Irodalmi Ujság, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-15. szám)
1954-04-24 / 9. szám - Bölöni György: Emil Isac • nekrológ • Emil Isac román publicista, költő (8. oldal) - B. Gy.: Jókai-emlékkiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban • kiállítás • Nemzeti Múzeum (8. oldal) - Hajnóczi Károly: Levél a szerkesztőséghez • reflexió • Makay Gusztáv: Van-e nyelvhelyesség, Uj Hang (8. oldal)
EMIL ISAC is kiváló román publicista és jeles költő, akinek a múlt napokban halála hírét kaptuk Kolozsvárról, nagyon becsült író nőtt abban a magyar irodalmi nemzedékben, mely Ady Endre körül alakult ki. Erdély fia volt, román hazafi és ifjúságától kezdve harcolt írásaiban népe jogaiért az irodalomban és kultúrában az akkori magyar uralkodóosztály sovinizmusa ellen. Szoros kapcsolatot tartott azokkal a haladó magyar írókkal, akik a megértést és békés életet, hirdették a hazánkban élő nem magyar ajkú népekkel. Állásfoglalásaiban néha heves volt, de amit talán túlzott a cikkíró, azt lírában érzően és emberien írta meg a költő. Barátai nagyon kedveltük szókimondásáért és becsültük éles kritikáját, melylyel velünk összecsengve tört pálcát irodalmunk egyes talmi nagyságai s a Rákosi Jenők által felkapott nemzetieskedők ellen. Az ítélet a mi szánkból sem volt kevésbbé lesújtó, de néha még a haladó szellemű írók is berzenkedtek, ha ezt a mérlegelést írói, erkölcsi, emberi értékelést nem éppen a szűkebb magyar írói körökből hallották. Emil Isac is rászoktatott arra, hogy elfogulatlanabbal és nagyobb távlatból mérlegeljük a hazai jelenségeket Tisza Istvántól kezdve Szabolcska Mihályig. A haladást, a megnem nyugvást, a megértést és műveltséget jelentette az akkori parlagon. Ady Endre költészete volt a bűvös lánc, mely erősen hozzánk fűzte, Ady hódító egyénisége és versei zengésének hatása alól ő sem tudta, de nem is akarta magát kivonni. Ő volt az első a román irodalomban, aki felismerte Ady lírájának forradalmi jelentőségét és nagyságát. Egyformán írt románul és magyarul, cikkei és költeményei erdélyi és romániai lapokban jelentek meg, az első világháború előtt munkatársa volt a radikálisok jeles napilapjának, a „Világ“-nak, mely sokszor bátrabb és függetlenebb hangon szállt szembe az elmaradt magyar világgal, mint a szociáldemokrata „Népszava“. Az egykori „Vadászkürt“ és „Angol királynő“ éttermeiben sok-sok vitánk folyt vele Ady Endrével írókról, irodalmi kérdésekről, a román és magyar nép jövendő sorsáról. Élete során mindig bátran és buzgón kivette részét népe harcaiból és amit nem tudott megírni versben, azt cikkekben és előadásokban tárta népe elé. Hazája felszabadulása után ott volt a népeink barátságáért munkáló írók sorában, boldogan, hogy végre minden poklokon keresztül, a hajdani bojár világ helyén nagyszerű erővel épül szocialista hazája. 1918 október elején Csúcsár, meglátogatta Ady Endrét és e találkozó emlékeként lefényképezte az akkor már nagyon beteg költőt. Ez az Isac készítette felvétel a mi Adyúl utolsó fényképe. Halála előtt pár nappal levelében arra bízta rám ezt a fotográfiát hogy juttassam el az Ady Endre múzeumnak megőrzés végett. Isac tagja volt a Román Akadémiának és költeményei — friss, az itt életet tükrözi líra — a román írószövetség folyóiratában, a „Viata Romanesca“ban jelentek meg. Bölöni György Irodalmi Újság A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE ÜNNEPI JÓKAI ESTJÉT, a nagy író halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, május ötödikén rendezi, a Néphadsereg Színházában. Az ünnepség megnyitóbeszédét Darvas József, népművelési miniszter tartja. Előadó Sőtér István, Kossuthdíjas egyetemi tanár. Az ünnepi megemlékezést színvonalas művészi műsor követi, amelynek keretében többek között Jókai Önvallomása, két kevéssé ismert költeménye — ,,Ki a vivát” és ,,Jaj de olcsó itt minálunk a föld”—Petőfi Sándornak Jókaihoz írott verse, az Új földesúr egy résztele és a Kőszívű ember fiai színdarab-változatának egy jelenete kerül bemutatásra. Közreműködnek: Antal István, Dayka Margit, Horváth Ferenc, Ilosvai Katalin, Ladányi Ferenc, Palotai Erzsi, Pataki Jenő, Szabó Sándor és a SZOT népi együttese. 