Irodalmi Ujság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-12 / 11. szám - M. J.: Öröm • Heltai Jenő: Szépek Szépe, Petőfi Színház (8. oldal) - K. A.: Hetven éves • köszöntő • Salamon Béla (8. oldal) - Szerkesztőség: Az első könyv • köszöntő • Hatvany Lajos: Petőfi márciusa (Magvető Kiadó) (8. oldal)
8 (Folytatás a 7. oldalról) tesztrejtvény pályázatán, megnyeri az első díjat, egy kerékpárt, de amikor kiderül, hogy néger, nem kapja meg a nyereményt. Részlet „A kis Charlie szerencséje“ című ifjúsági regényből: A portás nagy szemeket meretsztett az újságíróra, vörös orra még vörösebb lett: — Be akarja vinni őket? — Természetesen.! — A fiút is? — ő az első díj nyertese! — kiáltotta Ford nyomatékkal — Sajnálom — ellenkezett a portás nagy nyugalommal —, önt beengedem, ezt az urat is, de a gyereket nem. Néger nem teheti be a lábát a Washington szállóba! — Értse meg Bob — próbált Ford érvelni —, a gyerek az első díj nyertese! Neki be kell menni! Várnak rá! De a portás hajthatatlan maradt: — Miattam lehet a néger kis Jézus, akkor sem engedem be! — Idehallgasson — fordult Cooper a portáshoz —, én vagyok ennek a fiúnak az apja. Csak nem akarja azt mondani, hogy az apját beengedi, de a fiát nem? — Engem akar lóvá tenni? — gúnyolódott a portás bosszantó nyugalommal. — Hogy lehet maga ennek a fiúnak az apja, mikor maga fehér, ő meg fekete! — Mi pedig bemegyünk, mert mi ide hivatalosak vagyunk! — mondta Cooper határozottan és elindult a folyosón. Charlie követte. A portás dühbe gurult. — Piszkos néger ide be nem teszi a lábát! — morogta elszántan és úgy meglökte Charliet, hogy a fiú hátratántorodott, felbukott és beverte a fejét a forgóajtóba. ★ KÁROLYI AMY néhány verset fordít a készülő Withman-kötetbe és „A krajcáros királyfi“ című verses rádiójátékát fejezi be, amelyből itt közöljük „A krajcáros királyfi“ dalát. Habakuk királynak lánya szőke mint a hold, világ kezdetétől fogva ilyen szép nem volt. Mint a cicák, puhán játszik, maga is cica — Édes neve úgy megpendül mint a citera. Mit hozhatok, mit adhatok, szépem, teneked? Galambocskát, alig járó, puha-helyheset? Tejbe mártott szilva ágat, hűvöst, boldogot, szőkekontyú csillagocskát, amilyen te vagy. • MÁTHÉ LÍDIA „Kacsalábon forgó falu“ címen ifjúsági regényt ír. Dunamenti faluban játszódik a történet, 1950-ben. Néhány sor a regényből: telkes Károly szótlanul dúlt hátra az ülésen. A három gyerek is, vele szemben, némán nézte az ablakon át az utat. Csűrös Pista fészkelődött csak a helyén, s arra gondolt, máskor milyen boldog lett volna, ha így utazhatik, s mennyit mesélt volna otthon a többieknek azután. Még olyasmit is mondott volna, ami meg se történt, olyasmiről is beszélt volna, amit nem is látott. Nem hazugságból, igazán nem, csak azért, mert az ember annyi széppel felékesíti később mindazt, amire olyan jó visszagondolni. Egyszer utazott ő már gépkocsin, ha nem is ilyen puha, párnás, kényelmesen. Egészen apró nyitott kocsi volt és úgy száguldott mint a nyíl, s vele száguldott minden, az út, a fák, a házak, meg az emberek is, akik ott dolgoztak kinn a földeken. És mikor hazajött, így mondta el a többieknek: — Tudjátok, jártunk egy faluban, ahol minden mozog örökké, a házak elindulnak a helyükből, a föld is megy vele, a növények. Azután ha az ember reggel ki akar menni a földjére, fel se kel az ágyból, csak szól a háznak és az kimegy vele, vagy ha éppen kedve tartja, füttyent egy nagyot és a föld jön be hozzá a szobába, aztán a kukoricatőnek is fütytyent, amit meg kell kapálmi, mire az szépen odasétál az ágyához és ő megkapálja a kapával. • ami ugyancsak egymaga