Élet és Irodalom, 1957. március-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-10-25 / 17. szám - Imre István: Prücsök • kép (8. oldal) - Péterfi István: Orfeusz és a zeneszöveg (8. oldal) - Lukács Imre: Bordal • vers (8. oldal)
Élet és Irodalom • MIHAI BENIUC, a Román Írószövetség főtitkára, a román irodalom kitűnősége, két hónapig Kínában időzött, aztán Prágában és Berlinben tájékozódott az irodalom kérdései felé. Átutazóban néhány , napot Budapesten töltött a magyar írók körében és felkereste az Élet és Irodalom szerkesztőségét. KÉT ÚJ SZOVJET FILMETmutattak be Moszkvában az Újságírók Központi Székházában. A MOSZFILM Stúdió újalkotását, a „Szállnak a darvak” című filmet Kalatozov rendezte, a Lenfilm Stúdió,Vihar” című filmjét pedig, amely Bill Belocerkovszkij hasonló című színdarabjából készült, Dubszon rendezésében. FASISZTA, MILITARISTA, ÉS ANTISZEMITA KÖNYVEK kerültek a bajorországi iskolai könyvtárakba, a bajorországi iskolai könyvtárak állami felülvizsgáló bizottsága engedélyével. Közöttük olyan szerzők írásai találhatók, mint H. F. Brunck, a náci kőszövetség egykori elnöke, K. Springenschmid, aki „Horogkeresztes’ álnév alatt írt, L. F. Gauss, Hitler fajkutatója és mások. A SZOVJETUNIÓBAN IS MEGEMLÉKEZTEK ARANY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 116. is halálának 73. évfordulójáról, a moszkvai rádió ünnepi műsort sugárzott, az irodalmi lapok pedig cikkekben méltatják a nagy magyar költő életművét. Huszonöt éve érkezett haza az emigrációból Gárdos Mária írónő, a magyar nőmunkásmozgalom egyik megszervezője. Hazajövetele után tevékeny részt vett a munkásság marxista nevelésében. Szemináriumainak egykori hallgatói november közepén vacsorával egybekötött összejövetellel ünneptik meg az évfordulót. Jelentkezni november 6-ig levélben lehet Sági Miklós, Bp., II., Pasaréti u. 1. címen. AZ OLASZORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ SZOVJET KÖLTŐK Ravenna városában megkoszorúzták Dante sírját. A szovjet költőket a város polgármestere köszöntötte fel s Vera Inber válaszolt az üdvözlésre. LISZT FERENC TELJES MAGYAR RAPSZÓDIA SOROZATA jelent meg mikrobarázdás lemezen az angol Vox graanofángyár kiadásában. ZAI.S.A MÁTÉNAK, A KIVÁLÓ MAGYAR ÍRÓNAK, a spanyol polgárháború legendás hősének emléktábláját, amely a róla elnevezett Bartók Béla úti laktanya falát díszítette, múlt év októberében elpusztítottak az ellenforradalmárok. A fóvárosi Műemlékbizottság minrig zártkürti pályázatot hirdetett az új Zalkaemlékmű tervére. A pályaművek már elkészültek, s néhány napon belül döntenek, melyik művész alkotása kerül kivitelezésre. A tervek szerint Zalka Máté új emléktábláját még ebben az évben elhelyezik régi helyén. PABLO NERVDA PÁRIZSBA Érkezett, Miguel Angel Asturias guatemalai író társaságában. A latin-amerikai irodákon két kiváló képviselőjét a Francia Írók Nemzeti Bizottsága fogadta. Az Európában kevésbé ismert Asturias hazájában az „Elnök úr“ című regényével vált hitessé, majd „A zöld pápa“ című regényével és „Guatemalai legendák” című kötetével aratott sikert. A Combat című francia lap szerint stílusában Asturias őrizte meg legjobban az „inkák és aztékok korára visszanyúló hagyományokat“ a latin—amerikai írók között. ZENE ÉS ÉLET címmel új, negyedévi folyóiratot indított az Angol Kommunista Párt, H. G. Lear, a Daily Worker volt zenekritikusa szerkesztésében. Gusztáv Krklee a kitűnő Koreát költő és akadémikus az elmúlt héten néhány napig Budapesten tartózkodott és