'fc „KÖLTÉSZETÜNK ELMARADÁSÁNAK OKAIRÓL” tart előadást Kuczka Péter Kossuthdíjas költő, az írószövetség Költői Szakosztályának április 28-i költői vitáján. ★ SZÍNES ISMERETTERJESZTŐ ÉLETRAJZI film készül Kodály Zoltánról. Kísérőzenéjét Kodály műveiből állítják össze. ONUFRIJEV, a Szovjet Tudományos Akadémia Gorkij Világirodalmi Intézetének igazgatója levélben köszönte meg a Művelt Nép Könyvkiadónak „A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája” című kiadványát és mellékelten megküldte K. Rosszionov és M. Vengrov Gorkij intézeti munkatársak szakértői véleményét is, Kozocsa Sándor és Radó György munkájáról. AMBRUS ZOLTÁN ,,A fületlen ember“ című elbeszélése Bárdos László dramatizálásában a rádió műsorára kerül a közeljövőben. Az elbeszélés, mint ismeretes, Defoe Dánielről szól, akinek egyes szatirikus cikkei büntetésből levágták, fülét miatt TÖBB OLVASÓNK szemünkre vetette, miért nem írta meg az Irodalmi Újság, hogyan intéződött el Barabás Tibor forgatókönyvének ügye, amelyről Zuglói kaland címen több mint egy hónap előtt, március 13-án, írt lapunk. Mit válaszoltak az illetékesek? — erre kiváncsiak olvasóink A választ eddig azért nem írhattuk meg, mert a szerkesztőségünk nem kapott semmiféle választ, sem értesítést az ügy elintézéséről. Természetes, hogy beszámolunk cikkünk hatásáról, mihelyt értesítést kapunk, hogyan akarnak véget vetni az illetékesek a filmgyárban az íróval foly AZ OPERAHÁZ még ebben az évben bemutatja Kenessey Jenő új balettjét, amelynek címe „Hegedűszó“, vagy „Bihari nótája“ lesz. Szöveget hatott packázásnak. Oláh Gusztáv és Bálint Lajos írta. Egy hónap szépirodalma SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ fűzve, kötve Courtade: A fekete folyó. Regény. (Olcsó . könyvtár) 3.— Déry Tibor: Hazáról, emberekről. Utijegyzetek. 15.— Háy Gyula: öt színdarab. Isten. császár. paraszt — Gát a Tiszán — Tiszazug — A pulykapásztor — Végeladás. 29.— Jókai Mór: Az aranyember. Regény. 26.— Thomas Mann: A Buddenbrook ház. Egy család alkonya. Regény. 40.— A kritikai realizmus e kiváló alkotása egy család történetében mutatja meg a korai kapitalizmus hanyatlását. Molnár Zoltán: A kovács. Elbeszélések. 15.— A fiatal író első novelláskötete. Móricz Zsigmond* Pál- Janffó. Idill. — A fecskék fészket raknak. Regény. 19 50 A ..Pillangó” a tiszta paraszti szerelem regénye. — ..A fecskék fészket raknak” a szűkös kispolgári élet ferdeségeiről szól. Veres Péter* Próbatétel. Elbeszélések. 5. kiad. 8.— Lenau válogatott versei 24.— Szerk. és bev. Turóczi- Trostler József. A jegyzeteket írta Bódi László. A nagy osztrák forradalmi lírikus verseit — köztük számos magyartárgyút — kiváló műfordítóink fordították. Móricz Zsigmondi A kis vereshajú (Elbeszélések) Móricz többnyi 23.é re napilapokban megjelent eddig kiadatlan novelláiból egy kötetrevalót, köztük az írónak kiváló címadó kisregényét — közli:örvös Lajos: Fürülva (Versek) A fiatal költő második verseskönyve. 5.50 Simó Gyula: Szóljatok bátran. (Versek) 10.50 Figyelemreméltóak a kötet kritikai versei és szatírái. Stevenson: A kincses sziget. (Regény) (Olcsó könyvtár) 4.