lépkedett be hozzá a szobába. — Így mondta, pedig igazán nem akart hazudni és nem is volt ez hazuggá«, csak már így emlékezett rá, mintha így látta volna, akkor azon a rohanó kocsin így kellett elmondani. Ügy részlet abból a verses mesékből, melyet Fazekas Anna a,Kerek kő“ című népmese alapján ír. Hetedhét határon, Kék hegyeken is túl, Hol a szellő támad. Honnan a nav indul — Magos hemi karéja övezi a földet. Sűrű tölgyesében Mérges vadkan csörtet Vadvirágos lanka Vígan fut a völgybe, Méhe dong, bodzára Pereg harmat könnye. Hol az éj szelíden Borul rá a fákra, Vadgalamb búg lágyan, Ha szólítja párja, Kék pillangó lejti Kikeletkor táncát — Folyó szeli át a Dombok, hegyek láncát Zúgó víz medrében Temérdeknyi hal van, Vén folyó tükrére Fénykarika pattan, Ha sűrű rajokban Vízipókra lesve Vadásznak a halak, Mikor jő az este. Rajba úszik, sűrű rajba, öreg rabló, süldő harcsa, Szinte halak, hogy nevet, S látszik gúnyos fintora, Szegény halász nagyot sóhajt: — Ebből se lesz vacsora! — Szegény halász, a ladikban Hajnal óta hálót merít, Balszerencse, üres háló Mégsem szegi bízó kedvű. Hanem ahogy délelőre Hág fel a nap az égbolton, Alábbhagy a jókedve is, Eltűnődik, bajon, gondon. S olyat sóhajt, hogy nyomában örvényt hány a mély víz árja — Tíz gyereke, felesége Kunyhójában étlen várja. Már a szőlőhegy ormánál Vörös gömbként izzik a nap. — Üres kézzel — kérdi búsan — Térjek haza, úgy mint tegnap? Közömbösen nézik búját Szürke sziklák, fellegek, Barlangjába a visszhang is Nesztelenül ellebeg. — Ideje már lefeküdni! — Szól a szellő a napnak, S álmos kedvvel a hegy mögé Lassan el is ballagnak. GERGELY SÁNDOR egy regényciklus első könyvét írja. Az első kötet anyaga 60—70 százalékban életrajz és arról szól, hogy az első világháború alatt lelkileg is vak ember a különböző események hatása alatt hogyan lesz nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is látóvá. A körülbelül hatszáz oldalas első kötet május vagy júniusra lesz készen. KOPRÉ JÓZSEF ezeket mondja munkájáról: Háromheti visegrádi tartózkodásom alatt javítom és tökéletesítem „Hencsei krónika“ c. elbeszélőkölteményemet, amely 16 fejezetben, 1812 sorban mondja el Dunántúl felszabadulását. Központjában 9 szökött magyar katona áll, akik hetekig tartják a frontot és segítik a szovjet seregek előnyomulását. Az alábbi rész a „Hős halva is hős“ c. fejezetből való. Szuha Ferit a pajtaszínben kecskelábú asztalra tették. Elbúcsúztatták, ahogy illik, aztán csöndben el is temették. Sírját a sérült fa jelezte, a lombtalan, a koronátlan. Ma is megvan, de már kihajtott az öreg csárda udvarában ... Jegenyefa törzsére vésték neve betűit bajnét éllel. Tancsa Pista kezdte az S-el, Bíró Gábor folytatta Z-vel. A fa tavaszra újra hajtott, kiforrott a neve a hősnek. Minden betű, mint nagy emlék-szív krónikát mond a jövendőnek... ★ Nyolc regény, hat verseskötet, egy színdarab, egy mesekönyv készül egyszerre az írói alkotómunka egyik műhelyében, Visegrádon. Vasárnap este hagyjuk el az Alkotóházat. A havas hegyoldal alján álló kis sárga épület minden ablaka világít. A szobákban ég a villany. A falusi csendben hallatszik az írói munka ütemes zenéje: az írógépek kopogása. Dolgoznak az írók ..." Gelléri András AZ ALÁBBI LEVELET KAPTUK: Kedves Irodalmi Újság! Az Irodalmi Újság tette közzé azt az olvasólevelet, amelyben a levél írója olcsó Petőfi-kiadást kívánt sokak nevében, az ifjúság részére. Mi, éppen úgy, mint Önök, egyetértünk a kéréssel és teljesítettük az olvasók széles körének ezt az óhaját. Mint e kiadvány születése egyik kezdeményezőjének, örömmel küldjük el most elkészült