Élet és Irodalom, 1977. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)
1977-12-03 / 49. szám - Bajomi Lázár Endre: Irodalmi kalandjaim (8. oldal) - (b-y): Köszöntjük Bihari Klárát • köszöntő (8. oldal)
A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1977. december 1—7. ALFA: Zsarutörténet (mb. fr—ol) f4, h0, 8 BARTÓK: Zsarutörténet (mb. fr—ol) hl6, 12 Kiváló holttestek (mb. ol) f3, 5, f8,\ BÁSTYA: 1 Piedone Hong Kongban (mb. ol) h9, 1 M, n2, Akció az elnök ellen (mb. am) í4, 16 Pillangó I —II. (am)*** f8 Zsarutörténet (mb. ír—ol) minden este fi MAGYAR FILMEK MOZIJA: (BÁNYÁSZ) Bacsó Péter filmvígjátékainak retrospektív programja Szerelmes biciklisták nl0 Zongora a levegőben nl2 Ereszd el a szakállamat n2 Forró vizet a kopaszra 14 Tanú h6 Nyáron egyszerű 8 CORVIN: Az akasztanivaló bolond nő (mb. fr) f4, h6, 8 ÖSSZEÁLLÍTÁS A PANNONIA FILMSTUDIO DÍJNYERTES FILMJEIBŐL 3-án de 10-től 2-ig bezárólag nonstop. NAP: Egy erkölcsös éjszaka (m) h9, 11, n2 Száz nap a gyermekkor után (mb. sz) f4, h6 Szöktetés (mb. am) 8 DUNA: Csizmás kandúr (mb. jap. rajzf) f5 Régi idők rock zenéje (am) h7, 9 Bankrablás (am) szombaton éjjel nl2 KOSSUTH xm: A tizenötéves kapitány (mb. sp) nlO, f 12, h2 Piedone Hong Kongban (mb. ol) 4, n7, 19 MATRA MESE ÉS IFJÚSÁGI MOZI: Kismalac és a farkas (mesesorozat) flO, ffi, f 12, fi, f2, f3, f4, fő, 2-án flO, ffi, f 12, fi, f2, f3 Szabadság katonái I—n. (sz) h6, 2- án f4 MÁJUS 1.: Zsarutörténet (mb. fr—ol) h9, 11, n2, 4, n7, f9 ÜJ TÜKÖR KLUB MOZI: (MŰVÉSZ) ígéret földje I —II. (mb. 1)** 9, f1 Éjszakai vonat (1) 4, n7, f9 PUSKIN: Madárijesztő (am)** nlO, fl2, h2 Egy erkölcsös éjszaka (m) 4, n7, f9 SPORT: Ludwig I—n. (ol—fr—nyh)** f5 Napsugár fiúk (mb. am) 8 TOLDI STUDIO MOZI: Jelenetek egy házasságból I—II. (svéd)** f4 Rítus (svéd)*** h7, 3-án éjjel 11 Suttogások és sikolyok (svéd)*** 9 TINÓDI: A tizenötéves kapitány (mb. sp) 4, 6 Foglalkozása: riporter (ol) 8 URANIA: Kiváló holttestek (mb. ol) f9, 11* 12 Pillangó I—n. (am)*** f5 Zsarutörténet (mb. fr—ol) n9 UGOCSA: Ki látott engem (m) 1—0, 14 Egy erkölcsös éjszaka (m) h6, 8 Piedone Hong Kongban (mb. ol) 3-án éjjel 11 Az éjszakai vonat (1) 7-én 3, n6, 18 VÖRÖS CSILLAG: Zsarutörténet (mb. fr—ol) h9, 11, n2 Kiváló holttestek (mb. ol) f4, 8, 19 ALKOTMÁNY: Zsarutörténet (mb. fr.ol) 3, n6, f8, 3 BUDAFOK:án éjjel 10 A tizenötéves kapitány (mb. sp) n6, ünnep 3-kor is Fehér hajó (mb. sz) f8 Éjfélkor indul útjára a gyönyör (mb. ol)** 3-án éjjel 10 DÓZSA: Gyilkosságok péntek este (ang) f4, h6 Dulszka asszony erkölcse (mb. 1) 8, FELSZABADULÁS: A kis hableány (mb. jap) 1 — 5 és 7-én 3, 15 Ludwig I—II. (ol—fr— nyn)** 1 — 5 és 7-én 6 Két bors ökröcske (mesesor) 4-én 110 fi 2, 1 Az éjszakai vonat* (1) 6-án 3, h6, 18 SZOVJET FILMEK MOZIJA: (GORKIJ) Csodatévő tűzszerszám 14 A szerelem rabja h6, 8, 5-én 8 Ez a mi otthonunk (orosz nyelvű előadás) 5-én h6 FÉNY: Szivárvány (sz. mesesorozat) 10, ff 2, 1, f3, 1-én 10, f 12, 1 Az éjszakai vonat (1) 1-én 3, n6, 18 Hello Dolly I —II. (am) 2 — 7, 4, 7 Piedone Hong Kongban (mb. ol) 2-án éjjel 11 KÖLCSEY: Robin Hood nyila (mbsz) 14, h6 Ki látott engem (m) 8 KŐBANYA: A tizenötéves kapitány (mb. sp) 1 — 4 és 6 — 7, 3 . Kiváló holttestek (mb. ol) 1—4 és 6 — 7, 5, 18 Az éjszakai vonat (1) 5-én éjjel, 3, n6, 18 HÍRADÓ: Magyar Híradó, Cseles csellós; Jegesmedve megdermedve; Keserű