Élet és Irodalom, 1970. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-19 / 38. szám - Siklós László: Üljön le, szaktárs! (2. oldal) - Sziráki Endre: Mese • kép (2. oldal)
elet és□ ED Megjelenőt minden szombaton M oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Főszerkesztő- helyettes: GARAI GÁBOR SZERKESZTŐSÉG: Budapest, V., Alpári Gyula u. 22. Telefon: 111—424 310—920 314—164 ■ 111—087 113—221 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest, VII., Lenin krt. 9/11. Tel: 221—285 Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Nyomda: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér )I. Külföldiek részére előfizethető: Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest 62. P. O. B. 149. Előfizetési díj: 1 hónapra 10 forint, negyedévre: 50 forint, félévre: 60 forint, egész évre: 120 forint. KÉZIRATOKAT És RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA ! INDEX: 25.244 SIKLÓS LÁSZLÓ: ÜLJÖN LE, SZAKTÁRS! Melyik lélektani fázisban mondják el a munkások, hogy ki akarnak lépni; amikor a vállalat vezetői ezt megtudják, lehet-e még segíteni; milyen a vezetők és a munkások közvetlen kapcsolata; vajon végig kell-e járni minden kis ,és nagy dologgal a szolgálati utat vagy a vállalat igazgatója, vezérigazgatója, a tömegszervezetek titkárai közvetlenül és azonnal tudomást szereznek dolgozójuk panaszáról — eziránt érdeklődtem néhány üzemben. Megnyugtató válaszokat kaptam. Van ugyan elégedetlenség, rengeteg a zúgolódó, még több a kilépő, de hát ez általános jelenség. Viszont nem mérgesednek el a bajok, a vezérigazgató fogadónapot tart, és a titkároknak közvetlenül előadhatják panaszukat a dolgozók ... Ebbe az irodába a műhelyekből bárki, bármikor bejöhet. Ekkor néztem körül. Az elegáns, világosra pácolt íróasztal mögött szkáj fotel forgott. Az alacsony tárgyalóasztalon batikolt selyemterítők, herendi porcelánkészlet. Nyolc fotel. Mind a nyolcat, azt is, amiben ültem, világospiros bordázott szövet borította. Ahová értem, ott maradt az ujjam nyoma. Ez az egy irodája van? — kérdeztem a titkárt. Nevetve mondta: nem vagyok én olyan nagy ember, hogy legyen egy ünneplő meg egy hétköznapi. Viccnek szánta. Pedig én komolyan gondoltam: ebbe a koszos vasgyárba elkelne egy hétköznapi iroda is. Ettől kezdve figyelem szervezett munkások egykori fellegvárában, nagy gyárban, kisüzemben, kátéeszben, a szőnyeg perzsa, vagy egyszínű faltól falig, szegényebb helyen torontáli, az ülőgarnitúra világoskék, élénkpiros, halványzöld, sárga, egérszürke, anyaga műbőr vagy finom szövet. Láttam már bordó bársonnyal bevont magas támlájú, faragott trónszéket, másutt biedermeier bútort. Egy KISZ- irodában még én is félve ültem le. Hát akkor a munkásember? A munkásfiatal? Aki gyalog fújtat fel a harmadik, az ötödik emeletre, nehogy a liftben bepiszkolódjon a szorosan mellette álló tisztviselő ruhája, piszkos bakancsát úgyahogy letörli, de a talpára tapadt fémforgácsot magával viszi. Ha belépne a szobába, megkarcolná vele a parkettát, felsértené a szőnyeg bolyháit. Ezért illedelmesen megáll az iroda ajtajában. Meglátja a bútort, s jóllehet, otthon hasonló ülőgarnitúrája van, végignéz olajoszsíros-koszos ruháján, és nem várja el, hogy mondják, de nem is mondják neki: üljön le, szaktárs. Csak topog, a másik a szkájban ül — a beszélgetés alaphangját és eredményét ez már jobbára meg is határozza. A munkásmozgalomban régóta részt vevő, idősebb barátom viselkedni tudó ember. Amikor ügyesbajos dolgával fölmegy a tömegszervezeti — többnyire a szakszervezeti — titkárhoz, viszi magával az aznapi Népszabadságot, gondosan szétteríti a fotelen, és hegesztő overálljában arra ül. Ő még legyűri azt, amit a fiatalabbak nem hajlandók, vagy nem tudnak legyűrni. Én azóta nem járok föl, amióta a faszékeket kicserélték a garnitúrára, mondta több munkásismerősöm. Az új mechanizmusban nem is helyes, hogy munkaidő alatt följárjanak hozzánk a dolgozók, említette egy szakszervezeti titkár. Ha valami fájdalmuk van, jöjjenek műszak után, vagy intézzék el a bizalmival. Magát még itt találják délután? Hát nem biztos, sok az értekezlet. De van úgy, hogy mi is lemegyünk a műhelyekbe. Lemegyünk — ezt mondják azok is, akiknek az irodája a földszinten van. A megfogalmazás mégis pontos, de nem földrajzilag értendő... " Hogyan lehetne a helyére billenteni ezt az országos, forgószkáj fotelt? Az igazgatók, főmérnökök, vezérigazgatók szobáit kár lenne ostromolni. Egyrészt, nekik ma már valóban reprezentálniuk