Élet és Tudomány, 2017. július-december (72. évfolyam, 27-52. szám)
2017-08-04 / 31. szám
LXXII. évfolyam 31. szám ■ 2017. augusztus 4. Digitális változatban: dimag.hu Címlapon: Elkhorn-korall (a Korallzátonyok veszélyben című cikkünkhöz) 963 Első kézből • HOGYAN OLVASSUK A LÉLEK TÜKRÉT? Szilágyi-Nagy Ildikó • KÜLSŐ ENERGIAFORRÁS NÉLKÜL MOZGÓ ROBOTOK Sz N.. • ROSSZ SZÜLŐVÉ TESZ A ZAJOS KÖRNYEZET Sz-N. /. 966 A Weilburg kastély Badenben EGY SZERELEM SZIMBÓLUMA Németh István 969 Fenyegető a tengerszint emelkedése KORALLZÁTONYOK VESZÉLYBEN Mangel Gyöngyi 972 Interjú Kocsis Bencével GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK HÁTÁN A CSILLAGOK KÖZÖTT Trupka Zoltán 974 Helyzetjelentés a csillagászati diákolimpiai felkészülésről INDIA UTÁN, THAIFÖLD ELŐTT, ZÁNKÁRA VÁRVA Szalai Tamás 976 Néhány szóban a genetikai sokféleség vizsgálatáról HÁNYAN HÁNYFÉLÉK? Soós Noémi, Kasza Szilvia 979 Pénzügyeink KERESSEN-E PÉNZT A KAMASZ? Palla Gábor 980 Navigáció égre néző vikingekkel IRÁNYTŰ A SZEMBEN Takács Péter, Farkas Alexandra, Kretzer Balázs, Horváth Gábor 983 Tárgyak - történettel A LEPKEOLLÓ Katona Gergely, Bálint Zsolt 984 Loglis 985 986 Adatok és tényekények A LAKÁSÉPÍTÉS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI 2016-BAN Gerse József A tudomány világa • FOGD MEG A HAZUGOT! S.-N.. •A ROBOTOK JÖVŐJE AZ ÓBUDAI EGYETEMEN •AZ ÉLŐSÉG ÉSZLELÉSE • MIT SZERETNÉNEK A TYÚKOK? Pongrácz Péter HAKERTÉSZEK REJTVÉNY Schmidt János ÉT-IRÁNYTŰ Bánsághy Nóra A hátlapon 989 990 991 TRONDHEIM KERESKEDŐHÁZAI Lieber Tamás ... bár számos konferencia, népszerűsítő előadás, műhelytalálkozó, kerekasztal-beszélgetés foglalkozik a témával időről időre, úgy tűnik, mégsem lehet elégszer elismételni: még mindig meglehetősen aránytalan, vagyis meglepően alacsony a nők részvétele a tudományos, technológia és innovációs életben. Erre a tényre legújabban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal által megjelentetett Feltaláló nők és szabadalmak — A női feltalálók szerepének vizsgálata a nemzeti szabadalmi bejelentésekben (2000-2015) című kiadvány világított rá. A tanulmány megálapítja, hogy a hölgyek részvétele világszerte egyre növekszik a felsőoktatásban, s ez a tendencia hazánkban is egyértelműen kimutatható: az egyetemeken a hallgatók között immár többségbe kerültek, s a doktoranduszok körében is kiegyenlítődött a férfi-nő arány. Ugyanakkor a tudományos pálya további állomásain mégis változatlanul szétnyílik a foglalkoztatási olló: a legmagasabb egyetemi és akadémiai címek, illetve posztok tekintetében még mindig elsöprő többségben vannak a férfiak. Ezért történhetett meg — teszem immár én hozzá —, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos honlapján továbbra is hírértéke volt annak, hogy júniusban — sok-sok év után először! — ismét egy női akadémikust választottak osztályelnökké (hat férfi mellett). Bár a hírnek természetesen van egy pozitív olvasata is: az MTA legalább tudatosan törekszik a férfi-női aránytalanságok ellensúlyozására. De visszatérve a szabadalmi tanulmányhoz: a magyar feltalálót tartalmazó szabadalmi bejelentésekben a nők aránya alig haladta meg a 14 százalékot a másfél évtized átlagában. Ráadásul ha időrendben is tekintjük a változásokat, akkor azt látjuk: a számuk 2000-hez viszonyítva 2015-re nemhogy nőtt volna, ellenkezőleg: jelentősen csökkent! Hogy mi lehet a kiút e negatív folyamatból, arról nyilván sok rendezvényen lesz még szó. Talán érdemes egy pillantást vetni a felmérés azon kimutatásaira, amelyek a leginkább nőies és a legférfiasabbnak bizonyuló tudományterületeket veszik számba. A nők aránya a legmagasabb a nanotechnológia, a szerves és makromolekuláris kémia, a gyógyszerészet és a biotechnológia terén. Talán ezeken a tudományterületeken kellene még tovább ösztönözni a női kutatókat szabadalmi tevékenységre, hogy a fenti statisztikák újabb másfél év múlva valamivel kedvezőbb képet mutassanak? Gózon Ákos 962 ■ Élet és Tudomány ■ 2017/31