Élet és Irodalom, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-30 / 22. szám - H. Montarier: Egyetértés • kép (2. oldal) - Szenczei László: Miért nem hiszek a regény jövőjében? • reflexió | Hozzászólás az Élet és Irodalom cikkéhez • Illés Endre: Hiszek a könyvben. ÉS, május 23. (2. oldal)
ÉLET ÉS IRODALOM ! Megjelenik minden szombaton 16 oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Főszerkesztő-helyettes: GARAI GÁBOR A szerkesztőség tagjai: FARAGÓ VILMOS (olvasó szerkesztő) KARDOS G. GYÖRGY (művészetkritika) KOROKNAI ZSUZSA (könyvkritika) LAZAR ervin (széppróza) LENGYEL PÉTER (interjú) MARIASSY JUDIT (információ) MEZEI ANDRÁS (vers) MOLNÁR ZOLTÁN (publicisztika) NAGY LÁSZLÓ (képszerkesztő) PINTÉR TAMÁS (nyomdai szerkesztő) VARGA DOMOKOS (riport) SZERKESZTŐSÉG: Budapest, V., Alpári Gyula u. 22. Telefon: 111—424 310—920 314—164 111—087 113—221 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest, vn.: Lenin krt 9/H. Tel: 221—285 Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Nyomja: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (BTK., V.. József nádor tér 1.). Külföldiek részére előfizethető: Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, 62. P. O. B. 149. Előfizetési díj: 1 hónapra 10 forint, negyedévre: 30 forint, félévre: 60 forint, egész évre: 120 forint. KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA ! INDEX: 25.244 MINDEN GÉPKOCSIRA H. Montarier: Egyetértés HOZZÁSZÓLÁS AZ ÉLET ÉS IRODALOM CIKKÉHEZ ' ' Miért nem hiszek a regény ? Illés Endre a könyvheti sajtótájékoztatón mondott beszédében, amelyet részben az „ÉS” is közölt, bírálta nyúlfarknyi hozzászólásomat a Nagyvilág „mass media”ankétjához. „Előkelő főmunkatársnak” titulál, holott ez a cím nem jár nekem. Többször is idéz, itt-ott pontatlanul. Ezek közül egy eltérést szóvá kell tennem. Én ugyanis ezt írtam: „Tartani lehet attól, hogy 50—100 év alatt... a hagyományos prózai műfajok, főképp a regény, sorra elhalnak..Illés Endre viszont így idéz engem„... a hagyományos prózai műfajok, főképp a regény, az elkövetkező évtizedekben sorra elhalnak." Ez lényeges különbség. Ezek után térjünk át a vita érdemére: miért kételkedem 50—100 év, tehát a XXI. század — és nem az elkövetkező évtizedek! — távlatából a regény jövőjében? A regényt a XVI. és XVII. században a könyvnyomtatás népszerűsítette és a könyvnyomtatás általános elterjedésével vált a XIX. században uralkodó irodalmi műfajjá. A XXI. század távlatában az audiovizuális eszközök olyan tökéletességre tehetnek szert, amellyel a könyvnyomtatás aligha tarthat lépést. Ebből következik, hogy az irodalommal rokon audiovizuális műfajok: a játékfilm, a hangjáték, a televíziós játék ki fogják szorítani a hagyományos irodalmi műfajokat. A fejlett ipari országokban máris kimutatható, hogy az írók nem könyveik, hanem játékfilmjeik, hangjátékaik, televíziós játékaik szerzői jogdíjából élnek. Ám nemcsak a gazdasági-technikai feltételek hatnak a regény ellen, maga a műfaj is érzi közeli végét. Itt olyan tünetekre