Irodalmi Ujság, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-15. szám)

1954-04-24 / 9. szám - Bölöni György: Emil Isac • nekrológ • Emil Isac román publicista, költő (8. oldal) - B. Gy.: Jókai-emlékkiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban • kiállítás • Nemzeti Múzeum (8. oldal) - Hajnóczi Károly: Levél a szerkesztőséghez • reflexió • Makay Gusztáv: Van-e nyelvhelyesség, Uj Hang (8. oldal)

EMIL ISAC is kiváló román publicista és jeles költő, akinek a múlt na­pokban halála hírét kaptuk Kolozsvárról, nagyon becsült író nőtt abban a magyar iro­dalmi nemzedékben, mely Ady Endre körül alakult ki. Erdély fia volt, román hazafi és ifjú­ságától kezdve harcolt írásai­ban népe jogaiért az irodalom­ban és kultúrában az akkori magyar uralkodóosztály sovi­nizmusa ellen. Szoros kapcso­latot tartott azokkal a haladó magyar írókkal, akik a megér­tést és békés életet, hirdették a hazánkban élő nem magyar ajkú népekkel. Állásfoglalásai­ban néha heves volt, de amit talán túlzott a cikkíró, azt lírá­ban érzően és emberien írta meg a költő. Barátai nagyon kedveltük szókimondásáért és becsültük éles kritikáját, mely­­lyel velünk összecsengve tört pálcát irodalmunk egyes talmi nagyságai s a Rákosi Jenők által felkapott nemzetieskedők ellen. Az ítélet a mi szánkból sem volt kevésbbé lesújtó, de néha még a haladó szellemű írók is berzenkedtek, ha ezt a mérlegelést írói, erkölcsi, em­beri értékelést nem éppen a szűkebb magyar írói körökből hallották. Emil Isac is rászok­tatott arra, hogy elfogulatla­nabbal és nagyobb távlatból mérlegeljük a hazai jelensége­ket Tisza Istvántól kezdve Szabolcska Mihályig. A hala­dást, a megnem nyugvást, a megértést és műveltséget je­lentette az akkori parlagon. Ady Endre költészete volt a bűvös lánc, mely erősen hoz­zánk fűzte, Ady hódító egyé­nisége és versei zengésének hatása alól ő sem tudta, de nem is akarta magát kivonni. Ő volt az első a román iroda­lomban, aki felismerte Ady lí­rájának forradalmi jelentősé­gét és nagyságát. Egyformán írt románul és magyarul, cikkei és költemé­nyei erdélyi és romániai la­pokban jelentek meg, az első világháború előtt munkatársa volt a radikálisok jeles napi­lapjának, a „Világ“-nak, mely sokszor bátrabb és függetle­nebb hangon szállt szembe az elmaradt magyar világgal, mint a szociáldemokrata „Nép­szava“. Az egykori „Vadászkürt“ és „Angol királynő“ éttermeiben sok-sok vitánk folyt vele Ady Endrével írókról, irodalmi kér­désekről, a román és magyar nép jövendő sorsáról. Élete során mindig bátran és buz­gón kivette részét népe har­caiból és amit nem tudott megírni versben, azt cikkek­ben és előadásokban tárta népe elé. Hazája felszabadu­lása után ott volt a népeink barátságáért munkáló írók so­rában, boldogan, hogy végre minden poklokon keresztül, a hajdani bojár­ világ helyén nagyszerű erővel épül szo­cialista hazája. 