Élet és Tudomány, 2014. július-december (69. évfolyam, 27-52. szám)

2014-10-31 / 44. szám

zője. „ Ezzel szemben nekünk sike­rült benne egy kis szezonális változást kimutatnunk, amely legkézenfekvőbb módon a Napból a Földhöz érkező axionokkal magyarázható.” A kutatók erre a felfedezésre az ESA immár 15. éve pályán ke­ringő XMM—Newton röngen­yrobszervatóriuma teljes, eddig összegyűjtött adatbázisának elem­zésével jutottak. Korábbi modell­számítások éppen a megfigyelthez hasonló jellegű szezonális változást jeleztek előre, amennyiben a Nap belsejében a fotonokból az erős mágneses térrel való kölcsönhatás­ban keletkező axionok a Föld mág­neses terével kölcsönhatásba kerül­ve röntgen-fotonokká alakulnak. A számítások szerint az axionok és a földi mágneses tér kölcsönha­tásából eredő röntgensugárzás a magnetoszférának a Naphoz köze­lebbi részén a legerősebb. A brit Királyi Csillagászati Tár­saság elnöke (a Leicesteri Egye­tem csillagászprofesszora), Martin Barstow nyilatkozatban üdvözölte az eredményt, amely „ha beigazoló­dik, az első közvetlen kimutatása lesz a rejtélyes sötét anyag részecskéinek.” (PhysOrg) kilométeres elmozdulásokat kellett volna megfigyelnünk, ehelyett azonban ennek mintegy a dupláját, 6 kilométeres elmoz­dulásokat észleltünk.” A kutatók ebből arra következtet­tek, hogy a kis hold belső szerkezete a feltételezettnél bonyolultabb lehet. Az újabb feltételezéseken alapuló 3D-mo­­dellszámításaikból az adódott, hogy a megfigyelések kétféle belső szerke­zettel magyarázhatók: a Mimas belse­je vagy egy szilárd, de szabálytalanul elnyúlt, rögbilabdához hasonló kőzet­magot rejteget, vagy a jégkéreg alatt egy cseppfolyós óceán húzódik meg. A Mimas átmérője 400 kilométer, kötött pályán kering (azaz Holdunk­hoz hasonlóan mindig ugyanazt az oldalát fordítja bolygója felé). A ké­reg alatti óceánréteg vastagsága a számítások szerint 25 és 30 kilométer közötti lehet. Maga a hold feltételezé­sek szerint vagy egy, a bolygó körüli törmelékgyűrű apró szemcséinek lassú összesűrűsödésével jött létre, vagy a bolygóval egyidejűleg, egy vele közös anyagkorongból csomósodott össze. (ScienceDaily) Kelta harci szekérre bukkantak Brit régészek egy, a Kr. e. Ill.II. századból származó kelta harci szekér bronz alkatrészeinek ma­radványait tárták fel a leicestershire-i Burrough Hill vaskori erődítmé­nyének közelében. A Leicesteri Egye­tem kutatói, Jeremy Taylor és John Tho­mas vezette régész­csoport a már régebb óta kutatott régésze­ti feltáróhelyen egy ház maradványai­hoz közeli mély gö­dörben először csak egy réginek tűnő bronzlemezre, majd rövidesen egy telje­sebb leletegyüttesre bukkantak, amelynek darabjai könnyen fel­ismerhető módon egy kelta harci szekérhez tartozhattak. A bronzelemeken látható gazdag díszí­tőmotívumok és a gondos megmunkálás alapján a kutatók úgy vélik, a harci szekér hajdani tulajdonosa egy jómódú nemes­ember vagy harcos lehetett. A gazdag díszítő­­motívumok közül is kiválik egy pompás triszkelion motívum — egy pontból három irányba kifutó hullám­vonal -, amely a kelta hitvilág egyik ismert látványos szimbóluma, s máig fennmaradt például Man-sziget cí­merében. A nyomok alapján úgy tűnik, a bronz alkatrészeket eredetileg egy dobozban helyezték el, majd pelyvából rakott máglyán valamilyen rituális szertartás során elégették. A tűzáldozat bemutatása után a maradványokat hamu- és salak­réteggel borították be, amely a mostani feltárásig bolygatatla­­nul őrizte meg a leletet. A kutatók úgy vélik, a tűzáldo­zat talán egy új évszak beköszön­téséhez kapcsolódó vallási rituálé lehetett, vagy a közelben lévő ház elhagyásához, lebontásához kötőd­hetett. A bronz alkatrészek körül szétszó­ródva különféle vastárgyakat is ta­láltak, közülük az egyik erősen em­lékeztet egy mai lóvakaró eszközre, és a többi tárgy is valószínűleg a lovak ápolását szolgálhatta. A fellelt bronz- és vastárgyakat alapos tisztogatás után hamarosan kiállításon is bemutatják a nagyközönségnek. (Sci-News) A harci szekér kerekének rögzítésére szolgáló bronz tengelyszög három nézete, végein a bonyolult díszítő motívumokkal, köztük egy triszkelionnal A lovak hámjához tartozó gyűrűk és egyéb darabok KÉPEK: UNIVERSITY OF LEICESTER Élet és Tudomány • 2014/44 ■ 1403

Next