— Szabó Pál: Új föld (T— II. köt .regény) 2. ki-adás 50.— Veres Péter: Almáskert. ] Elbeszélések. Az elbe- 23.— szélesek jelentős része mai életünk problémáival foglalkozik. ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ Bek: A volokalamszki országút. Regény. Díj kiadás. 7.30 Martovics: A ravasz Panyko. Elbeszélések. 5.— . Az ukrán író bátran leplezi le az osztrák— magyar monarchia föl- * desúri, burzsoá államrendszerének rothadtságát. * Pervencev: Kubány. Regény. 35.30 ; Kubány hősi eposza 1916—1919. között játszódik egy kozák faluban. Peregudov: Elmúlt idők. Regény. Egy múlt századvégi porcellángyár története keretében eleveníti fel az orosz munkásmozgalom kez-deti hőskorai, az első sikeres sztrájkokat. Tolsztoj: Feltámadás (Orosz Remekírók) 23.— Tolsztoj regénye a cári Oroszország igazság- , szolgáltatásának zül- löttségét, a börtönrendszer aljasságát, az egyház hazug szemfényvesztését, mutatja be. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ Gálos Rezső: Mikes Kelemen. (Nagy magyar írók) 11.30 A magyar széppróza első jelentős művelőjének életét, munkásságát ismerteti. Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben. Történelmi játék 7 képben. 12.Karinthy Frigyes: A bűvös szék és egyéb komédiák. (Színjátszók könyvt.) 1980 IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ Arany László: A kiskakas gyémánt folkrabcátja. (Gyermekmese képekkel) 6.50 G. Donáth Blanka: Kati öltözködik. Meséskönyv. 10.— 16.— Hajnal Anna: Eső esik. Verses mese képekkel. 14.— Hárs László: Az újsütetű cipó. Mesék. 1.30 Illyés Gyula: A csudafurulyás juhász. Verses mesék és műfordítások. 4.— 7.— Kipling: Mesék. 2.— Kőszegi Imre: Szabadság, szerelem. Történelmi és kisregény. 2.30 Németh Imre: Őserdők mélyén. Magyar László e regényes életrajza. 1.] 2. kiad. 20.Sen-Peng-Fei — Csiang- * Csen-Csien: Két kínai « mese. 12.50 . Tamási Áron: Hazai tükör. Krónika 1832—1833. c 2. kiad. 15.— Tarka-barka. Mesék, versek, játékok. 12.— Zelk Zoltán: Mese a kis- S csikóról, akinek még nincs patkója. M.— Barát Endre: A parlar menter. A kisregény 10— a fasiszták által gyalázatos módon meggyilkolt Steinmetz Miklós kapitánynak állít emléket. Csarusin: Kicsik és nagyok (Képes gyermekmese) I0.— 16.— Daudet: Tarasconi Tartarin. — Tartarin az Alpokban. 16.— Gurejev: Andrej: (Re- 12.—gény) Az ukrán író egy , donyecmedencei bányász életét írja le, ez első ötéves terv időszakától a Nagy Honvédő Háború utáni időkig. Harcsev: Szerelem és házasság a szovjet társadalomban. 1.— Jankovich Ferenc: Huszárok a tengeren. Törté- 2.50nelmi elbeszélések. Kardasova: A kis Rob. (Verses mese) egy amerikai néger kisfiúról. 5.— 10.— Kaszil-Polianovszkij: Vologya utcája. (Regény) 2. átdolgozott kiadás. 20.— Kormos István: A tréfás mackók (Verses meséskönyv) 16.— Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Regény. 2. kiadás. 7.— 16.— Noszov Miska meg én. Meséskönyv 8.— Óvodások verseskönyve 14.— Pál István: Bűvészinas (Csapatgárd. kisk.) —.70 Polevoi: Egy igaz ember. U A/Yont' ill.'I Art'lA fi ... Rárky György Ajtay Andor Zádor litván rajzai Kossuth- díjas művészekről. Nádasdy Kálmán irodalmi Újság 1954 ÁPRILIS 24- Jókai-emlékkiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban Május 5-én, Jókai Mór halálának ötvenedik évfordulóján a Nemzeti Múzeum épületében — melynek előcsarnokából, ötven évvel ezelőtt, utolsó útjára kísérték a nagy írót — Jókai életművét bemutató, nagyszabású emlékkiállítás nyílik. A kiállítás színhelye a Nemzeti Múzeum kupola- és díszterme. A kupolateremben kiállított anyag azt akarja érzékeltetni, mennyit alkotott Jókai, hogyan és milyen mértékben terjedtek el