Élet és Irodalom, 1977. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)

1977-12-03 / 49. szám - Bajomi Lázár Endre: Irodalmi kalandjaim (8. oldal) - (b-y): Köszöntjük Bihari Klárát • köszöntő (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1977. december 1—7. ALFA: Zsarutörténet (mb. fr—ol) f4, h0, 8 BARTÓK: Zsarutörténet (mb. fr—ol) hl6, 12 Kiváló holttestek (mb. ol) f3, 5, f8,\ BÁSTYA: 1 Piedone Hong Kongban (mb. ol) h9, 1 M, n2, Akció az elnök ellen (mb. am) í4, 16 Pillangó I —II. (am)*** f8 Zsarutörténet (mb. ír—ol) minden este fi­ MAGYAR FILMEK MOZIJA: (BÁNYÁSZ) Bacsó Péter filmvígjátékainak retrospektív programja Szerelmes biciklisták nl0 Zongora a levegőben nl2 Ereszd el a szakállamat n2 Forró vizet a kopaszra 14 Tanú h6 Nyáron egyszerű 8 CORVIN: Az akasztanivaló bolond nő (mb. fr) f4, h6, 8 ÖSSZEÁLLÍTÁS A PANNONIA FILM­STUDIO DÍJNYERTES FILMJEI­BŐL 3-án de 10-től 2-ig bezárólag non­stop. NAP: Egy erkölcsös éjszaka (m) h9, 11, n2 Száz nap a gyermekkor után (mb. sz) f4, h6 Szöktetés (mb. am) 8 DUNA: Csizmás kandúr (mb. jap. rajzf) f5 Régi idők rock zenéje (am) h7, 9 Bankrablás (am) szombaton éjjel nl2 KOSSUTH xm: A tizenötéves kapitány (mb. sp) nlO, f 12, h2 Piedone Hong Kongban (mb. ol) 4, n7, 19 MATRA MESE ÉS IFJÚSÁGI MOZI: Kismalac és a farkas (mesesorozat) flO, ffi, f 12, fi, f2, f3, f4, fő, 2-án flO, ffi, f 12, fi, f2, f3 Szabadság katonái I—n. (sz) h6, 2- án f4 MÁJUS 1.: Zsarutörténet (mb. fr—ol) h9, 11, n2, 4, n7, f9 ÜJ TÜKÖR KLUB MOZI: (MŰVÉSZ) ígéret földje I —II. (mb. 1)** 9, f1 Éjszakai vonat (1) 4, n7, f9 PUSKIN: Madárijesztő (am)** nlO, fl2, h2 Egy erkölcsös éjszaka (m) 4, n7, f9 SPORT: Ludwig I—n. (ol—fr—nyh)** f5 Napsugár fiúk (mb. am) 8 TOLDI STUDIO MOZI: Jelenetek egy házasságból I—II. (svéd)** f4 Rítus (svéd)*** h7, 3-án éjjel 11 Suttogások és sikolyok (svéd)*** 9 TINÓDI: A tizenötéves kapitány (mb. sp) 4, 6 Foglalkozása: riporter (ol) 8 URANIA: Kiváló holttestek (mb. ol) f9, 11* 12 Pillangó I—n. (am)*** f5 Zsarutörténet (mb. fr—ol) n9 UGOCSA: Ki látott engem (m) 1—0, 14 Egy erkölcsös éjszaka (m) h6, 8 Piedone Hong Kongban (mb. ol) 3-án éjjel 11 Az éjszakai vonat (1) 7-én 3, n6, 18 VÖRÖS CSILLAG: Zsarutörténet (mb. fr—ol) h9, 11, n2 Kiváló holttestek (mb. ol) f4, 8, 19 ALKOTMÁNY: Zsarutörténet (mb. fr.ol) 3, n6, f8, 3­ BUDAFOK:án éjjel 10 A tizenötéves kapitány (mb. sp) n6, ünnep 3-kor is Fehér hajó (mb. sz) f8 Éjfélkor indul útjára a gyönyör (mb. ol)** 3-án éjjel 10 DÓZSA: Gyilkosságok péntek este (ang) f4, h6 Dulszka asszony erkölcse (mb. 1) 8, FELSZABADULÁS: A kis hableány (mb. jap) 1 — 5 és 7-én 3, 15 Ludwig I—II. (ol—fr— nyn)** 1 — 5 és 7-én 6 Két bors ökröcske (mesesor) 4-én 110 fi 2, 1 Az éjszakai vonat* (1) 6-án 3, h6, 18 SZOVJET FILMEK MOZIJA: (GORKIJ) Csodatévő tűzszerszám 14 A szerelem rabja h6, 8, 5-én 8 Ez a