Irodalmi Ujság, 1951. július-december (2. évfolyam, 14-26. szám)

1951-07-19 / 15. szám - Herczeg István: Az orvos dilemmája (8. oldal)

8 / / AMERIKAI ÚJSÁGHÍR Az amerikai segély előnyei már mutatkoznak Nyugat-Euró­pában (Gáspár Antal rajza) AZ ORVOS DILEMMÁJA A dilemma az utcán­­ he­vert, mégpedig egy fé­lig széttépett újság hasábjain. Cimberái felfelé fordultak, „Szabadság" szó ragyogott belőlük, s minthogy — be­vallom — leküzdhetetlen von­zalmat érzek az emberi sza­badság iránt, lehajoltam és felemeltem a lapot. Heves érdeklődéssel így ol­vastam el aztán a közle­ményt, melyet Sacramentóból, Californiából kelteztek és­­ a következőképpen hangzik: ,,A californiai orvosszövet­ség ülésén dr. Mile Brooks közölte kartársaival, hogy mi­után a nők fürdőruhája egyre kisebb részét borítja be tes­tüknek, az orvosok nem tud­ják, hol adjanak védőoltást a leánygyermekeknek nyom nél­kül." Nem tagadom, a probléma szíven sújtott. Valóban: Találhat-e méltóbb felada­tot az orvosi tudomány, mint segíteni a kétéves leány­­gyermekeken, kiknek arcát már előre sötét angyali gond felhőzi be, ha arra gondolnak, hogyan fognak tizenkilenc­­húsz éves korukban levetkőzni? S lehet-e nemesebb törekvés, mint enyhíteni a szülők szen­vedésén, kik már előre azon sopánkodnak, hogyan majd leánykájukat — fogják védő­oltással a karján vagy uram bocsáss, a combján — a los­­angelesi szépségversenyeken eladni? Tüdővész, kolera, angolkór, rák, agydaganat és szívizomel­fajulás várhatnak sorsukra: ezekkel a piszlicsár problémák­kal foglalkozzanak csak a bar­bár Kelet elmaradt tudósai, a művelt Nyugat professzorai most nagyobb és nehezebb fel­adatokon törik a fejüket. Ettől a nyugati légáramlat­tól fellelkesítve, raktam össze tovább az újság tépett lap­jait, s nem csalódtam: az Élet és Halál számos sorskér­déséről kaptam még hű tájé­koztatást. Trurhan elnök nagyhatású beszédéről szólt egy másik cikk. E beszédet a washingto­ni Highway Safety konferen­cián tartotta, „a félelmetes gyilkosságokról, melyeket nap­nap után követnek­ el az ame­rikai országutakon”. Elmond­ta a kitűnő elnök, hogy saját államában, Missouriban „el­mebajosok is­­ vásárolhatnak maguknak bármelyik üzletben 25 centért autóvezetésre jogo­sító engedélyt" — s e meg­állapításban nyilván az a rész a legfelháborítóbb, hogy csu­pán 25 centet kérnek érte. Mennyivel több pénz kell ott ahhoz, hogy egy elmebajos egy ország vezetésére jogosító engedélyt vásárolhasson! Pe­dig nincs is lényegbevágó kü­lönbség a két funkció között: egyik se tud kormányozni és mindkettő gázolni akar ... K­ülönösebb baj azért még­se történik, mert ha vé­letlenül hasbalőnek vagy el­gázolnak a civilizált amerikai országúton, kaphatsz kórházi ágyat kölcsön is. Erről egy­ hirdetés nyújt beható felvilá­gosítást, mely a következőkép­pen szól: „Kórházi ágyakat betegek részére kikölcsönzünk. Lukács István és Fia Balzsamozók és Temetésrendezők. Árszabá­saink a legjutányosabbak. Ká­polnánk a legszebb és legna­gyobb kápolna a magyar ne­gyedben." Nyilván, erre én itt, Kele­ten, még nem­ is gondoltam, hogy kórházi ágyat kölcsönöz­ni is lehet, még­hozzá — a nagyobb megnyugtatás véért — Balzsamozóktól ked­és