Élet és Irodalom, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-02 / 1. szám - Izsáky Margit: • A rádióban hallottuk (12. oldal) - A. G.: „A királyért…” • színikritika • W. Somerset Maugham drámája a Petőfi Színházban, rendező Szinetár Miklós (12. oldal)
Horthyék fajvédő célokra úgy kisajátították a magyar mondavilágot, hogy hosszú ideig senkinek sem volt kedve ehhez a területhez. Végre Komjáthy Istvánnak megjelent — ha csak az Ifjúság részére is — a „Mondák könyve”, most karácsonykor pedig Hegedűs Géza hangjátéka, „ Fehérlófia” lepattantotta a zárt a legrégebbi múlt arany kapujáról. Hegedűs Géza azokhoz a kevesekhez tartozik nálunk, akinek fontos költői kifejezési formája a hangjáték. Rádiójátékai költői hittel teljesek — emellett, nem is olyan enyhe csúfondárosság lappang bennük. Az Alkesztisz, legmegrendítőbb perceiben kellett az ablakon bemászó nevetni halálon, most szép mese pedig a hegedűszóban alaposan megmondja a véleményét a jóbarátokról, akik nem bírják el, ha valaki különb náluk és cserbenhagyják a legválságosabb percben; nőkről, akik — még ha a hétfejű a sárkánnyal verekedett is meg a férfi miattuk — soha nem bocsátják meg, ha nem kívánta szerelemre őket. Mindezt — hej regö rejtem _ népmonda formájában. És irgalmatlanná válik a könnyű gúnyos hang, amikor a sárkányok szolganépéről beszél, meg az izomemberről, aki száz halállal megbirkózik, de nem tud szembenézni saját magával. Van ebben a hitregei-népmondai hangjátékban aztán máshonnan ismerős elem is. Tórem isten küldöttjének a látogatása a gyerektelen házaspárnál hajszálra Ábrahám—Sára históriája; a vészbanyák meg a szellemlányok úgy, de úgy hasonlítanak a nornákra és a Rajna pikkelyes, farkincás sellőlányaira. Mindegy. A „Fehérlófia” hangjáték a javából, költő írta, még pedig olyan, kinek volt esze kitalálni azt, hogy a tizenkétfejű sárkány tizenkét feje egyszerre morogjon, beszéljen, veszekedjen. Ugyan kinek jutott eszébe — rajta kívül , hogy a magnetofon ilyen csodákra is képes? A karácsonyi műsornak volt még több jó pontja: ilasek hangjátékosított novellája, a „Safranek hagyatéka”,, a békedíjas írók műveiből összeállított „Ne pusztítsák az embert seregek”, két mesejáték; „A hóból gyúrt leányka” meg a „Mese két fenyőről.’* És jó volt ismét hallani Gorkij szárnyaló szavait az emberről és a „Békesség óhajtás ”-t. IZSAKY MARGIT rádió irodalmi műsorából Január 2., péntek. Naafm Hikmet versei. (Kossuth 9.00) — Megtérés. Gergely Sándor elbeszélése. (Kossuth 11.00) — Gondolat. A rádió irodalmi hetilapja. (Kossuth 21.00) — Megszegett sok esküvésed. Horátius verse (Petőfi 16.25) — Részlet Péchy Blanka Jászai Mariról szóló könyvéből. (Petőfi 18.25) — Esti kérdés. Babits Mihály verse. (Petőfi 22.25) Január 3., szombat. Az öreg Dankó bácsi. Mikszáth Kálmán elbeszélése. (Kossuth 11.00) — A kertész kutyája. Közvetítés a József Attila Színházból. (Kossuth 19.00; Január 4., vasárnap. Vasárnap! versek. (Kossuth 11.00) — A Rádiószínház bemutatója: Csirkefogók galériája. (Kossuth 15.15) — Goethe: Az isten és a bajadér . (Kossuth 17.10) — Veres Péter irodalmi levele. (Kossuth 20.10) — Fehérvirágos tavasz. (Petőfi 12.20) — Indul a bakterház. Rideg Sándor könyvének ismertetése. (Petőfi 19.15) Január 5. hétfő. Én így szeretlek. Tyihonov költeménye (Kossuth 21.56) — Korvin Sándor. Brassai Viktor és Józsa