gondolok, amelyek nem válságjelek, hanem a műfaj hullafoltjai. * Elsőnek itt van a hermetizmus, amely a regényt a kiválasztottak szűk körének tartja fent. Vannak írók, akik az iskolai tanrendet, a légijáratok menetrendjét, esetleg a telefonkönyvet dolgozzák fel regénnyé, s bizonyára a differenciálszámítás megregényesítésétől sem riadnának vissza. A görög irodalom is a hemetizmussal zárult az ókor végén... * A bomlás másik iránya az akrobatika. Sok író az irodalmat akrobatikának képzeli. Van regény, amelynek lapjai kijárnak, az olvasók keverhetik a lapokat, tetszés szerinti sorrendben olvashatják. Van regény, amelyet írója úgy állított össze, hogy a 300 oldalas szövegben egyetlenegyszer se fordul elő „e” betű ... A regény, mint sajátos organizmus elvesztette minden ellenállóképességét az „idegen génnel” szemben. A képzőművészetben és a filmben otthonos módszereket kritika nélkül átviszik az irodalomba, s azok ott pusztító hatást fejtenek ki. Éppily fatális tünet a dokumentum térhódítása a fikció rovására. Ezt is nagyobbrészt a regény sínyli meg, mert a dokumentumdrámába a rendező visszatáplálja a fikció egy részét, míg a regény ki van szolgáltatva a dokumentációnak. Egyidejűleg a fiktív, romaneszk elem sohasem sejtett devalvációja tapasztalható. Nemrég milliós példányszámban megjelent Párizsban egy volt guyanai fegyenc dokumentumregénye. Néhány volt fegyenctársa vitatta a mű hitelességét, mire a szerző egy sajtóértekezleten az aggódó közönség és kiadó előtt esküdözött, hogy regénye legalább 75 százalékban színtiszta valóság ... Sok az olyan regényíró, aki maga is kétkedően ítéli meg saját műfaját. Egyrészt azt hiszik, hogy a klasszikusok már mindent megírtak előttük, másrészt nem tudják, milyen pózban írják regényeiket. A klasszikus írók mindentudó póza MŰVÉSZLEMEZ ÚJDONSÁGOK BARTÓK BÉLA: 44 duó két hegedűre Hét darab a Mikrokozmoszból két zongorára . Wanda Wilkomirska, Szűcs Mihály (hegedű) Bartókné Pásztory Ditto Tusa Erzsébet (zongora) mono SPX, stereo SLPX 11320 óra: 60,- Ft BARTÓK BÉLA: Zongoraszonáta (1926) Kilenc kis zongoradarab Szabadban (1926) Kis szvit (1936) Tusa Erzsébet (zongora) BARTÓK BÉLA: Concerto két zongorára, ütőkre és zenekarra Tusa Erzsébet, Bartókné Pásztory Ditto (zongora) Petz Ferenc, Marton József (ütőhangszerek) MRT Szimf. Zkr. Vez.: Sándor János Szvit két zongorára Op. 4/b. Bartókné Pásztory Ditto Comensoli Mária (zongora) monó LPX stereó SLPX 11398 ára: 60,- Ft BARTÓK BÉLA: II. szvit zenekarra (1943. évi revidiált változat) Magyar képek Erdélyi táncok Román népi táncok MRT Szimf. Zkr. Vez.: Erdélyi Miklós monó LPX stereó SLPX 11355 ára: 60,- Ft GUILLAUME DUFAY Missa „Caput” ORLANDO Di LASSO Magnum Opus Musicum - részletek Győri Leánykar Jáki Sándor (aregorián intornáció) Zilcz György, Steinert Ferenc (harsona) vez.: Szabó Miklós A Hanglemezklub tagjai művészlemez-újdonságainkat 29,5 Ft-ért vásárolhatják meg, naivnak, fideisztikusnak tetszik előttük, viszont nem tudják, mivel helyettesítsék. Elgondolkoztató jelenség