Élet és Tudomány, 2016. július-december (71. évfolyam, 27-53. szám)
2016-07-15 / 29. szám
z elmúlt 45 év során a fogyasztói, piaci igények is átalakultak, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a 60-as évek paprikaszabványa szerint „az I. osztályú Cecei paprika I kg-jában nem lehet több 20 db-nál”, tehát az 5 dekagrammos bogyó már I. osztályúnak számított, amely ma a lecsó-minőséget sem éri el. A korábbi Cecei (fehér édes) típus magyarországi hegemóniája is megszűnt, és bár ma is a legkedveltebb paprika, mellette jelentősen megnőtt az igény a kópia, a különféle blocky (ismertebb nevén a kaliforniai), a paradicsom alakú és más paprikák iránt. Angeli Lambert idejében a termőterület 99 százalékán konstans (homogén állományú, nem hibrid) paprikafajtákat használtak. Ma 90 százalékban FI hibrideket (két homozigóta, de legalábbis stabilan homogén szülővonal keresztezéséből származó első nemzedékeket) termesztenek. Az FI hibridek eltérő szülők esetén is uniformisok (Mendel egyik szabálya), az állomány minden tagja egyforma. Az FI nemzedék heterózishatást mutathat, azaz lényeges gazdasági értékmérőiben (termőképesség, koraiság stb.) a jobbik szülőnél is magasabb eredmény érhető el vele! Paprika esetében a többlet 15— 50 százalék is lehet. A hibridekben a két szülővonalban külön-külön meglévő eltérő pozitív tulajdonságok - például különböző rezisztenciagének — egy populációban egyesíthetők. Ma már négy fontos rezisztenciagént: a dohány mozaik vírussal szemben védelmet nyújtó L3 vagy L4 jelűeket, a paradicsom foltos hervadása nevű, paprikát megbetegítő vírust kivédő Tsw gént, a fonálféreg elleni rezisztencia Mel génjét és a baktériumos levélhullást megakadályozó Bs2 gént egyetlen fajtában, egy FI hibrid populációban lehet a termelőknek adni. Genetikailag módosított (GM) paprikavonalakat mindezidáig sehol a világon nem használnak fajta-előállításra. Viaszmásolatok 1965-ből. A druse a mai elfogadott mérce, a többi a korabeli méretkövetelmény. (FOTÓ: ZATYKÓ LAJOS) IDŐNYERÉSI TECHNIKÁK Napjainkban az új fajták létrehozása nem kutatóintézetekben és egyetemeken, hanem gazdasági vállalkozásokban folyik, a nemesítési idő lerövidítésének és a tulajdonosi jogok érvényesítésének kényszerével. Angeli amikor egy kész fajtáját valaki egy az egyben ellopta és őt megelőzve bejelentette állami elismerésre, csak annyit mondott: „hagyják, azért csináltuk, hogy terjedjen el, nem?". A nemesítési idő rövidsége ma létkérdés lehet egy cég számára. A keresztezéses nemesítés célja lehet kész konstans (nem hibrid) fajta, de lehet célja egy hibrid fajta létrehozására alkalmas szülővonal is. A keresztezést követő 7. vagy 8. nemzedéktől (F7, F8) várható, hogy a keresztezésben használt két eltérő szülő tulajdonságai az utódokban már ne keverten, a tulajdonságok hasadásával jelenjen meg, hanem minden utód egyforma, s így homogén vonalat adjon ki. Ha egy évben csak egyszer vetünk és érlelünk paprikamagot, akkor a homogén populáció elérése 7-8 évig tart. Ám egy év alatt paprikából két magtermő nemzedék is megvalósítható decemberi, majd júliusi vetéssel, ezzel a keresztezéstől számított 7-8., már nem haladó generáció, azaz a homogén vonal négy év alatt elérhető. Embriókultúrával, amikor a következő generáció nem a piros paprikából nyert magból indul, hanem a virágzás utáni, néhány napos kicsi paprikakezdeményből kipreparált vetőmag-embrióból, akár három nemzedék is belefér egy évbe. Egy év alatt is elérhető nem hasadó, homogén paprikavonal, sőt homozigóta (kromoszómapárjainak midkét tagja minden pontján megegyező) vonal is, kettős haploidok (DH, doubled haploid vonalak) laboratóriumi létrehozásával. A paprikanövényt felépítő sejtek diploidok: kromoszómáik (24 darab van belőlük egy sejtmagban) két kromoszómaszálat, azaz két DNS-láncot tartalmaznak, az egyiket az anyából, a másikat az apából. A sejtmag összes kromoszómaszála a megtermékenyítés során szabaddá válik, majd a független Vírusrezisztens vonalak. Dohány mozaik vírus rezisztens vonalak kiemelése mesterséges fertőzéssel (FOTÓ: ZATYKÓ LAJOS)