találkozott a magyar írókkal. A látogatás célja nemcsak a személyes kapcsolatok felvétele volt, hanem anyaggyűjtés a világköltészet horvát nyelvű antológiája számára, amelynek első kiadása Szlavko Jezsics és Gusztáv Krklee szerkesztésében ez év májusában jelent meg csaknem ezer oldalon és második kiadására most készülnek. A tekintélyes terjedelmű antológia az egész világ költészetét kitűnő tolmácsolásban bemutató első kiadásában a magyar költészet élő reprezentánsai nem szerepelnek. Krklee éppen azért látogatott el Magyarországra, hogy a magyar költészet bemutatásánál most már a mai költőit is megfelelő helyet kapjanak. Biztosra vesszük, hogy Krklee budapesti látogatása a magyar—délszláv irodalmi kapcsolatok további fejlődésére igen jótékony hatással lesz. EVA PRIESTER OSZTRÁK ÍRÓNŐNEK AZ ÚGYNEVEZETT ÖTÖS BIZOTTSÁG JELENTÉSÉRŐL szóló érdekes cikkét közölte a Lityeraturnaja Gazeta. Az osztrák írónő saját tapasztalatai alapján cáfolja az ötös bizottság hazugságait és megállapítja, hogy ,,a polgári lapok Budapesten járt tudósítói is bevallották: felforgató elemek szivárogtak be Magyarországra. Az Operaház eseményéről, Gluck Orfeusz operájának sikeres, művészi felújításáról már bőven beszámoltak a napilapok, így nem is szándékozunk itt az előadás újabb méltatásával, kritikájával foglalkozni. Az első ,, reform-opera'“ reprize irodalmi lapban tehát jó alkalmul kínálkozik, hogy az annyira várt új magyar operaalkotások szövegkönyv-hiányának legaktuálisabb kérdéséről beszéljünk. Gluck Cristoph Willibald munkássága az operatörténetben éppen azért jelent fordulópontot és határkövet, mert úttörője az elvnek: az operában szakítani kell a tisztán zenei koncepcióval, a muzsikának a drámát kell szolgálni, az operának zenedrámává kell átalakulnia. Egy évszázaddal később awagreri „Gesrhtkunstwerk“-ben, mint összefoglaló művészetben terebélyesedne ki Gluck zseniális kezdeményezése és most, két évszázad után, a modern operaalkotások körül is gyakran... ugyanolyan élességgel újulnak mag a viták az operák zenéjének és szövetgének viszonyáról, mint egykor Bayreuth körül és még régebben Párizsban Gluck és Piccini hívei között. Az Orfeusz opera szövegének írója Caltabigi, ha túlzottan öntelten is, de nem minden alap nélkül jelenthette ki: „Gluck reformja a kettőnk műve, annak dicsősége is a kettőnkké." Tanulságul és buzdításul szolgálhat ez az idézet a késői opera-szövegíróknak is. Felszabadulásunk óta a szimfonikus és kamarazene terén minden műfajban néhány év alatt annyi új alkotással gazdagodott zeneirodalmunk, mint ezelőtt évtizedek alatt sem. Bő a termés a nagyobb és kisebb formákban egyaránt: szimfóniákban, kantátákban, zongora- hegedű-, gordonka-, brácsa-, valamint fúvóshangszerek versenyműveiben, vonósnégyesekben, fúvósötösökben stb.. Annál meglepőbb, hogy az operakomponálás olyan aránytalanul elmarad ettől a kedvező fejlődéstől. Pedig az operahallgatóság feltűnően nagyobb mértékben növekedett a hangversenyközönségnél." új "magyar opera mégis igen nehezen születik. Amikor erről a meglepő jelenségről az egyébként termékeny fiatal zeneszerzőknél érdeklődünk, legtöbbször azt a választ kapjuk: „Kedvem és szándékom is van az operaírásra, de nincs megfelelő szövegkönyvem.