Élet és Irodalom, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-24 / 43. szám - Izsáky Margit: • A rádióban hallottuk (12. oldal) - Timár György: Éhség • vers (12. oldal) - Havas Ervin: A feneketlen tótól délre (12. oldal)

k * őszirózsás forradalom 40. ** évfordulójára em­lékezett a rádió egy lírai és egy riportmű­sorral. Különösen érdekes volt az első szerkezete, felépítése nem mindennapi. „Álmodik a nyomor*’ volt a címe, az anyákhoz, az as­­­szonyokhoz, róluk és nekik szól­tak a versek. Az anyákhoz, akik ott álltak a mosóteknő mellett, akik napokig virrasztottak száraz szemmel haldokló katonafiúk ágyánál, akiktől a világon a leg­többet vette el a háború, s a gyermeket. Sok mindent felkavart azokban, akik emlékeznek arra az októberre. Az összeállításban hal­lottuk József Attila két híres szép versét, Radnóti Miklós megrendítő költeményét a „28 éves”-t és Du­hamel „Florentin Prunier balladá­ját** is, betetőzésül pedig az őszi­rózsás forradalomban oly nagy szerepet játszó versét Várnai Zse­ninek, „Katonafiamhoz”. Az első világháborúra való meg­emlékezéseket követte a második világháború nyomorúságának a felidézése, Solohov remek kisre­gényének, az „Embersors”-nak rádióváltozata. Régen hallottunk a rádióban olyan regényátdolgo­zást, amelyik így meg tudta őrizni az eredetinek szépségét, hangula­tát. A „Beszél a múlt IV.**-et sok családban hallgathatták sírva, hi­szen a szörnyű lelkiismeretlenség­gel harctérre hurcolt magyar ka­tonákról szólt, a Don-melléki, az urivi szörnyű csatákról, ahol csa­­tárláncban feküdtek a halottak és rozsdás színű lett a fű a halott ma­gyar honvédek körül. A 18. gya­logezred halálba kergetése után fel­hangzott vitéz Jány Gusztáv emlé­kezetes hadparancsa a fronton a II. magyar hadsereghez, mellyel is­mét tízezreket küldött a halálba: . .. innen sem betegség, sem fa­­gyással el nem engedek senkit, itt marad mindenki amíg meggyó­gyul vagy elpusztul...” Kétszáz­ezer maradt ott a harctéren. A „Beszél a múlt IV.** dokumen­tációs anyag olyan nagy és az idő még olyan közel van hozzánk, hogy a műsor szerkesztői nem tudták elég jellemző erővel feltár­ni az összefüggéseket, így csak futtában tudtak megemlékezni Ró­zsa Ferencről és Schönherz Zol­tánról, az ellenállók, a Békepárt harcáról. Ha ezt a dokumentációs anyagot kétfelé osztották volna, jobb lett volna. A „Beszél a múlt** adásai rend­kívül érdekelnek mindenkit, in­kább többet, mint kevesebbet ké­rünk belőle. IZSÁKY MARGIT A Rádió irodalmi műsorából November 7., péntek. Munkások: József Attila verse. (Kossuth, II,30.) r­ Gondolat. A Rádió Irodalmi he­tilapja. (Kossuth, 21,30.) — Levél Arany Jánoshoz. Petőfi Sándor verse. (Petőfi, 16,25.) — A magyar Irodalom története. Mikszáth Kál­mán TI. (Petőfi, 17,20.) — Aragon­: Ballada arról, aki dalolva állta a kínszenvedést. (Petőfi, 22,25.) November 8., szombat, így egész a világ. Szabó Pál könyvének is­mertetése. (Kossuth, 11,00.) — A család. Maupassant elbeszélése. (Kossuth, 19,45.) — Beszélgetés mű­­f­ordítá­s­ irodalmunkról. (Petőfi, 18,15.) November 9., vasárnap. Vasárna­pi versek. Simon István (Kossuth, 10.00.) — Puskin: versei. Tat­jana levele Anyeginhez. (Kossuth, 17,10.) — Hegedűs Géza Irodalmi levele. (Kossuth, 20.10.) — Barbá­rok. Móricz Zsigmond novellájá­nak rádióváltozata. (Petőfi, 19.15.) — Versek, városok: Szekszárd. (Petőfi, 20.45.) November 10., hétfő: Találkozás a Sarkvidék urával. Részletek Rá­kos Ferenc „Északi fény’­ c. ké­szülő elbeszélés-kötetéből. (Kos­suth, 16.20.) — Mondd, mit érlel... József Attila verse. (Kossuth, 16.52.) — Két verskötet. 