Élet és Irodalom, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-28 / 13. szám - Pető Gábor Pál: Még egy 19-es professzor • reflexió | Hozzászólás az Élet és Irodalom cikkéhez • Kelen Jolán: Beszélgetés Lukács Györggyel. ÉS, március 21. (2. oldal) - Rédl Károly: Újabb szépséghibák • reflexió | Hozzászólás az Élet és Irodalom cikkéhez • -de-: Néhány szépséghiba. ÉS, március 14. (2. oldal) - Károlyi András: Falu • kép (2. oldal) - Lénard A. Sándor: Te deum a győzelemért • A 60 éves Lénard A. Sándort köszöntjük. (2. oldal)
ÉLET ÉS# IRODALOM IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden szombaton 16 oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Főszerkesztő-helyettes: GARAI GÁBOR A szerkesztőség tagjai: Abody Béla (főmunkatárs) Faragó Vilmos (olvasó szerkesztő) Gyertyán Ervin (könyvkritika) Kardos G. György (művészetkritika) Koroknái Zsuzsa (információ) Lázár Ervin (széppróza) Lengyel Péter (interjú) Mezei András (vers) Molnár Zoltán (publicisztika) Nagy László (képszerkesztő) Pintér Tamás (nyomdai szerkesztő) Varga Domokos (riport) SZERKESZTŐSÉG: Budapest, V., Alpári Gyula u. 22. Telefon: 111-424 316-920 314—164 'A' •* 111-087 113-221 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest, VII. Lenin krt. 9/11. Tel.: 221—285 Felelős tőadó: SALA SÁNDOR Nyomja: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V. József nádor tér 1.) Külföldiek részére előfizethető: Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat Budapest, 62. P. O. B. 149 ELŐFIZETÉSI DÍJ: 1 hónapra: 10 forint negyedévre: 30 forint félévre: 60 forint egész évre: 120 forint KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA INDEX: 25 244 Hozzászólások az Élet és Irodalom cikkeihez Még egy 19-es professzor A Tanácsköztársaság idejebeli tevékenységére emlékezett Lukács György, s jegyezte föl — az olvasók és a történészek nagy örömére — Kelen Jolán. Ebben a cikkben azt is olvashattuk, hogy „tudomásom szerint — mondta Lukács György — az akkor kinevezett egyetemi tanárok közül már csak Fülep Lajos él”. Tudományos életünk szerencséjére legalábbis még egy olyan professzor él, sőt, dolgozik, akit 1919-ben neveztek ki a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorává: dr. h. c. Vadász Elemér, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus. Ma már nyugdíjban van — életének kilencedik évtizedében jár! —, de ír, tanítványainak és más fiatalabb kutatóknak tanácsokat ad, egyszóval távolról sem tétlen. Vadász Elemért, az egyetem adjunktusát 1919. május 2-án behivatták a Közoktatásügyi Népbiztosságra, és ott közölték vele, hogy kinevezik professzorrá. A nem eredménytelenül kutató és oktató fiatal tanársegédet, illetve adjunktust az egyetem „fura urai” addig szakmai féltékenységtől és más alantas indítékoktól vezérelve kétszer is elütötték attól, hogy egyetemi magántanár lehessen. Nagy elégtétel volt tehát a fiatal tudósnak, hogy őt, aki magántanárnak nem kellett, rendes, sőt tanszékvezető professzornak nevezték ki. De meg is lepődött: ugyan ki ajánlhatta őt? Hiszen nem tartozott egyik klikkhez, érdekszövetséghez sem, nem politizált, nem volt kommunista, mint ahogy soha életében nem volt egyetlen politikai pártnak sem tagja. Még most is csodálkozik olykor ezen a kinevezésen. Pedig nincs mit csodálkozni: „felhasználtuk az egyetemi katedrára eddig nem méltatott kiváló haladó embereket, tudósokat, pedig egyikük Lukács György tanulmányaiból jelent meg nemrégiben két kötet Világirodalom címmel, s e könyv szerkesztési elveit kérdőjelezte meg egy glossza az ÉS ez évi 11. számában. Szerzője feleslegesnek tartja a kötet tárgymutatóját, s e véleményének alátámasztására az 5000- nél több címszóból kikeres nyolc értelmetlent, majd ennek alapján bizonyítva véli, hogy „A tárgymutató szerkesztője 50 (!) oldalon át azzal a leleményes módszerrel élt, hogy vaktában kiírt a szövegből furán hangzó kifejezéseket, és azokat ábécé-sorrendbe