Élet és Irodalom, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-06 / 6. szám - Izsáky Margit: • A rádióban hallottuk (12. oldal) - Finály Olga: Új lámpasor • vers (12. oldal) - Térfi Tamás: Irodalmi Színpad • színikritika • Horváth Ferenc előadóestje (12. oldal) - Nádass József: Álláspontom a juhbélre való ráállításról • glossza (12. oldal)

\ « Újszerű, érdekes volt egy irodalmi est összeállítása és egy novella előadása. Papp Károlyné elbeszélését, „Dusek hadnagy úr”-at Bulla Erna olvasta fel. Ezzel meg is oldotta a sokat hánytorgatott kérdést, szabad-e, kell-e a rádióban rövidebb lélegzetű prózai írást felolvasni? Hát szabad, ha a színész úgy át tudja élni, mint Bulla. A szabvány felolvasás semmit sem ér! Igaz, Bullának megkönnyítette a dolgát, hogy első személyben beszélhetett— egy asszony vallott szerelemről, magányról, életéről... A nem első személyben ír szövegnél a színész dolga már nehezebb. De Greguss például a „Betyár” temérdek folytatását bírta színnel-színel, meggyőző, igaz hanggal. Szóval — lehet. De ehhez író kell. A „Dusek hadnagy úr” írója finom eszközökkel, félszavakkal, elmosódott színekkel érzékeltetni tudta, hogy mi megy végbe egy fiatal asszonyban, amíg ráébred arra, hogy imádott férjet— közönséges pribék. Bert Brecht műveiből Józsefnek sikerült olyan Hunyadi műsort összeválogatni, ami fogalmat adhatott a rádióhallgatónak Brecht mély humanizmusáról és rendíthetetlen bátorságáról. A sokoldalú, brechti sanzonokkal megtűzdelt műsornak három fénypontja volt. A „Kalendárium”-ban megjelent a tüskébe lépett Szókratész fura históriája, ebből alakítottak egy csúfondáros, rövid komédiát, az eredeti okos felhasználásával és gondos meghúzásával, kellő, antik csatazajokkal körítve. A legmulatságosabb Svejk volt a I. világháborúban. Svejket Brecht — mint annyi más kedvére való témát — a saját képére gyúrta. Ez a Svejk a Gestapóval és az SS-ekkel állt hadilábon, sőt, Hitlernek is megmondta kereken a véleményét, még pedig Sztálingrádban, ahol véletlenül éppen találkoztak ... Barlay Gusztáv, a rendező mindehhez eredeti zajfelvételeket kevert, szavalókórusokat, csizmatrappot és hamisítatlan heilezést, ami Várkonyi Zoltán Hitler-karikatúrájával együtt valóban pokolian mulatságos volt. Emlékébresztő is volt a Brechtest: Szalmás Piroskára, a Szalmás-kórus titokban tartott, izgalmas estéire emlékeztünk, ahol először zúgott fel a ballada „A szegény B. B.-ről”. Most Rónai Mihály András jó fordításában hallottuk. IZSÁKI MARGIT FINÁLY OLGA: Új lámpasor Kinézet és az éj olyan lágyan ringázó mély folyam neonfény kékes utcasor világa hozzád úgy hatol mint kék-ezüstös holdvilág szőnyeg mintája holt világ kinyílik tőle édesen mint holdas nyári éjjelen s a fény nem húzódik tovább veled marad sok éjen át árad szobádba szótlanul s a bútorokra csókja hull írhatsz szerelmes levelet az új fény itt és teveled már minden este rádköszőn varázsos új sugárözön felhők mögé nem lopja át e hold magát ezüstálmokkal nyughatol ezüstfolyó az utcasor új fényfolyó az utcasor s a ház a ház a régi part a fény kitart a fény kitart hajadra simul melegen és azt suttogja nyáridő és azt suttogja szerelem A rádió irodalmi műsorából Péntek, február 6. Gondolat. A Rádió Irodalmi hetilapja. (Kossuth 20.501 ) Régi május. Majakovszkij verse. (Petőfi 22.57) Szombat, február 7. Vidám versek. (Kossuth 21.59) _ Faust, Goethe drámai költeményének második része. Kálnoky László forditásában. (Petőfi 20.00) Vasárnap, február 8. Vasárnapi versek. Ronsard, Shakespeare, Spencer és Yeats szonettjeiből (Kossuth 10.00) _ Móra Ferencre emlékezünk . . . (Kossuth 21.10) _ Álom ital. Rádiójáték. Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. (Kossuth 22.25) — Edentől keletre. John Steinbeck regényének ismertetése. (Petőfi 12.35) _ Debrecen irodalmi körében. (Petőfi 20.51) _ Mikor az utcán átment a kedves. József Attila verse. (Petőfi 21.35) Hétfő, február 9. Közvetítés a Nemzeti Színházból: Ljubov Járóvája. Irta: K. A. Trenyov. Fordította: Makai Imre. Rendezte: Major Tamás. (Kossuth 19.00) _ Morten háziurasága _ részlet M. A. Nexe Vörös Morten c. regényéből (Petőfi 15.40) _ Miért szép? Téli éjszaka. Csoóri Sándor írása József Attila költeményéről. (Petőfi 18.15) Kedd. február 10. Bartha András. Borsodi Gyula, Danyi Gyula, Egri Lajos és Pál József versei. (Kossuth 13.00) _ Kártya-affér hölgykörökben. Hunyadi Sándor elbeszéléseit* Albert Zsuzsa. rádióra alkalmazta (Kossuth 19.25) _ Részlet Gergely Sándor Rögös út c. regényéből. (Petőfi 15.00) _ Disznótorban. összeállítás Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor és Szabó Pál műveiből. (Petőfi 21.32) Szerda, február 11. Pogány Mária és Rádis József Malteroslányok c. könyvének ismertetése. (Kossuth 13.40) _ A hazug. Irodalmi műsor Krilov szatirikus verseiből, a költő születésének 190. évfordulója alkalmából. (Petőfi 16.30) — Caxamalia aranya. Jákob Wassermann regényét rádióra alkalmazta Bokor Péter és Teknős Péter. (Petőfi 17.20). Csütörtök, február 12. Új hajtás. 1. Forgács Károly, Kárpáti Kamill és Pálos Rozita versek. 2. Gulyás János karcolata. 3. Kalász Márton és L. Hegedűs István versei. 4. Dávid József elbeszélése. (Kossuth 10.10) _ Loreley. Heine versét elmondja Kármán György. (Kossuth 17.25) _ Századokon át. Közvetítés az Egyetemi Színpadról. (Petőfi. 16.10) _ Ahogy a kutya vezeti a vakot. E Hemingway novellája (Petőfi 22.45). A PÁRIZSI MAGYAR INTÉZETBEN Sőtér István előadást tartott a magyar irodalom helyzetéről. Bevezetőt Victor Tapié, ismert francia történettudós mondott. Az ismertetőt baráti beszélgetés követte. Az előadáson megjelent a párizsi irodalmi élet több személyisége. A MAGYAR KLASSZIKUSOK SOROZATBAN a Szépirodalmi Kiadó idén kibocsátja Apáczai Csere János, Babits Mihály, Bajza József, Kazinczy Ferenc, Kosztolányi Dezső és Tompa Mihály válogatott műveit, valamint a magyar krónikák kötetét. TIZENEGY ORSZÁG HÄNDEL-KUTATÓI gyűlnek össze, hogy megvitassák a nagy zeneszerző életéről és műveiről folyó kutatások legújabb eredményeit. Az ünnepségek középpontjába az 1959 áprilisában Halléban megtartandó ünnepi játékokat állítják. A fesztiválon nemcsak az NDK legismertebb zenekarai és neves szólistái vesznek részt, hanem a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, Olaszország és Nyugat-Németország művészei A FRANCIA FILMSZAKMA nagygyűlést tartott az egyik boulogne-i filmgyárban. René Clair, Gérard Phlpe, Yves Ciampi, Léonide Moguy és sok más világhírű rendező és színész jelenlétében Autant-Lara fejtette ki a szakmai követeléseket. Rámutatott, hogy a tervezett szubvenciómegszüntetés halálos veszélyt jelent a francia filmre. A technikusok közül máris ötször annyian vannak munka nélkül, mint 1952- ben. A kormány takarékossági tervei miatt sok producer egyszerűen leállította a gyártást. Ciampi aztán bejelentette, hogy bizottság alakult az önköltség csökkentésére és a rentabilitás növelésére. MARK TWAIN regényéből, a Tom Sawyerből írt operát Jonathan Elkus amerikai zeneszerző. HISPANIA, HISPANIA ... címmel a XX. század spanyol költőinek antológiája készül az Európánál. A kötetet András László szerkeszti. AZ IFJÚSÁGI FILMEK NAGYDÍJÁT Párizsban Roger Pigault, Kínában, francia-kínai