“ Nagyon időszerű ezzel kapcsolatban a zeneszöveg problémáit az operaszöveghiányon kívül is általában a komoly és könnyű vokális zene minden területén újra meg újra napirendre tűzni és állandóan napirenden tartani. Arnál is inkább, mert az eddigi tanácskozásoknak, kezdeményezéseknek még mindig nincs megnyugtató eredményük. Sokszor amikor egyes műfajokban a mennyiség elegendő, a minőségben sok a selejt. A kontárok, ügyeskedők, élelmesek vagy a zenei oldalon vagy a szövegoldalon — néha mind a kettőn — gyakran szorítják háttérbe a tehetséges költőket, írókat, zeneszerzőket. Jobb szervezéssel pedig meg lehetne tálalni a módját, hogy egyfelől a hivatott költők érdeklődése, hajlama, kedve — megismerve, megszeretve a szép muzsikát — az eddiginél jobban forduljon a zeneszövegírás felé. Másfelől, hogy a komponistáik úgy mint arra Gluck példát mutatott, olyan irodalmi műveltséggel bírjanak, hogy az írókkal harmonikusan, közösen alkothassanak. Még mindig sokszor zavarják az együttes munkát. De hát Orfeusz énekével, lantjával szimbólum, hogy még az alvilági szellemeket is le lehet győzni. Péterfi István Orfeusz és a zeneszöveg LAKOS GYÖRGY» Forróság (Folytatás a 1. oldalról.) — Hogy vagy, kedves? Vigyázzál magadra! Suba Józsi bácsinak vasszeme van, a puszta élesítette ki, a füle is jól kihallja a beszédből a hamis árnyalatokat és az ösztöne, az a szívben lakozó érzékeny műszer, azt is felfogja, ami titok maradt a szemnek és a fülnek. Déli pihenőben, amint Süvegeseket és Göbölyöséket megfigyelte, már határozottan tudta, hogy több a soknál. Pedig Süvegesné ugyancsak kedveskedett az urának. Göbölyös se hetvenkedett már Sárikával, mint előző nap. Ezek már elvégezték egymás között, ezek már értik egymást. Pedig kár volna Göbölyösért, olyan igyekvő, talpig becsületes ember, a pártba is felvételét kérte s fel is veszik, mert az ilyen kiváló embernek ott a helye. Nem szabad hagyni, hogy megbotoljék! Ámbátor fénymód kívánatos cseléd az a Süvegesné, ha mégoly könnyűvérű is. És szorgos, mint a hangya. Olyasforma, akit a férfi feleségnek kedvel. Ráadásul a Sárika meg olyan mozi, mint a gúzsba kötözött, azzal a kemence hasával. Ennek kellene munkát adni! De mit? Mi az, amit a nagy hasával is végezni tudna ebben a felhőtlen, aranycsorgató, veszedelmes forróságban. Ez való neki üldögélni a bokor alján s ügyelni a motyókra, amit ugyan senki se bántana úgysem, mert nagy feltűnés erre egy idegen. De ezt az ügyelést jól ellátja, sőt a szomjasaknak is tölt vizet a fedőbe, amíg a vízhordó gyerek odajár a másik kannával. Hát ez az! — No, embereik, mégiscsak szégyen! — emelte fel szavát Suba Józsi bácsi, s akihez csak elért a szó, az étkezők közül mind feléje fordult. — Ha mi ruhaőrzésre idefogadnánk valakit, annak fizetni kellene. Göbölyösnének meg eltűrjük, hogy ingyenbe volt okol jon idekint! Mi meg az alatt megkeressük a jó pénzt! Különösen az asszonynép zúdult fel nagy együttérzéssel. Az asszonyok azért, mert bármikor kerülhetnek ilyen állapotba, a lányok meg amiatt, hogy ők is ilyen termő asszonyok kívánnak lenni. — Beszélni kell az elnökkel! — indítványozta Süveges, ki nagy tehetetlensége ellenére jószándékú ember s mert ő is szeretne gyereket, az efféle családi ügyekben igen melegszívű. — Még ma beszélek vele! Hiszen vizünk se lenne, ha a gyereknek kellene azt is töltögetni. Megtérül nekünk az ő munkaegysége kétszeresen! S mintha egyszerre megvilágosodnék minden. Suba Józsi bácsi szavára megmozdult a brigád. A sok ember megértette, hogy itt valami komoly védelmi csatába keveredett bele: Sárikát meg kell védelmezni a jogtalanságtól! Göbölyös figyelte a sok dicsérő szót, jelesett neki nagyon és már gyakrabban pihent szeme az árnyékban ülő asszonyán, mint a magát, mutogató