Élet és Irodalom, 1977. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)
1977-10-22 / 43. szám - Vass Levente: Másként szólni • Film- és Televíziós Főiskolák (CILECT) Nemzetközi Fesztiválja (7. oldal) - P. Balázs József: Rekviem • kép (7. oldal) - Hernádi Miklós: Test és tetem • interjú | Munka közben • dr. Szabó Árpád orvos, egyetemi oktató (7. oldal)
MÁSKÉNT SZÓLNI Egy őslény a majomhoz vágja a bűvös csontot. A csont címerbe foglaltatik. S a majom-pupillában kibomlik az új majom-világ képe. Felépül a majomcivilizáció, ágyúval, holdrakétával, atombombával, lázadással és pusztulással. A majom beleretten a látomásba, és elhajítja a csontot. Az ember kaparintja meg, s fogát vicsorgatva ugrik szembe velünk". Az angol National Film School bravúros animációs filmjét Andy Walker rendezte... Ohióban középiskolások a Druzsba nevű táborban tanulják az orosz nyelvet és az orosz szokásokat, úgy, ahogy azt az amerikai kiskorúak elképzelik. Van minden: sakkverseny, pirog, Birjozka-bolt és díjkiosztás, fegyelem, népi tánc. Rebekah Jorgensen filmjéből, melyet az Egyesült Államok ohiói állami egyeteme mutatot be, a jó ötlethez csak a filmes tömörség hiányzik ... Bódy Gábor már nem főiskolás. Mégis az Amerikai anzix aratta talán a legnagyobb sikert a Film- és Televíziós Főiskolák — a CILECT — nemzetközi fesztiválján, melynek ezúttal a magyar főiskola és a művészeti heteket tartó főváros volt szíves házigazdája. Több mint hatvan filmet néztek végig, s vitattak meg Ausztrália, Ázsia, Afrika, Európa, Észak- és Latin-Amerika főiskolásai. Hogy a jövő filmjeinek hányadát készítik majd az itt szerepelt rendezők, operatőrök, nem tudni. Azt azonban mindenki érezte: a XX. század művészetének szüksége van arra, hogy művészei megismerjék egymást, s felmérjék a halhatatlanság átkát is. Láttatni azt, ami nagyon kötődik a mához, s nem belesüppedni a holnapra kiszáradó tóba — ez a közös lecke. A fesztivál első két napján úgy tetszett: a fiatalokból hiányzik a humor és a fantázia. Aztán kellemes meglepetésként változott a kép. Igaz, nem elegen mertek játszani, másképp szólni, sokan meghúzódtak a klasszikus példák és mesterek árnyékában, döngő léptekkel járva a kitaposott utat. De akárcsak a Túl sok majom boldog vagy egy abszurd indiai film (mely azzal az ötlettel ér véget a cselekmény közepén, hogy itt elfogyott a nyersanyagunk) — sok műben akadtak friss gondolatok. Egy mexikói történet életről, halálról, véletlenről. A világ elgépiesedéséről humorral és tehetséggel véleményt mondó kikapcsolás. Ezek jelzik, hogy a fiatalok keresik a maguk hangját, a maguk szavait és a maguk igazságát. Sok mindenről szóltak a filmek: szülésről, politikai gyilkosságról, algériai vendégmunkásokról, elbűvölő-középszerű-filmsztár haláláról, börtönről, magányról, öregekről, népszokásokról, gyerekekről, Drakuláról, neves iskolák — köztük a magyar és a már említett angol — újra bizonyították erényeiket, a nemrég alakult ausztrál Film és Televízió iskola pedig betört a legjobbak közé. Egyik filmjükben az öregedés ■ poémáját láthattuk, a tárgyakét, az időét, a csendét; daliás vonások néznek a tükörből az elmúlás szemébe, a Tart pour Tart mezsgyéjén, s mégis innen, a valóság költészetével. S itt volt Japán, a nagy japán filmművészet kötelékében, de azt bizonygatva, hogy a fiatalok ott is másképp akarnak