Élet és Irodalom, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-14 / 7. szám - Mátyás István: Bibliotheca Bekesiensis (8. oldal) - A. Tóth Sándor: rajza • kép (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1976. február 12-18. ALFA: Folytassa Cowboy (ang) 15, 17, 19 BARTÓK: Elszakadás (am), 19, 11, n2 A kenguru (m) 14, h6, 8 BÁSTYA: A fekete fa­rkasok üvöltése (NSZK) 9, nl2, 12 A kis Mikula kapitány (mb. jug) 4, 6, 8 Elszakadás (am)** este II) MAGYAR FILMEK MOZIJA BÁNYÁSZ: Csillagosok, katonák (♦•) nl6, nl2 Égi bárány (**) n2, n4 Ha megjön József (•*) n6, 18 CORVIN: Elszakadás (am)** 14, h6, 8 CSOKONAI: Keserű csokoládé (mb. cfl) 19, 11, 12 Ne féljetek a szerelemtől (mb. sz) 4, 6, 8 DUNA: Ha megjön József (m)** 4, n7, 19 KOSSUTH XIII... A két aranyásó (mb. NDK) 14, h6, 8 mÁtra mese- és ifjúsági mozi: Két bors ökröcske (mesesorozat) 110, £11, £12, 11, £2, £3, £4, £5 Sivatagban, őserdőben I—II (mb. 1) ll6 1 MÁJUS 1.9 Folytassa Cowboy (ang) nl0, nl2, n2 Elszakadás (am)** 14, Kl6, 8 MŰVÉSZ: Elszakadás (am)** 19, Ill, 11 Hugó, a viziló (m—am rajzfilm) 13 Fekete farkasok Üvöltése (NSZK) 15, 17, 19 PUSKIN: Egy király New Yorkban (am) 19, 11, 12 Keserű csokoládé (mb. pl) 14, 8, 19 SPORT: A sakál napja (ango Ír) 13, n€, I TOLDI: STUDIO MOZI: Egyszerű történet (m) 4, 17, 19 Az ezüst tó kincse (mb. NSZK—Jug) 14-én éjjel ál­ TINÓDI: A sakál napja (ango fr) 3, hS, 19 URANIA: A két aranyásó (mb. NDK) h9, 11, n2 Egy király New Yorkban (am) £4, H6, 8­ UGOCSA: Drága John­ (svéd)*** 14, 8, 19 Elszakadás (am)** 14-én éjjel 11 VÖRÖS CSILLAG: Folytassa Cowboy (ang) 9, n12, B A kenguru (m) 4, n7, £9 ALKOTMÁNY: A két aranyásó (mb. NDK) 3, n6, 18 Elszakadás (am)** 14-én éjjel 10 BUDAFOK: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. (am.ol) 4, n3 Saint Tropezbe költözünk (mb. fr) 14- én éjjel fn­ DÓZSA : Babaház (mb. ang) 12—15, 14, 16, 8 Keserű csokoládé (mb. ol) 16—18, 3, 16, 8 FELSZAB­ADUL­Á­S: A kenguru (m) 12—16 és 18-án 8, n6. Drága John (svéd)*** 17-én 13, 5, f8 Betörés (fr) 15-én de 10, f1 FÉNY: Harc Rómáért I—IL (mb. rom—NSZK) 19, 112 Drága John (svéd) ••• 12-én f3, 5, f8. Keresztapa másik arca (dl) 13-án éj­jel flO A kis Mikula kapitány (mb. jug) 13— 18, 3, 5, 7 SZOVJET FILMEK MOZVA GORKIJ: Csendesek a hajnalok I—II (mb) 12— 15, 3, f7 A gejzírvölgy titka (mb) 16—18, 14, h6, 8 KÖLCSEY: Folytassa Cowboy (ang) 14, h6, 8. MADÁCH: A kenguru (m) 12—15, h5, 7 Sivatagban, őserdőben I—II (mb. 1) 15- én du n2 A sakai napja (ang—fr) 16—18, f5, n8 PALOTA: Halhatatlanok (rom) 12—13 és 15-én 5, 18 Draga John (svéd)*** 14-én 5, 18 Nyomorultak I—II. (mb. NDK—ír—dl) 15-én du n2 A tudós magánélete (sz) 16—18, 5, IS PEST-BUDA: Ne féljetek a szerelemtől (mb. sz) 12 é­S 14—15, 16, 18 Drága John (svéd)*** 13-án 5, 18 Flórián kapitány I—II. (NDK) 15-én du £3 Folytassa Cowboy (ang) 16—18, f6, £8 RIDEG SÁNDOR MŰV. HÁZ.: Folytassa Cowboy (ang) 13—15, h5, 7 Szrtogor Mihály (mb. bőig—dl) 15-én du n3 Halhatatlanok (rom) 16—18, h5, 7 TÁNCSICS: A sakál napja (ang—fr) 12—15, 3, h6, £9 A kenguru (m) 16—18, £4, h6, 8 TÁTRA: Elszakadás (am)*# h4, 6, n§ rjmraan 1 irodalom]1976. FEBRUÁR 14. Bibliotheca Bekesiensis A békéscsabai Rózsa Ferenc gim­názium kis kötetek