koprodukcióban forgatott Papírsárkány világ végén című alkotásának ítélték. A bíráló bizottság külön kiemelte, hogy a film eredeti és művészi módon hirdeti a világ ifjúságának a barátságát. A MAGYAR HELIKON megjelenteti Háfez, a nyolc évszázaddal ezelőtt élt nagy perzsa lírikus verseit. A kötet gazelláit és négysorosait Franyó Zoltán és Jékely Zoltán az eredetiből fordította. A selyemkötésű versgyűjteményt perzsa miniatúráik és motívumok illusztrálják. VERA PANOVA, a kiváló szovjet írónő új regényét közli a Novij Mir című folyóirat. Az Érzelmes regény című mű a szovjet hatalom első éveiben egy orosz kisvárosban játszódik és a komszomolisták életét és harcait mutatja be. THOMAS MANN 54 sajátkezű levelét szülővárosa Lübeck szerezte meg 34 000 nyugat-német márkáért. A pénzt a lübecki közönség gyűjtötte össze. A leveleket a városi könyvtárban helyezték el. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN élő szorb nemzetiség hagyományait és szokásait bemutató bautzeni intézet megalapította a Szorb Irodalom Múzeumát. A múzeum a szorb irodalom fejlődését mutatja a XV. század második felétől napjainkig. A NÉPRAJZI MÚZEUMBAN megnyílt az új szerzemények kiállítása, amely a múzeum legújabb magyar és nemzetiségi néprajzi anyagán kívül a Mongol Népköztársaság kultúráját mutatja be. Többek között igen változatos népviseleteket textilkészítményeket, háztartási tárgyakat állítottak ki Magyarország sok vidékéről. A kiállítás másik részében a mongol népi kultúra mindennapi használati tárgyaival ismertetik meg a látogatókat, bemutatják a már kihalóban levő sámánizmus emlékeit, egy teljes sámán felszerelést. A Népirajzi Múzeum legközelebbi, hamarosan megnyíló kiállítását a magyar népi fazekasművészet alkotásaiból rendezik meg. TÖPRENGÉS címmel Panfjorov-regény jelent meg a Szovjetunióban. Az Állami Irodalmi Kiadó félmillió példányban adta ki a könyvet. 65 országgal áll kapcsolatban a Szovjet Tudományos Akadémia könyvtára, amelynek jelenleg 5 milliós könyvállománya van. A FRANCE-SOIR megrázó riportsorozatban tárta fel a mai párizsi művésznyomort. Franciaországban az adóhivatalok 73 000 festőművészt és szobrászt tartanak nyilván, de ezek közül csak 1500-an élnek meg művészi alkotásaikból. A francia képzőművészek legnagyobb része alkalmi munkákból tengődik. IRODALOMSZOCIOLÓGIA címen jelent meg Párizsban Robert Escarpit könyve, melyben a francia író megállapítja, hogy ahhoz, hogy egy francia szerző írásból megélhessen, minden évben legalább 20 000 példányban elkelő könyvet kellene, hogy írjon, de még akkor is csak kb. havi 20 000 frankot, vagyis a legalacsonyabb munkásfizetésnél is kevesebbet keresne. Ezzel szemben a könyvek átlagos példányszáma csak 4—5 ezer, „A NÉPEK ZENÉJE" címmel ifjúsági hangversenysorozatot indít a nagykanizsai állami zeneiskola. Többek között az olasz, a francia, az orosz illetve szovjet zeneművészet, továbbá az északi, a keleti és a tengerentúli népek zeneművészetének legszebb alkotásait mutatják be. Álláspontom a juhbélre való ráállításról A Rádiónak naponta megismétlődő, sok okos, érdekes dolgot közvetítő Esti krónika küldését hallgattam a múlt hét egyik estéjén. Bevallom, két hír szövegénél égnek állt a hajam. Egy kitűnő egyetemi tanár szerkesztésében megjelenő lexikont jelentett be, többek között ezeket mondta: — Néhány fiatal kutatót az anyaggyűjtésre ráállítottunk ... Állítom, hogy ezt az állhatatosan visszatérő ráállítást egyetemi tanárnak nem szabad kimondani és ha kimondja, a Rádió illetékes rovata szerkesztőjének állhatatosan ki kell gyomlálnia. Állítom, hogy az ilyen ráállítástól állandóan