élni. Szakmai viták és kirándulás, nyelvzavar és megértés, címek cseréje és gondolatok cseréje. Mondják, sok pénzbe kerül egy ilyen találkozó, a rendezőknek és a résztvevők egy részének is. De ha van fesztivál, ami megéri a költséget , ez az volt. Vass Levente Munka közben TEST ÉS TETEM Dr. Szabó Árpád 1956-ban nyerte el orvosi diplomáját. Az igazságügyi orvostan valamennyi ágában tett közzé tanulmányokat. Oktat a SOTE Igazságügyi Orvostan Intézetében és Orvostovábbképző Intézetében. Az Országos Traumatológiai Intézet szakkonzultánsa. Az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának tagja. 1965 óta az Igazságügyi Minisztérium Orvosszakértői Intézetének vezető főorvosa. — Miben különbözik az igazságügyi orvosi szakvélemény a közönséges orvosi lelettől? — Legelőször is abban, hogy peres ügy vagy bűncselekmény gyanúja híján sohasem kérnek szakvéleményt. Azután abban, hogy szóhasználatuk, felépítésük, egész szellemük is eltér. — Hogyan beszélhet két orvos más nyelven, amikor ugyanarról a testről vagy pszichéről van szó? — Nekünk a jog szókincsével is kell élnünk, hogy szakvéleményünket a bíróság használni tudja. Mi a medicina ismérveit az igazságszolgáltatás szempontjai szerint alkalmazzuk. Persze, az idevágó jogi szókincs a mi hatásunkra is formálódik. Mostanában szorgalmazzuk például, hogy cselekvés következményeinek fel mérésére vonatkozó képesség, „beszámíthatóság” eddigi öt fokozata helyett hármas skálát fogadjon el a jog. Ugyanis amikor e képesség enyhe fokú korlátozottságát véleményezzük, maga az „enyhe” kifejezés olykor arra „ösztönzi” a bírót, hogy ne tekintse korlátozottnak a vádlott beszámíthatóságát. Az volna kívánatos, hogy amikor „korlátozottságot” véleményez a szakértő, azt a bíró feltétlenül tekintetbe vegye. — Kin múlik az ítélet: a szakértőn vagy a bírón? — A bíró dönt, és ez így van rendjén. Neki van a legtöbb információja az esetről. Mi nem hozunk semmiféle ítéletet, még azt is ellenezzük, hogy a vizsgált személlyel folytatott beszélgetésünk jegyzőkönyvét a bíróság tanúvallomásként vegye figyelembe. Mi egy bizonyítékot teszünk a többi mellé. De ennek különös jelentősége van, mert természettudományos logikával, pontossággal, bizonyító erővel rendelkezik. A bíró elutasíthatja véleményünket, de indokolni köteles, miért teszi. Bizonyos kérdésekben, például sérülések gyógytartamának megállapításakor a mi véleményünk közvetlenül alakítja ki a jogi megítélést. (Nyolc napon túl gyógyuló sérülésnél közvádas a cselekmény.) Ezért nagyon fontos, hogy a szakértő jól tudja, kompetenciája meddig terjed. Többet kell tudnia, mint a szakorvosnak, mert véleményének jogi következményével is számolnia kell. — Akkor hát az orvosi diploma nem elégséges ahhoz, hogy valaki igazságügyi orvosszakértői nyilatkozatot adjon? — Azon munkálkodunk, hogy ne legyen elégséges. Persze, hagyományosan nem kellett külön szakvizsgát tenniük az orvosoknak. Az igazságügyi orvosszakértés — mi ezt a suta, de rövid meghatározást szívesen alkalmazzuk — külön képzettség nélkül segítette az igazságszolgáltatást egészen a modern időkig. Melyik volt a halálos harminckilenc döfés közül, amely Julius Caesart érte? Megtörtént-e a szüzesség elvesztése, a házasság „elhálása”? Ilyen kérdések eldöntésében mindig is orvosok működtek közre. Ma azonban a már bonyolult szakvizsgát tesznek