Élet és Irodalom, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 3. szám - Józsa János: Kiállításáról : Zene • kép (1. oldal) - Koroknai Zsuzsa: Heti jegyzet • jegyzet (1. oldal)

Vitányi Iván: A MŰVÉSZETKUTATÁS GONDJAI II. (3. old.) Eörsi István: ANGELA DAVIS PERE (6. old.) Holló Mária: A BIOSZFÉRA VÉDELME (6-7. old.) Józsa János kiállításáról 3»Zene Így az év elején szerkesztő­ségünk szokás szerint áttekinti azoknak a névsorát, akik ebben az esztendőben töltik be 50., 60., 70., 75., 80., stb. évüket. A mostani névsor meglepő sajátossága, hogy az idén ti­zenegy író (a születésnapok sorrendjében: Mészöly Miklós,­­Mocsár Gábor, Sipos Gyula, Hunyadi József, Szentiványi Kálmán, Jobbágy Károly, Ka­rinthy Ferenc, Szeberényi Le­hel, Bor Ambrus, Rákos Sán­dor és Pilinszky János), vala­mint négy irodalomtörténész, illetve kritikus (Szabolcsi Gá­bor, Szabolcsi Miklós, Király István és Köpeczi Béla) lesz ötvenéves. S még az is elkép­zelhető, hogy a lista nem teljes. E tömeges ötvenedik szüle­tésnap alkalmából el lehetne töprengeni azon, hogy lám, éle­te delelőjéhez ért egy olyan nemzedék, melynek ifjúkori élménye a fasizmus, a háború. HETI JEGYZET a felszabadulás, s amely felnőtt fővel csinálta végig az azóta eltelt huszonöt esztendőt — minden örömével, megtorpaná­sával, zűrzavarával és újrakez­désével. Elmélkedni lehetne azon is, hogy e közös alapél­mény ellenére mennyire külön­böznek egymástól e nemzedék tagjai, meg azon is, hogy a kü­lönbözőségek ellenére végső so­ron milyen sok bennük a közös vonás... Nemrég glosszában jegyez­tük meg: milyen furcsa, hogy egy író negyvenkilenc éves és háromszázhatvanöt napos ko­ráig fiatalnak számít, s akkor hirtelen, egy nap alatt „nagy öreg” lesz belőle. Ezzel is je­lezni akartuk, hogy ezt a ha­tárvonalat indokolatlannak, olyan idők avult hagyományá­nak tartjuk, amikor ötven évet megélni önmagában is kivéte­les, említésre méltó teljesít­mény volt, ötvenesnek lenni ma már, ha nem is mindig kellemes, de föltétlenül természetes állapot.­­Kivételnek, tragédiának az számít, ha valaki nem éri meg az ötven évet). A hatodik évti­zed még nem a számvetés, ha­nem a teljesértékű alkotás ko­ra. Mit is kívánhatnánk hát iro­dalmi ötveneseinknek? Szí­vünk, s meggyőződésünk sze­rint csak egyet. Azt, hogy ma­radjanak még sokáig fiatalok. Ami íróknál — és minden szellemi munkát végző ember­nél — elsősorban a szellemi frisseség, az alkotókedv meg­őrzését, a folytonos megújulás képességét jelenti. Koroknai Zsuzsa n ex égis IIE I Co­m­igi I I irodalom, XV. évfolyam, 3. szám 1971. január 16. I IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP ÁRA 2,50 FT Ádám Jenő: EGY VILÁGSIKER . KURTA TÖRTÉNETE (15. old.) KÉT RIPORT: Varga Vera: SZÁLLODAPORTÁN (8. old.) Szüts Dénes: ÚJRAKEZDŐK (16. old.)

Next