gyomorgörcsöt kapok és összes érzékszerveimmel megállapítom, hogy a ráállítottak lábbal tiporják nemcsak a talpuk alá állított vonalat, tárgyat, területet, hanem a magyar nyelvet is. Nem is állva, de térdre hullva könyörgök az összes illetékeseknek, szerkesztőknek és fogalmazóknak: ha már van „nem-e”, ha már van „közel" egy esztendeje, ha már van „vonal”, amelyen dolgoznak és így tovább, a népes családból hagyják ki a „ráállítást”. Ha így tesznek, jobban áll majd ártatlan, minden inzultust tűrni kénytelen magyar nyelvünknek ügye. Ez az álláspont a ráállás dolgában. De ama Esti krónika még egy csemegével szolgált. A csemege a virstlivel kapcsolatban jelentkezett. Jó dolog a virstli, én is szeretem, te is szereted, nem igazi magyar ember, aki nem fogyaszt szívesen virstlit. Az Esti krónika elmondta, hogy mindeddig nem gyártottak belőle eleget, mert nem volt elég juhbél, ezt külföldről kell behozni. De most, ezután — így nyilatkozott az illetékes minisztérium illetékes főembere, szakértője — hála kormányzatunknak, lesz elég juhbél. Hát nem! Nagyon helyes és nagyon dicséretes, hogy ezután több juhbelet hoznak be és több virstlit ehetünk. De ezzel kapcsolatban hagyják békén kormányzatunkat. Kormányzatunk, kormányunk, fontos, okos, életünket javító, nagytávlatú intézkedéseket tett és tesz, de ne dicsérjük őt juhbeleket lengetve. A múltkor egy előadó azt jelentette ki, hogy kormányzatunknak hálásak lehetünk, mert megteremtette a Rákóczi úti árkádokat. Javaslom, hogy ezt hagyjuk abba. Az árkádok szép dolgok, bizonyára szükségesek és hasznosak, az illetékes szervek illetékes szervezői és kivitelezői nyilván dicséretet érdemelnek érte, ugyanúgy, mint a juhbelet importáló, a több virstlit gyártó illetékesek. De ne koptassák el a kormányférfiakat méltán megillető dicséretet és elismerést — ne devalváljanak. Szokjunk le a juhbélre való ráállításról. NADASS JÓZSEF Irodalmi Horváth Ferenc előadóestje Horváth Ferenc már régóta nemcsak színész, hanem előadóművész is, sőt: ez utóbbi területen már rangosabb, mint az előbbin. Bizonyára nem véletlenül. Az előadó, aki társak nélkül, egyedül áll a színpadon , intellektuálisan rendszerint fokozott elmélyültséget kívánó feladatokat old meg. Márpedig Horváth Ferencet — akiben a gondolkodó és megfontolt intellektus jó egyensúlyt tart az ösztönös művész tehetségével — alkata is predesztinálja az előadás művészetére. Az est folyamán világosan jelentkeztek Horváth Ferenc előadói erényei, elmélyült átélőképessége; a különböző, sőt egymástól teljesen elütő művészi irányzatok alkotásainak egyformán alapos megértése; az anyag művészi tolmácsolásának mértéktartóan egyszerű, mégis gazdagon hatékony formája. Móricz Zsiigmond, Stefan Zweig vagy Móra Ferenc különböző művészi felfogásokból fogant elbeszéléseinek előadásakor Horváth Ferenc mindig eltalálta a megfelelő hangot. Mártónnál ízes és erőteljes volt a népi hang, de sohasem tévedt hamis népieskedésbe. Stefan Zweig jól kiválasztott, mélyen humanista tartalmú elbeszélését végig feszült figyelemmel kísérte a közönség — talán azért is, mert Zweig helyenként érzelmes, túlfűtött pszichologizmusa ebben az elbeszélésben nem jelentkezik, s az előadó nyugodtan megengedhette magának a spontán, közvetlen hangvételt. Csehov: A dohányzás ártalmasságiról című jelenete jó példa volt Horváth Ferenc személytelen mértéktartására. 