1918 október elején Csúcsár, meglátogatta Ady Endrét és e találkozó emlékeként lefényké­pezte az akkor már nagyon beteg költőt. Ez az Isac készí­tette felvétel a mi Adyúl utolsó fényképe. Halála előtt pár nappal levelében arra bízta rám ezt a fotográfiát hogy juttassam el az Ady End­re múzeumnak megőrzés vé­gett. Isac tagja volt a Román Akadémiának és költeményei — friss, az itt életet tükrözi líra — a román írószövetség folyóiratában, a „Viata Ro­manesca“ban jelentek meg. Bölöni György Irodalmi Újság A MAGYAR ÍRÓK SZÖVET­SÉGE ÜNNEPI JÓKAI ESTJÉT, a nagy író halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, május ötödikén rendezi, a Néphadsereg Színházában. Az ünnepség meg­nyitóbeszédét Darvas József, népművelési miniszter tartja. Előadó Sőtér István, Kossuth­­díjas egyetemi tanár. Az ün­nepi megemlékezést színvonalas művészi műsor követi, amelynek keretében többek között Jókai Önvallomása, két kevéssé is­mert költeménye — ,,Ki a vivát” és ,,Jaj de olcsó itt minálunk a föld”—Petőfi Sándornak Jókai­hoz írott verse, az Új földesúr egy résztele és a Kőszívű ember fiai színdarab-változatának egy jelenete kerül bemutatásra. Közreműködnek: Antal István, Dayka Margit, Horváth Ferenc, Ilosvai Katalin, Ladányi Ferenc, Palotai Erzsi, Pataki Jenő, Sza­bó Sándor és a SZOT népi együttese. 'fc „KÖLTÉSZETÜNK ELMARA­DÁSÁNAK OKAIRÓL” tart elő­adást Kuczka Péter Kossuth­­díjas költő, az írószövetség Költői Szakosztályának április 28-i költői vitáján. ★ SZÍNES ISMERETTER­JESZTŐ ÉLETRAJZI film ké­szül Kodály Zoltánról. Kísérő­zenéjét Kodály műveiből állít­ják össze. ONUFRIJEV, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Gorkij Vi­lágirodalmi Intézetének igazga­tója levélben köszönte meg a Művelt Nép Könyvkiadónak „A szovjet népek irodalmának ma­gyar bibliográfiája” című kiad­ványát és mellékelten megküld­te K. Rosszionov és M. Vengrov Gorkij­ intézeti munkatársak szakértői véleményét is, Kozo­­csa Sándor és Radó György munkájáról. AMBRUS ZOLTÁN ,,A fü­­letlen ember“ című elbeszé­lése Bárdos László dramatizá­­lásában a rádió műsorára ke­rül a közeljövőben. Az elbe­szélés, mint ismeretes, Defoe Dánielről szól, akinek egyes szatirikus cikkei büntetésből levágták, fülét miatt TÖBB OLVASÓNK sze­münkre vetette, miért nem írta meg az Irodalmi Újság, hogyan intéződött el Barabás Tibor forgatókönyvének ügye, amelyről Zuglói kaland címen több mint egy hónap előtt, március 13-án, írt lapunk. Mit válaszoltak az illetékesek? — erre kiváncsiak olvasóink A választ eddig azért nem ír­hattuk meg, mert a szerkesz­tőségünk nem­ kapott semmi­féle választ, sem értesítést az ügy elintézéséről. Természe­tes, hogy beszámolunk cik­künk hatásáról, mihelyt érte­sítést kapunk, hogyan akar­nak véget vetni az illetékesek a filmgyárban az íróval foly­ AZ OPERAHÁZ még ebben az évben bemutatja Kenessey Jenő új balettjét, amelynek címe „Hegedűszó“, vagy „Bi­hari nótája“ lesz. Szöveget hatott packázásnak. Oláh Gusztáv és Bálint La­­­­jos írta. Egy hónap szépirodalma SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ fűzve, kötve Courtade: A fekete folyó. Regény. (Olcsó . könyv­tár) 3.— Déry Tibor: Hazáról, em­berekről. Utijegyzetek. 15.— Háy Gyula: öt színdarab. Isten. császár. pa­­raszt — Gát a Tiszán — Tiszazug — A pulyka­­pásztor — Végeladás. 29.