egész sorával tette országosan ismertté a nevét. A könyveket az intézmény nyom­daipari szakközépiskolás diákjai készítették, gyakorlásképpen vagy vizsgamunkaként. Vizsgázni olyan szövegek szedésével és nyomásával is lehet, amelyeknek nincs külö­nösebb gyakorlati értékük. A bé­késcsabai iskola tanárai azonban olyan feladatokat találtak, ame­lyek értelmet adnak a diákok egyébként mechanikus gyakorló­munkájának. A Békés megye néprajza című miniatűr könyvsorozatuknak pél­dául eddig négy kötete jelent meg. Bemutatják — szövegben és ké­pekben — a magyarok, valamint románok, németek és szlovákok lakta tájegység tárgyi, néprajzi emlékeit. Breviárium-sorozatuk kötetei — a Tankönyvkiadó Vál­­lalalt segítségével — eljutottak az ország csaknem minden könyves­boltjába, s ügyes összeállításban népszerűsítik” Csokonai, Fazekas Mihály, Kölcsey, Kazinczy és má­sok munkásságát. Méretében legnagyobb, s már csaknem tíz esztendős vállalkozá­suk a Bibliotheca Bekesiensis. A sorozatban eddig tizenegy kötet lá­tott napvilágot dr. Papp János ma­gyartanár szerkesztésében. Csak­hogy kötetenként csupán ötszáz példányra kaptak kiadási enge­délyt, s ez a félezer sem kerül könyvárusi forgalomba. Hogy ez valóban sajnálatos, az­t a megjelent kötetek tartalmának rövid ismer­tetése is bizonyítja. A Bibliotheca Bekesiensis ugyanis nemzeti örök­ségünk, kultúránk egy részét is­merteti meg velünk és menti át az utánunk jövőknek­­ nyomta­tott formában is. A sorozatban jobbára a tájhoz, településeihez, embereihez kötődő írások kaptak helyet, olyanok, amelyek vagy kéziratban voltak, vagy régen nyomták őket és kis példányszám­ban maradtak fenn. Az első kötet az Emlékezzünk Végh Gyula váráról. 1967-ben je­lent meg és tartalmazza a Cantio de militibus pulchra (Szép ének a katonákról) című, a Kuun-kó­­dexben megőrződött históriás éne­ket, Istvánffy Miklós humanista történetíró Magyarország története XXIII. könyvének egy részletét, valamint a Magyar Irodalmi Lexi­kon által sem említett hódmező­vásárhelyi Vörös Mihály népköltő és asztalos A bajnokok Végh Gyula várában című népi hősköltemé­nyét. Haán Lajos Békéscsaba tör­ténete című munkája található a második kötetben. Orosházáról szóló vallomások, több mint száz év anyagából válogatva, a harma­dikban. Kner Imre leveleiből és szakcikkeiből állították össze a negyediket, Tessedik Sámuel írá­saiból az ötödiket. A nem békési születésű, de életművének jelentős részével a tájegységhez kapcsolódó dr. Banner János régész-történész öt, főleg szakmai kiadványokban szunnyadó tanulmánya lelhető fel a következő kötetben. Ezt követik Haán Lajos kéziratos naplójának részletei, majd a régi Mezőberény­­ről, illetve Mezőberény és Petőfi kapcsolatáról szóló írások. A ki­lencedik kötet Justh Zsigmondról és parasztiszínházáról szól, a tize­dikben Gacsári István másfél év­százada írt Füzesgyarmati króniká­jának részletei láttak napvilágot. Végül a tizenegyedik kötet, „Föl kéne szabadulni már...címmel, a három nemzetiség lakta nagy­község, Battonya felszabadulását idézi, dokumentumok és visszaem­lékezések alapján. A Bibiliotheca Bekesiensis szép kivitelű köteteinek tartalmasságá­hoz hozzá kell még számítanunk azt a hatást is, amely a megjelen­tetésükön