fűzte.” Szeretem és méltányolom a szellemességet, de nem akkor, ha az mások munkájának lebecsülésére irányul. Valójában ezek a címszavak — néhány feleslegestől eltekintve — megkönnyítik a könyv használatát, az egyes témák megkeresését, s különösen sok segítséget jelentenek a válogatott művek sorozat első kötetének (Művészet és társadalom) olvasásakor. Mindenekelőtt azonban a könyv tartalma és terjedelme az, ami szükségessé teszi a címszavak sem volt kommunista. Ezzel emeltük az egyetemi oktatás színvonalát és megfelelő fórumot teremtettünk az arra érdemeseknek” — mondta az, aki akkor Vadász Elemér kinevezését aláírta: Lukács György, Pető Gábor Pál összeállítását. Mellesleg: a tárgymutató — szerzőnek idézett állításával ellentétben — nem 50, hanem 83 oldal. Néhány más „szépséghiba” és hiányosság azonban valóban található a kötetben, a glossza szerzője által már említett fordítási problémákon kívül is, így például kihagyták a tanulmányok forrásait, amelyek a sorozat első kötetében még megvoltak. Négy tanulmány, valamint a függdékben szereplő művek alól az évszám is hiányzik. A névmutatóból — többek között — kimaradt a II. kötet 254. és 257. lapján egyaránt megtalálható Adomo. Egészében véve azonban a könyv megjelenése — mint a glossza szerzője is megállapította — örvendetes tény (hiszen egy ilyen gazdag tanulmánygyűjtemény értékét néhány szerkesztési pontatlanság nem befolyásolja), s a sorozat mielőbbi — remélhetőleg Lukács György magyarul eddig meg nem jelent műveivel való — folytatását várjuk. Rédl Károly III. osztályos gimnáziumi tanuló Újabb szépséghibák LÉNARD A. SÁNDOR: Lénard A. Sándor 1a év márciusában töltötte be hatvanadik évét. Szívből köszöntjük őt, s kívánunk neki további jó egészséget a jó munkához. Álljon itt felszabadulásának élményéről szóló megemlékezése, amelyet hatvanadik születésenapján ő vetett papírra. Dona Erna, 1970. március 9. Hát még itt vagyok! — mondom csodálkozva. Szerényebb terveim voltak, csak a háború végét akartam megérni. Erre gondolok ma: a franciáknak szép templomuk van Rómában, rögtön a szenátus épülete mellett. Parokk, sötétes, ülte látni Poussin sírját, Caravaggio egy oltárképét. Amikor Olaszország még semleges volt (nem , ,neutrale”, hanem non-belligerente) , a németek már Belgiumban álltak, ide járt vasárnap délelőtt szentmisére Róma valamennyi tisztességes embere. Itt imádkozott minden jóravaló ateista, balos emigráns, Franciaország győzelméért. Vigna- TE DEUM A GYŐZELEMÉRT nelli, a pápai akadémia orgonatanára, Róma legjobb orgonistája gyönyörű Raphokkal figyelmeztette az Úristent, hogy minden jó tagadója eljött! Mussolini rendőrsége nem foghatott el senkit azért, mert ott térdelt és imádkozott... pedig jól tudták, hogy kinek a fejére kér tüzes istennyilát! Aztán a németek bevonultak Párizsba. A pap összeesett és meghalt. Pontosan úgy, mint Daudet tisztje, aki semmit sem sejtve, kilép a betegszobájából az erkélyre, s ott látja Bismarck poroszait a Champ Elyséen... A templomot bezárták. De negyvenötben kinyílt! TE DEUM a győzelemért! Tisserant kardinális, a szakállas, apostolfejű volt katonatiszt, a savanyúképű Pius halálos ellensége beszélt. Nem figyeltem, az arcokat néztem. Ott voltak a vereség évének templomlátogatói... nem mind ... sokan soványan, rongyosan ... Szent Lajos templomának egykori, sokat csalódott hívei. Valahogy még megismerték egymást. A templom közepén álltak a trombitás szpáhik. Észak-afrikai, marokkói sötétbőrűek, mint egy támadásra kész janicsárcsapat, fehérben, vörösben. Ezekre bízta Tisserant kardinális, hogy adjanak hálát Istennek: Franciaország él! Hitler elpusztult! — az egykori katonatiszt mozdulatával parancsolta „allons”! Nem tudom, ezer trombitás volt-e, vagy csak száz... de remegtek a gyertyák, remegtek a falak is — a régi ismerősök a könnyeiken keresztül nem látták egymást. Az Utolsó ítélet trombitásai hívják majd így az eleveneket és holtakat. Még hallom: tuba