keselyű; Puszit Oktopusznak; König, a strucc; Profikenguru; Gyógykígyó — reggel 9-től du 4-ig folytatólag Magyar Híradó: Moldován Domokos író-rendezői portréja: Vankóné Dudás Juli, galgamácsai parasztfestőasszony ; „Halálnak halálával halsz Magyar fazekasok, Szerelmi varázslások — du 5-től este fi 1-ig folytatólag EöflESD IRODALOM BAJOMI LAZÁR ENDRE: IRODALMI KALANDJAIM DR. „GROB" INGAÓRÁJA Most, hogy újra sokat frekventáltam a Telekieket, elzarándokoltam Montmorencyba és a La Manche-szigetekre, s hogy találtam egy Hugóhoz írt T. Lászlólevelet a párizsi V. Hugó Ház irattárában, valami miatt bepillantottam a nagyszerű különc 1853. november 9-én Párizsból özv. gr. Battyhány Lajosnénak irt levelébe, melyben többek közt azt közli: „Itt hagy szenzációt okoznak a beszélő asztalok”. A spiritizmus divatjával kapcsolatban megemlíti, hogy „egy híres francia szerző, ki jelenleg hazájától távol él, egy munkát szándékozik kiadni, ezen cím alatt dictées des tables”, ami nyilván az akkor Jersey szigetén élő Hugóra vonatkozik. Ez annál is bizonyosabb, mert Teleki megjegyzi: „Émile de Girardinné... nagy asztal-beszéltető művésznővé vált”. Nos, a híres hírlapíró neje, ki Delphine Gay néven verselt, valóban meglátogatta Hugót a Csatorna-szigeten, s a költővel együtt idézte Dante, Shakespeare, Chénier, Byron szellemét, hogy csak a „kollégákat” említsem (mert társalkodtak ők Mózessel és Jézussal is...). A mi nagy különcünk dicséretére legyen mondva, ő nem hitt benne. Kereken megírta Toinettenek: „ ... én mindezeknek, minden bölcsek, tudósok és költők dacára is nem hiszek.” De ,hol vett részt ilyen asztaltáncoltatáson? Azt is megmondja: „Grob orvosnál, éltem megmentőjénél”. Ki ez a titokzatos doktor ? Semmi kétség: az a híres párizsi magyar orvos, akit nem Grobnak hívtak (ez nyilván téves olvasat a Magyar Századok című sorozatban megjelent T. L. Válogatott Munkái II. kötetének 112. oldalán!), hanem Grubynak. A kitűnő doktornak, aki szerencsésen kezelte Heinét és Dumas-t, Chopint és George Sandot, Lamartine-t és Flammariont, nem volt szerencséje ezekkel az olvasatokkal, mert a Magyar Századok egy másik értékes munkájában, Pulszky Életem és korom című visszaemlékezései II. kötetének 485. oldalán meg Glücky lett belőle. (Itt a névmutató megjegyzi — amit persze a szövegből is tudunk —: „Glücky — orvos”; e jegyzet azokra az újkeletű hirdetésekre emlékeztet, mint például: „Vegyen könyvet — a könyvesboltban!”) Gruby Dávid, persze, kitűnő magyarokat is kezelt, éspedig Lisztet, Munkácsyt, Paál Lászlót, továbbá Teleki Blankát és Emmát, valamint emennek gyermekeit, Attila és Antónina de Gerandőt. köszönhetem. Éppen Blankának hogy megtaláltam egyik tárgyi emlékét is: amikor Madame Sellier-Türr, a generális unokája megtudta, hogy egyik cikkem szerint Blankát tragikus párizsi útja alkalmával 1862. októberében dr. Gruby sem tudta megmenteni, közölte velem, hogy neuillyi otthonában őriz egy üvegingaórát, amelyet az édesanyja kapott kezelőorvosától, Grubytól. Hozzáteszi: „...mindig úgy hallottam, hogy gyalog indult el Magyarországról egy zsák almával meg egy hegedűvel.. BERTA BOSSZÚJA Az asztaltáncoltatásról meg a különcről jut eszembe: régóta töröm a fejem, miképp lehet, hogy Ady, a különös botrányokra, borsos szenzációkra és minden bohém zsodabogárkodásra oly zseniális szimattal felfigyelő újdondász sohasem említi Jarryt