Élet és Irodalom, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-14 / 11. szám - Szerkesztőség: Pillanatfelvétel Hatvany Lajosról • Hatvany Lajos irodalomtörténész (2. oldal) - Pető Gábor: Régi-régi történet (2. oldal) - Berda József: Macskánkról | Nohát! | Rejtély | Hálaként • vers (2. oldal) - Bános Tibor: Vígözvegyet a fiataloknak?! A színházak ifjúsági előadásairól (2. oldal)
Pillanatfelvétel Hatvany Lajosról A látogató elfogódottan lép Hatvany Lajos betegszobájába. A most 77 esztendős irodalomtörténész személye elválaszthatatlan a magyar irodalom utolsó félévszázadától. Gyulai Pál tanítványa volt — az ősz mesternek egy Glatz Oszkár készítette rajza alatt ott az ajánlás: „Hatvany Lajosnak, kedves tanítványomnak, szeretettel... — de németországi tanulmányai után a modern irányzatok híve lett, anélkül azonban, hogy mesterének elemző módszerét és stílusának választékosságát megtagadta volna. Első cikkei között lapozgatunk —• milyen gazdag életmű alapjai ezek az „Így élt Petőfi”-ig, a „Magyarok beszélnek“-ig, a „Beszélő házak"-ig! Hatvany Lajos szerepe a XX. század magyar irodalmának történetében — közismert. Jelenleg — amenynyire egészségi állapota megengedi — ennek a korszaknak legmonumentálisabb s egyben legellentmondásosabb alakjával, Ady Endrével foglalkozik. Adyról szóló cikkeinek gyűjteménye köré vázolja fel az akkori művészeti élet körképét — Eleinte támadtam Adyt — emlékezik vissza. — Nem kortársak goromba és sértegető modorában ugyan, de élesen, gúnyosan — egyik verséről azt írtam, hogy biztos a sikere, ha Medgyaszay elfogadja kuplészövegnek... Eltelt azonban két év és Ady vulkanikus erejű költészete engem is annyira megrázott, hogy ítéletem megváltozott róla. Erről „Egy olvasmány és egy megtérés története" című írásomban tettem hitet. Akkoriban ez igen sok vitát váltott ki, s végül arra kényszerített, hogy esztétikai magatartásomnak politikai következményeit is levonjam: emigrálnom kellett. — Ady személye és költészete a húszas és harmincas években is drága és érinthetetlen volt előttem; ismeretesek vitáink, amelyek a Nyugat Adyszámában kristályosodtak ki, fogalmazódtak meg. Ez is — de az Ady-kultusz sok más, kevéssé ismert fejezete is — helyet talál készülő könyvemben. Súlyos betegség nehezíti meg a munkát, de a szellem változatlan erővel fénylik a gyenge testben. Fájdalommal kellett hallanunk, hogy Hatvany Lajos „hagyatékát“ említi — de a mondatot nem a test, hanem a szellem sugallta: — Hagyatékomról is kell mondanom egy-két szót... Sokat, nagyon sokat olvastam életemben s emlékezetem nemcsak nagyszerű műveket őrzött meg, hanem kevésbé kiváló művek nagyszerű sorait, bekezdéseit, fejezeteit is. Ezeket szeretném összegyűjteni, ha ... Reméljük, hisszük, hogy Hatvany Lajos nemcsak ezt, hanem sok más tervét is valóra váltja; gazdag élete felmérhetetlenül sok emléket, tudást, tapasztalatot adott s adhat még a magyar irodalomnak s irodalomtörténetnek. A VILÁG URA című Verneregényt vitte filmre Karel Zeman nemzeti-díjas csehszlovák filmrendező. A film — hogy kifejezze Verne regényének fantasztikus világát — egyesíti magában a játék-, a bábés a rajzfilm elemeit. Első ízben a brüsszeli Világkiállításon mutatják be a közönségnek. GIAN-CARLO MENOTTI Maria Golovin FISCHER ANNIE genfi