Petőfi-kiadásaink egy példányát; egyúttal kérjük, hogy adjon az Irodalmi Újság a dolgozóknak hírt e közkívánatra megjelent kiadványról. A könyv ára fűzve: 5 50 forint. Elvtársi üdvözlettel Ifjúsági Könyvkiadó Lektorátusi Osztály. Irodalmi Újság Irodalmi Újság A MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGÉNEK DISZ-szervezete március 14-én, este fél 8 órakor a Zeneművészeti Főiskola kistermében megrendezi a Fiatal művészek estjét. Az esten hat fiatal költő: Juhász Ferenc, Jobbágy Károly, Csoóri Sándor, Eörsi István, Szécsi Margit és Papp László versei, valamint két fiatal prózaíró: Sántha Ferenc és Fábián Zoltán novellái hangzanak el. Az estén az Állami Operaház és a Nemzeti Színház több fiatal művésze is fellép. A műsort az idősebb írónemzedék nevében Déry Tibor vezeti be. ■k TÍZ ÉV KÉPZŐMŰVÉSZETE címmel felszabadulásunk 10. évfordulójára nagyszabású, reprezentatív kiállítás nyílik a Műcsarnokban, az elmúlt 10 év legkiemelkedőbb képzőművészeti alkotásaiból. A kiállítást a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, valamint a Műcsarnok rendezi. •A KÖLTŐI ESTET rendez a Szovjet Könyv Ünnepe alkalmaiból, március 17-én, este hat órakor, az Új Magyar Könyvkiadó és az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Sztálin út 45. alatti írók boltja előadótermében. A bevezető előadást Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár tartja. A műsorban közreműködik Neményi Lili, az Operaház magánénekesnője, Arató Pál zongoraművész, Palotai Erzsi előadóművésznő, Horváth Ferenc és Forgács László előadóművész. Meghívók igényelhetők az Állami Könyvterjesztő Vállalat propagandaosztályán. (Budapest, V., Deák Ferenc u. 15., tel.: 182—291.) ★ GYÓNI GÉZA EMLÉKESTET rendeztek a költő szülőfalujában, Gyónón, a község kultúrotthonában. Dr. Remete László irodalomtörténész tartott előadást Gyóni Gézáról, a haladó költőről. Váraljai Magda nagy sikerrel adta elő a költő néhány szép versét★ AZ INCONTRI című olasz folyóirat ez évi első számában Ennio Dirani tanulmányát közli „Lukács György és az olasz irodalmi kultúra“ címmel. MÁRCIUS 12-ÉN lesz 25 éve, hogy meghalt A. Jirasek, a nagy csehszlovák prózaíró.★ SZTÁLINVÁROS első vásárát rendezi meg április 30-tól május 2-ig. „Sztálinvárosi Májusi Vásár“ elnevezéssel. A Városi Tanács végrehajtó bizottsága nagy körültekintéssel, gonddal készíti elő a vásárt, ahol ízléses pavilonokban kerülnek árusításra a helyi ipar kiváló termékei. Színvonalas művészi műsor, sportversenyek szórakoztatják a látogatókat, és az első sztálinvárosi májusi vásár minden bizonnyal méltó lesz ahhoz a ranghoz, amelyet az első szocialista város képvisel. ★ PETŐFI A VILÁGIRODALOMBAN címmel német nyelvű tanulmánykötetet ír Turóczi-Trostler József. A könyvet az Akadémia Könyvkiadó bocsátja ki.★ VSZEVOLOD IVANOVOT 60. születésnapja alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Vörös Zászló Munkaérdemrenddel tüntette ki. ★ A KÁRPÁTONTÚLI TERÜLETI KÖNYVKIADÓ még az év folyamán kiadja Aczél Tamás „Vihar és napsütés“ című művét ukrán fordításban.★ ARANY JÁNOS KÖLTEMÉNYEIBŐL válogatott cseh gyűjtemény készül a prágai Állami Szépirodalmi Kiadónál. A fordítók a két éve megjelent cseh nyelvű Petőfi-antológia tolmácsolói: Kamil Bednár és Ladislav Hradsky. A prágai Novytivot 1955 februári száma közli mutatóba A walesi bárdokat — ebben sajnos még nem tudták eléggé visszaadni Arany nyelvének csodálatos tömörségét. A folyóirat a fordítás mellett egy oldalnyi glosszában foglalkozik Arany János költészetével. ★ ÁPRILIS 4-RE megjelenik olasz nyelven Aczél Tamás: A szabadság árnyékában című műve. A könyvet, — amelynek