— Jókai Mór: Az aranyem­ber. Regény. 26.— Thomas Mann: A Budden­brook ház. Egy család alkonya. Regény. 40.— A kritikai realizmus e kiváló alkotása egy csa­lád történetében mutatj­a meg a korai kapitaliz­mus hanyatlását. Molnár Zoltán: A kovács. Elbeszélések. 15.— A fiatal író első no­vel­lá­skötete. Móricz Zsi­gmond* Pál- Janffó. Idill. — A fecskék fészket raknak. Regény. 19­ 50 A ..Pillangó” a tiszta paraszti szerelem regé­­nye. — ..A fecskék fész­ket raknak” a szűkös kispolgári élet ferdesé­­geiről szól. Veres Péter*­ Próbatétel. Elbeszélések. 5. kiad. 8.— Lenau válogatott versei 24.— Szerk. és bev. Turóczi- Trostler József. A jegy­zeteket írta Bódi László. A nagy osztrák forra­dalmi lírikus verseit — köztük számos magyar­­tárgyút — kiváló mű­fordítóink fordították. Móricz Zsigmondi A kis vereshajú (Elbeszélé­sek) Móricz többnyi­ 23.é re napilapokban meg­jelent eddig kiadatlan novelláiból egy kötetre­­valót, kö­ztük az írónak kiváló címadó kisregé­nyét — közli:­örvös Lajos: Fürül­va (Versek) A fiatal költő második verseskönyve. 5.50 Sim­ó Gyula: Szóljatok bátran. (Versek) 10.50 Figyelemreméltóak a kötet kritikai versei és szatírái. Stevenson: A kincses sziget. (Regény) (Ol­csó könyvtár) 4.— Szabó Pál: Új föld (T— II. köt .regény) 2. ki-­­­adás 50.— Veres Péter: Almáskert. ] Elbeszélések. Az elbe- 23.— szélesek jelentős része mai életünk problémái­val foglalkozik.­­ ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ Bek: A volokalamszki­­ országút. Regény. Díj kiadás. 7.30 Mar­to­vics: A ravasz Panyko. Elbeszélések. 5.— . Az ukrán író bátran leplezi le az osztrák— magyar monarchia föl- * desúri, burzsoá állam­­rendszerének rothadtsá­­gát. * Pervencev: Kubány. Re­gén­y. 35.30 ; Kubány hősi eposza 1916—1919. között ját­szódik egy kozák falu­­­­ban. Peregudov: Elmúlt idők. Regény. Egy múlt szá­zadvégi porcellángyár története keretében ele­veníti fel az orosz munkásmozgalom kez-­­­deti hőskorai, az első sikeres sztrájkokat. Tolsztoj: Feltámadás­­ (Orosz Remekírók) 23.— Tolsztoj regénye a cári Oroszország igazság- , szolgáltatásának zül-­­ löttségét, a börtönrend­szer aljasságát, az egy­ház hazug szemfény­vesztését, mutatja be. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ Gálos Rezső: Mikes Ke­lemen. (Nagy magyar írók) 11.30 A magyar széppróza első jelentős művelőjé­nek életét, munkássá­gát ismerteti. Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben. Történelmi játék 7 kép­ben. 12.­Karinthy Frigyes: A bű­vös szék és egyéb ko­médiák. (Színjátszók könyvt.) 1980 IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ Arany László: A kiska­kas gyémánt folkrab­­cátja. (Gyermekmese képekkel) 6.50 G. Donáth Blanka: Kati öltözködik. Meséskönyv. 10.— 16.— Hajnal Anna: Eső esik. Verses mese képekkel. 14.—­­ Hárs László: Az újsü­tetű cipó. Mesék. 1.30 Illyés Gyula: A csuda­­furulyás juhász. Verses mesék és műfordítások. 4.— 7.— Kipling: Mesék. 2.— Kőszegi Imre: Szabadság,­­ szerelem. Történelmi é­s kisregény. 2.30 Németh Imre: Őserdők­­ mélyén. Magyar László e regényes életrajza. 1.] 2. kiad. 20.