Temetésrendezőktől, akik rá­adásul még saját legszebb és legnagyobb kápolnájukat rendelkezésre bocsátják, mind­ig ezt a legjutányosabb árakon. Igazán csak mértéktelen kul­­turálatlanságommal tudom magyarázni, hogy mégse egé­szen értem: mi szükség van kórházi ágyra a Balzsamozók­tól és Temetésrendezőktől főleg kölcsön? Aki egyenesen, s az országútról jövet, egy könnyebb sérüléssel megúszta és hazatér, az feltehetően saját ágyába fekszik. A kór­a­házak pedig?... Lehet az, hogy kórházba csak azt ve­szik fel, aki az ágyat a hátán viszi?! Nem, ez képtelenség, hiszen a művelt Nyugatról van szó, a civilizáció védőbás­tyáiéról! ... Gyötrő tépelődéseimre csak, a következő hirdetés nyújtott vigaszt és enyhülést: „Ma­gasztos gyásznak hangulata szállja meg azoknak lelkét, akik szeretteik, barátaik rava­talánál kápolnámban virrasz­tanak. Ha gyász éri a csalá­dot, hívjon és jövök! Bodnár A. Lajos Diplomás Temetésren­dező és Balzsamozó, telefon Mellrése 3075.“ Lám, itt már félreérthetet­lenül megnyilatkozik a maga­sabb kultúra: a temetésrende­zéshez is diplomára van szük­ség, a gyászhangulathoz ká­polnára, a híváshoz telefonra és az előszeretethez sok min­denre! Az a leányka, aki ti­zennyolc éves korában kimegy az országút sarkára és rrtt combon lövik a védőoltás he­lyén, nyugodtan feküdhet a Lukács István és Fiától köl­csönzött kórházi ágyán. Bod­nár A. Lajos kápolnájában magasztos gyász hangulata mellett diplomás temetésben fog részesülni. A clewlandi ,,Szabadság”, a nagyferencek és vargabélák szájaíze szerint neveli olva­sóit olyanokká, hogy beveszik és megemésztik ezeket a száz­­százalékos, „valódi amerikai” bölcsességeket. Szegény „ame­rikai" magyarok! HERCZEG ISTVÁN Irodalmi Újság 1951 JULIUS 1». Irodalmi Újság AZ ÚJ MAGYAR KÖNYV­KIADÓ kiadja Puskin­­,Anye­gin” című művét új fordítás­ban. A régi, Bérczi-féje fordí­tás minden irodalmi értéke el­lenére már elavult. Az új for­dítás célja az, hogy az igazi Puskint adja az olvasónak, azt a Puskint, aki éles bírálója volt korának és aki éppen Anyeginjében mutatott rá éles szemmel kora társadalmának fonákságaira. A kiadó e ki­váló mű fordításával több­ mű­fordítót bízott meg. A próba­fordításokat október­­­ig kell benyújtani. A mű teljes le­fordítására, az írószövetség el­nöksége által kijelölt bizottság döntése alapján a legjobban sikerült műfordítás szerzője kap majd megbízást. * AZSAJEV „Távol Moszkvá­tól!’ című regényét nagy sze­retettel olvassák a romániai nagy csatorna építői. A regény olvasása nyomán új munkahős­tettek születtek. Nemrégiben a csatorna építői megtekintették a regényből készült filmet és azután a munkatelep ifjúmun­kásai kérték, hogy bízzák rá­juk az Ovidiu-Capul magasfeszültségű vonal Midia meg­építését. Az ifjúmunkások kö­telezték magukat arra, hogy ennek a villamosvonalnak meg­építését a kitűzött határidő előtt két hónappal előbb be­fejezik. ★ A BOLGÁR ÍRÓK SZÖ­VETSÉGE patronátusa alá vette a „G. SZ. Rakovszki“ katonai­ akadémiát. Ebből az alkalomból a szövetség főtit­kára, Hr. Radevszki beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a toll emberei így is kap­csolatot teremtenek a béke és a szabad bolgár haza szocia­lista