Béla versei (Petőfi 14.50) Január 6. kedd. Hriszto Botev versei. (Kossuth 13.00) — Születésnapomra. József Attila verse. (Kossuth 17.25) — Tüzes nyíl. A Rádiószínház bemutatója. (Kossuth 20.40) Január 7., szerda. Vasvári István versei. (Kossuth 10.10) — Az acélt megedzik. Rádiójáték Osztrovszkij regényéből. (Petőfi 16.20) Január 8., csütörtök. Gyűlölet. Enrique Cerpa chilei író elbeszélése. (Kossuth 11.00) — Az isten halála. Vihar Béla verse. (Kossuth 13.00) — Álmos délután. Tatay Sándor elbeszélése. (Kossuth 17.45) — Hogyan mondjunk verset? Vörösmarty: A vén cigány. (Petőfi 16.20)" KÍNA JELENE ÉS JÖVŐJE címmel megjelent Vera Ketlinezkaja könyve. A szovjet írónő hosszabb időt töltött Kínában és könyvében a legkülönbözőbb oldalairól mutatja be a kínai életet. A szélvihar bemutatójáRA KÉSZÜLNEK a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia színjátszói. A bemutatót márciusra tervezik, majd a megye termelőszövetkezeteiben, nagyobb községeiben is előadják Dobozy Imre darabját. FRANCIA BALETTMŰVÉSZEK LÁTOGATNAK Budapestre. Január 31-én az Erkel Színházban tartja bemutatkozó előadását a Jean Babüée vezetése alatt működő tizenhattagú világjáró társulat, amelynek repertoárja a francia balettművészet legmodernebb irányzatát képviseli. A táncosok tíz előadást adnak hazánkban. A HAZÁNKAT ISMERTETŐ IDEGENNYELVŰ KIADVÁNYOK a jövő esztendőben gazdagabb választékban kerülnek fogalomba. A Corvina oroszul, németül, angolul, franciául és spanyolul bocsát ki egy hazánk földrajzát, történetét, iparát, mezőgazdaságát, kulturális életét ismertető metül és angolul kézikönyvet. Négy kiadást ér meg a népszerű Magyarország Útikönyv, a négy világnyelven pedig közreadják a Balatoni kalauzt és a Visegrádi kis képeskönyvet. FAIZ AHMED PAKISZTÁNI KÖLTŐT, a Béke-Világtanács tagját aki részt vett az ázsiai és afrikai íróik taskenti értekezletén, az ún. nemzetvédelmi törvény alapján letartóztattak. PÁRIZSBAN ODAÍTÉLTÉK az év utolsó jelentős irodalmi díját. Az ún. Nagykövetek díját a francia fővárosba akkreditált nagykövetek adják, Charles Corbin, volt londoni francia nagykövet elnöklete alatt. Az 1958-as díjat Joseph Kessel, a híres riporter és regényíró, A repülőtiszt szerzője nyerte el legújabb regényéért, Az oroszlán-ért. JOHANNES SZONETTJEINEK R. BECHER első nyugatnémet kiadása most jelent meg Düsseldorfban, a Progress Verlag Johann Fladung gondozásában. A kötet a nagy német költőnek 1913 és 1955 között írt verseit tartalmazza. A NÉPTÁNCOSOK BEMUTATÓ SZÍNPADÁNAK legközelebbi témája: a cigány táncok. Fővárosi és vidéki együttesek cigánytánc feldolgozásait láthatja és vitatja meg a bemutató színpad közönsége. A VARSÓI MAGYAR KULTURÁLIS INTÉZET nagysikerű mesedélutánt rendezett a varsói gyermekeknek. Bemutattak több magyar diapozitív mesefilmet, amelyeket az intézet munkatársai lengyel nyelven ismertettek. A mesedélutánt közkívánatra sorozatosan megismétlik. HEINRICH HEINE halálának századik évfordulóján a Német Demokratikus Köztársaság irodalmi díjat alapított, lírikusok és publicisták számára. Ez évben a lírikus-díjat Max Zimmeringnek, a kiváló költőnek, a Német Írószövetség első titkárának ítélték oda. A publicista díjat Bruno Kaisernek, a német szocialista irodalom tudós munkásának adták ki. BORISZ POLEVOJ legújabb regényét, a „Távol a fronttól“, a Znamja folyóirat