marokszedőn. , Szívbéli nagy békességben múlott el a nap. Hajnal felé, a Kárász-tanyára menet, Göbölyös jól megfigyelte a csőszkunyhót a dinnyeföld szélén. Csak a teteje maradt meg tavalyról, azt is behorpasztotta helyenként azz időjárás viszontagsága. A széna oly nedves odabent, mint a trágya. A tavalyi dinnyeérés óta nem lakott ott ember , már érésig nem is fog. Ahhoz pedig sok idő kell még, mert az idén bőven hullott a mennyei áldás és a sok esőtől megszaladt, de annál lassabban indult az érés. Még a kevéske sárgadinnye is ehetetlen, pedig az korán kelt ki, hullott magból. Itt fogja várni Süvegesné. Göbölyös a csiklandós gondolattól átölelte Sárikát s ez melegen hozzásimult. — Eső lesz — mondta komolyan és halkan Sárika. — Eső? — döbbent meg Göbölyös, valahogy mégse bánta volna, ha csakugyan esik. De hát nem esett. Száraz felhők fedték el a napot, igazi aratóknak való idő volt. Ezen a helyen két kombájn aratta-csépelte a gabonát, a kaszásoknak is kévét hordani és kepezni kellett. Göbölyös is ráfanyarodott az asszonynyurkcára. Kis idő múlva Sárika is odament mellé, a borús, hűsebb időben is elhajigálta a tarlón a kévéket, még ugyancsak szaporázta, hogy ura alig győzte kepébe rakni. A várandós test úgy ringott, mint az érett búzatábla. Göbölyös úgy találta, hogy Sárikának finomabb bőre van, mint annak akeményhúsú, liba bőrű Süvegesnének. Az ám. Süvegesné meg merre van? Nem sokig kellett kutani a szemével, ott feltűnősködött, kacérkodott, viháncolt az egyik kombájn vezetővel. Pelyhesállú szőke kölyök a kombájnom de ennek a telhetetlen asszonynak nem számít, csak nadrág legyen. — Cafat! — motyogta Göbölyös. Ahhoz is még egyszer kellene születnie Süvegesnének, hogy hírbe hozza magát miatta! Hiszen ezt kézről kézre adják, le sem megy róla a férfiszag. Dél tájban Göbölyös mégis megörült, amikor Süvegesné biztatóan rákacsintott. Hogy kitalálta, hogy ilyenkor jó elterelni a figyelmet! Csak cicázik akombájnossal, csalja, ámítja. Ilyen csuda ravaszság nem telne ki Sárikából. Suba Józsi bácsi bukkant elő, két kévét ő is felkapott, úgy farolt Göbölyöshöz. — Vigyázz a feleségedre, Pali! Vagyunk elegen, óvhatod — Csak sétálok, Józsi bácsi. Könnyebb lesz a szülés - mondta az asszony. — Hogyan hívjátok majd, ha meglesz? Sárika felegyenesedett s alaktalan testéből tiszta, tejes jószág áradt. — Pár lesz ez is! — S ha lány lesz? — Fiú lesz! — mondta magabiztosan az asszony s Göbölyös hálásan tekintett rá. Nagyon-nagyon jólesett, hogy Sárika olyan természetesnek veszi, hogy Pál lesz. A Göbölyös-családban mindig első férfiak voltak a Pálok, íme, most az ő fiúkban öröklődik a név. S ez a nagy jóérzés és az együttes munka el is feledtette vele, hogy neki ügye lesz ma Süvegesnével. Este se jutott volna eszébe, ha Süvegesné oda nem megy a válytílhoz. Süvegesné úgy emelte a vályúba a lábát s úgy mosogatta nagy igyekezettel, hogy minden mozdulat hívás, figyelmeztetés volt. Sötét, neéz éjjel nyomakodott a tanyára, belépett min-den zugott árnyával. Apró esőcseppek cseperegtek. Az istállóban petróleumlámpa világított. Villany is lesz itt, csakhogy még befejezetlen az építkezés. Ez a tilosban járóknak kedvez, mert ha elfújják a lámpát, népi egykönnyű fényt kattintani. S elfújták. Göbögös éppen csak annyit tudott megfigyelni, hogy köz- vetlen mellette vackolódott Süveges, mellette meg Süvegesné. Süveges nyomban úgy aludt, mint a disznó, még röfögött és horkantott is hozzá. Kis idő múlva egy mezítlábas árnyék suhant ki az