művei hazánkban és külföldön, kik és mit írtak róla, hogyan dolgozták fel műveit színdarabokká, filmekké — vagyis bemutatja a Jókai-életműs irodalomtörténeti helyét és az utókor Jókai-kultuszát. Ezt a sokrétű mondanivalót könyvekkel, hazai és külföldi folyóiratokkal, eredeti kéziratokkal, képekkel, színes, szemléltető montázsokkal dokumentálják. A díszteremben a látogató a Jókai-művekkel és Jókai életpályájával ismerkedik meg. A Jókai-életmű szabadságharcos vonatkozásait dokumentáló könyveket, röplapokat, hírlapokat, kéziratokat és tárgyi emlékeket (Heckenast nyomdagépe, Jókai nemzetőr kardja stb.) — jelentőségüket hangsúlyozva — a terem közepén felállítandó tárlókban helyezik el. A következő kiállítási csoport Jókai gyermekkorát és ifjúságát illusztráló, változatos és gazdag anyaggal ismerteti meg a látogatót. Képek és montázsok, könyvek és levelek mutatják be a Jókai-családot, a szülői házat, Jókai gyermekkorát és ifjúsáverseit és az ifjú Jókai első irodalmi szárnypróbálgatásait. Jókai ifjúkori festményeiből is kiállítanak néhány darabot, köztük ifjúkori önarcképét és gyermekkori szerelmét, Asztalos Etelkát ábrázoló festményét. Külön kiállítási csoport mutatja be Jókai egyik legismertebb, legnagyobbszabású művének, Az aranyembernek életrajzi és kortörténeti mozzanatait tükröző tárgyi emlékeket, kép- és könyvanyagot. A Jókai-regények változatos történelmi tematikájának bemutatására a kiállítás rendezői igen ötletes terveket készítettek: a tárlókba a legfontosabb és legjellemzőbb ilyen vonatkozású nyomtatványokat és kéziratokat helyezik, s a tárlók anyagát képekkel, festményekkel, művészi grafikával, metszetekkel, tárgyi emlékekkel egészítik ki. A kiállítási teremben az anyagot úgy rendezik el, hogy a központi helyen lévő, a szabadságharcot bemutató kiállítási csoport hátteréül két másik kiállítási csoport szolgál: az egyik a reformkort, a másik a népek szabadságharcait mutatja be Jókai művein keresztül, változatos könyv-, kép- és kéziratos anyaggal. Külön kiállítási csoport mutatja be a mesélő Jókait, a fantasztikus világok teremtőjét, a nagy romantikus kalandok íróját, a természettudományok lelkes hívét. A látogató végül az öregedő Jókai életének főmozzanataival ismerkedik meg. Egy nagy montázs lakóhelyeit, társaságát, közéleti szereplését mutatja be. B. Gy. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya vezetőségének határozata a legújabbkori magyar irodalom kutatásáról A Szabad Nép 1954 évi március hó 15-i számában nagyjelentőségű cikk jelent meg, „Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről“ címen. Jóllehet a cikk főként alkotó szépíróink és műkritikusaink számára ad útmutatást, a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya kötelességének érzi, hogy a felvetett kérdésekkel kapcsolatban állást foglaljon a maga munkaterületén olyan határozatokat hozzon, melyek előmozdítják új magyar irodalmunk helyes irányú fejlődését. 1. Az osztály felülvizsgálja terveit, s azokat kibővíti az alábbi témákkal: a) a munkásmozgalom hatása legújabb irodalmunk történetére; b) a szocialista realizmus jegyeinek megjelenése és erősödése irodalmunkban; c) az irodalmi műfajok átalakulása a felszabadulás után; d) az irodalomtörténetírás és az irodalmi kritika legújabbkori történetének feldolgozása; e) a felszabadulás előtti irodalmi irányok utóélete a mai magyar irodalomban és irodalmi kritikában. 2. Az osztály lépéseket tesz a Magyar Irodalomtörténeti Társaság XX. századi munkaközösségének újjászervezése és a munkaközösség szakmai vitáinak rendszeresítése érdekében. Az osztály gondoskodik arról, hogy mind az osztály kongresszusi, nagygyűlési tematikájában, mind az irodalomtörténeti fő- és albizottságok ülésein s végül a Magyar Irodalomtörténeti Társaság ülésein kellő, arányos helyet kapjanak élő irodalmunk kérdései. 