Élet, 1938. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1938-07-03 / 27. szám
A MAGYAR KIRÁLYNÉK VÁROSA Meredek hegyei és szelíd völgyei között, Veszprém a csend és a békesség kedves szigete. Öreg és halkszavú, régi város . . . A magyar életerő szívós indáival vert gyökeret ezer évvel ezelőtt a dolomit kőkemény talajában és ma a Dunántúl közepén, magárahagyottan, elfeledten is, tovább küzd fennmaradásáért. Nagy szenzációk és különös históriák hírét sohasem viszi szét mohos falai közül az újság, vagy a rádió hangos szava : tizennyolcezer lakosa egyszerű szerénységgel húzódik vissza a patinás, hangulatos házak mélyére,és éli a maga munkás életét. Az egyre csinosodó vár büszke tekintete azonban híres romokra tekint, mintha a messzi múltba nézne hátra, amikor Veszprém még a magyar királynék kedvenc városa volt ! Az idén halkan ő is megszólalt. Székesfehérvár és Esztergom mellett, a harmadik Árpádházialapítás is kitárta kapuit és szívét a vendégek, idegenek előtt, akik a Kettős Szentévben kegyeletes lélekkel kutatják szentjeink életének elmosódott ösvényeit. A viharvert vár magasba szökkenő ormán, a kanyargó utcák zegzugos szögleteiben, a patakokkal átszőtt völgyek idillikus hajlataiban, a borostyánnal körülölelt omladékok tövén a néma kövek és zengő legendák felidézték a régmúltat... István fejedelem az ősi vár falai alatt, a közeli Táborálláson verte szét 998-ban a lázadó Koppány vajda pogány seregét, aki erre vonult el hadaival Esztergom felé, hogy magához ragadja a hatalmat és elsöpörje a sarjadó kereszténységet. A győzelem tehát nemcsak a pogányság utolsó fellobbanását fojtotta el, hanem diadalmasan megindította azt a fejlődést is, amely a katolicizmus és a nyugati kultúra útján állammá, történelmi hivatású országgá tette az addig vándorló harcos nemzetet. A várható pusztulás helyett így a magyarság második bölcsőjévé vált Veszprém, a keresztény államiság és a magyar millennium drága szülőhelyévé ! A vár kiötlő fokán rövidesen Szent István és Gizella királyné szobrai fogják hirdetni a lázadó seregek leverésének és a keresztény Magyarország megalapításának emlékét. Az esztergomi érsekség után, 1000 táján itt alapítja meg szent királyunk a második püspökséget, majd felépül a völgyben az első magyar apácazárda és nőnevelő intézet. «Gizella királyné gyakran és szívesen tartózkodott Vesz-i A restaurált Gizella-kápolna