ajtón. Göbölyös megérezte, hogy ki ment ki. — Forró vagy, Pál — suttogta Sárika s úgy simogatta a férfit, mint aki lázat talált. Lélegzetmentes, csendes éjszaka volt, csak az istálló vendégei neszeztek, félálomban, első álomban. Göbölyös minden sütivütése Süvegesné egy-egy szapora lépése volt. Most kerülte el a górét, most kerüli meg a kacsaúsztatót, most tér a friss csapásra s most, pontosan most, megérkezett a dirnnyeföldre s esőszkunyhóhoz. Sárika a tenyerével hűsítette az ura homlokát. Göbölyös nem bírta tovább. Két marokkal rázott lelket a málészárú Süvegesbe. Q/YAl7 2 — No! Mi a baj? Jv vl ) '*■/\ — A Juci vár rád.»; A csőszkunyhónál. -A f — Mit akar? ! Göbölyös a lelket is megrázta benne. — Eridj, ha mondom! A hülye istenedet, minek házasodtál meg, ha furton-fúrt csak aludnál! Süveges kábán, félálomban kásztálódott. Most meg Sárika homlokán kelt volna el a vizesborogatás. A forróság elárasztotta, mintha a nap fűtené, izzan. Hozzásimult az urához, a nagy, derék emberhez, akit hiába vár Süvegesné. Az övé ez a férfi, az övé és a gyerekeké, és ők nem adják oda senkinek. De hiszen Pál se menne el semmi pénzért. LUKACS IMRE: BOR DAL összehajtó nappalok ... Ágakat vad szél cihál. Ordas szóval acsorog kerge úri lócsiszár. Almafákon szép gyümölcs nyálat csurgat: tépd le már. Forr az új bor, rajta, tölts s jóbaráttal jót igyál. Jóbaráttal összefogj, gyűlöld, vágd a latrokat, félre rúgd, ha ránk morog áruló és szolgahad. Messzehulló véreink — félrelépők s árulók! — idegen föld tévéin szédelegnek — őszi pók.»« öldöklés és szolgaság hullamérgét önti ránk dolláron vett janicsár s embertipró alvilág. Mégse bánkódj. Tölts!igyál! Nem töri meg derekunk senki úri lócsiszár. Mi szabadok maradunk. Magyar Nemzeti Galéria Korszakalkotó, mondhatnánk, ha nem félnénk a varázsát vesztett szavaktól. De mégis korszakalttó az új magyar Galéria, amelyben végre otthonra talált az évtizedeken át társbérletre kényszerült hazai művészet. Korszakot nyitó is, mert ebben a kis-e pompás házban, a volt Kúriában kiállított XIX. századi festészet és a majd ezt követő XX. századi és még később a grafikai és plasztikai anyag bemutatása eddig soha nem látott egységében láttatja azt a képzőművészeti kultúrát, amely jó másfél százada kíséri és tükrözi a magyar társadalom életét, fejlődését. Beszédes művek ezek a XIX. századi lentmetnyek, s ma valaki túljutott az ábécén, megérti nyelvüket. A tizenhárom teremnyi kép, amely a század elejének külföldre szakadt mestereitől — Brocky, Markó — az ugyancsak külföldön élt és dolgozott Munkácsy- és Pach-művekig elvezet, világossá teszi a néző előtt a magyarosodó, vagyis a külföldi iskolák hatásából kibontakozó művészet küzdelmét a nemzeti formáért és tanulomért. Egy nálunkiárt lengyel művészettörténész nem értette, miért olyan tragikus a mi történelmi festészetünk, hiszen — mondotta — az elnyomás náluk éppoly sokirányú volt, mint nálunk s hogy Matejko festészetében több a bizakodás, mint Madarász, Székely, vagy akár Munkácsy vonatkozó képeiben. Nem nehéz erre választ adni: az elnyomás nálunk nemcsak sokirányú — nemzeti és társadalmi — volt, de minden szabadságtörekvés a legvéresebb retorziókat vonta maga után. Nem véletlen, hogy számos művész „nem lelé honát e hazában’“. De ami egészen nagyszerű a mi festészetünkben, az éppen a távolban élők hazaszeretete, a néppel való mély együttérzése. Markó és Brocky a század elején. Madarász, Munkácsy és Petal a század második felében hazájuk bánatát zengték sötét