mi otthonunk (orosz nyelvű előadás) 5-én h6 FÉNY: Szivárvány (sz. mesesorozat) 10, ff 2, 1, f3, 1-én 10, f 12, 1 Az éjszakai vonat (1) 1-én 3, n6, 18 Hello Dolly I —II. (am) 2 — 7, 4, 7 Piedone Hong Kongban (mb. ol) 2-án éjjel 11 KÖLCSEY: Robin Hood nyila (mb­sz) 14, h6 Ki látott engem (m) 8 KŐBANYA: A tizenötéves kapitány (mb. sp) 1 — 4 és 6 — 7, 3 . Kiváló holttestek (mb. ol) 1—4 és 6 — 7, 5, 18 Az éjszakai vonat (1) 5-én éjjel, 3, n6, 18 HÍRADÓ: Magyar Híradó, Cseles csellós; Jeges­medve megdermedve; Keserű kese­lyű; Puszit Oktopusznak; König, a strucc; Profikenguru; Gyógykígyó — reggel 9-től du 4-ig folytatólag Magyar Híradó: Moldován Domokos író-rendezői portréja: Vankóné Du­dás Juli, galgamácsai parasztfestő­asszony ; „Halálnak halálával halsz Magyar fazekasok, Sze­relmi varázslások — du 5-től este fi 1-ig folytatólag EöflESD IRODALOM­ ­ BAJOMI LAZÁR ENDRE: IRODALMI KALANDJAIM DR. „GROB" INGAÓRÁJA Most, hogy újra sokat frekven­táltam a Telekieket, elzarándo­koltam Montmorencyba és a La Manche-szigetekre, s hogy talál­tam egy Hugóhoz írt T. László­­levelet a párizsi V. Hugó Ház irattárában, valami miatt bepil­lantottam a nagyszerű különc 1853. november 9-én Párizsból özv. gr. Battyhány Lajosnénak irt levelébe, melyben többek közt azt közli: „Itt hagy szenzációt okoz­nak a beszélő asztalok”. A spiri­­tizmus divatjával kapcsolatban megemlíti, hogy „egy híres fran­cia szerző, ki jelenleg hazájától távol él, egy munkát szándékozik kiadni, ezen cím alatt dictées des tables”, ami nyilván az akkor Jersey szigetén élő Hugóra vo­natkozik. Ez annál is bizonyo­sabb, mert Teleki megjegyzi: „Émile de Girardinné... nagy asztal-beszéltető művésznővé vált”. Nos, a híres hírlapíró neje, ki Delphine Gay néven verselt, valóban meglátogatta Hugót a Csatorna-szigeten, s a költővel együtt idézte Dante, Shakespeare, Chénier, Byron szellemét, hogy csak a „kollégákat” említsem­ (mert társalkodtak ők Mózessel és Jézussal is...). A mi nagy különcünk dicsére­tére legyen mondva, ő nem hitt benne. Kereken megírta Toinette­­nek: „ ... én mindezeknek, min­den bölcsek, tudósok és költők dacára is nem hiszek.” De ,hol vett részt ilyen asztaltáncoltatá­­son? Azt is megmondja: „Grob orvosnál, éltem megmentőjénél”. Ki ez a titokzatos doktor ? Semmi kétség: az a híres párizsi magyar orvos, akit nem Grobnak hívtak (ez nyilván téves olvasat a Ma­gyar Századok című sorozatban megjelent T. L. Válogatott Mun­kái II. kötetének 112. oldalán!), hanem Grubynak. A kitűnő dok­tornak, aki szerencsésen kezelte Heinét és Dumas-t, Chopint és George Sandot, Lamartine-t és Flammariont, nem volt szerencsé­je ezekkel az olvasatokkal, mert a Magyar Századok egy másik ér­tékes munkájában, Pulszky Éle­tem és korom című visszaemlé­kezései II. kötetének 485. oldalán meg Glücky lett belőle. (Itt a névmutató megjegyzi — amit per­sze a szövegből is tudunk —: „Glücky — orvos”; e jegyzet azokra az újkeletű hirdetésekre emlékeztet, mint például: „Ve­gyen könyvet — a könyvesbolt­ban!”) Gruby Dávid, persze, ki­tűnő magyarokat is kezelt, éspe­dig Lisztet, Munkácsyt, Paál Lászlót, továbbá Teleki Blankát és Emmát, valamint emennek gyermekeit, Attila és Antónina de Gerandőt. köszönhetem. Éppen Blankának hogy megtaláltam egyik tárgyi emlékét is: amikor Madame Sellier-Türr, a generális unokája megtudta, hogy egyik cikkem szerint Blankát tragikus párizsi útja alkalmával 1862. ok­tóberében dr. Gruby sem tudta megmenteni, közölte velem, hogy neuillyi otthonában őriz egy üveg­ingaórát, amelyet az édesanyja kapott kezelőorvosától, Grubytól. Hozzáteszi: „...mindig úgy hal­­lottam, hogy gyalog indult el Ma­gyarországról egy zsák almával meg egy hegedűvel.. BERTA BOSSZÚJA Az asztaltáncoltatásról meg a különcről jut eszembe: régóta tö­röm a fejem, miképp lehet, hogy Ady, a különös botrányokra, bor­sos szenzációkra és minden bo­hém zsodabogárkodásra oly zse­niális szimattal felfigyelő újdon­dász sohasem említi Jarryt sok­sok párizsi tudósításában. . Nos, van egy feltevésem. Régóta tudom, hogy költő-hír­lapírónk egyik fő forrása — amint Bölöni is megírta — Belfiy de Gourmont néhány könyve volt (Livres des Masques, Promenades littéraires). A szimbolista mozga­lomnak ez a vezető egyénisége, a Mercure de France című nagyte­kintélyű folyóirat egyik alapítója, kezdetben rokonszenvvel figyelte Jarry indulását és kiadta írásait Igenám, de volt a Bibliothéque Nationale könyvtárosának, vagy­is Gourmont-nak, egy szeszélyes­­bolondos-kikapós szeretője, ki el­megyógyintézetben végezte viha­ros életét. Ez a ledér némber, aki Gourmont-nál hét, Jarrynál huszonkét évvel volt idősebb, a századvég festőjén buja hetérája­­ként álnéven bekerült annak az Huysmansnak a regényeibe is, akinek főművét Kosztolányi — te­litalálattal — A különc címmel fordította. Igazi neve Berthe de Courrière volt, és miután egy ne­mesi csemetéket nevelő kolostor­ból kikupálódva kikerült, Clésin­­ger szobrász modellje és kedvese lett (ez a montmartre-i művész mintázta meg a nagymenő nőket, köztük G. Sandot, meg azt a Sa­­batier-nét, akibe Baudelaire — rövid időre — „halálosan” bele­esett). Dús keblének köszönhette, hogy a szobrász róla mintázta a francia respublikát jelképező Ma­­rianne-mellszobrot (ma is látha­tó a Szenátusban). A viharos vér­mérsékletű, nimfomániás Berta még Boulanger generálissal is ki­kezdett, s mikor a szobrász 1887- ben meghalt, Gourmont-t vette párt- és egyéb fogásába. Magá­hoz költöztette a tudós kritikust. Mellesleg Bertánk a szimbolikus és világfájdalmas századvég egyik legfestőibb díszkéshölgye lett. Szalonja buja burjánzás te­kintetében a Justh Zsigmond fes­tette pazar Sarah Bernhardt-sza­­lonnal is vetekedhetett