hangversenyéről a legnagyobb elismeréssel írnak a svájci lapok. Bartók harmadik zongoraversenyének előadása után a művésznőt tombolva ünnepelte a hallgatóság Fricsay Ferenccel, az est sikeres vendégkarmesterével együtt. A műsort Kodály Háry János-szvitje és Brahms második szimfóniája egészítette ki. című operáját bemutatta az amerikai televízió. Ezzel az operával vesz részt a Broadcasting Company a brüsszeli Világkiállításon, ahol az amerikai pavilonban a szerző vezényli az előadást. ALBERT SCHWEITZERT nemrég békedíjjal tüntette ki a háború áldozatainak bajorországi társasága. A díjat „Az emberek közötti békés együttélés”-hez való jelentékeny hozzájárulásáért kapta. NAOSHI TOKUNAGA halálával nagy veszteség érte a haladó japán irodalmat. Az 59 éves író proletársorsból küzdötte fel magát, fiatal korában dohánygyári munkás volt. Világhírű, magyarra is lefordított munkásmozgalmi tárgyú regényével, a „Sikátor”-ral és „Csendes hegyek”, meg „Tokió — a munkanélküliek városa” című könyveivel a szocializmus eszméjét szolgálta. A LEGNAGYOBB JUGOSZLÁV VÍGJÁTÉKÍRÓ, a horvát Marin Drzsics születésének 450. évfordulójét ünnepük az idén. A kiváló író legismertebb vígjátékét, a Dunde Marojet két évvel ezelőtt nagy sikerrel mutatta be Budapesten és számos európai fővárosban a Jugoszláv Drámai Színház. A Horvát Írók Szövetsége bizottságot alakított a Jubileum alkalmából rendezendő ünnepségek szervezésére. A NYUGATNÉMET ZIRKUS SARASANI is részt vesz az ez évben Moszkvában megrendezendő nemzetközi Cirkusz-Fesztiválon, amelyre a világ legjobb cirkusztársulatai neveztek be. A MAGYAR PLAKÁT művészeinek III. seregszemléje holnap, mármárcius 15-én nyílik a Nemzeti Szalonban. A tárlaton mintegy 120 alkotást állítanak ki, művészeink termésének javát, kiemelkedő helyet kaptak azok a művek, amelyek a béke témájával foglalkoznak. Régi -régi történet „Milyen jó, hogy nálunk már ma Nem történik ilyes lárma!” (Arany János) Johann Wolfgang Goethe már évek óta megbecsült állandó munkatársa volt a „Weimari Irodalmi Szemlé”-nek, amikor egy nap ördögi kétely ébredt benne: „Hátha — gondolta — csak azért dicséri minden írásom a szerkesztő, mert hát mégiscsak van valami befolyásom az uralkodó hercegre, meg aztán miniszter is vagyok ... Én ugyan tudom, hogy a világirodalom legnagyobb — ne legyünk szerények és mondjuk, egyik legnagyobb — költője vagyok, de hátha mégis csak a személyemnek szól az elismerés?...” Megtanácskozta a dolgot kitűnő barátjával, Friedrich Schillerrel és néhány nap múlva „Friedrich Wolfgang Goeller” névvel aláírt levélben, mint egy szerző művét, elküldték a „Weimari Irodalmi Szemle” szerkesztőjének két kisebb művüket: az „Erlkönig"-et és a „Das Lied von der Glocke”-t. — Azután kaján mosollyal, de némi izgalommal várták a választ —, de a válasz csak nem jött. A „Szemle” következő számában hiába keresték „Goeller” műveit. Az azután következőben is. Egy napon aztán Goethe titkára a „Szemle” szerkesztőjét jelentette be: — Kegyelmes Uram — hajbókolt a szerkesztő alázattal — rég nem élveztem már remekműveit s azért bátorkodtam ide, hogy valami új kéziratot kérjek... — Hát nem írnak semmi jót a fiatalok? — kérdezte Goethe. — Semmit, kegyelmes uram — legyintett a szerkesztő. — Olyan bárgyúságokkal terhelnek, hogy néhányat el is