olasz címe: „I sopravissuti“ — a torinói Einaudi könyvkiadó jelenteti meg. Salamon Béla, a bajbajutott, a póruljárt, a léprement, a szorongó kisember alakítója. Hatvan esztendős volt, amikor új világunk megszületett és friss légáramlás tört be művészeti életünkbe, kis színpadjainkra is. Azóta a művész palettáján egy új szín csillog: ő a legeslegkisebb polgári maradványok pompás ábrázolója, ő az, aki agyafúrt praktikákkal próbálja meghódítani a „káderest“, ő nem meri visszakérni a vállalatvezetőtől a kölcsönadott tíz forintot. Egy húrja van, de azon a hangok mindig üde tisztasággal csengenek. Amikor Erenburg és Katajev nálunk járt, egy este bevetődtek a kabaréba, megnézték Salamont. Hetven éves Rengeteget nevettek és a készséges tolmácsolást azzal hárították el, hogy a színész minden szavát értik. Többet, nagyobbat egy művésztől sem kívánhatunk. Harminc éves elmúlt már, amikor műkedvelőből hivatásos művésszé emelkedett, bár állandóan kéznél lévő öniróniájával azt szokta mondogatni, hogy soha nem lehet tudni, hol végződik a műkedvelés és hol kezdődik a színészet. Autodidakta, színészetet nem tanult és gyakran elmondja, hogy máig is csak sejti, mi a „bal kettes“ és azt is állandóan tudatosítania kell magában, mi a különbség a szuffita és a rivalda között. Szép kort megért, de még ma is folyton fejlődik, olvas, figyel, bár igaz, hogy a szakszervezetet következetesen szakegyletnek mondja, a Vörös Lobogót pedig emtékának. Csupa bizakodó derű és villanó ötlet ez a fáradhatatlan ember: a minap tíz fellépés után este kocsin utazott Székesfehérvárra, ahol brigádelőadása volt. Csak Pesten szeret élni. Amikor külföldön vendégszerepelt, a délutánokat végigsírta, hontalansága fölött érzett keserűségében. Több mint ötezer személyes ismerőse van a városban, mindenkinek tudja a nevét, helyét a földön és nagyjában ismeri problémáit. Negyven évig mulattatta a várost: az a jutalma, hogy az utcán mindenkinek felragyog az arca, ha őt látja, K. A. ÖRÖM Azzal indultam el a Petőfi Szín** házba, hogy egy rövid riportra való anyagot gyűjtök össze a Szépek Szépe próbája közben. „Anyag“ helyett sokkal-sokkal többet: azt az izgalmat hoztam el magammal, ami az egész színházat fűti, s amit nem „megkapni” tőlük lehetetlen. A szíves titkárnőt megnyugtattam már jóelőre: 20—30 percig zavarok csak, ha lehet, még annál is kevesebbet. 12-kor léptem be a sötét nézőtérre. Négy órakor is csak azért mentem el ebédelni, mert a színészek is elmentek. Nem beszéltem sem a rendezővel, Apáthi Imrével, sem a főszereplő Mészáros Ágival, azt a nem várt szerencsét sem használtam ki egy nyilatkozat erejéig, hogy a tisztelt-szeretett szerző, Heltai Jenő, egy nagy karosszékben ott ült maga is a próbán. Apáthi szavai helyett magammal vittem utóbb a harmadik felvonás színesen kavargó, mesebeli képét, Mészáros Ági mosolya helyett Hamupipőke hangját, mosolyát. És Heltai Jenő? Mit kérdeztem volna tőle, amikor a színpadról, a mese ürügyén csengő rímekben mondta el nekem 84 esztendős ifjú szívének bánatát, örömét? Amikor tréfás-bölcsen szép szóval tanított emberségre, hűségre, szorgalomra, a békés élet, a munka s az ifjúság szeretetére? Nyilatkozatnál több volt a búcsúszó is, amire néhány nap múlva összefut majd a függöny. Hamupipőke! Régi népmese. Gyermekkorunkból ismert szép mese. Tréfát kínálva és tapsot keresve Eljátszadoztunk vele itt ma este. Hozzáhazudtunk egy-két régi, gót Újabb, merészebb kitalációt. De nem követtünk el ma itt mást Mint egynéhány szelíd kis hamisítást. Komédiánkat az ki látja, Hamupipőkének tán meg is bocsátja, őszinte, kedves, jó és ha e lány