folytatásokban közli. Polevoj új regénye egy, a német megszállók által szétrombolt szovjet textilgyár újjáépítéséről, az újjászülető szocialista életről szól. A DECEMBER 27-ÉN MOSZKVÁBAN MEGNYÍLT francia könyvkiállításon bejelentették, hogy Tbilisziben, a Grúz Szovjet Köztársaság fővárosában kilenc, eddig teljesem ismeretlen Balzac-levelet találtak. A LENGYEL ÍRÓSZÖVETSÉG IX. KONGRESSZUSÁN 800 tagot képviselő 74 választott küldött vett részt. Megnyitó tinski kulturális és beszédet T. Gaművészetügyi miniszter mondott. A mai tárgyú könyvek jelentőségéről beszélt, BENJAMIN BRITTEN új gyermekoperáját az „Özönvíz”et, nagy sikerrel mutatta be az English Opera Group a londoni Southwark katedrálisban. Noé egész állatseregletének felvonultatásával a szerző újszerű, rendkívül frappáns zenei hatásokat ér el. A különböző szerepeiket két felnőtt énekestől eltekintve gyermekek alakítják VEZETŐ ANGOL KRITIKUSOK Irányítása mellett zenekritikai tanfolyam indult egy londoni zeneiskolában. A részvevők közösen meghallgatott hangversenyekről és operaelőadásokról írnak kritikákat, amelyeket azután a tanfolyam keretében részletesen megvitatják ezenkívül elemeznek az angol sajtóban megjelenő zenekritikákat is. Ezzel a kísérlettel kívánják az angol zenekritika jelenlegi igen alacsony színvonalát fejleszteni. A VIDÁM SZÍNPAD többször elhalasztott premierjét végérvényesen január 9-én tartja. Címe: „Százhúsz éven aluliaknak“. A kabaréműsor keretjátékát Kellér Dezső írta és Zsudy József rendezi. BUDAPESTRŐL 33 TAGÚ CIRKUSZEGYÜTTES utazott Lipcsébe. Az együttes hat hétig vendégszerepel a Német Demokratikus Köztársaságiban. Jr „A királyért..." W. Somerset Maugham drámája a Petőfi Színházban Maugham értékekben — ás ellentmondásokban — bővelkedő életművéből jellegében emelkedik ki ez a harmincas évek közepén írt és játszódó dráma, amelyben a maughami „hagyományos realizmus’ lényegében kritikai realizmussá izzik. A darab tán legellenszenvesebb figurájában, Ardsley ügyvédben az író megmutatja, hogyan egészíti ki egymást a tejbegríz-szagú pacifizmus és a militarizmus az orra hegyén túl nem látó, csalárd illúziók között élő angol nyárspolgárban. Ardsley az egyik percben természeti törvénynek tartja a háborút, amit „emelt fővel’“ kell elviselni, a másik percben — miközben irodájában emberi sorsok zuhannak tragikumba, szép remények törnek össze csörömpölve, békességről, becsületről és ehhez hasonlókról prédikál az irodaajtón túl, a teától párolgó szalonban ... Tán egyetlen művében sem világította meg ennyire Maugham az erkölcsi fogalmak társadalmi értékét és mértékét, mint ebben a drámában, amelynek befejezése tragikum persziflázs, a „God save the King” e félőrült lány ajkán... Annak ellenére azonban, hogy A királyért ... számos „tiszteletreméltó“’ illúzió mögé mutat, s meztelenre vetkőzteti az angol átlagpolgár tragikus ostobaságát az élet, a társadalom nagy kérdéseivel szemben, e drámának vannak világnézeti, társadalomszemléleti korlátai, amelyek művészi erejét is gyengítik. Az világosan kiderül az Ardsleyház terraszán és szalonjában lezajlott 48 óra alatt, hogy nem csupán a háború emléke az, ami menthetetlenül tönkreteszi ezeknek az embereknek az életét, hanem, hogy van va A MAGYAR HELIKON Monumenta Hungarica sorozatában legközelebb Kálti Márk Krónikáját jelentetik meg. Ezt követi Bonfini Mátyás