hoztam, hadd derítsék kegyelmességedet is mosolyra! Azzal elővett néhány kéziratot. A köteg tetején F. W. Goeller „Erlkönig” és „Das Lied von der Glocke” című költeménye hevert ... PETŐ GÁBOR Az idei Kossuth-díjakhoz A Kossuth-díjat osztó bizottság ebben az esztendőben egyetlen irodalmi alkotást, vagy írói munkásságot sem tüntetett ki. Gyakorlati érvényesítése ez annak az elvnek, hogy jövőben a Kossuth-díjakat nem aszerint osztják ki, hogy a munka, a tudomány, a művészet és az irodalom minden területére jusson belőle néhány, — hanem kizárólag akkor ítélik oda, ha a magas jutalmazásra érdemes, kiemelkedő alkotás vagy teljesítmény született. Kormányzatunk — a követelmények és igények felemelésével — tovább akarja fokozni annak a megbecsülésnek az értékét és súlyát, amelyet a Kossuth-díj adományozása kifejez. Szükség volt erre az elvi elhatározásra azért is, mert a korábban nagy számmal kiosztott Kossuth-díjak tagadhatatlanul csökkentették a díj tekintélyét és a díjazott művek színvonalával szemben támasztott igényességet. Az elmúlt esztendőben sok irodalmi alkotás, regény, verses- és novelláskötet jelent meg, s tanúskodott íróink alkotó kedvéről. Az új művek között nem egy az értékes, tehetséges, színvonalas írás. A díjkiosztó bizottság véleménye szerint azonban olyan új mű, amelynek eszmei és művészi színvonala egészen kiemelkedő — tehát érdemes volna a Kossuthdíjra — ebben az időszakban nem látott napvilágot. Ezért jutott a bizottság arra az elhatározásra, hogy idén irodalmi alkotásért Kossuth-díjat nem ad ki. Úgy véljük, a mérce fölemelése egyaránt növelni fogja a becsületét mind a Kossuth-díjnak, mind a Kossuth-díjasoknak. PETER USTINOV 36 éves színészt és színpadi szerzőt tüntettek ki a Royal Society of Arts 1957. évi Benjamin Franklin érmével. Ustinov legutóbb az Egyesült Államokban aratott sikert „Romanoff és Juliet” című darabjának egyikszerepében. BUKARESTBEN új irodalmi kört arattak. A fiatal írók köre a tragikusan elhunyt tehetséges fiatal román költő, Nicolae Labis nevét viseli. AZ „AL AKBAA” című kairói lap közli egy Nyugat-Németországban élő egyiptomi diák levelét. A diák tiltakozik a Knittel „El hakim” című regényéből készült film előadása ellen: „Elutasítom ezt a filmet — írja mert szégyent hoz Egyiptomra.” A BORDEAUXI MONTESQUIEU AKADÉMIA Francois Gebelin-nek ítélte oda 1957. évi díját a nagy íróról szóló munkáiért és Montesquieu levelezésének kiadásáért. KÉT ANGOL OPERATÁRSULAT került a csőd szélére anyagi nehézségek miatt. Az egyik a neves Sadler’s Wells társulat, melynek különösen a balettje világhírű. Ezt a színtársulatot még 1863-ban alapították s a múlt században Shakespeare-bemutatóiról volt híres. JOSE RENAN, a mexikói emigrációban élő spanyol rajzoló több hónapos látogatásra Berlinbe utazott. A berlini televízió számára készít rajzfilmet. TÖBB MINT 300 SZOVJET FILMET mutattak be külföldön a múlt esztendőben. Ebben az évben a szovjet filmgyártás az eddiginél is gazdagabb anyaggal szerepel a nemzetközi filmfesztiválon: Brüsszelben, Velencében, Cannesban, Karlovy-Varyban, Buenos Airesben és Edinburghban. Taskentben az idén először rendezik meg az ázsiai és afrikai népek filmfesztiválját. A MILÁNÓI KIS SZÍNHÁZBAN rendkívüli sikerrel mutatták be B. Brecht „Jó embert keresünk” című