soksok párizsi tudósításában. . Nos, van egy feltevésem. Régóta tudom, hogy költő-hírlapírónk egyik fő forrása — amint Bölöni is megírta — Belfiy de Gourmont néhány könyve volt (Livres des Masques, Promenades littéraires). A szimbolista mozgalomnak ez a vezető egyénisége, a Mercure de France című nagytekintélyű folyóirat egyik alapítója, kezdetben rokonszenvvel figyelte Jarry indulását és kiadta írásait Igenám, de volt a Bibliothéque Nationale könyvtárosának, vagyis Gourmont-nak, egy szeszélyesbolondos-kikapós szeretője, ki elmegyógyintézetben végezte viharos életét. Ez a ledér némber, aki Gourmont-nál hét, Jarrynál huszonkét évvel volt idősebb, a századvég festőjén buja hetérájaként álnéven bekerült annak az Huysmansnak a regényeibe is, akinek főművét Kosztolányi — telitalálattal — A különc címmel fordította. Igazi neve Berthe de Courrière volt, és miután egy nemesi csemetéket nevelő kolostorból kikupálódva kikerült, Clésinger szobrász modellje és kedvese lett (ez a montmartre-i művész mintázta meg a nagymenő nőket, köztük G. Sandot, meg azt a Sabatier-nét, akibe Baudelaire — rövid időre — „halálosan” beleesett). Dús keblének köszönhette, hogy a szobrász róla mintázta a francia respublikát jelképező Marianne-mellszobrot (ma is látható a Szenátusban). A viharos vérmérsékletű, nimfomániás Berta még Boulanger generálissal is kikezdett, s mikor a szobrász 1887- ben meghalt, Gourmont-t vette párt- és egyéb fogásába. Magához költöztette a tudós kritikust. Mellesleg Bertánk a szimbolikus és világfájdalmas századvég egyik legfestőibb díszkéshölgye lett. Szalonja buja burjánzás tekintetében a Justh Zsigmond festette pazar Sarah Bernhardt-szalonnal is vetekedhetett volna. A kabalával kokettáló, s minden misztikus mütyürkére mohón bukó Berta megtömte lakását miseruhával, szentségtartóval, corporaléval, dalmatikával, sokszínű gyertyáktól ékes kandeláberekkel, Sade márki műveitől terhes pulpitussal, s mindeme bazáriságot ámbraillat, benzoészag meg tömjénpára lengte be. Ő maga, mikor könnyen levethető leplei rajta voltak, vörösbe öltözött, lábát fekete párnácskára tette, ujjain gránát és opál követ csillogtak. Egyik kedvenc időtöltése az asztaltáncoltatás volt, másik szenvedélye pedig a papok elcsábítása, sőt egyszer egy kanonokra is kivetette csábhálóját. 1894-ben Jarryról dicsérő bírálatot közölt a Mercure-ben, majd pártfogását természetben kívánta inkasszálni. Szédítő lendületű verset és szárnyaló prózát pazarul keverő szerelmes bilétát írt a költőnek („Birtokomban vannak az aranykulcsok, amelyek kinyitják az álomvilág elefántcsont kapuit”). S mert Jarry nem állt kötélnek, táviratokkal toldotta meg édesmézes invitációját, egész addig, amíg Jarry végre meglátogatta. Noha megígérte neki, hogy rendben tartja felettébb koszos agglegény-szobáját, s annak ellenére, hogy ötször váltott ruhát, sőt azt is felajánlotta, hogy a légyott tartamára kiveszi műfogsorát, Jarry... elaludt a dúsan berendezett, zamatosan szagló szalonban. (Nem csoda, hiszen nem szerette a nőket, még a Bertánál sokkal fiatalabbakat sem...) Később, 1898-ban, Szerelmes látogatások című kötetében kegyetlenül kifigurázta a kövér kurtizánt. Berta irtózatosan megharagudott rá, s Gourmont is megvonta tőle oly hasznos kegyét. Amikor 1896. október 20-án megjelent az első Livre des Masques, az új poézis nagy hírnökei (Rimbaud, Lautréamont, Mallarmé, Verlaine) mind belekerültek, s szerepelt benne Gide Pierre Louys, a belga Eckhoud — de a Bertát le se köpő Jarry nem. Azt hiszem, ez a magyarázata annak, hogy Ady a fentiekről mindről írt, tehetségesen ollózva Gourmont könyvét, de az Übü papa korhely szerzőjét nem említi. ISMERETLEN ADY-LEVÉL Talán nem árt az Ady-évforduló alkalmával megemlékezni Elek Ilonáról, kinek 1977. tavaszán megjelent memoárkötetét legutóbbi párizsi utamon szereztem meg; könyvének főhőse természetesen vértanú fia, az oly fiatalon kivégzett Elek Tamás. Nos, ebben a La mémoire d’Hélene című műben már az első oldalon így vall a nyolcadik X-ben járó asszony: „Ifjú koromban, amikor tudásszomjam oly nagy volt, Magyarország gazdag és nagy volt művészekben, tudósokban, muzsikusokban és poétákban: utóbbiak közt szerepelt minden időik legnagyobb költője, Ady Endre, ki egész életemen át elkísért. Hatvan éve változatlan örömmel olvasgatom. Versei nekem olyanok, mint az ima.” Az 52. oldalon meglepő állítást találtam: Elek asszony azt írja, hogy ifjú korában heveny Ady-imádatában levelet írt a költőnek, amelyben többek közt így vallott: „Soha a magyar föld nem hordott hátán olyan embert, mint ön.” Franciából fordítottam vissza e megható mondatot, mert tudtommal az Ady-kutatók nem ismerik ezt a levelet, amelyre az írónő szerint a költő válaszolt is. Megint csak franciából fordítom vissza: „Ezt akartam. Látom, feltevésem igaz, az ifjúság megért. Naponta három-négyszáz olyan levelet kapok, mint az öné, nem tudok válaszolni mindre. Ám a magáé olyan tüzes, hogy felelek rá.” Elek asszony megjegyzi, hogy „ezt a levelet is elvesztettem, mint annyi mindent a múlt háborúban”. Azt is elmeséli, hogy Tamásnak is fordíthatott Adyverseket. Talán költőnknek is volt némi kis része benne Komi Tamásból vakmerő ellenálló lett... KÖSZÖNTJÜK BIHARI KLÁRÁT A „száguldó riporter” fogalma rég ismeretes, ám a „száguldó írónő” talán csak újabban. Az olyan írónő, aki nem heverészik délig, cigarettákat, feketéket fogyasztva, hanem már hajnaltájt kiugrik az ágyából, mert indul a vonata, hogy azután a célállomástól esetleg még jókora utat gyalog tegyen meg egy falu művelődési házáig vagy egy gyártelepig, ahol előadást tart, kérdésekre válaszol. „Én úgy dolgozom, mint egy iparos — említette egyszer Bihari Klára —, végig az egész délelőttöt, de a vasárnap az nálam is szünnap”. Arany János pátriájából származva, talán abból a szalontai légkörből hozta magával a szigorú józanságot, rendszeretetet. Tollát munkaeszköznek tekinti, mint gyermekkora kisparasztjai a kaszát-kapát. Még alkatában is, szinte férfias — rója pályáját, egyenes törzzsel, felszegett fővel, tudatos életcéllal. Áldozatos író. Mert bár ismeri a művészet és filozofálás gondolati és kifejezésbeli „finesse”-eit („Meneteket”), mégis többnyire életünk hétköznapjaival foglalkozik, ezért is sok olvasóval büszkélkedhet oly Tiszta magyarsággal társalgó, szép, vonzó jelenség Bihari Klára. Most, amikor születésnapján köszöntjük, szinte idekívánkozik egy anekdota Mistinguette-ről, a világhírű francia dizőzről. Egyízben tanúként hallgatták ki, peres ügyben. Személyi adatai felvételekor a bíró megkérdezte tőle hány éves. „Ez az én privát ügyem” — felelte. „De művésznő, van itt egy rovat, és abba írnom kell valamit.” „Kérem, tessék, tizennyolc.” „Köszönöm” — mondta a bíró és