Élet és Tudomány, 2013. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
2013-11-22 / 47. szám
és 3300 fényév széles) hidrogéngázfelhő másodpercenként 240 kilométeres sebességgel Tejútrendszerünk felé tart, amelynek mintegy 30 millió év múlva neki is ütközik. Ennek eredményeként nagy menynyiségű friss gáz juthat galaxisunk korongjába, ahol tömeges csillagképződést indíthat be. Ezt megelőzően azonban a felhőnek át kell jutnia a galaxist gömbszerűen körülvevő, forró plazmát tartalmazó halón, amely foszlányaira szaggathatja, még mielőtt a galaxis korongjáig jutna. Számítógépes szimulációk szintén azt jelzik, hogy az összességében nagyon nagy tömegű, ám rendkívül ritka, kis sűrűségű gázfelhő már a halóban szétfoszlik. Más korábbi megfigyelések viszont arra utaltak, hogy a Smithfelhő legalább egyszer már túlélt egy hasonló ütközést — mintegy 70 millió évvel ezelőtt áthaladt a Tejútrendszer korongján, s most ismét felé tart, jelenleg 8000 fényévre van tőle: egyre erősödő gravitációs hatását a felhő üstökösszerűen megnyúlt alakja is jelzi. A Smith-felhő belsejében most felfedezett erős mágneses mező védőpajzsként óvhatja a felhőt a szétfoszlástól. Ugyanakkor rejtély, hogy ez honnan származik: a felhők létrejöttére létező modellek nem adnak magyarázatot. A kutatók szerint az viszont valószínűsíthető, hogy a mágneses mezőt éppen a hajó forró plazmájával való kölcsönhatás erősíthette fel. (Astrophysical Journal) A szobrot valószínűleg Londonban vagy annak környékén élő brit-római szobrászok faragták mészkőbe. Nagy-Britanniában eddig egyetlen hasonló, a sas-kígyó jelenetet ábrázoló műalkotás került napvilágra, egy somerseti római villából. A hatalmas Római Birodalomban azonban meglehetősen elterjedt és kedvelt motívum volt, amelynek eredete még a görög kultúra időszakára nyúlik vissza. A feltárást a Londoni Régészeti Múzeum munkatársai végezték, egy, a területen építendő szálloda alapozását előkészítő kötelező régészeti vizsgálat kapcsán. (The Independent) A tudomány megrendelői A tudomány a gazdaság nélkülözhetetlen forrása, a fejlesztések alapja — ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyekről hazai nagyvállalatok vezetői számoltak be a Magyar Tudományos Akadémia székházában, a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt rendezvényén. A gyógyszer-, a jármű- és az élelmiszeripar, az energiaellátás és a mezőgazdaság hazai nagyvállalatainak irányítói példákkal mutatták be, hogy a tudomány, az oktatás és a gazdaság együttműködésével a kutatói és üzleti kompetenciák nem öszszeadódnak, hanem megsokszorozódnak és képessé válnak felelősen alakítani a jövőt. Pálinkás József, az MTA elnöke az idén első ízben megrendezett konferenciát köszöntve kiemelte: a tudomány nem öncélú, fontos visszajelzéseket vár és kap a társadalomtól és a gazdaságtól arra vonatkozóan, hogy a kutatások hogyan, miként és hol hasznosulhatnak leghatékonyabban. A „velünk élő tudomány” központi gondolata köré szerveződő tudományünnep keretében a hazai nagyvállalatok vezetői előadásaikban arra világítottak rá, milyen célokat és szempontokat követve dolgoznak együtt a gazdasági és a tudományos szféra képviselői egy-egy fontos társadalmi és üzleti kérdés megválaszolásán. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a tudomány, a kutatás adhatja azt a szellemi hozzáadott értéket, amely egy gazdasági vállalkozást versenyképessé, egy szemléletet innovatívvá, egy terméket sikeressé tehet. A stratégiai gondolkodás és a hosszú távú tervezés fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában Javier Gonzales Pareja. „A rövid távú gondolkodás megöli az innovációt” — hangsúlyozta a magyarországi Bosch-csoport vezetője. A mezőgazdaságot, az élelmiszer-ellátást nevezte az emberiség egyik nagy feladatának Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. „Ha nem használjuk fel a tudomány eredményeit, lemaradunk nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai piacokon is” — figyelmeztetett az ágazat sürgető kihívásaira. Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója szerint a társadalmi, piaci hatásokra a vállalatoknak tudományosan megalapozott válaszokkal kell reagálniuk. A vállalatvezető kiemelten eredményes projektnek nevezte a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítását, valamint az erőmű európai léptékben is példaértékűnek tartott biztonsági intézkedéseinek bevezetését, és felhívta a figyelmet az ezeket megalapozó kiváló kutatói, tudományos munka jelentőségére. A tudomány megrendelőjének egyik elsődleges feladatát a kutatási és gazdasági célok összehangolásában látta Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója. „A magasabb hozzáadott érték magasabb minőségű termék létrehozását teszi lehetővé, ami az előállításra és a kereskedelemre is pozitív hatást gyakorol” — helyezte tágabb összefüggésekbe egy-egy korszerű termék előállításának kérdését. A kutatásfejlesztést, a friss ötletek beemelését nevezte a gyógyszeripari vállalatok versenyképességét növelő egyik legfontosabb tényezőnek Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. A Magyarországon több száz kutatásfejlesztési együttműködésben részt vevő nagyvállalat szakembere a felfedező kutatások nélkülözhetetlenségéről szólva kiemelte: azok adják azt a szilárd alapot, amelyre a több évtizeden átívelő, forrásigényes célzott kutatásokat építeni lehet. Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. vezérigazgatója a világszínvonalú tudás és a kiváló szakemberek szükségességét emelte ki, rámutatva a természettudományos oktatás fontosságára. (Forrás: MTA) Velünk Élő Tudomány Élet és Tudomány ■ 2013/47 ■ 1499