építésének védelmezőivel. ★ KANADÁBAN a kormány ál­tal kinevezett bizottság a to­rontói egyetem rektorának irá­nyítása alatt két esztendős munka után 517 oldalas jelen­­tésben számolt be a kanadai kultúra kérdéseiről. A nyilvá­nosságra hozott jelentés meg­mutatja, hogyan fojtja el a kanadai nemzeti kultúrát az országnak amerikai könyvek­kel, filmekkel és rádióprogra­mokkal való elárasztása. ★ OSNABRÜCKBEN az evan­gélikus egyház képviselői el­ítélték a nyugatnémet hatósá­gok törvényellenes­seit és kijelentették, intézkedé­hogy munkásujságoknak és külön­­­böző tiltása békeszervezeteknek be­teljesen antidemokra­tikus intézkedés. ★ SOMOGY MEGYÉBE a bé­­keiroda egy hónapra propa­gandakocsit küld ki, amellyel békefilmeket vetítenek a gye mintegy 80 községében,me­★ AZ ÖSTERREICHISCHE ZEITUNG nagy cikkben fog­lalkozik a hollywoodi­­ filmek kártékony hatásával. Ezeket a filmeket a bűnözés iskoláinak nevezi, lopástól , amelyben az alkalmi tömeggyilkosságig minden „tantárgy" megtalál­ható. A cikk további részében beszámol arról, hogy valóban gengszteriskoláról van szó, ezt bizonyítja többek közt a bécsi rendőrség statisztikája is, mely szerint egy esztendő alatt fiatalkorú bűnözők listáján öt a gyilkos, négyszáz betörő, öt­vennyolc rabló, kétezernél több tolvaj szerepelt. MISKOLCON a városi han­goshíradó békefélórákat közve­tít. Üzemek, iskolák kultúrcso­­portjai szerepelnek ezeken az adásokon és ismertetik a szo­cialista kultúra szerepét és je­lentőségét a békeharcban. ★ ARNOLD ZWEIG nálunk még ismeretlen regényéből, a ,,Das Bel­ von Wansbek“-ből film készült a Német Demo­kratikus Köztársaságban. Ezt a regényét Arnold Zweig 1937- ben, emigrációban írta és egy mészáros sorsán keresztül — akit a munkanélküliség arra kényszerít, hogy a fasiszták­nál hóhéri állást vállaljon —, a náci Németország teljes er­kölcsi züllését példázza. ★ BERLINBEN június 26-tól július 1-ig népi demokratikus filmhetet tartottak. Bemutatták a cseh „Sziréna", a bolgár „Iván Szuszanyin", a román „Zeng a völgy", a lengyel „ Varsói premier, a kínai „Kína leányai" és a magyar „Ludas Matyi" című filmeket. * A GORKIJ VILÁGIRODAL­MI INTÉZET most adta ki két kötetben a francia irodalom és három kötetben az angol iro­dalom történetét. Az intézet új kiadványai ezenkívül: „A kül­földi haladó irodalom a béke­harcban’1 és a „Népi demokrá­ciák irodalmi problémáit’. ★ A SZOVJETUNIÓBAN a le­­ningrádi Állami Könyvtárban német kiállítást nyitottak meg. A kiállítás bemutatja mindazo­kat az irodalmi műveket, ame­lyek a német nép harcát ábrá­zolják a békéért, a demokrá­ciáért és a nemzeti egységért. * PEKINGBEN a városi tanács elhatározta, hogy bevételeinek 60 százalékát iskolákra és kul­turális intézmények létesítésére fordítja.­­ ★ MEXIKÓBAN nagy sikerrel zajlott le a mexikói-szovjet ba­rátsági hónap, melynek kere­tében számos előadást és ren­dezvényt tartottak. A mexikói tömegek mély rokonszenvet tanúsítottak a Szovjetunió iránt.