volna. A kabalával kokettáló, s minden misztikus mütyürkére mohón bu­kó Berta megtömte lakását mise­ruhával, szentségtartóval, corpo­­raléval, dalmatikával, sokszínű gyertyáktól ékes kandeláberekkel, Sade márki műveitől terhes pul­pitussal, s mindeme bazáriságot ámbraillat, benzoészag meg töm­jénpára lengte be. Ő maga, mikor könnyen levethető leplei rajta voltak, vörösbe öltözött, lábát fe­kete párnácskára tette, ujjain gránát és opál követ csillogtak. Egyik kedvenc időtöltése az asz­­taltáncoltatás volt, másik szenve­délye pedig a papok elcsábítása, sőt egyszer egy kanonokra is ki­vetette csábhálóját. 1894-ben Jar­­ryról dicsérő bírálatot közölt a Mercure-ben, majd pártfogását természetben kívánta inkasszálni. Szédítő lendületű verset és szár­nyaló prózát pazarul keverő sze­relmes bilétát írt a költőnek („Birtokomban vannak az arany­kulcsok, amelyek kinyitják az álomvilág elefántcsont kapuit”). S mert Jarry nem állt kötélnek, táviratokkal toldotta meg édes­mézes invitációját, egész addig, amíg Jarry végre meglátogatta. Noha megígérte neki, hogy rend­ben tartja felettébb koszos aggle­gény-szobáját, s annak ellenére, hogy ötször váltott ruhát, sőt azt is felajánlotta, hogy a légyott tar­tamára kiveszi műfogsorát, Jar­ry... elaludt a dúsan berende­zett, zamatosan szagló szalonban. (Nem csoda, hiszen nem szerette a nőket, még a Bertánál sokkal fiatalabbakat sem...) Később, 1898-ban, Szerelmes látogatások című kötetében kegyetlenül kifi­gurázta a kövér kurtizánt. Berta irtózatosan megharagudott rá, s Gourmont is megvonta tőle oly hasznos kegyét. Amikor 1896. ok­tóber 20-án megjelent az első Livre des Masques, az új poézis nagy hírnökei (Rimbaud, Laut­­réamont, Mallarmé, Verlaine) mind belekerültek, s szerepelt benne Gide Pierre Louys, a belga Eckhoud — de a Bertát le se köpő Jarry nem. Azt hiszem, ez a magyarázata annak, hogy Ady a fentiekről mindről írt, tehetségesen ollózva Gourmont könyvét, de az Übü­ papa korhely szerzőjét nem emlí­ti. ISMERETLEN ADY-LEV­ÉL Talán nem árt az Ady-évfor­­duló alkalmával megemlékezni Elek Ilonáról, kinek 1977. tavaszán megjelent memoárkötetét leg­utóbbi párizsi utamon szereztem meg; könyvének főhőse természe­tesen vértanú fia, az oly fiatalon kivégzett Elek Tamás. Nos, ebben a La mémoire d’Hélene című mű­ben már az első oldalon így vall a nyolcadik X-ben járó asszony: „Ifjú koromban, amikor tudás­szomjam oly nagy volt, Magyar­­ország gazdag és nagy volt mű­vészekben, tudósokban, muzsiku­sokban és poétákban: utóbbiak közt szerepelt minden időik leg­nagyobb költője, Ady Endre, ki egész életemen át elkísért. Hatvan éve változatlan örömmel olvasga­tom. Versei­ nekem olyanok, mint az ima.” Az 52. oldalon meglepő állítást találtam: Elek asszony azt írja, hogy ifjú korában heveny Ady-imádatában­ levelet írt a köl­tőnek, amelyben