színekben. Ám, a század végére Munkácsy ez Éjjeli csavargóktól és a Siralomhoz betyárjától eljutott a munkásosztályhoz, s ha nagy kerülővel is — a biblikus kompozíciók és a polgári szalonképek zseniális kerengőin át — felfogta az új elnyomás súlyát és felemelte ellene szavát. A Magyar Nemzeti Galéria XIX. századi kiállításának képei a szépség és igazság erejével győznek. Művészetünk történeti fejlődésével társadalmunk fejlődése, bukása és új kivezesese válik erkiieluve a ntzu elöli. E itjicuts pauiuzanus az. európai neppaepael meg akaor is, ua itt-oat — eppen a magyar' larsaaaiom lejtiAiracnéni «uvadalyai miatt — bizonyos k«»eveiem mutatkozik. Amikor a müncheni historizmus mani’ kiegelt és tartalmát vesztette. Székely Bertalan itason uj, sajátos, a hazai fűzanyonbúl lazáan tarajdklmat töltötte meg. Langolan romantikus varia,néha kissé ív meghűvösödtek a végső megoldásban, de a Thököly búcsújában például megőrizte csodálatos pátoszát. Szinyei zenélő kolorizmusa a polgári életöröm gátlástalan kifejezése pedig teljesen egyidejű Manet nagyszerű munkásságával és nem is kisebb jelentőségű nála. A két világháború közötti magyar művészettörténeti irodalom gyakran vonja le azt a következtetést egy-egy mester l oeuvre-jéből, hogy torzó maradt. Valóban nem egy művészünk kényszerült külső erők hatására néha évekre, évtizedekre letenni az ecsetet (Madarász,Szingyei, Gyárfás stb.). Ám, ha nem is volt manden művészünk egyformán termékeny, a produkció minősége kárpótol a mennyiségi hiányokért. Ez a kiállítás pedig megkísérelte a legjobbat adni s a legjellemzőbbet. Mert igaz ugyan, hogy Barabás Miklós Bittónéról készült arcképe a legszebb, festőileg és tartalmilag egységes, elragadó mű, de itt látható a Galambposta is, ami a biedekneizt legtipikusabb témája s amelyet megfestett Borsos József is, de ugyanakkor megfestette a Nemzetőr szép, nyugodt alakját is.. Minden mestertől az látható, ami korszerű és előremutató, s ezért olyan vonzó és tanulságos a mi új magyar kiállításunk. Szólni kell még a szép belsőségekről, a pillérekkel oszt.-ott nagy termekről, az intim hangulatú kisebbekről, amelyeket nemcsak a jó térarányok, de döntően az értelmes és esztétikus rendezés avat otthonossá. Valóban egyik legkedvesebb vonása a ki állításnaak, hogy otthonos. Hosszan el lehet üldögélni egy-egy kiválasztott kép előtt és a belépőt Vigy mosolly-t köszöntő Gyermekérctől (Beresy) az utolsó Müinkócsy-teremben levő csodálatos Liszt-portréig: szivárványhídon járunk, mely azonban szilárd anyagból készült, az időt álló művészet anyagából. Oetartacher Anna ■ VÍZSZINTES: 1. A Urai rekviés* első som. (Zarroetuk: Z. L. J. M. O. 14. A lírai rekviem második non. (A. O. A. O. H. X.) IS. Egy nemet helyhatározósro és * magyar jelentese. IS. Két európai főváros. 11. Nem felülre. IS. A nyom . dal evanavbetű idegen neve. 20. Hómai hatos. 22. Vissza: az Eufratesz és Tigris forrásvidékénél élő nép 23. Görög összetételekben: ül. 25. Egyiptomi napisten. 2«. fürdő, idegen nyelven. 27. Paletta, magánhangzói. 2». Gvaranszik, so. a hárpiák egyike. 32. Pereme. St. földre tett. 37. Férjed. 33. Névelővel: olasz tartomány. 4». Erős, mássalhangzói. 43. Szamár, franciául. 43. Pesten a Rákóczi útból nyílik. 45. Törzsfőnöki cím mohamedán országokban. 43. Görög betű. 48. A 11. függőleges névjele. 49. Élelmi cikk. 50. Saláta, mássalhangzói. 52. Párhuzamos hangsorok. 53. Becézett férfinév. 54. Hórövidítés. 53. Népszerű komikus. 57. El enk piros szín. 59. ... rotálom. 