a regény fokozatos atrófiája is. A regény ugyanis szemlátomást sorvad. A múlt században az írók még három-négykötetes regényeket írtak. A mai regények a viktoriánus korban legfeljebb elbeszélésszámba mehettek volna. Egy-egy műfaj elhalása nem ritka jelenség a kultúra történetében. Elhalt az eposz, szemünk előtt haltak el a kötött versformák. Ami engem illet, nem hiszem, hogy 2070 táján még regényeket imának. Ez persze nem jelenti azt, hogy a klasszikus regények feledésbe mennének. Remélem, hogy a modern technika kiszabadítja ezeket a remekműveket a nyomtatott betű börtönéből és olyan csorbítatlan intuitív formában varázsolja majd utódaink elé, ahogy alkotómestereik megálmodták. Illés Endre az élő szót, a vetített képet elröppenő élménynek nevezi, holott egyre szaporodnak a film- és diszkotékák, s idővel helyettesíthetik a könyvtárakat, sőt a magánkönyvtárakat is. Samuel Beckettnek van egy kis drámája, „Az utolsó tekercs”, amelyet írója „valamelyest a jövőben” szituál. Hőse, az öreg Krupp emlékein kérődzik, de emlékeit nem iratborítékok őrzik, hanem magnótekercsek... Az öreg latin szólás, a verba volant scripta manent ma már a múlté, s még inkább az lesz a jövőben. Bírálóm azzal érvel, hogy a marxizmust is a könyvnyomtatás terjesztette el. Ez kétélű érv. A technikai eljárások morálisan közömbösek, egyaránt használhatók jórarosszra. Tudtommal a „Mein Kampf” is megjelent nyomtatásban. Végül: szembe kell nálunk is szállni azzal az ókonzervatív felfogással, miszerint minden az irodalom körül forog. A XVIII. és a XIX. században az írók még többkevesebb joggal hihették, hogy az irodalom sarkcsillag, de azóta történt egy és más.. Ma már a művészi kifejezésnek az irodalommal rokon, de nála hatásosabb formái is vannak, itt az ideje, hogy az írók több szerénységet tanúsítsanak. Illés Endrét megbotránkoztatja, hogy engem nem búsít el a regény sorsa. Hát igen, van elég más búsulnivalóm. Itt van az atomháborús fenyegetés, a demográfiai robbanás, a módos és a szegény népek szörnyű ellentéte; itt vannak a több síkon is dúló világnézeti ellentétek és a hol itt, hol ott fellobbanó véres konfliktusok. A könyv nem fétis. Könnyen megeshetik, hogy megmarad, csak éppen nem marad senki, aki olvassa. Szenczei László NINCS FÉLREÉRTÉS Múlt számunkban Geszti Pál kérésére közöltük, hogy A 0416-os szökevény című televíziós sorozat előállításában nem vett részt, így Az aranykesztyű lovagjai című korábbi sorozattal történt kritikai összehasonlítás (ennek a filmnek egyik szerzője volt) alaptalan. Fenti közlemény megjelenése után Gimes György, a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségének munkatársa levélben kérte néhány megjegyzésének közreadását: 1. Az említett 0416-os szökevény című sorozatnak valóban csak egy szerzője van: 6. 2. A film egész alkotóközössége, producere, rendezője, operatőre, szerkesztője azonban azonos „Az aranykesztyű” alkotógárdájával. 3. Ez az alkotócsoport az előző, ilyen műfajú sorozatok folytatásának tekinti a „0416”-ost. Ezért Hámos György tévé-kritikus összehasonlítását igenis jogosnak és megalapozottnak tekintik. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIRŐL Új könyvek az ünnepi könyvhéten VERSEK CSANÁDI IMRE: ÖTVEN VERS. Válogatott versek. (Magvető) HAJNAL ANNA: PARTI VÁROS. Új versek. (Magvető) RATKÓ JÓZSEF: EGY KENYÉREN. Új versek. (Magvető) SOMLYÓ GYÖRGY: HÁRMASTÜKÖR. 1—3* Versek, műfordítások, tanulmányok. (Szépirodalmi) VAS ISTVÁN: MIT AKAR EZ AZ EGY EMBER? 1—1. Összegyűjtött versek. (Szépirodalmi) WEÖRES SÁNDOR: EGYBEGYŰJTÖTT ÍRÁSOK. 1-2. (Magvető) JUHÁSZ GYULA: ANNA ÖRÖK. (Szépirodalmi) SZÉPPRÓZA BIHARI KLÁRA: PÁRBESZÉD A PARADICSOMBAN. Regény. (Magvető) HUBAY MIKLÓS: ÚTŐN ÉS ITTHON. Naplójegyzetek.. (Gondolat) ILLÉS ENDRE: KRÉTARAJZOK. Eszszék. (Magvető) KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL: NŐK, APRÓBAN. Regény. (Magvető) KÖRKÉP 1970. Novella-antológia. (Magvető) MOLNÁR GÉZA: ELFOGYNAK AZ ÉJSZAKÁK. Regény. (Szépirodalmi) NEMES GYÖRGY: NINCS TITOK. Regény. (Szépirodalmi) PALOTAI BORIS: POKRÓC AZ ABLAKON. Novellák. (Szépirodalmi) SZENTIVÁNYI KÁLMÁN: A LÁTHATATLAN ÁROK. Regény. (Magvető) TABI LÁSZLÓ: SZÍNEM JAVA. 1—1 Válogatott írások. (Szépirodalmi) VÉSZI ENDRE: A HOSSZÚ ELŐSZOBA. Elbeszélések. (Magvető) MÓRICZ ZSIGMOND: KIVILÁGOS kiviradtig. Regény. (Szépirodalmi)ROK ÍRÓKRÓL. Huszadik századi tanulmányok. (Európa) ALBERT MALTZ: EGY JANUÁR TÖRTÉNETE. Regény. (Magvető) TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTERJESZTŐ MŰVEK . FEHÉR LAJOS: AGRÁR- ÉS SZÖVETKEZETI POLITIKÁNK. IMS— 199. (Kossuth) GARAS KLÁRA: RÉGI KÉPTÁR. (Corvina) PINTÉR ISTVÁN: A MAGYAR FRONT ÉS AZ ELLENÁLLÁS. 1944 —1945. (Kossuth) Visszaemlékezések. (Kossuth) SÍK ENDRE: BEM-RAKPARTI ÉVEK. Visszaemlékezések. (Kossuth) SELYE JÁNOS: IN VIVO. A szupramolekuláris biológia védelmében. (Akadémiai) TOLNAI GÁBOR: TANULMÁNYOK. (Akadémiai) ZSUKOV: EMLÉKEK, GONDOLATOK. (Kossuth—Zrínyi) Filmbemutatók AKIT NEM LEHET ELÍTÉLNI. Szovjet filmdráma. Bemutató: június 4-én. BY, BY BARBARA. Színes, francia bűnügyi film. Bemutató: június 4-én. A KIS LOVAG. Sienkiewicz regényének kétrészes, színes, szélesvásznú lengyel filmváltozata. Bemutató: június 4-én. Színházak SZÍVKIRAtÍV — szkeccsműsor „azokról a férfiakról”, akik összetörték a női szíveket. Bemutató az Egyetemi Színpadon, május 30-án. SOMLYÓ GYÖRGY SZERZŐI ESTJE, az Egyetemi Színpadon, május 30-án. BARTA LAJOS: SZERELEM. Bemutató a Vígszínházban, május 30-án. PETER WEISS: BESZÉLGETÉS VIETNAMRÓL. Magyarországi bemutató a Győri Kisfaludy Színházban, május 30-án. Hangversenyek A BAMBERGI SZIMFONIKUSOK hangversenye, a Zeneakadémián, május 31-én. Vezényel: Lehel György. A BAMBERGI SZIMFONIKUSOK hangversenye az Erkel Színházban, június 1-én. Vezényel: Heinz Wallberg. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR Kodály—Bartók— Liszt estje a Zeneakadémián, június 2-án. Vezényel: Ferencsik János. Közreműködik: Gabos Gábor. Kiállítás SZABÓ ZOLTÁN festőművész kiállítása az Ernst Múzeumban. Megnyitó: május 30-án. 1970. MÁJUS 30.