többek közt így vallott: „Soha a magyar föld nem hordott­ hátán olyan embert, min­t ön.” Franciából fordítottam vis­­­sza e megható mondatot, mert tudtommal az Ady-kutatók nem ismerik ezt a levelet, amelyre az írónő szerint a költő válaszolt is. Megint csak franciából fordítom vissza: „Ezt akartam. Látom, fel­tevésem igaz, az ifjúság megért. Naponta három-négyszáz olyan levelet kapok, mint az öné, nem tudok válaszolni mindre. Ám a magáé olyan tüzes, hogy felelek rá.” Elek asszony megjegyzi, hogy „ezt a levelet is elvesztettem, mint annyi mindent a múlt há­borúban”. Az­t is elmeséli, hogy Tamásnak is fordíthatott Ady­­verseket. Talán költőnknek is volt némi kis része benne Komi Tamásból vakmerő ellenálló lett... KÖSZÖNTJÜK BIHARI KLÁRÁT A „száguldó riporter” fogalma rég ismeretes, ám a „száguldó írónő” talán csak újabban. Az olyan írónő, aki nem heverészik délig, cigarettákat, feketéket fo­gyasztva, hanem már hajnaltájt kiugrik az ágyából, mert indul a vonata, hogy azután a célállomás­tól esetleg még jókora utat gyalog tegyen meg egy falu művelődési házáig vagy egy gyártelepig, ahol előadást tart, kérdésekre válaszol. „Én úgy dolgozom, mint egy iparos — említette egyszer Bihari Klára —, végig az egész délelőttöt, de a vasárnap az nálam is szün­nap”. Arany János pátriájából származva, talán abból a szalontai légkörből hozta magával a szi­gorú józanságot, rendszeretetet. Tollát munkaeszköznek tekinti, mint gyermekkora kisparasztjai a kaszát-kapát. Még alkatában is, szinte férfias — rója pályáját, egyenes törzzsel, felszegett fővel, tudatos életcéllal. Áldozatos író. Mert bár ismeri a művészet és filozofálás gondo­lati és kifejezésbeli „finesse”-eit („Mene­teket”), mégis többnyire életünk hétköznapjaival foglalko­zik, ezért is sok olvasóval­ büszkélkedhet oly Tiszta magyarsággal társalgó, szép, vonzó jelenség Bihari Klára. Most, amikor születésnapján kö­szöntjük, szinte idekívánkozik egy anekdota Mistinguette-ről, a világ­hírű francia dizőzről. Egyízben ta­núként hallgatták ki, peres ügy­ben. Személyi adatai felvételekor a bíró megkérdezte tőle hány éves. „Ez az én privát ügyem” — felelte. „De művésznő, van itt egy rovat, és abba írnom kell vala­mit.” „Kérem, tessék, tizennyolc.” „Köszönöm” — mondta a bíró és beírta. Mistinguette akkor hatvan éves volt. (b-j) A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Uj könyvek SZÉPIRODALOM ILLYÉS GYULA: KÜLÖNÖS TES­TAMENTUM. Versek (Szépirodalmi) ORAVECZ PAULA: ÉLETBEN MA­RADUNK. Regény (Magvető) ÉGTÁJAK, öt világrész elbeszélé­se (Európa) JUAN CARLOS ONETTI: A HAJÓGYÁR. Regény (Magvető) ELLEN MIIT: MESKEORSZÁG. Gyermekversek (Móra) MARINA JARRE LÁNYSZEM­MEL. Regény (Móra—Kozmosz) JOHN BARTH: BOLYONGÁS AZ ELVARÁZSOLT KASTÉLYBAN. El­beszélésciklus (Európa) ALEKSZANDR ALEKSZANDRO­­VICS BLOK versei (Európa) GABRIEL GARCIA