szakma jelöltjei orvosszakértő, jogász és pszichiáter vizsgáztató előtt. — Ha nem kellett különleges képzettség az igazságügyi orvosszakértéshez, bizonyára súlyos jogsértések is megestek. — A „nagy per” idején a vízbefúlt Solymosi Eszter finomra ázott körömágyát (a vízben ugyanis a körmök leválnak) manikűrözött körömnek nézte egy orvos, és így próbálták kizárni személyazonosságát az eltűnt, egyszerű sorú lánnyal. Ez az eset is közrejátszott, hogy 1890-ben, Európában elsőként létrejöjjön az Igazságügyi Orvosi Tanács. Jogutódja az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága, mely a szakvélemények legfelsőbb felülvéleményező szerve. — Persze senki sem tévedhetetlen ... — A gyógyító orvos is konzultál, ha mások szakértelmére van szüksége. Már elemi szinten is másokra: röntgenológusra, laboratóriumi orvosra hagyatkozik. Az orvosszakértők sem zsenik, ők sem értenek mindenhez. Szaktanácsadókra hagyatkoznak, ha úgy hozza a szükség, s a véleményükre építenek. No meg csak ritkán nyilatkozunk „biztonsággal”. Többnyire „valószínűségi véleményt” adunk, melynek skálája a „lehetőségtől” a „biztonsággal határos valószínűségig” terjed, s megjelöli a valószínűség számszerűen kifejezett fokát. Még így is előfordul azonban, hogy az első fokú szakvélemény tévesnek bizonyul a fellebbvitel során, így kapott végül kártérítést egy vájár, mert kimutatható volt munkahelyi fejsérülésének és ideggyengeségének okozati összefüggése, így enyhítették egy féltékenységi vérfürdő vádlottjának büntetését, mert beszámíthatósága közepes fokúan korlátozottnak bizonyult. — Kérem, hogy kicsit ide-oda kakalandozva számoljon be munkájáról. Hogyan alakítják ki véleményüket apasági ügyekben? — Legobjektívebb módszerünk a vércsoportvizsgálat, amelynek ma igen magas kizárási esélyt adhat a transzplantációs antigének alkalmazása. Persze, ez csak annyit mond, hogy kizárható-e az apaság. Matematikai valószínűségi alapon járunk el a vércsoportok előfordulásának gyakoriságából kiindulva, amikor pozitívan mondunk véleményt az apaság lehetőségéről. Ezekben az esetekben együtt vizsgáljuk az „anya—gyermek—vélelmezett apa” rendszert, olykor ugyanezt „több férfis” kombinációban is. Antropológiai vizsgálat is történik, mely értékes kiegészítő része a származásbizonyításnak; ehhez tartozik például az ujjak és a tenyér bőrlécrendszerének összehasonlító elemzése. — Különleges tettleges bántalmazási forma az öngyilkosság, mert elkövetője azonos sértettjével. Itt, gondolom, az öngyilkossági szándék kimutathatósága dönti el, valóban hiányzott-e a külső erőszak. És hogy nem baleset történt-e .. • — Magyarországon minden ötödik embernek van életbiztosítása, amelynek feltétele, hogy öngyilakosságra nem fizet. Megesik, hogy gyógyszeres öngyilkosságot a családtag balesetnek próbálja feltüntetni. Ép tudattal, öngyilkossági szándék híján azonban ki vesz be harminc tablettát egy-kettő helyett? Amikor pálinkás palackban tartott permetezőszer a halál oka, a balesetet már jóval nehezebb kizárni. Az öngyilkos minősítés ellen külföldön sokan vallási, temetkezési okból tiltakoznak. Nálunk az orvosi titoktartás a halál körülményeire is kiterjed, így a halotti bizonyítvány nem árulkodik a halál okáról. — A Népességtudományi Kutató Intézet az 1972. év budapesti öngyilkosságairól lenyűgözően részletes monográfiát adott