kell, másrészt a munkások" ügyes-bajos dolgait nem ők intézik. Éppen ezért kellene, hogy a munkások az általuk választott és érdekeiket védő tisztségviselőkhöz könnyen, egyenrangú félként bejussanak. Dobáljuk ki a garnitúrát, a drága szőnyeget, s helyette lócával, kerti székkel, netán hokedlivel bútorozzuk be az irodákat, a parkettre terítsünk rongyszőnyeget? Ezzel a keresett puritanizmussal nem oldódna meg semmi , mert nem volna igaz. Már különben sem tehetjük meg: a városból, a központból jött vendéget, a külföldi delegációt le kell ültetni, és nem is akárhová. Mégis legyen az ünneplő mellett egy hétköznapi iroda „a melósnak”? Ez még nagyobb megkülönböztetés lenne. Különböztessék meg a tisztségviselők a munkást másképp: keressék fel őket a műhelyekben. Ez legalább összhangba kerül az általuk hangoztatott új mechanizmus szellemével is — a dolgozó nem hagyja abba a termelést. A mechanizmuson túl pedig erősödne az üzemi demokrácia. Vannak, akik azt mondják, ez az egész álprobléma. De azokat mindenütt megkínálják hellyel.. Francia tévéfilm Magyarországról Magyar tárgyú televíziós dokumentumfilmről tudósít a Lettres Francaises. Címe: „Elles sont Hongroises”, rendezője Juliette Boisriveaud, operatőre a magyar származású Rabinovszky ..Máté. A film egy nőkről szóló sorozat része, témája: a fói egyenjogúság helyzete Magyarországon. A „történet”: Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár meglátogatja édesanyját, aki egy ötezer lakosú faluban él, Budapesttől kétszáz kilométerre. „Két korszak él itt egymás mellett” — írja a lap. „A feudális múltból emelkedik ki a szocialista Magyarország”. A főszereplő személyével kapcsolatban azt tárgyalja a film, hogyan lehet entellektüel, tudományos kutató nálunk egy nő. Képet ad főszereplője munkájáról, jövedelméből és életmódjáról. , Tudjuk, hogy sok kérdés megoldása még hátra van, amíg a nők egyenjogúságának elve mindennapi valósággá válhat...” — írja a Lettres Francaises kritikusa. A film főhőse „...tudja azt is, hogy egy ország nem emelkedik ki a középkorból egyik pillanatról a másikra.” Sziráki Endre: Mese / A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPPRÓZA BIRÓ LAJOS: A MOLITOR-HÁZ Regény. (Szépirodalmi) KOVÁS LŐRINC: HÓDÍTÓK. 1—2. kötet. Történelmi regény. (Szépirodalmi) REMENYIK ZSIGMOND: ÉLÖK ÉS HOLTAK. Regény. (Magvető) LEV KVIN: IDEGEN CSILLAGOK ALATT. Regény. (Kossuth) IONELA TEODOREANU: SZÉLVÉSZBEN. Regény. (Európa) ISMERETTERJESZTŐ MŰVEK CZEIZING LAJOS: BUDAPESTI PANORÁMÁK .Fotoalbum. (Corvina) ROBERT GRAVES: A GÖRÖG MÍTOSZOK. 1—2. kötet. (Európa) KAKOSY LÁSZLÓ—VARGA EDITH: EGY ÉVEZRED A NÍLUS VÖLGYBEN. (Gondolat) LOMB KATÓ: ÍGY TANULOK NYELVEKET. Egy tolmács feljegyzései (Gondolat) TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS: ÓRIÁSOK BIRODALMA. (Móra) TANULMÁNYOK C. M. BOWRA: AZ ALKOTÓ KÍSÉRLET. Költészettani tanulmányok (Európa) a könyv és a könyvtár a MAGYAR TÁRSADALOM ÉLETÉBEN 1849-től 1945-ig. Dokumentumok. (Gondolat) TÁNCZOS GÁBOR: MIT OLVASNAK A FIATALOK? (Tankönyvkiadó) Filmbemutatók SZÉP MAGYAR KOMÉDIA. Színes magyar film. Bemutató: szeptember 24-én. KALEIDOSZKÓP. Színes angol— amerikai film. Bemutató: szeptember 24-én. EGY AZ EZERHEZ. Magyarul beszélő, színes szovjet film. Bemutató: szeptember 24-én. Színházak GOLDONI: KOMÉDIÁSOK. Bemutató a József Attila Színházban, szeptember 19-én. JULES VERNE—KOMLÓS RÓBERT: SÁNDOR MÁTYÁS. Ősbemutató az Állami Déryné Színházban, szeptember 19-én. JEVGENYIJ SVARC: HÓKIRÁLYNŐ. Bemutató a Bartók Gyermekszínházban, szeptember 20-án. MARTIN DU GARD—BENEDEK ANDRÁS: A THIBAULT CSALÁD. Ősbemutató a Thália Színházban, szeptember 25-én. PETER WEISS: A LUZITAN SZÖRNY. Magyarországi bemutató a Katona József Színházban, szeptember 25-én. BARTÓK BÉLA: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA — A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI — A CSODÁLATOS MANDARIN. Felújítás Bartók halálának 25. évfordulóján a Magyar Állami Operaházban, szeptember 25-én. SHEKESPEARE: SZENTIVANÉJI ÁLOM. Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban, szeptember 25-én. HORVÁTH—TÖRÖK—ZOLTÁN: PÉNTEK REZI. Bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban, szeptember 25-én. Hangversenyek MSZTYISZLAV ROSZTROPOVICS gordonkaestje, szeptember 24-én, a Zeneakadémián. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye, szeptember 25-én, az Erkel Színházban. Vezényel: Lorin Maazel. Közreműködik Fischer Annie. 1970. SZEPTEMBER 19.