MARQUEZ: A BÖLÖMBIKÁK ÉJSZAKÁJA. El­beszélések (Móra—Kozmosz) Filmbemutatók december 8-án KÍSÉRTÉS. Színes magyar film. HÜVELYK MATYI (felújítás). Szí­­­nes szinkronizált amerikai film. SENKINÉL. Színes bolgár film. Színház ÖDÖN von HORVÁTH; MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Bemutató a kaposvári Csíky Gergely Színházban, december 9-én. MASTEROFF—K­ANDER: KABARÉ. Bemutató a kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban, december 9-én. HINDENMITH: HOSSZÚ KARÁ­CSONYI EBÉD, LORTZING: AZ OPERAPRÓBA. Bemutató a pécsi Nemzeti Színházban, december 11-én. TAMÁSI ÁRON: HULLÁMZÓ VŐLEGÉNY. Bemutató a veszprémi Petőfi Színházban, december 9-én. SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER: NEM FOGUNK HAZUDNI. Bemuta­tó a debreceni Kamaraszínházban, december 9-én. Hangversenyek A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián, december 4-én, és 5-én, az Erkel Színházban. Vezényel: Ferencsik János. A POSTAI SZIMFONIKUS ZENE­KAR hangversenye a Zeneakadé­mián, december 5-én. Vezényel: Sán­dor János. A BUDAPESTI FILHARMONIKU­SOK ZENEKARÁNAK hangversenye az Erkel Színházban, december 6-án. Vezényel: Kórodi András. ADY-EMLÉKHANGVERSENY A ZENEAKADÉMIÁN december 7-én, a MÁV-Szimfonikusokat vezényli Gulyás György. WOLFGANG SCHNEINDERHAN ze­nekari hegedűestje a Zeneakadémián, december 8-án. Az Állami Hangver­senyzenekart vezényli Erdélyi Mik­lós. VÁSÁRY TAMÁS kamarazenekari zongoraestje a Zeneakadémián, de­cember 9-én. Kiállítások HÉZSŐ FERENC festő kiállítása a Műcsarnokban. Megtekinthető: de­cember 18-ig. DOHNÁL TIBOR festő kiállítása a Helikon Galériában. Megtekinthető: december 11 -ig. REICH KÁROLY grafikus kiállítá­sa az Egyesült Izzóban. Megtekinthe­tő: december 17-ig. MAI MAGYAR ÖTVÖSMŰVÉSZEK kiállítása a Magyar Hajó- és Daru­gyárban. Megtekinthető: december 15-ig. HIBAIGAZÍTÁS Az elmúlt heti­­ számunkban Csák Gyula könyvéről megjelent kritika egyik szövegrésze helyesen ez: „... a 190-ből 20 oldal szól arról a közvetlen jelenről, amely Ladány­­ban szükségszerűen, a szövetkeze­tesítés befejeztétől számítható.” HUNGAROTON MŰVÉSZLEMEZ­ÚJDONSÁGOK MAGYAR HISTÓRIÁS ÉNEKEK Benkő Dániel feldolgozásai Lugosi Melinda, Agárdi Gábor, Benkő Dániel, Bordás György, Kertész Péter, Miller Lajos, Sólyom Nagy Sándor (ének) Benkő Dániel (lant) Pribojszki Mátyás (citera), Szijjártó Csaba (tekerőlant) Fábián Márta (cimbalom) Bakfark Consort SLPX 11868 ára 70 Ft SCHUBERT Rosamunda — kísérőzene Kincses Veronika (ének) MRT Énekkara Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Fischer Ádám SLPX 11865 ára 70 Ft SCHUMANN — Intermezzók Op. 4 — Fantasiestücke Op. 12 Rohmann Imre (zongora) SLPX 11799 ára 70 Ft DOHNÁNYI ERNŐ - A-dúr vonósnégyes Op. 7 — Desz-dúr vonósnégyes Op. 15 No. 2 Kodály vonósnégyes SLPX 11853 ára 70 Ft 1977. DECEMBER 3.

Next