Élet és Tudomány, 2015. július-december (70. évfolyam, 27-52. szám)

2015-12-11 / 50. szám

EGESZSÉG ~ EGESZ-SÉG? • EGÉSZSÉG ~ EGÉSZ-SÉG?­ EDUVITAL­ ET GYERMEKKORI LEUKÉMIA A leukémiák a leggyakoribb gyer­mekkori daganatok. Közülük az akut limfoid leukémia - röviden ALL - a legtöbbször, azaz 85%­­ban diagnosztizált kórállapot. A köznyelvben fehérvérűségként is ismert. Az ALL azt a kórállapo­tot jelöli, ahol a csontvelőt a kor­látlanul szaporodni képes és ezért ott túlsúlyba kerülő kóros, még éretlen, így funkciójukat ellátni nem képes leukémiás sejtek, azaz blasztok foglalják el. A folyamat következtében a csontvelőből az ott zajló vérképzés kiszorul, és je­lentősen lecsökken, leukémiára jellemző tünetek ezzel párhuzamosan, követ­kezményesen alakulnak ki. A csont- és ízületi fájdalmakon kívül vérszegénység és elhúzó­dó, 1 hétnél tovább tartó, lázas állapottal járó fertőzések je­lentkezhetnek. A vérlemezkék csökkent mennyisége miatt véraláfutások, orr-, és ínyvér­zések jelenhetnek meg. Ezek mellett lép-, máj- és nyirokcso­mó megnagyobbodás jelle­mezhetik a klinikai képet, mi­vel ilyenkor a rendellenes blasztok beszűrik a májat, a lé­­pet és számos limfoid szervet, és ezzel teltségérzetet, hasi fáj­dalmat okozhatnak. Az agy­hártyák érintettségét a hányás, a fejfájás, az ingerlékenység je­lezhetik. A kórkép leginkább a 2-6 év kö­zötti korcsoportot érinti. A betegség gyanúját a jellegzetes tünetek és egy rutin vérkép vetik fel, a biztos diag­nózishoz azonban csontvelői vizsgá­latra van szükség. A központi ideg­­rendszeri érintettség ellenőrzésére agy-gerincvelői folyadékvételt vé­geznek. Hazánkban évente körülbelül 50—70 új akut limfoid leukémiában szenve­dő gyermeket diagnosztizálnak. A kezeltek csoportját tekintve a túlélés közelít a 90%-hoz. Ez a nagyszerű eredmény az elmúlt 50 év ered­ménye, amelynek során az ALL terápiája rohamosan fejlődött. A daganatkezelés történeté­ben a gyermekkori akut limfoid leukémia igazi sikertörténetnek bizonyult, mivel a vérképző­rendszeri betegségek túlélése 0% volt a kemoterápiás szerek bevezetése előtt. A második vi­lágháború óta eltelt időben a gyógykezelések tárháza jelentő­sen kiegészült, azonban csak a hatvanas évek legvégén sikerült először érdemi számú beteget meggyógyítani. Jelen ismereteink szerint a di­agnózis felállítása után miha­marabb el kell kezdeni a gyógykezelést. A kemoterápiás sze­reket egy nemzetközileg elfogadott séma alapján adagolják. Jelenleg Közép-Európában az ALL Inter- 1582 ■ Élet és Tudomány ■ 2015/50 SZERKESZTI: FALUS ANDRÁS

Next