1. Demény Ottó: Virág utca; 2. Fodor Andor: Jó­zan reggel. (Petőfi, 18,15.) November 11., kedd: Villon: Bal­lada a hajdanvaló szép Idők as­­­szonyairól. (Kossuth, 17,45.) — „Hallottad, népek tapsvihara zeng”. Művészest a Rádió hang­múzeumának anyagából. (Kossuth, 21.20. ) — Galagonya. Részlet Ba­rát Endre regényéből. (Petőfi, 14.20. ) November 12., szerda: Sásdi Sándor rádiójátéka. Árnyék. (Pe­tőfi, 16.00.) — Rádióegyetem. A világirodalom története. A francia felvilágosodás. I. rész. (Petőfi, 18.30.) — A tenger és a gát. Mak­­szim Gorkij elbeszélése. (Petőfi, 22,40.) November 13., csütörtök: Kriti­ka Tamási Áron novelláskötetéről. (Kossuth, 11.00.) — Föld a földdel. Gera Mihály rádiójátéka. (Kossuth 20,25.) — Délsziget: Vörösmarty Mihály költeménye. (Petőfi, 16,20.) — Balázs Béla: Mosolygó Tündér Ilma meséje. (Petőfi, 22.45.) KÉT MAGYAR FESTŐMŰVÉSZ, Erdős Géza és Sarkantyú Simon kéthónapos tanulmányúton volt a Szovjetunióban a magyar–szovjet kulturális csereegyezmény kereté­ben. A két magyar művész a szov­jet képzőművészek szövetségének moszkvai székházában kiállítást rendezett. A kritikusok nagy elis­meréssel írnak a magyar festők alkotásairól. LÉO JOHANNON francia filmrendező megfilmesíti Bal­zac halhatatlan regényét, a Goriot apót. A híres balzaci figurát az egyik legnagyobb élő francia színész, Pierre Fresnay játssza. Az apó egyik leányának, Annie-nak a sze­repét egy újabban feltűnt olasz színésznő, Franca Betto­­la alakítja, aki a szerep ked­véért tanult meg franciául. MOST VOLT NEGYVEN ÉVE, hogy Lenin kiadta a könyvtárak védelméről és a könyvtárhálózat fejlesztéséről szóló dekrétumát. A Szovjetunióban jelenleg 400 ezer könyvtár működik, másfélmilliár­dos könyvállománnyal. Csak a Le­­nin-könyvtárba naponta több mint 1200 könyv, 1000 folyóirat és 5000 újság érkezik. AZ EURÓPAI KIADÓ MO­DERN KÖNYVTÁRÁNAK új­donságai az év hátralevő részé­ben: Tamase, fiatal román író Nagyfiú lettem c. kisregénye, Dürrenmatt drámája — Az öreg hölgy látogatása —, Fa­ulkner műve — A medve —, Ishikara Shintaro Napsütés évadján című kisregénye, Ver­­cors új műve. Ezen a parton, a svájci Max Frisch A holtak újra énekelnek című drámája és Nazim Hikmet szatírája: Volt-e hát Ivan Ivanovics? EMBER SZÜLETIK címmel nagy­sikerű előadást rendezett az Egye­temi Színpad. A műsoron Gorkij, Mao Ce-tung, Majakovszkij, Szi­­monov, Aragon, Radnóti, Gelléri Andor Endre, Tóth Árpád és Jó­zsef Attila művei szerepeltek Hor­váth Ferenc, Gobbi Hida és Lász­­lóffy Kata előadásában. Az Egye­temi Énekkar Baross Gábor ve­zényletével Sosztakovics-műveket adott elő. Az előadást vasárnap este 7 órakor megismétlik. HOLLYWOODI APOKA­LIPSZISNEK nevezi a bécsi Tagebuch című lap Amerika szellemi befolyását Ausztriára. Állítását a következőkkel tá­masztja alá: évente tízmillió példányban árad az országba az amerikai szennyirodalom. Háromszáz, többségében ame­rikai film bemutatja a legvis­­­szataszítóbb rémségeket. Nem csoda, ha Ausztriában roha­mosan emelkedik a fiatalkorú bűnözők száma. A lap az oszt­rák kormánytól erélyes intéz­kedéseket követel. A SZÓFIAI MAGYAR KUL­TURÁLIS INTÉZET több