ki. Az áll benne, hogy menstruációjuk idején a nők hajlamosabbak az öngyilkosságra, mint egyébkor. — A nők központi idegrendszere, hormonális szabályozása ilyenkor „átálláson” megy át. Megváltoznak a szomatikus és pszichés folyamatok. Ez az állapot egyébként más indulati cselekmények megítélésénél is számításba jön. — Előfordult-e az ön gyakorlatában a nemváltás ritka, érdekes jelensége? — Okirathamisítási ügy volt az egyik. Egy férfi női keresztnevet hamisított igazolványába. Szülei lányt vártak, lányként becézték. Hatéves fejjel már lánynak érezte magát. Női szabó lett, melltartót viselt. Együtt öltözött, vetkőzött munkatársnőivel, akik nőnek vélték. Arcbőrét szőrtelenítette. Nemi életet nem élt. Becsülettel dolgozott, ellátta idős édesanyját. Azt javasoltuk, engedélyezzék neki női iratok használatát a társadalomba való beilleszkedése érdekében. Magyarországon jelenleg nincs mód olyan operációkra, amelyek létrehozzák az ellenkező nem genitáliát, de indokolt esetben feltétlenül meg kell teremteni az ilyen személyek megfelelő társadalmi beilleszkedésének esélyét. — Nyilvános-e az önök intézménye? — 1976 óta magánfeleknek is adhatunk szakvéleményt. Eljött hozzánk például egy idős asszony, hogy megvizsgáljuk elmeállapotát, mielőtt végrendeletét megírná. Bűnügyi színezetű esetekben inkább a hatóságokhoz küldjük a jelentkezőket, előbb tegyenek följelentést. A bírák általában „berzenkednek” az öntevékenyen szerzett szakvéleménytől. Mi úgy gondoljuk, állampolgári jog, hogy bármiről szakvéleményt szerezzen. Belevág a szabad, sokoldalú bizonyítás elvébe, mely bírósági gyakorlatunk vezérelve. — Hogyan néz ön bűnügyi filmeket, más-e a krimik világa, mint az önöké? — Munkánk aprólékosságot, rendkívüli gondosságot igényel. Nemigen való filmre, mert nem látványos. Columbo-sütetű, tisztán intellektuális nyomozás ma már aligha lehetséges a gyakorlatban. Amíg a nyomozó eljut az elkövetőhöz (ami Columbónak mindig azon nyomban sikerül), óriási, precíz munkára van szükség. — Melyik a kedvenc területe a sok közül? — Sérülések s különösen fejsérülések érdekelnek. Másik szenvedélyem, hogy közreműködöm az orvosszakértés modern, országos hálózatának kialakításában. Hogy ne alkalomszerűen kijelölt körzeti orvosoktól, hanem mindenütt hivatásos szakértőtől származzék ez az állampolgárok érdekében álló, rendkívül fontos szolgáltatás. — Önnel tartottam, amikor felboncolta egy közlekedési baleset áldozatát, akinek korábbi kezelőorvosai is jelen voltak. Szeretném megtudni, idegenkedik-e a tetemek látvány&JAL érintésétől ? — Szakmám szép, mert szép a biológia logikája. De a tudományt és a természetet nem elég szeretni. Ehhez a szakmához az igazságot is szeretni kell. Még akkor is, ha alkalomadtán bűnözők mentségére szolgál. Némelyik terem azonban, bevallom, felzaklat ma is. Hernádi Miklós 1977. OKTÓBER 22. A lengyel műfordítói díj kitüntetettje: KERÉNYI GRÁCIA A lengyel ZAIKS szerzői szövetség vezetősége október 6- án osztotta ki varsói székházában az idei műfordítói díjakat. Két, külföldi irodalmat lengyelre és három, lengyel irodalmat idegen nyelvre átültető műfordító kapott kitüntetést. Most először esett a választás magyar műfordítóra: Herényi Grácia a lengyel irodalom kimagasló alkotásainak magyar nyelvű tolmácsolásáért húszezer zloty jutalomban részesült. E5SÜÉlet és irodalom