királyról írt híres műve. A sorozat további terveiben szerepel Szerémi György Magyarország romlásáról című könyve, Sepsi Csombor Mártontól az Europica varietas — az első magyar útleírás Nyugat-Európáról _ Istvánffy Miklós Végvári harcok című kötete, továbbá a magyarországi Corvinák albuma. Az utóbbit a Széchenyisége állítja könyvtár munka közösössze,lami mélyebb, nagyobb baj a társadalomban is; valami, ami nem engedi, hogy legalább a fiatalok, az egészségesek boldogok legyenek. Lois — Ardsley legfiatalabb lánya —, fiatal is, csinos is, egészséges is, mégis el kell adnia érzelmeit és vágyait, ha azt akarja, hogy élete ne fulladjon sivár szürkeségbe. És Sidney-nek, a család megvakult fiának megrázó vallomása nemcsak a háborút gyűlölteti meg, hanem a nacionalizmust is. S mégis, Maugham nem tudott következetes lenni saját bátor és mély meglátásaihoz és Howard Bartlett-nek, Ardsley vejének alakjában egy olyan figurát hoz be a drámába, amellyel igyekszik „jóvátenni“ azt, hogy oly sokat láttatott meg az imperialista háború és a kapitalista társadalom sajátos konfliktusaiból. Bartlett ugyanis az „alsóbb néposztály” képviselője, farmer, aki hasznot húz minden zűrzavarból, tehát a háborúból is; ellenszenves, mohó fráter, aki még szerencsétlenebbé teszi majd az országot, mint az Ardsleyfélék. A királyért... eszmei mondanivalója tehát az, hogy az angol társadalom örök időkre elvesztette a békés, boldog, tartalmas élet lehetőségét, aki a királyban és minisztereiben, a hivatalos politikában bízik, az nevetséges illuzionista, de „alulról’“ sem várható semmi jó; az élet végletesen rosszá vált, az értékek mind elvesztették egykori funkcióikat. Olyan polgár vallomása ez a dráma, aki tisztában és torkig van osztályostársaival, de nem lát túl osztálya korlátain. A Petőfi Színház szép, nemes, mértéktartó előadásban mutatta be Maugham - ját — szinte egzotikumba ment, hogy az előny nem volt semmi egzó semmi trükk, semmi rá technikai effektus. A tízes, fiatal Szinetár Mikédezése finoman utalt a bizonyos rokonságára . Három nővérével (Mi ugyan külön tanultnál arról, miért nem haso királyért... a Három nő s a finom, rezdüléken nyalatos stíluson belül különösen az előadás felében — megtalálta a lelő hangsúly- és tém tásokat /A Neográd u tán kissé túlgazdag, a környezetet ábrázoló cínek keretében játszódó ci mű szereplői közül e ban Dayka Margit emi ki; az ő Mrs. Ardsh még él valami azokból angol középosztálybeli anyákból, akiket Ma látni szeretne kortársai__ Kiváló volt Bánky Zsuzsa félőrült Ere-je és Mádi Szabó Gábor vak Sidney-je, s pompás, realista ábrázolást adott Simon Zsuzsa egy öreg, gazdag, kéjenc tyúkeszű feleségének szerepében. Agárdy Gábor, Csákányi László, Jávor Pál, Gellért Lajos, Gordon Zsuzsa, Temessy Hédi híven illeszkedtek a mű atmoszférájába. Szereposztási tévedés volt viszont Solti Bertalanra osztani Ardsley ügyvédet. Nagyon tanulságos volt — Nemes László fordításában — magyarul is bemutatni Somerset Maugham-nak ezt a drámáját, amelynek sok problémája ma is változatlanul aktuális. A. G. A LÁMPAVAS (Folytatás a 4. oldalról) vasnak verte oda, mikor még nem volt villany. Azóta sem használjuk semmire, csak ott van és én nem bírom nézni. — No, ne bolondozzon, csak nem attól fél?._ — De igen. Attól félek éppen, hogy egyszer felakasztom rá magam. Valahányszor