­Sen-Peng-Fei — Csiang- * Csen-Csien: Két kínai « mese. 12.50 . Tamási Áron: Hazai tü­kör. Krónika 1832—1833. c 2. kiad. 15.—­­ Tarka-barka. Mesék, ver­­­­sek, játékok. 12.— Zelk Zoltán: Mese a kis- S csikóról, akinek még­­ nincs patkója. M.— Barát Endre: A parla­­r m­enter. A kisregény 10—­­ a fasiszták által gya­­­­lázatos módon meg­gyilkolt Steinmetz Mik­lós kapitánynak állít emléket. Csarusin: Kicsik és na­gyok (Képes gyermek­mese) I0.— 16.— Daudet: Tarasconi Tar­­tarin. — Tartarin az Alpokban. 16.— Gurejev: Andrej: (Re- 12.—­gény) Az ukrán író egy , donyecmedencei bá­nyász életét írja le, ez első ötéves terv idősza­kától a Nagy Honvédő Háború utáni időkig. Harcsev: Szerelem és há­zasság a szovjet társa­dalomban. 1.— Jankovich Ferenc: Huszá­rok a tengeren. Törté- 2.50­nelmi elbeszélések. Kardasova: A kis Rob. (Verses mese) egy ame­rikai néger kisfiúról. 5.— 10.— Kaszil-Polianovszkij: Vo­­logya utcája. (Regény) 2. átdolgozott kiadás. 20.— Kormos István: A tréfás mackók (Verses mesés­könyv) 16.— Molnár Ferenc: A Pál­ ut­­cai fiúk. Regény. 2. ki­adás. 7.— 16.— Noszov Miska meg én. Me­séskönyv 8.­— Óvodások verseskönyve 14.— Pál István: Bűvészinas (Csapatgárd. kisk.) —.70 Polevoi: Egy igaz ember. U A/Yont' il­l.'I Art'lA­­ fi ... Rár­ky György Ajtay Andor Zádor litván rajzai Kossuth- díjas művészekről. Nádasdy Kálmán irodalmi Újság 1954 ÁPRILIS 24- Jókai-emlékkiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban Május 5-én, Jókai Mór halálá­nak ötvenedik évfordulóján a Nemzeti Múzeum épületében — melynek előcsarnokából, ötven évvel ezelőtt, utolsó útjára kísér­ték a nagy írót — Jókai életmű­vét bemutató, nagyszabású em­lékkiállítás nyílik. A kiállítás színhelye a Nem­zeti Múzeum kupola- és dísz­terme. A kupolateremben kiállí­tott anyag azt akarja érzékel­tetni, mennyit alkotott Jókai, ho­gyan és milyen mértékben ter­jedtek el művei hazánkban és külföldön, kik és mit írtak róla, hogyan dolgozták fel műveit színdarabokká, filmekké — vagyis­ bemutatja a Jókai-életműs irodalomtörténeti helyét és az utókor Jókai-kultuszát. Ezt a sokrétű mondanivalót könyvek­kel, hazai és külföldi folyóira­tokkal, eredeti kéziratokkal, ké­pekkel, színes, szemléltető mon­tázsokkal dokumentálják. A díszteremben a látogató a Jókai-művekkel és Jókai életpá­lyájával ismerkedik meg. A Jókai-életmű szabadság­­harcos vonatkozásait dokumen­táló könyveket, röplapokat, hír­lapokat, kéziratokat és tárgyi emlékeket (Heckenast nyomda­gépe, Jókai nemzetőr­ kardja stb.) — jelentőségüket hangsú­lyozva — a terem közepén fel­állítandó tárlókban helyezik el. A következő kiállítási csoport Jókai gyermekkorát és ifjúsá­gát illusztráló, változatos és gaz­dag anyaggal ismerteti meg a lá­togatót. Képek és montázsok, könyvek és levelek mutatják be a Jókai-családot, a szülői házat, Jókai gyermekkorát és ifjúsá­­verseit és az ifjú Jókai első iro­dalmi szárnypróbálgatásait. Jó­kai ifjúkori festményeiből is ki­állítanak néhány darabot, köz­tük ifjúkori önarcképét és gyer­mekkori szerelmét, Asztalos Etel­kát ábrázoló festményét. Külön kiállítási csoport mu­tatja be Jókai