30. A .gátrium vegyjele. 81. Eredményes. 33. Lóverseny-műszó. 34. Sokat tanult. 35. Kártyabemondás 33. z. H. 38. „Csakazértis " telem vonás. 89. ..VO ". 70. Bankban van (!) 72. Tenisz-játszma. 73. Rész, németül. 75. Gondoz, támogat. 73. Angol számnév. 78. Starnum. 79. Láogató. II. Megrendül (a föld). 82. Buhjóslatú élütés. 83. A francia romantika nagy írója. 88. öncél. 89. O. ó. ó. ó. 90. Tamás, angol becézése. 91. Sziget, franciául. 92. Állóvíz. 94. Eredet része. 95. Lehet találni belőle. 97. Kicsinyítő képző. 98. Mezőgazdaságunk főterméke. 100. Európai főváros. 102. A kereszt rejtvény is ez. 105. Uruguay egyik tartománya. FÜGGŐLEGES: 1. Kisfaludy nevében előfordul. 1. Néerkeresztes hangsor. 3. A paprikás csirke kísérő étele. 4. Angliai grófság. 5. Etelka. 3. Élet. mássalhangzói. 7. Német személyes névmás. 8. Kip... 9. Francia festő (Edouard, 1320—1881.) 10. Régi váltópénz. 11. Nagy magyar műépítész. 12. A vas vegyjele. 13. A „hala" vadon terem (l) 18. Leavez a füzetbe iselismeddie fölös ékezettel). 21. A lírai rekviem harmadik sora. IK. L. E. I. U. O.) 23. Komoly dolog! 24. Női név. 23. Férfinév. 27. Szabó Lőrinc utolsó kötete, és a kötet tartalma. 28. Létrehoz, megindít. 23. Az ismeretlen névjele. 30. az anyuka. 31. Csont, latinul. 33. Szemben van (!) 34. Ugyanaz, bűnt a 7-es sor. 35. A mái váladéka. 38. Tehén elnevezés. 41. Ausztriába került Vas megyei falu. 44. Einstein keresztneve. 43. Egyik erőművünk. 17. Levegő, franciául. 51. Mózes öt könyve. 53. Visszafolyóul. 53. Gyötrelmei. 53. Tiltószó. 58. Moh!, Christo börtöne. 59. Déleben végében fekvő sziget. 81. Tengeri vésztét. 82. Kínlódik. 84. Rongyos. 87. Utak a folyó fölött. 69. ..". okoz, pusztít. 71. Lesz káosz! 73. Rakd zsebre! 74. Leverő. 77.T't-e v v lány? 79. öltöget. »« Nem ritkán. 83. Ugyanaz, mint a '60-as. 84. Por Ivadék. 85. indíték. 87. Esés, zuhanás, németül. 93. Visszahozó (I). 95. Japán őslakója. 98. Peer Gynt anyja. 98. Biplán. Páratlan betűi. 99. ... Hasszán: Weber operája. 100. Kerekszám. 101. A. M. T. 103. Azonos mássalhangzók. 104. Félig avas (!). 105." Márky Sándor névjele. (Fenyősy Antal) MEGFEJTÉS A 16. SZÁMBÓL: Én nem értem rá magamnak örülni. Ember vagyok bár. erdőn kicsi ás: Csak a közös jó, min tudtam derülni. S miért szenvedtem, az egész világ. JUTALMAZOTTAK: Fodor József: „Jelenések évei” cíny. névre dedikált kötetét nyerték: Dukay Barnabás Kevermes, Békés megye. Tóth János Dombóvár, Vörösmarty utca 9. BÚCSÚSOROK Utolsóó kötetében, lírai rekviemjében a halott kedvest siratja Szabó Lőrinc, belezokogva a sorokba Örraga elmúlását is: 1. és 14. vízszintes, 21. függőleges. A rejtvény három sorában elrejtett költői idézet és a 27. függőleges sor megfejtését kérjük beküldeni. Határidő: 1957. november 1. A megfejtők között 10 példányt sorsolunk ki CV ridge ,.Rege a vén tengerészről” című elbeszélő ilteményéből. (Szabó Larinc fordítása, Gustave B illusztrációi.) 54 70 86 91 97 102 Andróni Erzsébet Győr, Pannónia utca 55. Papp Tiborné Budapest. IX.. Bakáts fél 10. 1/18. Oláh Lajos Alsónémedi, Magyari utca 2. Szalay Boriska Budapest. II.. Gábor Áron út 63. Csillac Mihály Földeák (Csongrád m.) Alt.e. Takács Albert Budapest II., Tárogató u. 27. Horváth ,Árpád Karcag, Barcsé utca 6. Élet és Irodalom Szerkesztőbizottság: Bölöni György (őszerkesztő). Fodor József. Földeák János. Goda Gabor. Illés Béla. Jankovich Ferenc. Mesterházi Lajos (felelős szerkesztő). Rideg Sándor. Sándor Kálmán. Szerkesztőség Bp., VI., Gorkij fasor 19. Telefon 425—345. Kiadásért felel a Lapkiadó V. igazgatója Bp... vn.