Élet, 1917. július-december (9. évfolyam, 28-52. szám)

1917-12-16 / 50. szám

1224 Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek olvas­atlanul a papírkosárba kerülnek. A KIADÓHIVATAL ÜZENETE: A kiadóhivatal felkéri késedelmes elő­fizetőinket, hogy hátralékukat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A mostani viszonyok súlyos áldozatokat róttak a kiadóhivatalra, hogy az „Élet“-et a régi ár mellett régi terjedelmében és kiállításának régi külső díszében jelentethesse meg. Az előfizetési hát­ralékok befizetését ezért azzal a biza­lommal kéri, mely kérését nyomaté­kosabbá teszi a hivatalos sürgetésnél. Egyidejűleg hátralékos előfizetőink külön értesítést is kapnak és kérjük a hátralékok mielőbbi szíves kiegyen­lítését. Azokat az előfizetőinket, akik már 1918-ra is előfizetnek, arra kérjük, hogy a felemelt ár többletét (egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér) pótló­lag beküldeni szíveskedjenek. Arcképsorozat. A mi felfogásunk a dolog lényegére nézve egyezik az önével, de mi sok nézőpontból hasz­­nosabbnak és célszerűbbnek tartot­tuk az értékmegállapítás nélkül való sorrendet. Nem tartjuk magunkat illetékesnek arra, hogy kijelöljük az irodalmi rangsort. Általában az iro­dalmi és művészeti akadémikus rang­sorozásnak nem vagyunk hívei. Van­nak egyenlő kvalitású, de külön­böző kvalitású talentumok, az epikus, lírikus vagy dramatikus tehetség lehet a maga nemében elsőrangú, de az összehasonlításra hiányzik a tertium comparationis. A jövő fel­adata valamelyes sorrendet megálla­pítani, mi a tárgyilagos igazságot tartjuk szem előtt és nem akarunk egyéni érzékenységeket sérteni. A mi íróink —­a szorosan vett katho­likus íróknál sem lesz értékbeli sor­rend, hanem sorra kerül az, aki épen aktuális, vagy akinek arcképe már elkészült. Nem jelenthet rájuk nézve sérelmet, ha Bródy, Molnár, Herczeg eléjük kerültek, de mi ol­vasóink felvilágosítására és világ­­néz­etünk szempontjából is fontos­nak tartottuk, hogy azok az írók kerüljenek komoly, tárgyilagos kriti­kánk alá, akiket az olvasóközönség legjobban s egyúttal legrosszabbul ismer, mert csak a reklámkritikák­ból ismerhet. A mi íróinkról tudja mindenki, hogy nyugodt lélekkel ol­vashatja és terjesztheti műveiket s ha későbben kap tiszta képet talen­tumuk való értékéről, nem éri semmi kár azt a célt, amelyért kitartóan küzdünk. De sorra kerülnek ha­marosan, készül az Arcképsorozat Domonkos Istvánról, Tarczai György­ről, Harsányi Lajosról, Sík Sándorról. Sz. L. Somogy-csurgó. 1. Az egyetem kveszturájában (IV., Egye­tem-tér). 2. I., Fehérvári­ út 17. Ilonka. Csak teljes névvel ellátott levélre felelünk. Diszkréciónkban fel­tétlenül megbízhatik. őszutó. Mind akettő banális his­tória. Háborús történet közlését ma már igazán csak kivételes írói kvalitás teheti megokolttá. Nemo. Nem ismerjük ezt a köny­vet. Kérjük, írja meg címét és ki­adóját, hogy érdeme szerint elbán­hassunk vele, talán még hosszasab­ban, amint a leveléhez csatolt rövid glossza. Regrutázás. Határozottan „szo­kásunk“, hogy „teljesen idegen, is­meretlen ember írását is“ közöljük, ha az írás megállja a helyét. A „Regrutázás“ azonban formájában is, mondanivalójában is annyira egyenetlen, majdnem zavaros, hogy ezért és csakis ezért nem közölhetjük. Háy­yan. Levele nem változta­tott meggyőződésünkön. Polémiába nem bocsátkozunk. Jóhiszeműségét nem vonjuk kétségbe, viszont ne­künk kötelességszerűen felelnünk kellett olvasóink meglepett kérde­­zősködéseire s nem felelhettünk egyebet, mint aminek igazságáról meg voltunk és most is meg vagyunk győződve. Testvér. Nagyon helyes az eljá­rása. Az írást sem megtiltani, sem megakadályozni nem lehet, a gya­korlat, ha kellő gonddal és önkriti­kával történik, használ a stílusnak s művészi ökonómiához juttathat. A versekben sok az ígéret. Tilda. Csak teljes névvel ellátott kéziratra és levélre felelünk. A név­nélküliek olvasatlanul a papir­kosárba kerülnek. Mikor a falu sír. Ugy látszik, ked­ves témája a parasztsorból úrrá lett fiú, de nem tudja mindig a való­szerűség szerint ábrázolni. Mi sok ilyen típust ismerünk, de épen azt tapasztaltuk, hogy hiányzik belőlük az a hazug, kegyetlen önteltség, amilyent ön rajzol. Egyéb pszicholó­­giai zökkenések is vannak benne, elnagyoltság és hevenyészés, amiért nem közölhetjük. Inkább kevesebbet írjon, de komoly elmélyedéssel és műgonddal. Bizonyosan észrevette, hogy mi ezt tartjuk a legfonto­sabbnak. Nincsetlen. Sok tiszteletreméltó vonás van abban, aki hűségét igaz­mondásban mutatja ki. Lehet, hogy ezt az illető hálátlanságnak minő­síti, — gyakori tévedése az emberi ítéletnek — de ez soha sem ok arra, hogy a hűség hizelkedéssé aljasuljon. Bátran felolvashatja előtte — vállaljuk a felelősséget ezért is, mint minden írásunkért. W. A. Kiskunfélegyháza, önnek van igaza. Az a kis tévedés nem ronthatott a béke ügyén. A „hű gárdistát“ szívből üdvözöljük! A többi kéziratról a jövő héten. Felelős szerkesztő: ANDOR JÓZSEF Kiadótulajdonos ; „Élet“ Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság. I TART­ALOM: Sebők Imre emlékezete. Izsóf Alajos. — Arcképsorozat: Molnár Ferenc. Dr. Brisits Frigyes. — A komédiás. (Elbeszélés.) Rácz Pál. — Gondolatok. Sz. — Az élet tartama. Marosi Arnold. — Tűzzel a lelkem. (Költemény.) Anka János. — Akik az élettől félnek. (Regény.) Írta : Henry Bordeaux, fordította Kálmán György. — Kultúra: Drasche-Lázár Alfréd : Enyém vagy. —If. — Dr. Wibbert Ágoston: Vigasztalások könyve a halálról. Beküldött könyvek. - Hétről-hétre : Derék Budapest. — Abdera. — Felmentések. — Kalauznők köz­szabadsága. — A fronton. — Vadszem emlékei. — Szerkesztői üzenetek. Nyomatott az „Élet“ Irodalmi és Nyomda Részvénytársaságánál Bud­apest, I. Fehérvári­ ut 15. Lapunk 1914., 1915. és 1916-ik teljes évfolyamai fűzött álla­potban 20 koronáért még kaphatók a kiadóhivatalnál.

Next