egyik legismer­tebb, legnagyobbszabású művé­nek, Az aranyember­nek életrajzi és kortörténeti mozzanatait tük­röző tárgyi emlékeket, kép- és könyvanyagot. A Jókai-regények változatos történelmi tematikájának bemu­tatására a kiállítás rendezői igen ötletes terveket készítettek: a tárlókba a legfontosabb és leg­jellemzőbb ilyen vonatkozású nyomtatványokat és kéziratokat helyezik, s a tárlók anyagát ké­pekkel, festményekkel, művészi grafikával, metszetekkel, tárgyi emlékekkel egészítik ki. A kiállítási teremben az anya­got úgy­ rendezik el, hogy a köz­ponti helyen lévő, a szabadság­­harcot bemutató kiállítási cso­port hátteréül két másik kiállí­tási csoport szolgál: az egyik a reformkort, a másik a népek sza­badságharcait mutatja be Jókai művein keresztül, változatos könyv-, kép- és kéziratos anyag­gal. Külön kiállítási csoport mu­tatja be a mesélő Jókait, a fan­tasztikus világok teremtőjét, a nagy romantikus kalandok író­ját, a természettudományok lel­kes hívét. A látogató végül az öregedő Jókai életének főmozzanataival ismerkedik meg. Egy nagy mon­tázs lakóhelyeit, társaságát, köz­életi szereplését mutatja be. B. Gy. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya vezetőségének határozata a legújabbkori magyar irodalom kutatásáról A Szabad Nép 1954 évi március hó 15-i számában nagyjelentőségű cikk jelent meg, „Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről“ címen. Jól­lehet a cikk főként alkotó szépíróink és műkritikusaink számára ad útmutatást, a Ma­gyar Tudományos Akadémia I. osztálya kötelességének érzi, hogy a felvetett kérdésekkel kapcsolatban állást foglaljon a maga munkaterületén olyan határozatokat hozzon, melyek előmozdítják új ma­gyar irodalmunk helyes irányú fejlődését. 1. Az osztály felülvizsgálja terveit, s azokat kibővíti az alábbi témákkal: a) a munkásmozgalom ha­tása legújabb irodalmunk történetére; b) a szocialista realizmus jegyeinek megjelenése és erősödése irodalmunkban; c) az irodalmi műfajok át­alakulása a felszabadulás után; d) az ir­odalomtörténetírás és az irodalmi kritika leg­­újabbkori történetének feldolgozása; e) a felszabadulás előtti irodalmi irányok utóélete a mai magyar irodalom­ban és irodalmi kritiká­ban. 2. Az osztály lépéseket tesz a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság XX. szá­zadi munkaközösségének újjászervezése és a mun­kaközösség szakmai vitái­nak rendszeresítése érde­kében.­­ Az osztály gondoskodik ar­ról, hogy mind az osztály kongresszusi, nagygyűlési tematikájában, mind az irodalomtörténeti fő- és albizottságok ülésein s vé­gül a Magyar Irodalom­történeti Társaság ülésein kellő, arányos helyet kap­janak élő irodalmunk kér­dései. 