Élet és Tudomány, 2016. július-december (71. évfolyam, 27-53. szám)
2016-09-16 / 38. szám
Szerinte,m„. ... kifejezetten jó gyakorlatot követ a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke azzal, hogy az általa vezetett intézmény munkájáról — egy-egy fontos mérföldkőhöz érkezve — rendszeresen beszámol a nyilvánosság előtt. Pálinkás József akadémikus ezúttal arról adott számot, hogy a tavaly és 2016-ban meghirdetett kutatási, fejlesztési és innovációs pályázatoknál lezajlott az első értékelési forduló, s közel 200 milliárd forint hazai és uniós kutatási célú forrásról született meg a támogatói döntés. A kutatások, az innováció és a fejlesztések (KFI) támogatása a laikus számára távoli területnek tűnik. A hazánkban erre összesen fordított forrás első hallásra megfoghatatlanul nagy (jóllehet összességében még mindig nem éri el azt a — nemzeti össztermékhez viszonyított — célszázalékot, amelyet a magyar kormány és az európai innovációs szakemberek szükségesnek, optimálisnak tartanak. Ahhoz, hogy ezt a roppant nagy keretösszeget érteni és értelmezni lehessen, szükség van a rendszeres betekintésre és az értelmező alkalmakra. A KFI az a terület, ahol a látványos eredményekre nem lehet azonnal számítani, a mostani döntések évek múlva igazolódnak csak, akkorra hozhatják meg a gyümölcsüket. Ráadásul vannak olyan területek , mint például a tudástranszfer, amely a vállalkozások és a kutatóintézetek közötti együttműködést hivatott támogatni, s ahol önmagában 145 milliárd forintos keretösszeg áll majd a következő években a pályázók rendelkezésére, ahol a siker nem mérhető egy-két tudományos eredmény publikálásában, népszerűsítésében, hiszen a cél összetettebb: az innovatív gondolkodásmód, a kapcsolati rendszerek fejlesztése. Lapunk ismeretterjesztő profiljából következően Olvasóink vélhetően nem is a legnagyobb összegű támogatási területekről olvashatnak majd a legtöbbet az Élet és Tudomány aktuális rovataiban a kutatási programok végeztével. Valószínűleg a „mindössze” 16 milliárd forintra pályázó felfedező kutatások sokkal több magyar vonatkozású tudományos hírrel szolgálnak majd, mint mondjuk a jóval többet igénylő, ám nehezebben láttatható infrastruktúra-fejlesztés. Ám ha kellő számú, nemzetközi mércével is mérhető hazai alapkutatási eredmény vagy konkrét innováció születik, ezek bemutatásával - mint cseppben a tenger — talán az egész tudományfinanszírozás kézzel foghatóbbá válik az érdeklődő nagyközönség számára. Tudományirányítók, finanszírozók, kutatók és az ismeretterjesztők között tehát a hatékony párbeszéd évei kell, hogy következzenek! Gózon Ákos 1186 ■ Élet és Tudomány ■ 2016/38 LXXI. évfolyam 38. szám ■ 2016. szeptember. 16. Digitális változatban: dimag.hu Címlapképünk: C-vitamin-kristály mikroszkópos felvétele a C-vitamin régen és most című cikkünkhöz 1187 Első kézből 1190 Divéky Ferenc diákélete EGY KÜLÖNÖS BOTANIKUSPÁLYA Kerényi-Nagy Viktor A magyarországi mangánbányászat 99 éve ELMARADT CENTENÁRIUM Szávoszt-Vass Dániel Interjú Vida Krisztiánnal NAGY KÉRDÉSEK KIS CSILLAGOKRÓL Trupka Zoltán 1198 Valami új Dunaújvárosban AZ INTERCISA MÚZEUMBAN Vásárhelyi Tamás 1200 Egészség-egészség? VÁZRENDSZERI PROBLÉMÁK Marton Nikolett, Kovács Orsolya Tünde, Baricza Eszter, Királyhidi Panna 1203 A Karl von Stürgkh-gyilkosság 1208 Loglis 1209 Lélektani lelemények A KÖRNYEZETVÉDELEM JÓ JÁTÉK Mannhardt András 1210 A tudomány világa • EURÓPA LEGÖREGEBB ÉLŐ FÁJA Szilágyi-Nagy Ildikó • C-VITAMIN RÉGEN ÉS MOST Solymosi Katalin • ÚJ, EHETŐ CSOMAGOLÁS SZ-N. I. • KOOPERÁCIÓ - KIZÁRÓLAG EMBERI SAJÁTSÁG? Bilkó Ágnes • MŰANYAG PALACKOKKAL A HOLDRA • BUSZNYI MÉRETŰ T. REX BÉCSI BROWNING Szilágyi-Nagy Ildikó •KÉKHALÁL-ANTARKTISZI OLVADÉKTAVAK Segesdi Martin •A PARLAGI LIGETSZÉPE NYÍLÁSA Zátonyi Sziárd Hegedűs Péter 1205 Nyelv és élet KÜLFÖLDI KIVITEL G. L. 1206 Élet és tudomány képekben ÉT-GALÉRIA H.J. 1213 REJTVÉNY Schmidt János 1214 ÉT-IRÁNYTŰ Bánsághy Nóra 1215 A hátlapon A BIKAPÓK Várhelyi Tibor