ránézek, mindig valami erős ösztön hajt, hogy menjek a ruhaszárító kötélért. Ma reggel is nekiláttam, hogy kihúzzam, de úgy látszik, berozsdásodott Meg sem tudom mozdítani a harapófogóval. Kenyeres nevetett. — Jól van, Bagyuláné, kihúzzuk egyik nap. — Csakhogy én most akarom ám, mert nem állok jót magamért úgy felbosszantott ez az átkozott kotlós. Látja, remeg minden porcikám. A háziasszony miéig sokáig erősködött, míg Kenyeres engedett. Úgy, ahogy volt, háziköpenyben megindult, hogy az asszonyt megszabadítsa gyötrelmeitől. Stokedlit állítottak oda, hogy ne kelljen a tisztára sikált ülőkére lépni. A művelet nem volt egyszerű. A szeg nem akart engedni, hiába cibálta Kenyeres a harapófogóval. Szemébe hullott a lepattogzó rozsda, a stokedli táncolt alatta. Kenyeres nem volt az ilyen testi feszítéshez hozzászokva. A verítéke folyt, köpenye és hálóinge szétnyílt a szőrös mellén. A sikertelenség feldühösítette, ráncigálta, cibálta minden erejével a szeget Végre a rozsdás vas elpattant és a harapófogóval, a rozsdás szeg csonkjával a kezében, az ajtó felé billent. Dalt stokedlistül és ha Bagyuláné el nem kapja erős karjával, véresre verheti fejét a folyosó kövezetén. Az ajtófélfába így is beütötte annyira, hogy eszméletlenül maradt az asszony karjában. Az asszony becipelte nagy nehézségek közt a szobájába és ágyára fektette. Délutánra kinyitotta a szemét, mely alatt mély karikák keletkeztek, de szóra nem tudta bírni sem Banyuláné, sem az orvos három napon keresztül. Az özvegy egész idő alatt könnyezett, és úgy érezte, szemrehányóam néz rá a szerencsétlenül járt lakóra. Neki magának volt hát legnagyobb a meglepetése, mikor harmadnap nyugodt, egy cseppet sem töredezett hangon szólalt meg. — Üljön le egy kicsit, Bagyuláné, mondani szeretnék valamit magának. Az özvegyet félelem fogta el és engedelmesen leült. — Tudja, min gondolkodom én itt magamban? — Honnan is tudnám, drága tanár úr. Az isten bocsássa meg nekem. — Azon — folytatta Kenyeres —, hogy ha maga is úgy akarja, én ezentúl odaadom magának a fizetésem felét, vagy ha szükséges, még többet is. Maga pedig ellát engem teljes koszttal, meg a fehérneműmről is gondoskodik. Nem kellene akkor magának a csirkékkel vesződni, meg kofáskodni, hanem kimenne az én pénzemmel a piacra, és megvenné, ami szükséges. Amit maga éppen jónak lát, mert én nem szólok bele, hogy mire költi a pénzt. — Hogy én a tanár úr pénztárcájával járnék a piacra. Szentisten! Mint az úriasszonyok, vagy olyan házvezető féle nagyságok! Csak turkálnék a kofák holmijában! Jézusmáriám! Ne is mondja, tanár úr, ugye csak viccel? — Dehogy viccelek. Eszemben sincs. Gondoltam, miért ne legyünk mi egymás hasznára,ha lehetünk? Nem igaz? — Hát persze, hogy miért ne legyünk, aranyos tanár úr, az isten áldja meg a szívét... Bagyuláné szeméihez emelte a kötényét és hangosan zokogott. — No, jól van, ne búsuljon — türelmetlenkedett Kenyeres, mert az ilyesmit aztán nem szerette. — Dehogy búsulok, angyalom, tanár úr. Inkább a boldogság szakadt rám. Mert azé itt már csak a világ, aki az államtól kap fizetést. Minden más csak gürcölés, tudom én! Én ne tudnám, hiszen vasutasné voltam! Újévi köszöntő Keszthelyi Zoltán soraival üdvözöljük az újesztendőt: Mint a hívő az ég nevét, oly hittel Suttogom én nem-változó neved. ». vízszintes, 1». függőleges. VÍZSZINTES: (Kétbetűsek: 7., AK, KI, TC.) — 3. Járom. 