1945 elején Csortos Gyula életének egyik utolsó Vígszínházbeli alakítása ugyanezt a feladatot oldotta meg: kevésbé egyszerűen, sokkal személyszerűbben, inkább hangsúlyozva a jelenet hősének epilepsziás pszichózisát. Hogy mármost, melyik felfogás jobb? Mindkettő kiváló a maga nemében. Hozzám Horváth Ferencé közelebb áll, mert az idegbetegség színészi hangsúlyozása az egész mű hatását tekintve könnyen tévútra juttatja a mondanivalót. Szünet után Illés Béla egyik vidám elbeszélését hallottuk. (Sámson és Delila). A helyzetkomikumot, a tréfás csattanókat Horváth Ferenc megfelelően poentírozta. Cervantes: Don Quijote részletében, Sancho Fanza bíráskodásainak tréfás története kicsit fáradtan hangzott: a részlet több pikareszk-elevenséget, erőteljesebb kópé vidámságot követel. Viszont: Móra Ferenc Szeptemberi emlék című önéletírását az előadó ismét frissen, kitűnően tolmácsolta. Hangja jól követte Móra Ferenc módos-mérsékletes tempóját, s ez a hangvétel jó csattanót adott a történet meghatóan szép befejezésének. TÉRFI TAMÁS CSOKONAI, A JÖVŐBE LÁTÓ A magyar költészet története tele van héroszokkal és forradalmakkal, a költészet óriásaival és merész kísérletezőkkel, népünk sorsát halhatatlan sorokban megfogalmazó versek vonulatával; ezt a magyar Múzsát idézi meg Gellért Oszkár új kötete, egyesen összefüggő versfolyamban. Ebben a lírai vallomásban a magyar Múzsáról, a magyar költőVÍZSZINTES: (Kétbetűsek: DE, AA,) — 2. A verses állatmesék halhatatlanja. 10. A magyar tengerrel kapcsolatos. 11. Gúny, mássalhangzói. 12. A versidézet első sora. — 14. A korai magyar rokokó költője. 15. A kereskedő csak pillanatnyi elmezavarában tesz ilyet (egyébként jócskán felszámítja!). 17. A Volga mellékfolyója. 19. Török férfinév. 21. Jugoszláv falu (SKELA). 22. Félkörben hajló. 24. Béke, oroszul. 26. Vissza: megszólítás. 27. önkéntes rabok (!). 29. Egy, azóta Halásziba olvasztott község lakója. 30. ismert nevű illusztrátor (Ernő). 31. a varasbéka tudományos neve. 33. . . . vasi: régi hazárd kártyajáték. 34. Nemtelen indulat. 35. Itt edzenek élvonalbeli sportolóink. 36. Van-e valaki a lakásban? 37. Visszaváró. 40. Idegen férfinév. 41. Kitaszít. 42. Olvasó, németül (kiejtve). 44. Állami Könyvterjesztő Vállalat. 46. Vissza feneke. 47. Odanyújtás. 49. Francia számnév. 51. Esküvő, egyik fele. 52. Szignáltató. 53. Nagy nehezen megkeresek valamit. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: LA, DA.) - LA versidézet második sora. -. A láva idegen neve (majdnem ugyanaz!) 3. Névelővel: egyiptomi falu. 4. A tévedések családjába szetről, Így jósolja meg a szebb jövőt, Csokonai modorában: 12. VÍZSZINTES: 1. FÜGGŐLEGES: (A rejtvény két sorában elrejtett versidézet megfejtését kérjük beküldeni, lehetőleg levelezőlapon. Határidő: 1959. február 14. — A megfejtők között tíz példányt sorsolunk ki GELNERT OSZKÁR „Daloló Hungária’ című kötetéből.) tartozik. 5. Híres országgyűlés. 1. Vissza: Írország régi kelta neve. 7. Féldrágakő. 8. Ázsiai folyam. 9. Rá tartós, jóképű vitéz. 10. Az 1686. évről ez jut eszünkbe. 13. Modern formája. 16. ELA. 17. Exhumálás. 18. Formai. 20. Névnapi ajándék. 23. Igen régi. 24. Üdülőhely Dél-Tirolban. 25. Vörös, angolul. 28. A bórsav nátriumsója. 31. Brazil kikötőváros. 32. Lakásbérlő, akinek nincs kályhája. 34. A nőstény párja. 35. Órahang. 38. Legelő. 39. Csinálj belőle asszonyt. 43. Rázuhanó. 44. Becstelen ember. 45. Látomás, káprázat. 48. Királyi játék. 49. Angol mutatószó. 50. Pólus. •k(Fenyősy Antal) Megfejtés a 4. számból: Egy kis emberi közösség gyerekes, közvetlen, őszinte megszólalása. JUTALMAZOTTAK: Imre, Gyula, Szekeres Erzsébet, Dunaharaszti; Udvardy Károly, Zirc; Fülöp Gyög Boldogkőváralja. — Surányizsébet, Iglódi Károly, Merész Katalin, Elek Jenő, Horváth István és Fellegi Pál. budapestiek. — A jutaimkönyveket postán elküldjük.