színművét. A premierre az író özvegye, Helene Weigel is Milánóba érkezett. BERDA JÓZSEF: Macskánkról Egnyedségünket elandalítja, méginkább elszenderíti mákonyos dorombolásod. Az álom szült e földre nyilván, a túlvilágon is megcirógat majd minden jóbarátod. Noholt! Irgalmas Isten, ne neheztelj ránk, csókold meg piros, pityókás pofánkat. Minket csak a merev mormoták vetnek meg; azok, akik zabot zabálnak! Rejtély Itt benzin bűzlött, amott már bodza illatozott. Mindkettő megbolondult és esőért imádkozott. De Isten bölcsebb volt és minderre semmit se adott! Hálaként Latin lakoma volt bőséges, vígságos vacsorátok, méltó mindenképp Hozzátok. Ha már e földön nem boldogultok, a mennybéli konyha s borpince legyen a hazátok! PAUL ROBESON a bíróság útján követeli, hogy kötelezzék a belügyminisztériumot útlevelének kiadására. Az angol televízió meghívására akart Angliába utazni, de megtagadták tőle az útlevelet, mert nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre: tagja-e valamilyen fél forgatottak minősíthető szervezetnek. NÁDASS JÓZSEF Emberek árnyékkal című új elbeszéléskötetét az idei Könyvnapra kiadja a Magvető. ANDRE SALMON ismert párizsi költő — Guillaume Apollinaire és Max Jacob barátja — nyerte a francia költők 100 000 frankos nagydíját. „ RICHARD WAGNER RIGÁBAN címmel kiállítást rendeztek a lett fővárosban, a nagy német zeneszerző halálának 75. évfordulója alkalmából. A kiállított tárgyak között van a „Rienzi” eredeti partitúrája, amelyen rigai tartózkodása alatt dolgozott. . HINKO TESKOVSEK állami-díjas jugoszláv rendező vezeti a drezdai Állami Operában Prokofjev „Három narancs” című operájának előkészületeit. GASTON RAVEL, a francia film egyik úttörője 80 éves korában, Nizzában meghalt. Ravel közel száz film gyártásában vett részt. Vígözvegyet a fiataloknak?! A színházak ifjúsági előadásairól ;; Amióta a fővárosban nincs állandó jellegű ifjúsági és úttörő szín;; ház, az ifjúsági előadások feladat körét valamennyi színház közösen holdja meg. Ez gyakorlatilag azt jellenti — helyesebben: azt kell, hogy jelentse! — hogy a fővárosi színházak havonta néhány külön elő;; adásban, egységes, olcsó helyárak;;kal bemutatják azokat a repertoár;; darabokat, amelyek a színház fele;;lős vezetőinek megítélése szerint ; s leginkább alkalmasak arra, hogy ;:az ifjúság széles rétegeit szórakoztatva, oktatva neveljék! Ez vonatkozik a vidéki színházakra is. • • Ha ma — fél esztendővel a színházi évad megnyitása és a tanévek kezdete után! — az eddigi eredmények alapján valamiféle mérleget próbálunk készíteni a színházak ifjúsági előadásairól, akkor csak több, : I jogos aggodalomra késztető megál■ I lapítással tudunk választ adni arra • • a kérdésre, hogy színházaink tel• • jesítették-e — és ha igen, akkor ;; hogyan?! — az ifjúsági előadások;; ból reájuk háruló feladatokat. ;. Az ifjúsági előadások kérdését ; ! nagyjából két részre lehet szét: bontani: 1. gazdasági nehézségek. ;; 2. műsorpolitikai és taktikai kérdések. • A színházak az ifjúsági előadásokkal bizonyos anyagi terhet vállalnak, hiszen az eladott jegyek ér;;téke megközelítőleg sem fedezi a ;; színház kiadásait egy-egy előadás;ra. Ezt a nehézséget a Művelődésügyi Minisztérium illetékes szervei is úgy próbálják áthidalni, hogy középpontilag