Józan valóság, nem csalóka álom Hamupipőkét Pesten és Budán Most követendő példának ajánlom. Csak részleteket láttam a darabból, foszlányokat hallottam a dallamos, kedves muzsikából, sem ítélni, sem beszámolni nem tudok róla. örülni igen! örülni annak, hogy a darab megszületett. S hogy a Petőfi nevét viselő színház ennyi tűzzel, hittel, jószándékkal készül azt bemutatni. M. J. 1955 március 12. Az első könyv Mintegy ajándékul az idei március tizenötödike közeledő ünnepére a Magvető Könyvkiadó közreadta munkájának első eredményét: Hatvany Lajos „Petőfi márciusa“ című művét. A Magyar Írók Szövetsége Könyvkiadóvállalata ezzel lép első ízben a nyilvánosság elé, s hozzátehetjük: méltó módon. A könyvecskét a kortársak, a nagy március résztvevőinek feljegyzései alapján írta Hatvany, hiteles és egyúttal igen eleven képet adva a lejátszódott eseményekről. Bőven idéz az eredeti kútfőkből, de mikor ő beszél, mint mai ember, akkor is bennmarad a kor levegőjében, minket visz lélekben oda, s nem pedig a história egy kiszakított lapját tartja elénk. Mesterien érti ennek a titkát: igazi tudós és igazi művész egyszemélyben. Kiállításában is figyelemreméltóan szép a könyvecske, jólesik csak kézbevenni is. A szöveget számos egykorú rajz, metszet illusztrálja. Ez alkalomból meleg barátsággal köszöntjük a Magvető Kiadót, mely néhány hónapja született csak meg — és ime, már „beszél”. Az első szót legalábbis tisztán kimondta, s most már a többire se igen kell sokáig várnunk. \ V/ . ;•;:*‚ *■'/¦ ■ PETŐFI MARCZS HÉ. MÁRCIUS 15-IKÉT gazdag műsorral ünnepli meg a Rádió Irodalmi Osztálya. Máricus 14-én, hétfőn 15:40- kor Nagy Lajos Ki volt nekünk Petőfi Sándor? című meleghangú, szép megemlékezését olvassuk fel, melyet a nagy magyar író néhány évvel halála előtt írt. Március 15-én, kedden 14:40-kor a Petőfi-rádión Hazámban címmel Petőfi Sándor legszebb verseiből nyújtunk át egy csokorra valót. Különösen felhívjuk a hallgatók figyelmét a március 15-én 14:55-kor a Kossuth-adón elhangzó Petőfi koszorúi című műsorra. A szabadságharc emlékét idézi még Illyés Gyula Ozorai példa című drámájának közvetítése a Nemzeti Színházból március 15-én este. Március 16-án 11:30-kor kezdődik az Életképek 1848-ból című műsor, melyet a szabadságharc forradalmi sajtójának legjellegzetesebb darabjaiból Soós Éva állított össze. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csokonai pályázatának bírálóbizottságát. A március 20-i határidővel kitűzött pályázat bizottságának elnöke Waldapfel József, tagjai Juhász Ferenc, Juhász Géza, Ortutay Gyula és Vargha Balázs. A pályázat eredményét június 30-ig teszik közzé. ★ RÉVÉSZ GY. ISTVÁN „Helló, Hopkins!“ című szatirikus regénye a közeljövőben német nyelven is megjelenik az NDK-ban, a Rütten und Loening könyvkiadó kiadásában. A könyvet Fancsy Letsch és Harald Hauser Nemzeti-díjas fordítja. Magyar Írók Szövetségének lapja Megjelenik szombaton Szerkesztőbizottság: Hámos Gyulay (felelős szerkesztői: Illés Béla (főszerkesztő). Kónya Lajos. Kuczka Péter. Molnár Miklós. Rakcsányi Károly. Szabó Pál. Szerkesztőség: VI. Gorki Fasor 10. I. em. Telefon: 428—305. 425—545 A kiadásért lelet: a Lapkiadó Vállalat Igazgától a Kiadóhivatal: VII. Lenin-körút 9—11. Telefon: 221-280. előfizetési Ügyek levélben: Posta Központi Hírlap Irodáié V„ József nádor-tér I. Telefon 180—850 Egyes szám ára 1.— forint Előfizetés egész évra 48.— forint Postatakarékpénztárskkszámlaszám 81.210 Megjelent 20 000 példányban Nyomatott a Szikra Lapnyomda körförgőgépein Budapest Vitt József körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. Irodalmi Újság