti agyagos partfalszakasz, ahol a háborítatlan természeti környezetben kivételesen magas egyedszámú rajzás figyelhető meg. A Tiszakürti Arborétum szervezésében évek óta ismeretterjesztő programmal és a nap végén közös szalonnasütéssel, borkóstolással várják a különleges természeti látványosság iránt érdeklődő turistákat, akik csónakba ülve testközelből csodálhatják meg a tiszavirágzást. A tiszavirág lárvái a folyó kötöttebb, kérészek rajzása agyagos szakaszain telepednek meg, a meredek partfalba járatokat fúrva. A vízben úszó szerves törmelékkel táplálkoznak három esztendőn át, miközben húszszor is megvedlenek. A három év elteltével elérkezik az idő a rovarok teljes kifejlődéséhez, és a szaporodáshoz. A tiszavirág nőstényei az utolsó vedlés után kifejlett rovarként szállnak a folyó fölött. A hím egyedek azonban még nem ivaréretten, hanem úgynevezett szubimágó állapotban, de már szárnyas rovarként jelennek meg a felszínen, és csak egy újabb vedlés után érik el az ivarérett imágó állapotot. A kifejlett egyedek szájszerve és emésztőrendszere is csökevényes, néhány órányi életük során nem táplálkoznak. A megvedlett, kifejlett hímek azonnal fölröppennek, és bekapcsolódnak a folyó fölött kavargó milliónyi rovar közös násztáncába, keresve a hatalmas rajokban szálló nőstény egyedeket. A megtermékenyített nőstények tovább szállnak, majd petéiket a vízbe hullajtják. A peték a meder fenekére süllyednek, a belőlük kikelt lárvák pedig a partfalban nagy telepeket képezve nevelkednek. A kifejlett kérészek élete a párosodás után néhány órával véget is ér, a Tiszát naplementekor fátyolként lepik el a kérésztetemek. A tiszavirágzás évente egyszer, június közepe táján számos turistát vonz a folyó kevésbé kiépített, vadregényes szakaszaihoz, így a Tiszazug kistelepüléseire is. A szervezők bíznak benne, hogy az ilyenkor ide látogatókat megejti a folyó, az ártéri erdő háborítatlan szépsége, és akadnak majd, akik kerékpártúrára vagy a környék gyógyfürdőit is felkeresve visszatérnek a Tiszazugba. Felkeresik például az Arborétumot Tiszakürtön, melyet a hírneves szarvasi arborétumot alapító Bolza Pál testvére, Bolza József hozott létre. Az egykori főúri kertből többszörös bővítés utána mára 60 hektáros, országos védettségű természetvédelmi terület lett, mely gyűjtemény céljára vásárolt növényritkaságok mellett a Tisza-vidék fásszárú növényvilágának teljességét bemutatja. A park szépséges sétaútjai és a botanikai látnivalók mellett a gyerekeknek is kínál programlehetőséget: itt található az ország egyetlen arborétumi kalandparkja. A Tisza középső szakasza a régészet iránt érdeklődők számára is kínál csemegét: a Tiszaföldváron található Tiszazugi Földrajzi Múzeumot meglátogatva részletesen megismerkedhetünk a területet a rézkor végén és a kora bronzkorban lakó népcsoport temetkezési szokásaival, a kurgánok, más néven kunhalmok kialakulásával. E halomsírok az évezredek során szinte a táj részévé váltak, csak a gyakorlott szem számára nyilvánvaló, hogy a Tiszántúl egy-egy dombja, kiemelkedése valaha emberi kéz műve lehetett. Néhány szépséges, meleg júniusi naplementében a Tiszazug legizgalmasabb látnivalója minden bizonnyal a tiszavirágzás. A kérészek násztánca évente egyszer ráirányítja a figyelmet erre a különleges tájra, és arra a hatalmas felelősségre is, amit az ökológiai egyensúly megőrzése ró ránk, ha ezt szeretnénk, hogy utódaink is gyönyörködhessenek a virágzó Tiszában. Szilágyi Zsuzsa Vedlő kérész 2012/27 ■ 837 o CQN IAI o IA 111