előirányzott összeggel mentesítik a színházakat. Ez az összeg azonban nem költségvetésileg elöl irányzott, tehát csak ideiglenes jelllegű! ;; Mit kaptak fiataljaink a színházi ;. évadban eddig a fővárosi és vidéki ,színházaktól, és hogyan? Az ifjúsági előadások programtervezete nem egységesen megnyugtató, sok benne a tétova bizonytalankodás, sőt a jogosan kifogásolható melléfogás is. Azt éreztük belőle, hogy nem minden színház vezetője tette magáévá az ifjúsági előadások ügyét. A Petőfi Színház példamutató kezdeményezése — sajnos! —, csak fehér holló maradt. A színház igazgatósága példamutató módon 45 ifjúsági előadást tervezett az évad befejezéséig, és az előadások zömében Visnyevszkij nagyhatású tömegdrámájának, az optimista tragédiának bemutatására vállalkozott! A másik darab, amelyet a Petőfi Színház az ifjúság számára több mint 20 külön előadáson bemutat: Dobozy Imrének, az ellenforradalom napjaiban játszódó drámája. Az Irodalmi Színpad kezdeményezéseit is örömmel kell üdvözölnünk: Arany Toldijának sorozatos ifjúsági előadásaival, rendszeres, heti két-három alkalommal bemutatásra kerülő irodalmi műsoraival jól szolgálja az ifjúsági előadások ügyét. Mindez korántsem mondható el a Madách Színházról, amely az egyes esti előadásokat nevezte ki ifjúsági előadássá. Ez a módszer természetesen nem célravezető, mert nem pótolja a hagyományos ifjúsági előadásokat, melyeknek jellegzetes kezdési időpontja pedagógiai szempontból is hasznos és fontos! Erősen vitatható a Néphadsereg Színház ifjúsági előadásainak arvgramja, amelyben vezető hely terepel Kodolányi János színműve. A József Attila Színház repertoárja nem alkalmas arra, hogy e fontos peremkerületben is lehessen ifjúsági előadásokat tartani. De helyesebb, ha kellő műsordarab hiányában a színház igazgatósága az illetékes tanácsi szervekkel egyetértésben úgy határoz, hogy egyelőre lemond az ifjúsági előadások szervezéséről, mint például a győri Kisfaludy Színház, amely válogatás és igénytelenség nélkül még az olyan kétesértékű fércműveket is bemutatja ifjúsági előadások ürügyén, mint az Elveszem a feleségem (?!) és a Maya. A vidéki színházak ifjúsági előadásai között persze találhatunk megnyugtató példákat is — elsők között a debreceni Csokonai Színházat kell említeni, ahol gondosan szerkesztett műsor várja a fiatalokat: Légy jó mindhalálig, Legenda a szerelemről, Varázsfuvola stb . de a színházak zöme olyan operetteket is bemutat az ifjúsági előadások égisze alatt (Víg özvegy, Marica grófnő, Sybill!), amelyekkel a kiszabott célkitűzéseknek legfeljebb csak az ellenkező hatását érhetik el. Meggondolandó, hogy az erősen szírkroczabott gazdasági költségvetésből az ilyen előadások többlet kiadásait is fedezheti-e a minisztérium! A színházak ifjúsági előadásai az ifjúság széleskörű igényét és a nevelés igényének feladatát hivatott kielégíteni. Ezt az alapvető feladatot azonban színházaink csak úgy fogják maradéktalanul megvalósítani, ha a pedagógusok, a szülők és az iskolák KISZ-szervezeteinek bevonásával megvitatják és a vita alápján csakis az olyan előadásokat mutatják be, amelyek gazdag művészi formákkal, magas eszmei síkon, a szocializmus építésének, az új ember kovácsolásának magasztos ügyét félreérthetetlen következetességgel szolgálták! BÁNOS TIBOR