★ Victor Hugo párizsi szobrát még a náci megszállók tépték le a talap­zatáról 1941-ben. A hatalmas gránittalapzat azóta üresen, kiáltva hirdette, Victor Hugo dicsősége mellett, a vádat a barbár fasizmus ellen. Az a amerikai lakojoknak, akik most városi tanácsban Párizs ügyeit intézik, egyaránt kelle­metlen Victor Hugo kiirthatat­­lan dicsősége és az emlékez­­tetés a fasizmus barbárságára. Ezért a városi tanács, a hír­hedt „generális” becsének, Pierre de Gaulle-nak elnöklete alatt elhatározta, hogy befe­jezi a munkát, amit a náci vandálok megkezdték és telje­sen eltünteti Victor Hugo ma­radék emlékjelét is. Miután az emlékmű utolsó kövét is elta­karították, hogy a tér közepe üresen ne maradjon, egy újabb kis talapzatot emeltek és arra felállítottak egy­­ Ford-kocsit, a gyár legújabb modelljét. A Franciaországban marshallizált a francia hazafiság és minden népek forradalmi szolidaritásának nagy költője helyét, az euró­pai kultúra egyik legnagyobb alakjának helyét így foglal­hatja el, ilyen szemérmetlen­séggel és tolakodóan az ame­rikai profit, az üzleti reklám. A DREZDAI ÁLLAMI SZÍNHÁZAT a Lengyel Köz­társaság kormánya vendégsze­replésre hívta meg. A német társulat most látogat el elő­ször a baráti Lengyelországba. * A CSEHSZLOVÁK ÍRÓK a SZÖVETSÉGE Pablo Neruda, világbékedíjjal kitüntetett költő tiszteletére ünnepélyt rendezett. Az est folyamán Pablo Neruda előadta több költeményét. A közönség meleg ünneplésben részesítette a béke kiváló harcosát. ★ TADEUS BOROWSKI, ki­váló fiatal lengyel író és pub­licista július 3-án váratlanul meghalt. Borowski tagja volt a lengyel írószövetség vezetősé­gének, irodalmi munkásságá­ért állami díjjal tüntették ki. A lengyel nép, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt lelkes, hűsé­ges elvtársat, az új szocialista irodalom következetes, tánto­ríthatatlan harcosát veszítette el benne.★ A DÉLAFRIKAI DIÁK­SZERVEZET kongresszusa egyhangúan elítélte Maian fa­siszta kormányának határoza­tát, hogy színesbőrű diákoknak nem­ ad többé útlevelet kül­földi tanulmányokhoz. ★ 5500 DOLGOZÓ vett részt a Lengyel Köztársaság „Életem története“ címmel kiírt irodal­mi pályázatán. A bírálóbizott­ság rendkívül jelentősnek és tanulságosnak tartja a bekül­dött anyagot. A legjobb pá­lyaműveket kiadják. ★ „PETER JJLEMNICKY, a szocialista realizmus élharco­sa" címen kiállítás nyílt meg a prágai Nemzeti Múzeumban a nagy szlovák szocialista író munkásságáról. A BÉCSI BURGTHEATER feleleveníti Griisparzer drámá­ját, melynek tárgya azonos Katona művével: Bánk bán és Gertrudisz királyné históriáját dolgozza fel.★ A LENGYEL „DZIENNIK ZACHODNI“ című lapban ter­jedelmes cikk jelent meg az új Magyarország kultúrájáról. A cikket L. Rubach írta. ★ MI AZ „EMINESCU IRODAI­ISKOLA” TANÉVZÁ­RÁSA. A Román Népköztár­saság írószövetségének, „Emi­­nescu Irodalmi Iskolája” befe­jezte a tanévet. A tanévzá­rási ünnepségen osztották ki a ju­talomdí­jakat is. Mihai Sa­­doveanu az írószövetség el­nöke, ünnepi beszédében is­mertette azokat a feladatokat, amelyek a kultúra frontján várnak a fiatal írókra. A­ Torna állami díjas költő kifej­tette, hogy a Párt irányításá­val a marxista-leninista ta­nokkal felfegyverzett ifjú írók megírják majd azt a ha­talmas átalakulást, amelyet el új emberek hoznak létre a szocializmus építésében. A koreai nép új filmművészete Miután a Szovjet Hadsereg szétzúzta a japán fasiszta had­erőket , és feszabadította Ko­reát, az ország északi, demo­kratikus részén soha nem látott lehetőségek nyíltak meg a ko­reai nép gazdasági és kulturá­lis fejlődése előtt. A művészet, irodalom virág­zásnak indult, megvetették az alapját a koreai filmművészet­nek is. A japán gyarmatosítók megtiltották az önálló koreai filmek készítését. A felszaba­dulás után a phenjani állami filmstúdió először dokumentum­filmeket készített, amelyek be­mutatják az épülő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság éle­tét. Kim Szín Gu drámaíró for­gatókönyve alapján készítette el Kin Hon Szik koreai ren­dező az első koreai játékfilmet „Hazám” japán fasiszta címmel. A film a megszállók el­leni harcok idejében kezdődik, hőse egy koreai paraszt, aki megszökik a japánok börtöné­ből és beáll egy partizán osz­tagba. Korea felszabadulása után visszatér szülőfalujába, földet kap és megkezdődik új, szabad és boldog élete. dik A koreai filmművészet máso­játékfilmjének címe „Az olvasztókemence”, Korea mun­kásosztályának hősi munkájá­­ról szól. A fiatal koreai­­ film­gyártás művészei igyekeztek felhasználni a szovjet filmmű­vészet tapasztalatait és ered­ményeit. Az amerikai imperialisták orvtámadása után a koreai filmművészek folytatták mun­kájukat. Legfontosabb felada­­tuknak tekintik azt, hogy meg­örökítsék a koreai nép hősies­ségét és dokumentumfilmjeik­kel a világ közvéleménye elé tár­ják az amerikai barbárok ke­gyetlenkedéseit. A bátor koreai operatőrök nem egy esetben átlopództak az ellenség vonalai mögé is, hogy elkészíthessék a filmhíradóhoz szükséges fel­vételeket. Ott vannak az első frontvonalban, gépeiket sok­szor a rohamozó tankokra sze­relik fel. Munkájukkal ered­ményesen támogatják az ame­rikai agresszorok elleni fel­szabadító háborút. (A Szovjetszkoje Iszkusztvo cikke nyomán.) * Előfizetőink figyelmébe! A lapterjesztést az egész ország területén a posta végzi. Ezért felhívjuk előfizetőink figyelmét, hogy lapunkra vonat­kozó panaszokat felvesz, vagy felvilágosítást nyújt. POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODA Ö.V. Személyes ügyfélszolgálat: V., Roosevelt­ tér 5—6. Telefon: 180—850. 18-as mellékállomás. Közületi előfizetés: Telefon: 182—038. 180—850. 25-ös mellékállomás. Üzemi árusítás: Bp., V., József Nádor­ tér 1. Telefon: 180—850. 52-es mellékállomás. ★ AZ ACHILLES-SAROK (Kaján rajza) a Magyar írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként, csütörtökön Szerkeszti: Illés Béla Szerkesztőség VI., Gorki­ Fasor 10. T. emelet Telefon: 428—3Ó5, 425—545 Szerkesztőségi fogadó­órák: csütörtökön 12—8-ig, szombaton 12—3.ig. A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat Igazgatója Kiadóhivatal, VII., Lenin-körút 9—11. Telefon: 221—285 Előfizetési ügyek levélben: Posta Központi Hírlap Irodája, V.. József nádor­ tér 1. Telefon: 180—850 Személyes ügyfélszolgálat V., Roosevelt-tér 5—6 Egyes szám ára 1.— forint Előfizetés egész évre 24.— forint, félévre 12.— forint negyedévre 6.— forint Postatakarékpénztári csekkszámlaszám: 61.210 Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgóképem Budapest VIII., József­ körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next