beírta. Mistinguette akkor hatvan éves volt. (b-j) A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Uj könyvek SZÉPIRODALOM ILLYÉS GYULA: KÜLÖNÖS TESTAMENTUM. Versek (Szépirodalmi) ORAVECZ PAULA: ÉLETBEN MARADUNK. Regény (Magvető) ÉGTÁJAK, öt világrész elbeszélése (Európa) JUAN CARLOS ONETTI: A HAJÓGYÁR. Regény (Magvető) ELLEN MIIT: MESKEORSZÁG. Gyermekversek (Móra) MARINA JARRE LÁNYSZEMMEL. Regény (Móra—Kozmosz) JOHN BARTH: BOLYONGÁS AZ ELVARÁZSOLT KASTÉLYBAN. Elbeszélésciklus (Európa) ALEKSZANDR ALEKSZANDROVICS BLOK versei (Európa) GABRIEL GARCIA MARQUEZ: A BÖLÖMBIKÁK ÉJSZAKÁJA. Elbeszélések (Móra—Kozmosz) Filmbemutatók december 8-án KÍSÉRTÉS. Színes magyar film. HÜVELYK MATYI (felújítás). Színes szinkronizált amerikai film. SENKINÉL. Színes bolgár film. Színház ÖDÖN von HORVÁTH; MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Bemutató a kaposvári Csíky Gergely Színházban, december 9-én. MASTEROFF—KANDER: KABARÉ. Bemutató a kecskeméti Katona József Színházban, december 9-én. HINDENMITH: HOSSZÚ KARÁCSONYI EBÉD, LORTZING: AZ OPERAPRÓBA. Bemutató a pécsi Nemzeti Színházban, december 11-én. TAMÁSI ÁRON: HULLÁMZÓ VŐLEGÉNY. Bemutató a veszprémi Petőfi Színházban, december 9-én. SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER: NEM FOGUNK HAZUDNI. Bemutató a debreceni Kamaraszínházban, december 9-én. Hangversenyek A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián, december 4-én, és 5-én, az Erkel Színházban. Vezényel: Ferencsik János. A POSTAI SZIMFONIKUS ZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián, december 5-én. Vezényel: Sándor János. A BUDAPESTI FILHARMONIKUSOK ZENEKARÁNAK hangversenye az Erkel Színházban, december 6-án. Vezényel: Kórodi András. ADY-EMLÉKHANGVERSENY A ZENEAKADÉMIÁN december 7-én, a MÁV-Szimfonikusokat vezényli Gulyás György. WOLFGANG SCHNEINDERHAN zenekari hegedűestje a Zeneakadémián, december 8-án. Az Állami Hangversenyzenekart vezényli Erdélyi Miklós. VÁSÁRY TAMÁS kamarazenekari zongoraestje a Zeneakadémián, december 9-én. Kiállítások HÉZSŐ FERENC festő kiállítása a Műcsarnokban. Megtekinthető: december 18-ig. DOHNÁL TIBOR festő kiállítása a Helikon Galériában. Megtekinthető: december 11 -ig. REICH KÁROLY grafikus kiállítása az Egyesült Izzóban. Megtekinthető: december 17-ig. MAI MAGYAR ÖTVÖSMŰVÉSZEK kiállítása a Magyar Hajó- és Darugyárban. Megtekinthető: december 15-ig. HIBAIGAZÍTÁS Az elmúlt heti számunkban Csák Gyula könyvéről megjelent kritika egyik szövegrésze helyesen ez: „... a 190-ből 20 oldal szól arról a közvetlen jelenről, amely Ladányban szükségszerűen, a szövetkezetesítés befejeztétől számítható.” HUNGAROTON MŰVÉSZLEMEZÚJDONSÁGOK MAGYAR HISTÓRIÁS ÉNEKEK Benkő Dániel feldolgozásai Lugosi Melinda, Agárdi Gábor, Benkő Dániel, Bordás György, Kertész Péter, Miller Lajos, Sólyom Nagy Sándor (ének) Benkő Dániel (lant) Pribojszki Mátyás (citera), Szijjártó Csaba (tekerőlant) Fábián Márta (cimbalom) Bakfark Consort SLPX 11868 ára 70 Ft SCHUBERT Rosamunda — kísérőzene Kincses Veronika (ének) MRT Énekkara Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Fischer Ádám SLPX 11865 ára 70 Ft SCHUMANN — Intermezzók Op. 4 — Fantasiestücke Op. 12 Rohmann Imre (zongora) SLPX 11799 ára 70 Ft DOHNÁNYI ERNŐ - A-dúr vonósnégyes Op. 7 — Desz-dúr vonósnégyes Op. 15 No. 2 Kodály vonósnégyes SLPX 11853 ára 70 Ft 1977. DECEMBER 3.