munkálkodó diákokat éri. Miközben megismerik saját munkájuk hasznát, az alkotás örö­mét, egyúttal új ismereteket fo­gadnak be és további témák iránt támad érdeklődés bennük. Az iro­dalom, a történelem, a helytörté­net és a néprajz egy-egy részterü­letével részletesebben is megis­merkednek, egyszerre a magyarral meg a vele szorosan összefonódott nemzetiségivel. Az érdekes kezde­ményezés az oktatáspolitikának és a közművelődéspolitikának ügyes házasítása. Mátyás István DRÁGA HERCEG Az utóbbi hónapok legnagyobb finnországi könyvsikere Christer Kihlman Dyre prins (Drága herceg) című regénye. Az 1930-ban született Kihlman finnországi svéd író. Költőként ugyan már az ötvenes évek elején debütált, de két verseskötet után belátta, hogy a benne rejlő tehetsé­get inkább prózában érdemes ka­matoztatni. Első regénye, a Se­upp, Salige! (Vigyázz, boldog ember!, 1960.) nagy vihart kavart — a kis­városi életet, a gazdag polgárságot bíráló állásfoglalása miatt Már ek­kor megmutatkozott Kihlman éles társadalomkritikai érzéke, mely csaknem mindig a nagypolgárságot, a javarészt svéd eredetű arisztok­ráciát veszi célba. Hősei elvetélt, életüket ivásba, szeretkezésekbe fojtó anakronisztikus figurák, van valami móriczi jellegük. Az itt megkezdett gondolatsor a következő regényeken is végigvo­nul, de az 1963-ban megjelent Den blu modern (A kék anya) és az 1965-ben publikált Madelaine in­kább az író technikai fejlődése szempontjából érdekesek. A hatvanas évek végén Kihlman elhallgatott Előzőleg azonban a la­pokban nyílt levelet tett közzé és ebben bejelentette, hogy szakít az írással, mert a társadalom képtelen eltartani művészeit. Tiltakozásul még az írószövetséget is faképnél hagyta. Az elhatározás természete­sen csak átmeneti maradt. Már 1972-ben kiadta sorrendben negye­dik önéletrajzi regényét, 1975 vé­gén pedig a Drága herceget. E regény kétségtelenül írói pá­lyájának nagy teljesítményei közé tartozik. Hőse, Donald Blandh ház­mesterfiúból emelkedett vezérigaz­gatóvá, s most, negyvennyolc éve­sen visszagondol múltjára. A Drága herceg nem csupán csa­ládregény, sőt nem is elsősorban az. Kihlman egy letűnő világ szétzül­­lő családjait, érzelmi zsákutcába jutott művészeit, emberi értékeiket is fölélő nagypolgárait mutatja be. Azt sugallja, hogy az egykor szo­cialistaként indult nagypolgár süly­­lyedő világából nyilvánvalóan nem kiút a fia sikkasztása, még ha a pénzt a forradalmi világmozgalom céljaira akarja is felhasználni. En­nek az útnak igazi végállomása a regény­beli megoldás lehet: önma­gunk értelmetlen fizikai megsem­misítése. A Drága herceg várható folytatá­sában Kihlmannak alighanem erre a kérdésre is meg kell felelnie. Magyar film Irtai HERNÁDI GYULA Fényképezte: RAGÁLYI ELEMÉR Rendezte: GRUNWALSKY FERENC .. Kivégeznek egy férfit, megölnek vele együtt egy gyermeket is ráki­­ .válásikor elkezdte gondolni, érezni azt az életet, a f­iért-a férfikor­ , ban megfeszítik a testét . Az első képsor, a vádlottak várakozása; egy mozdulatlan ..néma arcban­­. ezer ellenséges részletre ugráló te­kintet, egy elhagyott k­­érés, amely, a halál felvonulását, a halálnak a valóság részévé válását nézi.