Élet és Irodalom, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-21 / 8. szám - Benyó Ildikó: Jövendő • kép (1. oldal) - Gyertyán Ervin: A szerkesztő jegyzete (1. oldal)
XIV. évfolyam 8. szám ,70. február 21 IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP ■'» TV»*»*»»»*» ■ ■-.■■■■ ■-■V-iMmsass»«» Benyó Ildikó: Jövendő Látogatóban FÖLDEÁK JÁNOSNÁL A CIGÁNYKÉRDÉS VITÁJA oldalt (76. oldal) I ’ BSarrin' Néhány hete egy rovatvezető kollégám ezeken a hasábokon a lap publicisztikai tevékenységének fontosságát méltatta. Nem kívánok vitába szállni vele, hiszen jórészt egyetértünk. Csak abban nem, amikor a publicisztikát, mint az Élet letéteményesét kissé mereven állította szembe a „többi”-vel, a kritikával, a verssel, a novellával — vagyis az irodalommal. Én nem hiszek ebben a hatásköri felosztásban, és azt vallom, hogy lapunk címe nem véletlenül Élet és Irodalom és nem Élet vagy Irodalom, mivel nem egymással szembenálló, hanem egymást segítő és kiegészítő két emberi megnyilvánulás ez: élet nélkül nincs irodalom és az irodalom szerves része a modern, korszerű emberi életnek. Ahogy Babits írja: ,,Ó, ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell, Hogy a könyvnél több az élet és az ember, Mert a könyv te élet és él mint az az ember. A SZERKESZTŐ JEGYZETE így él: emberben könyv és könyvben az ember/* S azt szeretném (s ezzel a célkitűzéssel vállaltam el néhány hete a könyvrovat szerkesztését), hogy az Es hasábjain is így éljen, egyszerre tükrözve az élet irodalmát és az irodalom életét. Ez azonban nagyon nehéz, tökéletesen talán nem is megoldható feladat. Hogyan szelektáljunk? (Hiszen minden műről nem írhatunk ebben a könyvdömpingben.) Milyen formában „tálaljuk” a kritikai anyagot? Milyen terjedelemben? Milyen hangnemben? Nemrég még két kolumnista, két állandó kritikus foglalta össze a könyvkiadásunk termését, azután a Fiatal Kritikusok Fóruma is részt vállalt ennek a feladatnak a megoldásában, míg most olyan formával kísérletezünk, amely a korosztályi határokat lebontva, de mind kolumnistáink, mind fiataljaink „szerzett” jogait megőrizve, az egész magyar kritikai élet, a különböző kritikusi egyéniségek fórumává teszi lapunk könyvkritikai rovatát. Mint minden kísérletezés, a miénk is olykor sikerrel jár, olykor sikertelen. De maga a törekvés, a kísérletezés iránya, azt hisszük, helyes. Nem szűkíteni, de szélesíteni és színesíteni kívánjuk az átértékelő és informáló tevékenységet, amellyel a könyvtermést ismertetjük s amellyel hidat verünk az irodalom és olvasói között. Gyertyán Ervin ARA 2.50 Ft (3. oldal) ESTIEK ÉS LEVELEZŐK Riport VÉLEMÉNYÜNK SZERINT (9. oldal) KÜLFÖLDI MAGYAR MUZSIKUSOK - ITTHON 112. oldal)