4. Az osztály különös gondot fordít arra, hogy a XX század irodalmáról szóló, a „Művelt Nép" kiadásá­ban megjelenendő népsze­­r­űsítő munka és a készülő egyetemi tankönyv XX. századi kötete s a hozzá 5. kapcsolódó szöveggyűjte­mény mielőbb elkészül­jön. Az osztály előmozdítja azt, hogy az „Irodalomtörté­­­net“ című folyóirat min­den évben közöljön ösz­­szefoglaló cikket az előző év szépirodalmi termésé­ről. Kezdeményezi az osztály azt, hogy a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság tekintélyes összeggel hir­dessen évente pályázatot élő írók munkásságának feldolgozására. Az osztály megszervezi a XX. századi magyar iro­dalomtörténeti kutatás összehangolását a Törté­nettudományi Intézet és a Munkásmozgalmi Intézet kutatómunkájával, vala­mint a Magyar Írók Szö­vetsége munkájával. Levél a szerkesztőséghez Keredjék meg, hogy kákán csomót kereső újságolvasóként rámutassak egynémely furcsa­ságra, mely talán többeket fog érdekelni. ..Van­-e nyelvhelyes­ség?” címmel Makay Gusztáv tanár elvtárs fogalmazási hibá­kat olvas Szabó Pál, Veres Pé­ter, Illés Béla Kossuth-díjasok­­ra s ezekhez hozzáfűzhetem, hogy utóbbi érdemes szerző a Honfoglalás első kötetéből a Népszavában megjelent ízelítő­jében ilyet közöl: „Az olvadó hóban a sárga foltok­» közelgő tavaszra emlékeztettek”.­­ (Emlékez­­és tenni csak elmúlt eseményekre lehet.) A szöveg nincs előttem, de a lényegre pontosan emlékszem. — Veres: „a növények mindegyike szépen nézett ki." Nagy Sándor Sztálin­­dijal: „jól nézünk ki.” (Néme­tül: gut schaun wir aus), de mentségükre emlékeztetek az is­kolázott német, francia, latin szavakat és mondatokat (fordí­tás nélkül) bájos meséibe szövő Mikszáthra,­­aki az épületeket és egyéb tárgyakat is kinézette. Makay cikkét megelőző, Uj Hang-beli bírálatában Jankovich Ferenc: „itt fekszik előttem az írás” (nem helyesebb és egysze­rűbb: „van”?). „Nincs kizárva a lehetősége” (nem lehetetlen; né­metből „die Möglichkeit ist nicht ausgeschlossen”). „De egyéb figyelemreméltó tulajdon­ságokkal is rendelkezik” (tulaj­donságai vanak hel­yett) stb. — Az Irodalmi Újság 1. évi már­cius 21. szám 5. oldalán Illyés Gyula többszörös Kossuth-díjas s a legnagyobb élő költőnk Sz®­­bolcskát­ Kiss Józseffel egy ka­lap alá bujtatja (holott Kiss életműve hasonlíthatatlanul ha­talmasabb, sokoldalúb és mara­dandóbb, sőt halhatatlanabb is!) — és megállapítja: „Ezek ugyanis a készből élnek”. Lehet, h­ogy Szabolcsikéra helytálló, de a Tüzek, a Knyáz Potemkin, a magyar „pe profundis”, sőt még balladái szerzőjére sem lehet ezt ráfogni, mert bizonyos (ösz­­szes művei tiltakozó bizonyíté­kok), hogyha Arany János nem írt volna előtte balladákat, Kiss József akkor is és éppen úgy írta volna meg balladáit, mint egyéb költeményeit. Tisztelettel: HAJNÓCZI KÁROLY Budapest, VII., Kazinczy­ u. 7. Irodalmi Újság a Magyar Írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként szombaton Szerkeszti: Illés Béla Szerkesztőség: VI., Gorkij Fasor 10, I. emelet Telefon: 428—305 425—545 A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója Kiadóhivatal: VII., Lenin­ körút 9—11. Telefon: 221—280 Előfizetési ügyek levélben: Posta Központi Hírlap irodája VI., József nádor­ tér 1. Telefon: 180—850 Egyes szám ára 1.— forint Előfizetés egész évre 24.— forint Postatakarópénztári csekkszámlaszám: 61.210 Megjelent 20.000 példányban!. Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein Budapest, Vill.. József­ körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next