nagysikerű kiállítást rendezett Szófiában és Bulgária nagyobb városaiban. Nagy érdeklődés nyilvánul meg a magyar gra­fikai- és karikatúra-kiállítás iránt, s több mint százezer ember tekintette meg a ma­gyar fotóművészeti kiállítást is. A MAGYAR PEN-CLUB Puccini emlékének szenteli második kul­turális estjét, amelyet november 14-én délután fél hét órakor tar­tanak az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében. Az ünnepi est előadója Balassa Imre zene­­esztétikus, M­AGYAR GRAFIKAI ÉS ÉREMMŰVÉSZETI KIÁLLÍ­TÁST nyitottak meg Peking­­ben. A kiállításon 53 művész 226 alkotását mutatják be. TABI — KEMÉNY—ERDŐ­­DY operettjét, a Valahol dé­­len-t nagy sikerrel mutatta be a kladnói bányavidék területi színháza Csehszlovákiában. Az előadás oly nagy tetszést ara­tott, hogy a kladnói színház e magyar operettel nevez be a csehszlovákiai operettszínhá­zak ezidei országos versenyé­re. PÁRIZSBAN óriási sikerrel hang­versenyez David Ojsztrah. A Cha­­illot-palotában rendezett hangver­senyekre már hetekkel ezelőtt minden jegy elkelt, s a szervezők szerint többezer érdeklődőt jegy­hiány miatt el kellett utasítani. 800 000 Ft-ot fordított könyv­­vásárlásra ebben az évben a mezőgazdasági dolgozók szak­­szervezete. A MŰTEREM most megjelent 10. száma a többi között közli Picasso és Loriou festményeinek repro­dukcióját, vezércikke az MSZMP művelődési politikájának Irányel­veivel foglalkozik. Vayer Lajos, Farkas Zoltán, Pogány Ö. Gábor, Oelmacher Anna és mások cikkei tárgyalják az aktuális képzőmű­vészeti kérdéseket, míg a haladó hagyományokra Kernstock Károly rajzaival foglalkozó cikk és gaz­dag illusztrációs anyag emlékeztet. A MAGYAR TUDOMÁNY új száma közli Sőtér István akadémiai levelező tag „Iroda­lomtudományunk feladatai a népi írók vitájában" című elő­adását, amely az Irodalomtör­téneti Intézet ankétjén hang­zott el. EZ ÉV JANUÁRJÁBAN tudo­­mányos filmstúdió építését kezd­ték meg Moszkvában. A stúdió háromemeletes főépületében há­rom felvételi műterem kap helyet. A műtermeknek függő világító­­berendezésük lesz, amelyeket egy központi vezérlőasztalról egy em­ber kezel. Több műtermet és labo­ratóriumot rendeznek be tudomá­nyos és műszaki felvételekre. stúdió főépületében kilenc vetítő­­­terem lesz, ezek közül egy-egy a szélesvásznú, illetve a panorámi­­kus filmek vetítéséhez. A stúdió területén Qveffházat építenek a mezőgazdasági filmfelvételekhez és mesterséges tavat létesítenek a vízalatti felvételek céljaira. A PÉCSI NEMZETI SZÍN­HÁZ november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 41. évfordulóján bemutat­ja Maxim Gorkij Ellenségek című drámáját. SZABÓ ERVINNEK a könyvtárüggyel kapcsolatos ta­nulmányait kötetbe gyűjtik össze a Szabó Ervin könyvtár munkatársai. Az érdekes könyv még ebben az esztendő­ben napvilágot lát. TIZENKÉT ORSZÁG vett részt Yorktown kanadai vá­rosban a dokumentum­filmek ötödik nemzetközi fesztivál­ján. A fesztiválon I. díjjal tüntették ki „Az ultrahangok világában” című szovjet doku­mentumfilmet. RÖVIDESEN MEGJELE­NIK Bukarestben a romániai művészet rövid történetének második kötete, amely a XIX. század munkáit foglalja össze. Most folyik a harmadik kötet összeállítása, amely a XX. század román képzőművésze­tével foglalkozik. TATJANA SZAMOJLOVA szovjet filmszínésznő, akit a közönség a Szállnak a darvak című szovjet filmben ismert