„Lenin krt. 9—11. Telefon: 221—285. Megjelenik minden második pénteken. Eaves számára: Ft 2.— Előfizetés negyed évre Ft 12.—. fél évre Ft 24.—. Terjeszti belföldön a POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODA. Budapest v.. gjádó *41 1. Telefon: ISO—830. Előfizetés in as bs- mely postahivatalval: a) egyén» etöfitetés eseten a bi.20. b) körűlet* előfizetés e?»téria 61.0/ sz. befizetési tanon. Kéziratokat pero érzünk met é nem küldőnk vissza. Külföldön terjeszti ■ KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat. Budapest, VT., Népköztársaság útja 21. Telefon: 429—760, vagy a kultúra külföldi képviselete* Szikra Lapnyomda. — F. v.: Kulcsár Mihály /I . Imre István kiállításából: Prücsök A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL MIIIIHIMIIIHIIIHIHMIIItlIIIHIIIIIIHIDlIlllllltfltttlIllllllllllillllllllllllllll'IMtiliMHIIHHIIIItlIHtlIlllllllltlIIIIH'tlIIHIillUri Simonfalvy Ferenc olvasónk a kezdő íróknak nyújtott segítség jelenlegi formáiról szólva a következőket írja: „Móricz Zsigmond. Karinthy Frigyes és több neves magyar író elég gyakran kapott fiatal korában efféle szerkesztői üzenetet: »Nem közölhető, silány önképzőköri tákolmány, ne kísérletezzen tovább stb.« Igaz, elsősorban rajtuk és tehetségükön múlott, hogy irodalmunk legjelesebb alakjai közé kerülhettek. Mégis érdemes elgondolkozni azon, hogy a szerkesztőségek — egyébként érthető okokból — hány új tehetségnek küldenek hasonló üzenetet. Napjainkban, mikor az irodalmi élet még lábadozik a súlyos megrázkódtatások után, fokozott jelentősége volna a fiatal irodalmárok támogatásának. Javaslom, hogy hirdessenek meg egy tehetségkutató pályázatot! Alapozzák olyan színvonalra ,amely kizárja a dikttánsokat. Bizonyos vagyok benne, hogy javaslatom osztatlan tetszést arat azok között, akiknek irodalmi ambíciói ] vannak, de ezidáig nem jutót falt át a nyilvánosság »kínai falán«.” Érdekes javaslatot vet Fazekas Tibor olvasónk. , A könyv a legszebb ajándék —ám sokat levon az ajándékozás öröméből a könyv hátsó keményfedelébe bemélyített két szám: a könyv ára. Barbár eljárásnak tartom ezt a modást. Sokkal helyesebb volna, hogyha akár a külső boltt ára, é akár egy keskeny — esileg könyvjelzőnek is használható — kartoncsíkra nyomnák rá, könyv árát. Nézetem szerűjelenlegi árjelzés kulturája jobb volna valamilyen megoldást találni.” IEH AZ ÉLET ÉS IRODALOM olvasóinak ajánljuk. Arany János balladái. Zichy Mihály rajzaival. (Magyar Helikon) Két részen kötésben 45.—. Számozott felváljon kötésben 35.Félbőrkötésben 70.—. Bakó József: Kapaszkodók. Regény. (Szépirodalmi) Cseres Tibor: Különféle szerelmek. Elbeszélések. (Szépirodalmi) Erdődi János: A nőstényfarkas. Regény. (Magvet) Hunyady Sándor: Téli sport. Nemes fém. Regények. (Szépirodalmi) Justh Zsigmond: Farmus. Regény. (Szépirodalmi) Murányi—Kovács Endre: Szenvedélyes évek. 1-2. kötet. Regény. (Szépirodalmi) Nádass József: Emberi szó. Versek. (Magvető) Soós László: Trapéz. (Az Almieri trió.) Regény. (Szépirodalmi) Takács Gyula: Színház az, Ezüst Kancsóban. Regény. (Magvető) Tersánszky J. Jenő: Két zöld ász. Buzikán Mátyás, a hamiskártyás emlékiratai. Regény. (Szépirodalmi) KÖtVe 21.30». Kötve 19.-».. Kötve 20.—. Kötve 22.—. Kötve 20.-. Kötve 46.-. Kötve 11.-. Kötve 16.—. Kötve 9.30. Kötve 19.50. Minden könyvújdonságról beszámol a „Tájékoztató”. Kapható a könyvesboltokban és a hírlapárusoknál. — Ára 50 fillér.