­ látja a bírói táblát. . ti.testü­letet" a közvádló polgári maszkját, amit a halál kimondásához visel, lát­­­ja a' bíró vékonyaikat, fogsorát, látja a törvényszéki fényképész.' a gyorsírók gépies munkáját és látja, érti az egész ,, passio "mö­gött az osz­tályharcot és annak lényegét, hov,atait£zas örtu­­d­atát '• '■ . ’ .vCVv'-*v*- '-'iV: -,i-' ■•­’.. V;‘‘ ‘ 'v V*fi‘ •‡ • . •. •-†. •/.- . Doboi Péter . Február 19 -től a mozik műsorán 'V^ A. Tóth Sándor rajza A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM GYÜRE LAJOS: ÜVEGHARANG. Ver­sek. (Madách, Bratislava) SZITA­SI FERENC: HULLÁMVERÉS­BEN. Versek. (Madách, Bratislava) TÓTH LÁSZLÓ: ITHAKÁBÓL ITHA­­KÁBA. Versek. (Madách,Szépiro­dalmi) KAREL CAPEK: KULISSZATITKOK. Humoreszkek. (Madách, Bratislava— Európa) ROBERT PAYNE: CARAVAGGIO ÉLETE. Regény. (Corvina) TUNDRAFÖLDI ÖREG: Szamojéd me­sék. (Európa) LISELOTTE WELSKOPF-HEINRICH : A NAGY MEDVE FIAI. Ifj. regény. (Móra) DAVID WESTHEIMER : AZ ELRABOLT EXPRESSZ. Regény. (Móra—Koz­mosz) TANULMÁNY, DOKUMENTUM BUGÁR JÁNOSNÉ: MUNKÁS FELE­LŐSSÉGGEL A SZOCIALISTA KUL­­TÚRÁÉRT, A SZÖVETSÉGI POLI­TIKÁÉRT. (Táncsics) EGRI VIKTOR: A RIVALDA FÉNYÉ­­BE­N. (Madách, Bratislava—Szépiro­dalmi) EKE KÁROLY: A MA HULLÁMHOSZ­­SZAN. Munkásközvélemény. (Tán­cSICS)­­ GLÁSER ISTVÁN: A SZABADSÁG­VESZTÉS büntetésvégrehajtá­­SA. Történeti áttekintés. (Közgaz -­­ dasági Kiadó) KONFERENCIASZÓTÁR. Küldöttek és tolmácsok kézikönyve. (Akadémiai Kiadó) NYELVOKTATÁS FELSŐFOKON. (Közgazdasági Kiadó) Oleksza­ndr petrovics septu­ LiN: A MARXIZMUS—LENINIZMUS FILOZÓFIÁJA. (Kossuth) Filmbemutatók VÖRÖS REKVIEM. Magyar film. Be­mutató: február 19-én. A VADON KIÁLTÁSA. Színes kana­dai film. Bemutató: február 19-én. A LONDONI FÉRFI. Színes csehszlo­vák film. Bemutató: február 19-én. Színház ARTHUR MILLER: A SALEM! BO­SZORKÁNYOK. Bemutató a József Attila Színházban, február 14-én. SZABÓ MAGDA: AZ A SZÉP, FÉ­NYES NAP. Bemutató a Nemzeti Színházban, február 14-én. ERICH KÄSTNER: —­LITVAI NELLI: MÁJUS 35. Bemutató a kaposvári Csíki Gergely Színházban, február 18-án. ILLÉS ENDRE: SPANYOL IZABELLA. Bemutató a Madách Színházban, február 20-án. BEAUMARCHAIS: FIGARO HÁZAS­­SÁGA. Bemutató a kecskeméti Ka­tona József Színházban, február 20-án. MOZART: A VARÁZSFUVOLA. Be­mutató a debreceni Csokonai Szín­házban, február 20-án. ROSSINI: A TÖRÖK ITÁLIÁBAN. Be­mutató az Erkel Színházban, feb­ruár 20-án. Hangversenyek A TÁTRAI-VONÓSNÉGYES hangver­senye a Zeneakadémia nagytermé­ben, február 15-én. A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁR­SASÁG ZEnEKARÁNAK hangverse­nye a Zeneakadémia nagytermében, február 16-án. Vezényel: Kóródi András. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye a Ze­neakadémia nagytermében, február 17-én. Vezényel: Borbély Gyula. SZIKLAY ERIKA dalestje a Zeneaka­démia nagytermében, február 18-án. A MÁV SZIMFONIKUSOK hangverse­nye a Zeneakadémia nagytermében, február 20-án. Vezényel: Pécsi István. Kiállítások MIHÁLTZ PÁL festő kiállítása a Mű­csarnokban. Megnyitó: február 20-án. REMSEY JENŐ festő kiállítása a Csók István Galériában. Megnyitó: feb­ruár 19-én. ARTNER FERENC festő kiállítása a szombatheyi Derkovits Gyula terem­ben. Megnyitó: február 19-én. JUAN GYENES fotókiállítása a Mű­csarnokban. Megnyitó: február 20-án.

Next