meg, rövidesen eljátsza Jack London Eden Martin című re­ génye filmváltozatának női főszerepét. A film érdekessége, hogy ez lesz az első szovjet— amerikai közös film. A ROMÁNIAI DRÁMAI SZÍNHÁZAK fesztiválján szatmári Állami Magyar Szín­a­ház első díjat nyert. A maros­vásárhelyi Állami Székely Színház együttesét második díjjal jutalmazták. Ugyancsak első díjat nyert Elekes Emma szatmári színésznő és második díjat kapott Farkas István szatmári rendező. „JELENKOR” címen rövide­­sen irodalmi, képzőművészeti és zenei folyóirat lát napvilá­got Pécsett. APÁINK IFJÚSÁGA címmel film készült Fagyejev „Tizenkilen­cen” c. regényéből. Levinszon sze­repét A Kutyepov játsza. A DEFA- FILMSTÚDIÓ Georg Friedrich Händel halá­lának 200. évfordulója alkal­mából filmet készít a nagy német zeneszerző életéről. MOZART UTOLSÓ OPERÁJÁT, a Varázsfuvolát, 167 év óta játsszák a világ minden táján. Most kide­rült, hogy eddig mindenütt hibá­san játszották. A kézirat egyetlen fennmaradt fotókópiáját — mi­után az eredeti kézirat Berlin ost­románál megsemmisült — a salz­burgi Mozart-házban őrzik. Main­­hard von Zallinger, a berlini Staatsoper karmestere most a fotó­kópia alapján elkészítette a Va­rázsfuvola új kiadását, amely több mint 300 szöveg, hang, kötés és di­namikai változtatást tartalmaz. ÓTA KRAUS ÉS ERICH KULKA, a Halál­gyár című könyv szerzői, újabb dokumen­tum-gyűjteményt jelentettek meg Éjszaka és köd címmel. A könyv a hitlerista koncentrá­ciós táborokról szól, leleplezi az I. G. Farben és a Krupp- Művek kapcsolatait az SS ve­zető köreivel. AZ AMATŐR-KAMARAZENE el­ső fesztválját október végén ren­dezték meg Prágában. A fesztivá­lon a kamarakettőstől a kamara­­zenekarig a legkülönfélébb kama­raegyüttesek lépnek fel s bemutat­ják a kamarazene fejlődését a barokk kortól napjainkig. Minden hangversenyt magyarázó szöveg kísér, mely megismerteti hallga­tóival a mű tartalmát, szerzőjét, keletkezésének korát, stb. Novem­ber folyamán, a csehszlovák—szov­jet barátság hónapjában, több orosz és szovjet zeneszerző alko­tása kerül bemutatásra. Ilyen nagy szerelem ? [Vita Kohont darabjáról az NDK-ban Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem című emlékezetes színdarabja nemcsak nálunk, hanem saját hazájában, Cseh­szlovákiában és más népi de­mokráciákban is élénk vitát váltott ki a kritika és a közön­ség körében. A vitatkozó felek között nagyjából mindenütt ugyanaz a kétféle állásfoglalás alakult ki. A darabot, amely Lida Matyi diáklány öngyil­kosságra vezető szerelmét és a tragédia nyomonkövetése so­rán a társadalom felelősségét tárgyalja, egyesek a szocialista realista dráma megújulásának, a szocialista erkölcs problémá­it úttörő módon feltáró, alap­vető műnek tekintették, mások viszont ügyes, hatásos, jószán­dékú, ám kispolgári szemléle­tű alkotásna­k minősítették. Igen érdekesen foglalja össze a vitát a Sonntag című német kulturális hetilap egyik októ­beri számának hasábjain Claus Hammel kritikus. Bevezetőjé­ben elmondja, hogy sokan tor­­zítóknak, hamisítóknak nevez­ték azokat, akik merészeltek Kohout darabjának szellemé­vel szembehelyezkedni. Pedig amint bizonyításra került a sor, nyilvánvalóvá vált az utóbbiak igaza. Hammel felso­rolja a darab súlyos követke­zetlenségeit és megállapítja, hogy a szerző csupán egyetlen ponton konzekvens: egyes kor­társak kispolgári magatartását kispolgári alapon bírálja. Nem­csak azért, mert nincs egyet­len alakja sem, aki a szocialis­ta erkölcsi felfogást képvisel­né — mintha a szocialista tár­sadalom egészében képtelen lenne elveit a gyakorlatban megvalósítani,­­ hanem fő­ként, mert a Taláros úr egy­értelműen Lida mellett foglal állást és szuggerálja a többiek bűnösségét. Lidát azért menti fel minden felelősség alól, mert szerelmes. Lida hivatása és alibije, hogy szeret. Mit je­lent ez? Azt, hogy aki szerel­mes, annak nincsenek társadal­­mi kötelezettségei, az nem fe­lelős a tetteiért embertársai előtt. Ez a felfogás természete­sen igen-igen távol áll a szo­cialista erkölcstől. És ki a Ta­láros úr? A józan értelem? Vagy a lelkiismeret? De kinek a józan értelme, kinek a lelki­­ismerete? Semleges-e vagy pártos? És ki mellett áll pár­tot? Semlegesnek nem semle­ges, hiszen Lida pártján van. A Taláros úr a szerző maga, az ő kispolgári koncepcióját fe­jezi ki ez a figura. A szerző a minden egyébtől elvonatkozta­tott magánéletre koncentrálta figyelmét. És ez az élet egyéb összefüggéseitől izolált, leszű­kített szerelmi problematika szükségképpen a szocializmus­sal szemben álló kispolgári né­zeteket szentesíti. Ennek kö­vetkezménye, hogy hősnője „oly szívfacsaróan hal meg, oly szociáldemokrata módon“ — írja ironikusan Hammel. Végül arra a megállapításra jut, hogy nagy kár volt a szo­cialista erkölcs szétágazó, bo­nyolult problémáit ilyen mér­tékben leszűkíteni és zavaros, bizonytalan megoldással hamis vágányra terelni. Egy haszna mindenesetre van a darabnak: a sokakat megmozgató vita és a tanulságok, amelyek tán a szerző számára sem haszonta­lanok. m [ Az Élet és Irodalom olvasó-pályázatának : “ eredménye [UNK] Szerkesztőségünk pályázatot hirdetett a könyv- ■ ■ napon megjelent könyvekről szóló olvasó-beszámolókra. ■ 5 Felhívásunkra számtalan pályamű érkezett, melyeknek 1 ■ feldolgozása hosszú időt vett igénybe. A bírálóbizottság S 5 döntése a következő: ? ■ I. DIJAT: 25 KÖTETES KISKÖNYVTÁRAT nyert S Herczeg Ibolya, Budapest, XI. Mezőkövesd u. 6. II. DIJAT: 10 KÖNYVET NYERT Székely József, Bu­­­­dapest, IX. Márton u. 20. és dr. III. Budapest, VII. Népszínház u. 30.Pogány György, ■ DIJAT: 5 KÖNYVET NYERT Selényi László, ■ Komló, Ságvári E. u. 12. és Kállai Eszter, Hajdú- S­zánás, városi könyvtár. A jutalmakat postán küldjük el a nyerteseknek.­­ S Többszörösen kitüntetett magyarul beszélő olasz film. Bemutató: november 13. Szélesvásznú változatban is. MILYEN A SEMMI? Gothama, a Buddha azt tanította, hogy — Az embert a vére, a vágy kerekére tapasztja. — És arra in­tett, hogy vessük le — Indulatain­kat, hogy azután szabadon, vágy­­talanul — Lépjünk a semmibe, amelyet Nirvánának nevezett. — És kérdezték egy napon a tanít­ványok: — Milyen a semmi. Mes­ter? ... — 24. VÍZSZINTES, 14. és 28. FÜGGŐLEGES. VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: KE, KA, IE, ST.) — 1. Alak, forma. 5. Az idézett Brecht-kötet egyik költe­ménye. — 13. Seregem. 15. Csónak, idegen nyelven. 16. Dalékítmény. 17. Örmény hegy, Noé kikötője. 18. Ábécé részlet. 19. Továbbnyomás. 2«. Kakaskorona. 21. A lottó eszpe­rantó neve. 23. Lassan a testtel! 24. Mi az a semmi! (1. rész). — 27. Tetemes mennyiségű. 29. Japán orvostudós. Ehrlich társa a talvar­­san felfedezésében. 30. Lopakodó. 32. Török női név. 33. SSH. 35. Pontosan arra a helyre. 37. Akik melletted vallanak. 40. Hitvány textília. 42. Sóbálvánnyá vált kí­váncsi. 43. Esztergályoz (ék.­hiány). 45. Költeményre szükség van. 47. Iratkapocs. 49. Figyelj csak. 51. Tovalebben. S3. Az Atlanti-óceánba ömlő spanyol folyó. 55. Félig rin­gat. 58. Ábrázat. 60. Kutyák. 62. Névelővel: a fa része. 69. Szláv nyelv. 65. Biztatás. 67. Kereskedik. 68. Az írás, művészi alkotás kife­jezési formája. 69. Irodalmi mű­vek. 70. Vonatkozó névmás. 71. Arany műve. 72. Közel, angolul. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: GB. KT, KV. KZ.) — L Elfogyaszt­hatja a bort. 2. Színpadi mű. 3. „Futballista kifejezés” a faluvégi kurta kocsmáról. 4. Nem távozik. 6. Japán kikötőváros. 7. Zenei mű­szó (nagyon). 8. Ez az öntözőkocsi. 9. Kárt okoz. 10. Jeruzsálem he­gye. 11. Rák-fajta. 12. Dél-amerikai füves puszták. 14. Mi az a semmi? (2. rész). — 21. A szolmizációs skála befejező hangjai. 22. Mondott valamit. 25. Aminek hatása van. (A rejtvény három sorában el­rejtett válasz, valamint az 5. víz­szintes sor megfejtését kérjük be­küldeni, lehetőleg levelezőlapon. Határidő: 1958. november 15. — A megfejtők között tíz példányt sor­solunk ki BERTOLT BRECHT „Kalendárium” című kötetéből. 26. Azonos betűk. 28. Mi az a sem­mi? (3. rész). — 31. Erdély vajdája volt a 13. században. 32. Skálahan­gok. 34. Vajon, szalad? 36. Lég­tömlő. 38. Új dolgok (latin). 39. Ke­resztfelirat. 41. Kijátssza az őrt, és az emeletre szalad. 44. Azt mond­ja: gyere le! 45. Okszerű. 46. Azo­nos római számok. 48. Elvetik, hogy kikeljen. 50. Az elnyomott paraszt jelképe. 52. Üdül. 54. Me­sebeli manók, szörnyszellemek, németül. 56. Csak a jelzett sze­­mély. 57. Nőstény kutya. 58. Lesz­­boszi költő a delfinek barátja. 59. Bámulatos dolog. 61. Bicskája. 64. A liba egyik haszna. 66. Félig gondol. (Fenyősy Antal)­ ­ Megfejtés a 43. számból: A bor lángra lobbantja véremet, és a bo­ros emberek feslett nők martalé­kai szoktak lenni. JUTALM­AZOTT­AK: Krúdy Gyula: „Aranykéz utcai szép napok” című novelláskötetét nyerték: Rideg Kálmánné, Kispest, Rákóczi út 132. Diófalvi Rezső, II., Kelemen László u. 2. V. ép. I. em. Radványi István, m.: Lajos u. 58. Martos Zsuzsi. I., Orom u. 22. Nagy György, Alsózsolca, Rákóczi u. 5. (Borsod m). Magyar Lajos, Hajdúszoboszló Sarló u. 23. Pol­gár László, Balassagyarmat, Árpa u. 19. Farkas Irma. vm., Vajda­­hunyad u. 32. Tóth Gyula, XII., Máglya u. 7. m. 1. Győrffi Sándor, xn. Malinovszki.1 fasor 10. — A jutalomkönyveket postán elküld­jük! Megjelenik minden pénteken. — Szerkesztő bizottság: Bölöni György (főszerkesztő), Fodor József, Földeák János, God­a Gábor, Ülés Béla, Jankovich Ferenc. Mesterház) Lajos, (felelős szerkesztő). Rideg Ján­dor Sándor :alman. _ Szerkesztőség Bp. V., Nádor utca 31. _ Telefon 111—4?" Kiadásért felel a Lapkiadó V igazga­tója 8d. Vll Lenin Zrrt. 9—11. Telefon ??1_?R9 — eevs szám­ára F­­i 56 Elő­fizetés negyed évre Ft 18 —­ fél évre Ft 36.­.­­ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, József nádor tér 1.1 és bármely postahivatalnál. Csekkszámlá­ján»: egyéni 61,210. Közületi 61,066. — Kéziratokat nem érzünk meg é» nem küldünk vissza. — Külföldön terjeszti a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, VL, Népköztársaság útja 21. Telefoni 129-760, vagy a KULTÚRA külföldi képviseletei.­­ Szikra Lapnyomda. Fi­l.i Kulcsár Mihály.

Next