5. Akarat nélküli emberek. 9. A versidézet első sora. — 13. Sziget-köztársaság. 14. Felfuvalkodottság. 15. Háziállat. 17. Kutatók, motorok. 18. . . . Gray arcképe. 19. Ennyien vannak a gonoszok. 20. Visszavet. 22. ... di Chamounix: Donizetti operája. 23. Volt magyar vármegye. 24. Madárbörtön. 26. Serdülő korú. 28. Török férfinév. 29. Magot szór. 31. Régi súlymérték. 32. Elhalványít. 33. A képváltozás idején ezzel zárják el a vetítőgép objektívjének a nyílását. 35. Az összeadás szava. 36. Művészet, latinul. 38. Főtáplálék. 39. Ezen a hegyen van a világ legnagyobb csillagászati távcsöve. 43. Veszteségek. 44. Vadon termő gyógynövény. 46. A Vasgyáros írója. 49. Kacat. 50. Amellett, németül. 51. Gyerekesen. 52. Vágta (a tésztát). 53. Fiatal házasok. 54. Helyben. 56. Visszafelel. 57. Terhek, rakományok, angolul (LOADS). 58. A hideg szaka. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek GA, Ah, Ed. TE.) . 2. Pilóta ,repülő, idegen nyelven. 3. Trója másik neve. 4. Koros, vén. 5. Csomó. 6. Fejbekólint. 7. Egyiptomi istenség. 8. Michaelis keresztneve. 10. Angol író (Edmund, 1831—94). 11. Ezen a szent helyen. 12. Kényszerítve van valamire. 13. A versidéz A rejtvény két sorában elrejtett versidézet megfejtését kérjük beküldeni, lehetőleg levelezőlapon. Határidő: 1959. január 10. — A megfejtők között tíz példányt sorsolunk ki KESZTHELYI ZOLTÁN ,Én mondom tovább’! című verseskötetéből.) Het második sora. — 1«. A Kikládok egyik szigete (Apollon teremtette az Argonauták megmentésére). 20. Fordított számnév. 21. Jókedvűek. 23. Magyar Államvasutak. 24. Rejtvényt fejt. 25. A földre gyűr. 26. Égési termék. 27. Nyelvtani fogalom. 28. Névelők! 30. Vidék. 31. Eltulajdonít. 34. Békamagzat. 37. a Balaton lefolyása. 38. Vissza, érdektelen. 40. Magyar Optikai Művek. 41. Vattával kitöm. 42. Valamiről leszakadó. 44. Atya, latinul. 45. A fűtés eredménye. 47. Fővárosa: Katmandu. 48. A tőzeg másik neve. 50. Pihen a gulya. 54. Indas, összevonva. 55. Azonos mássalhangzók. (Fenyősy Antal) Megfejtés az 50. számból: A legjobb lónak is kell az ostor, s a legokosabb embernek is a jótanács. JUTALMAZOTT AKI Sólem Aléchem: „Tóbiás, a tejesember” című könyvét nyerték: Schuchmann Károlyné, Balassagyarmat: dr. Molnár Rezső, Pécs; Káposzta Lajos, Tokaj; Takács János, Zalaegerszeg; Gábor Jenőné, Cegléd. — Bozóki György, Horváth Imre, dr. Kányádi Gabriella, Rubóczky István és Fehér Jenő budapestiek. — A jutalomkönyveket postán elküldjük. Megjelenik minden pénteken. Szerkesztő bizottság: Bölöni György (főszerkesztő), Fodor József, Goda Gábor, Ilés Béla, Jankovich Ferenc, Kardos László, Mesterházi Lajos (felelős szerkesztő) Aldee Sándor, Sándor Kálmán. - Szerkesztőség: Bp., V., Nádor utca 31. - Telefon: 111-424. - Kiadásért felel a Lapkiadó V. Igazgató és Bp. VTI. Lenin krt. »-11. - Telefon: 221-235. - Egyes szám ára- Ft 150 Elő-* fizetés negyed évre Ft 18.-, fél évre Ft 36.-. - Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) és bármely postahivatalnál szám: egyéni 61,210. Közületi 61,066. - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Külföldön terjeszti a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat. Budapest VT - rspkkczámla- Nénköztár útja 21. Telefon: 429-760, vagy a KULTÚRA külföldi képviseletei. - Szikra Lapnyomda. F. v.t Kulcsár Mihály. P P