mirum, spargens sonum... hogy hogyan kerültem az utcára, azt már nem tudom. Azt még tudom, mit értettem meg: tovább élnem nem fontos. Aki ezt a percet megélte, már nyugodtan meghalhat. Nekem megállt a történelem, amikor elnémultak a szpáhik rézfúvói: most már eleget éltem, s ha indulnom kell, nem tiltakozom. Károlyi András: Falu A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek VERSEK 1915—1970. Negyedszázad verseiből. Antológia. (Szépirodalmi.) SZÉPPRÓZA BERTHA BULCSU: Tűzgömbök. A felszabadulási regénypályázaton díjat nyert regény. (Szépirodalmi.) SÍPOS GYULA: A senki földjén. A felszabadulási regénypályázaton XL díjat nyert regény. (Szépirodalmi.) GALL ISTVÁN: A napimádó. A felszabadulási regénypályázaton 1 díjat nyert regény. (Szépirodalmi.) THIERY ÁRPÁD: Évszakok. A felszabadulási regénypályázaton II. díjat nyert regény. (Szépirodalmi.) MEZEI ANDRÁS: Kezdetben. A felszabadulási regénypályázaton jutalmazott regény. (Szépirodalmi.) ILLYÉS GYULA: Puszták népe. Ebéd a kastélyban. (Szépirodalmi.) TANÉV ÁLLOMÁSOK EGY PERHEZ. Elbeszélések a II. világháborúról. RIPORTKÖNYVEK, DOKUMENTUMOK BAKTAI FERENC: Akik mertek.. (Kossuth.) A FELSZABADULÁS KRÓNIKÁJA. Közreadja Karsai Elek és M. Somlyai Magda. (Kossuth.) HAZÁNK FELSZABADULÁSA 1944— 1915. Tanulmányok. (Zrínyi.) FEKETE GYULA: A’ortélyos féleleim igazgat. .. Magyarország 1919—1945 között. (Móra. Képes Történelem.) SZABADSÁG, TE SZÜLJ NEKEM RENDET! visszaemlékezések. (Zrínyi.) FOTÓALBUMOK, MŰVÉSZET BALLA DEMETER: Fiatal Magyarország. Rónai Mihály András bevezetőjével. Fotoalbum. (Corvina.) MAGYARORSZÁG 25 ÉV TÜKRÉBEN. (Panoráma Képes Könyvek.) A MI NEGYEDSZÁZADUNK. Fotógyüjtemény. írták és összeállították: R. Sánta Ilona és Rényi Péter. (Kossuth.) VONULJATOK KI, CHANSONOK. A Szalmás-kórus albuma. (Zeneműkiadó.) Filmbemutatók ARC. Új magyar film. Bemutató: április 2-án. VIETNAM AMERIKAI SZEMMEL. Amerikai dokumentumfilm. Bemutató: április 2-án. A BALTA. M. Sadoveanu regényének román filmváltozata. Bemutató: április 2-án. Színház ILLYÉS GYULA: Malom a Séden. Bemutató a József Attila Színházban, március 28-án. SCRIBE—MÉSZÖLY—FÉNYES: Sakkmatt. Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban, március 28-án. BÁLINT ANDRÁS előadóestje az Egyetemi Színpadon, március 30-án. WERFEL-TÖRÖK—SZOKOLAY: A Musza Dag negyven napja, ősbemutató a győri Kisfaludy Színházban, április 3-án. DARVAS JÓZSEF: Szakadék. Bemutató a békéscsabai Jókai Színházban, április 3-án. Hangversenyek „LES ROSSIGNOLETS” hangver®enye, március 30-án, a Zeneakadémia kistermében. A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG hangversenye, március 31-én, az Erkel Színházban. Vezényel: Komor Vilmos. Közreműködik: Boda Eszter és Szabó Csilla. SZABÓ MÁRIA és VARGA CSILLA hangversenye, március 31-én, a Zeneakadémia kamaratermében. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR estje, április 1-én, a Zeneakadémián. Vezényel: Forrai Miklós. A MAGYAR RADIO ÉS TV SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye, április 2-án, a Zenekadémián. Vezényel: Ferencsik János. KISS GYULA zongoraestje, április 3-án, a Zeneakadémia kistermében. Kiállítások BECK O. FÜLÖP MUNKÁIBÓL. Emlékkiállítás a Nemzeti Galérián. Megnyitó: március 29-én. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM 25 ÉVES 25 ÉV IPARMŰVÉSZETI ALKOTÁSAIBÓL. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. Megnyitó: április 2-án. 25 ÉV POLITIKAI PLAKÁTJAI. Kiállítás a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítási termében. Megnyitó: április 3-án. STUDIO 70. Fiatal képzőművészek kiállítása az Ernst Múzeumban. Megnyitó: április 3-án. Hidas Antal szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Hidas Antalt 70. születésnapja alkalmából szépirodalmi munkásságáért A tisztelet jele érdemrenddel tüntette ki. A magas szovjet kitüntetést a múlt héten nyújtották át a Kossuth-díjas költőnek a budapesti szovjet nagykövetségen.