4. Az osztály különös gondot fordít arra, hogy a XX század irodalmáról szóló, a „Művelt Nép" kiadásában megjelenendő népszerűsítő munka és a készülő egyetemi tankönyv XX. századi kötete s a hozzá 5. kapcsolódó szöveggyűjtemény mielőbb elkészüljön. Az osztály előmozdítja azt, hogy az „Irodalomtörténet“ című folyóirat minden évben közöljön öszszefoglaló cikket az előző év szépirodalmi terméséről. Kezdeményezi az osztály azt, hogy a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tekintélyes összeggel hirdessen évente pályázatot élő írók munkásságának feldolgozására. Az osztály megszervezi a XX. századi magyar irodalomtörténeti kutatás összehangolását a Történettudományi Intézet és a Munkásmozgalmi Intézet kutatómunkájával, valamint a Magyar Írók Szövetsége munkájával. Levél a szerkesztőséghez Keredjék meg, hogy kákán csomót kereső újságolvasóként rámutassak egynémely furcsaságra, mely talán többeket fog érdekelni. ..Van-e nyelvhelyesség?” címmel Makay Gusztáv tanár elvtárs fogalmazási hibákat olvas Szabó Pál, Veres Péter, Illés Béla Kossuth-díjasokra s ezekhez hozzáfűzhetem, hogy utóbbi érdemes szerző a Honfoglalás első kötetéből a Népszavában megjelent ízelítőjében ilyet közöl: „Az olvadó hóban a sárga foltok» közelgő tavaszra emlékeztettek”. (Emlékezés tenni csak elmúlt eseményekre lehet.) A szöveg nincs előttem, de a lényegre pontosan emlékszem. — Veres: „a növények mindegyike szépen nézett ki." Nagy Sándor Sztálindijal: „jól nézünk ki.” (Németül: gut schaun wir aus), de mentségükre emlékeztetek az iskolázott német, francia, latin szavakat és mondatokat (fordítás nélkül) bájos meséibe szövő Mikszáthra,aki az épületeket és egyéb tárgyakat is kinézette. Makay cikkét megelőző, Uj Hang-beli bírálatában Jankovich Ferenc: „itt fekszik előttem az írás” (nem helyesebb és egyszerűbb: „van”?). „Nincs kizárva a lehetősége” (nem lehetetlen; németből „die Möglichkeit ist nicht ausgeschlossen”). „De egyéb figyelemreméltó tulajdonságokkal is rendelkezik” (tulajdonságai vanak helyett) stb. — Az Irodalmi Újság 1. évi március 21. szám 5. oldalán Illyés Gyula többszörös Kossuth-díjas s a legnagyobb élő költőnk Sz®bolcskát Kiss Józseffel egy kalap alá bujtatja (holott Kiss életműve hasonlíthatatlanul hatalmasabb, sokoldalúb és maradandóbb, sőt halhatatlanabb is!) — és megállapítja: „Ezek ugyanis a készből élnek”. Lehet, hogy Szabolcsikéra helytálló, de a Tüzek, a Knyáz Potemkin, a magyar „pe profundis”, sőt még balladái szerzőjére sem lehet ezt ráfogni, mert bizonyos (öszszes művei tiltakozó bizonyítékok), hogyha Arany János nem írt volna előtte balladákat, Kiss József akkor is és éppen úgy írta volna meg balladáit, mint egyéb költeményeit. Tisztelettel: HAJNÓCZI KÁROLY Budapest, VII., Kazinczy u. 7. Irodalmi Újság a Magyar Írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként szombaton Szerkeszti: Illés Béla Szerkesztőség: VI., Gorkij Fasor 10, I. emelet Telefon: 428—305 425—545 A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója Kiadóhivatal: VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—280 Előfizetési ügyek levélben: Posta Központi Hírlap irodája VI., József nádor tér 1. Telefon: 180—850 Egyes szám ára 1.— forint Előfizetés egész évre 24.— forint Postatakarópénztári csekkszámlaszám: 61.210 Megjelent 20.000 példányban!. Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein Budapest, Vill.. József körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály