Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 1. szám - Tettamanti Béla: rajza • kép (8. oldal) - Sz. Sz.: Kodály Szegeden • könyvkritika • Péter László: Kodály Szegeden (8. oldal) - Bakó Endre: Ady árnyékában • évforduló • 100 éve született Mariay Ödön (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA január 6-tól 19-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 3-tól 19-ig h9, 11, 12, 14, h6, 8: JELENETEK A BÁBUK ÉLETÉBŐL*»* (NSZK) R.: I. Bergman TANÁCS 3-tól 19-ig 9, 11. 1! TÜNDÉR LALA R.: Katkics Ilona 6- án és 9-én 3. h6, 8; 1-én »; 8-án h6, 8: MEGÁLL AZ IDŐ* R.: Gothár Péter SIMÓ SÁNDOR FILMJEI, fo-tói 12-ig 14. ne, 8: VIADUKT (premier előtt) 13- án és 18-án 3, h6, 8; 14- én 3; 15-én h6, 8: SZEMÜVEGESEK­­?-tói 19-ig 3. ne, 8: A legszebb ferpikori MAGYAR FILMTÁRLAT 7- én H6, 8: FALAK (1967.) R.: Kovács András i7-én hí, 8: ELTÁVOZOTT NAP (1988.) R.: Mészáros Márta GORKIJ GRÚZ FILMSOROZAT 1­7- től 9-ig 14, h6, 8: CSODABOGARAK R.: E. Sengelaja 10- től 12-ig 14, 116, 8: A KÍVÁNSÁG FAJA R.: T. Abuladze 14-től 16-ig h6, 8: A KATONA APJA R.: R. Csheidze 17-től 19-ig h6, 8: FACSEMETÉK R.: R. Csheidze 14-től 19-ig 14: A HARAPÓS KISKUTYA (mesesorozat 7—10 éveseknek) Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás! 13-án 3, h6, 8: FEKETE TOLLÚ FEHÉR MADÁR* R.: J. Iljenko KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: 14, h6, 8 8-án: h4, 6, n9; 15-én: 4, £8; 11- én és 19-én: h4, 7; 12- én: 3, h6, f8; 16-án és 18-án: 3, £6, 8 8-án: A CSIPKEVERONO (fr.—NSZK—svájci) 7- én: TIZENKÉT DÜHÖS EMBER -(USA) -8- án: NÉZD A BOHÓCOT:*** (cl.) 9- én: ÉJSZAKA KÜLSŐBEN** (fr.) 19-én: ETŰDÖK GÉPZONGORÁBA (sz.) 11- én: A TERASZ I-n.* (ol.—fr.) 12- én: PREMIER* (USA) 13- án: JÁTÉK AZ ALMÁÉRT** (cs.) 14- én: HAMBURGI BETEGSÉG** (NSZK) 15- én: A LÉGIÓ** (r.) 16- án: TODO MODO** (61.) 17- én: KUNG FU* (1.) 18- án: A FÉRFI, AKI SZERETTE A NŐKET** (fr.) 19- én: STALKER I—II.*» (SZ.) SZIKRA KAMARA 8- től 12-ig de. 9-től 1-ig: ÚJ KÜLFÖLDI RÖVIDFILMEK­­ Bűvös animáció (román) A csorda (lengyel) A gyilkos pók (szovjet) Kezeket lel! (bolgár) 13-tól 19-ig de. 9-től 1-ig: Dolgozat (lengyel) Fák (kubai) Jamali párhuzamok (szovjet) Miért? (román) ÚJ MAGYAR RÖVIDFILMEK: 6-tól 12-ig du.­l-től 5-ig: Az éjszaka csodái (R.: Horváth Mária) Macskakörmök (R.: Szobolits Béla) Buborékok (R.: Temesvári György) Bumeráng (R.: Zsáky Zsuzsa) 13-tól 19-ig du. 1-től 5-ig: Aranymosás a Dunán (R.: Zöldi István) Dimenziók (R.: Bartók István) Csendet! (R.: Dévényi László) Riportré (R.: Kovásznál György—Lisziák Elek) 6-tól 12-ig du. 5: EGYSZERŰ TÖRTÉNET R.: Elek Judit 13-tól 19-ig du. .5: POFONOK VÖLGYE, AVAGY PAPP LACIT NEM LEHET LEGYŐZNI R.: Gulyás Gyula—Gulyás János 3-tól 19-ig este 7: MEPHISTO I—II.* R.: Szabó István ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 8-án: MENNYEI NAPOK (USA) R.: Mailek 15-én: MAGÁNBESZÉLGETÉS* (USA) R.: F. F Coppola FÉNY MOZI ÚJPESTI MOZIKLU3 kedden du. hó: u-én: EGY RÓZSAFÜZÉR SZEMEI* (1.) Q •­TF TFnfe 18-án: KÉS A VÍZBEN** a.) R.: R. Polanski A műssorváltoztatás jogát fenntartjuk! Kodály Szegeden Ez Péter László új könyvé­nek címe. A kis kötet képet ad a város évekkel, évtizedek-­­­kel ezelőtti kulturális életéről, bemutatja a zeneszerző és Szeged kapcsolatát, erősíti a szűkebb pátria öntudatát, gaz­dagítja a történettudományt és tiszteleg Kodály Zoltán em­léke előtt. Tulajdonképpen igen sok városi tanács íratha­tott volna a jubileumi év al­kalmából egy-egy­­ dolgozatot a zeneszerző és a büszke te­lepülés kapcsolatáról. Péter László könyve azért tarthat közérdekődésre számot, mert a kapcsolat­­tényénél lényegesen többet bizonyít: azt, hogy a kötés kölcsönös volt. Felmérhetetlenül sokat se­gíthet egy-egy fejlett szellemi életű város az egész nemzeti kultúrának — gondoljunk pél­dául Adyra és Nagyváradra. A város kifejezés itt nemcsak települést, hanem olyan értő közeget is jelent, amelyben egyes emberek áldozatos mun­kájára tér nyílik. S az áldo­zatos munkát végző emberek­nek a száma Szegeden igen nagy. Csak néhány közülük: Szeghy Endre, Péczely Attila, Kertész Lajos, Fricsay Ferenc, Vaszy Viktor és természetesen Juhász Gyula. Hosszan sorol­hatni a szegedi zeneértő, Ko­­­­dályért és a nemzeti haladás ügyéért tenni kész embereket. Péter László könyve az ő munkájukat is hűen bemu­tatja. Egyikük — Kertész Lajos — vállalkozása példázza, hogy ez a tettrekészség mennyire belső szükségletből fakad­t a hadi­­fogolytáborban, éhezve és nyomorogva, de énekkart szer­vezett és előadta Kodály Ka­tonadalát. Hogy aztán ezért figyeltek fel rá, s ezért en­gedték haza — a szovjet pa­rancsnok emberségének és kultúratiszteletének bizonyíté­ka, nem (vagy nemcsak) a művészet megtartó erejének. Péter László kitűnő könyvét olvasva az ember mégis haj­lik rá, hogy a szegedi karveze­­tő esetét jelképesnek tartsa. Sz­Sz Ady árnyékában Száz éve, 1883. január 13-án szü­letett Mak­ay Ödön, a finom han­gú novellista, a sokoldalú kritikus, Ady és Móricz barátja, a Szépmű­vészet című lap szerkesztője. Nagy­rétán ringatták bölcsőjét, a refor­mátus parókián. A „közös érmellé­­ki kiszármazás, az ároni kálvinista eredet, az azonos kollégiumi nevel­kedés”, hogy Ady Lajos szavait idézzem, különösen"Szorossá tette Ady Endréhez fűződő barátságát A Nyugat 1919-es Ady-számában megvallja, hogy már első versét is Ady hatására írta az öreg „Debre­­czenbe” a „békanyálas vizeken veszteglő”, s neki köszönheti, hogy Ady új vizekre hívta, jóllehet a partot nem hagyta el túl messze ... így lett belőle — Kardos László szavaival szólva — magyaros hang­súlyú liberális, aki 1915-ben Jászi Oszkárt és Móricz Zsigmondot kö­vetve határozottan visszautasította Rákosi Jenő Adyra szórt mocskoló­­dásait (Tiszántúli levele Dunántú­linak.) Maknay 1906-ban a közoktatás­­ügyi minisztériumban vállalt állást, ahol később a képzőművészeti osz­tályt vezette 1941-ig, nyugalomba vonulásáig. „ 1919­-ben, még a Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt a forradalmár Adyt idézi­ meg: „A beszorított markú dúsak kacagták a próféciáit, de a tanítványok csa­pata és a proletárfiúk Elizeusként reménykedve emelték felé orcái­kat ..Vagyis Marray már-már eljut a forradalom vállalásáig. Ezt tanúsítja második novelléskönyvé­nek (Aranyszájú Zongh, 1917) né­hány darabja. Bizonyára e novellák mondandó­ja s némelyik írás különös előadás­módja, expresszionista zaklatottsá­ga, szimbolista sugallata hívta fel Marnayra Kassák Lajos figyelmét, aki „majdnem szenzációt várt és kapott nem sokkal kevesebbet”. Kassák kifogásolta ugyan Mak­ay „magyarságát, fajiságát és egyéb­­specifikum-keresését”, de ezeket feledtették a novellák más értékei. Ady rövid, Szigorú, de alapjában véve elismerő kritikájának minden megállapítása telitalálat. Summá­ja: „Mak­ay Ödön egyelőre még csak nagy ígéreteket támasztó iró...” A nagy ígéreteket nem váltotta valóra. Nemzedéke a bukott forra­dalmak után eszmei válságba sod­ródott, megtorpant, lelkiismeretfur­­dalást érzett, a nemzet és a hala­dás látszólagos antagonizmusát­­képtelen volt feloldani. A Nyuga­tot elhagyta, habár Móricz Zsig­­mond hívta, biztatta, Mak­ay in­kább a Napkelet munkatársa lett. Igaz, a szépíró jószerint kiszikkadt benne. Az Örök nomád című regé­nye az „őskeret”-mítosz újraélesz­tésére tett kísérlet, írt még két operettízű vígjátékot, amelyeket Schöpflin Aladár konfekciónak mi­nősített A húszas—harmincas években Mak­ay képzőművészeti, zenei, iro­dalmi és színikritikákat írt, míve­sen, finom tónusban, olykor tegnapi szemlélettel. Mindazonáltal nem volt megrögzött konzervatív. A fel­­szabadulás után csak a Nyalka éle­te és halála című kisregénye jelent meg (már két ízben is), pedig egy kötet novellája biztosan megélne. Ő maga visszahúzódó, elegáns egyéniség volt, a feltétlen becsüle­tes emberek fajtájából. Egy példa rá: a negyvenes években nagy la­kását önként megosztotta egy csa­láddal. 1950-ben mégis kitelepítet­ték Budapestről, nyugdíjától meg­fosztották. Két éven át barátai, fő­ként Lajtha László zenetudós ado­mányaiból élt Csanádapácán, a 165. számú tanyán. 1952. december 14-én éhen halt, mert beteg gyom­ra nem vette be a hideg ételt, s ne­ki jártányi ereje sem volt, nem­hogy főtt étel után menjen. A hi­vatal pedig — miként az ő cári csi­­novnyikokról szóló, A párnás ajtó című novellájában — bosszantás­nak vette minden kérvényét, hu­mánumért sóvárgó beadványát Bakó Endre JELENJETEK A BÁBUK ES ESETEBOI Egy házasság haláltánsa. Ez már nem is reménytelen élet, ez maga a pokol. A kiút: öngyilkosság vagy gyilkosság? Lélektani dráma - krimiszerű forma. SHEIHIR BERCman legújabb filmje a műsorán. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM HERNÁDI GYULA: SIROKKÓ - AZ ERŐD - VÖRÖS REKVIEM (Mag­vető) HOSSZÚ FERENC: HEGYTETŐN HÁ­ROM FENYŐ I—II. (Magvető) ALAN WINNINGTON: A MILLIOMOS SZÍVÜGYE (Európa) TANULMÁNY ALBUM. DOKUMENTUM ARTNER TIVADAR: LÓ ÉS LOVAS A MŰVÉSZETBEN (Corvina) ALEX­A­Y ZOLTÁN : SZIGETKÖZPONT. Ember és táj. Gondolat) HENRI FOUILLON: A FORMÁK ÉLE­­TE — NYUGATI MŰVÉSZET (Gon­dolat) HANKISS JÁNOS: HAJNALI HÁROM (Gondolat) HERMANN WEYL: SZIMMETRIA (Gondolat) NORMAN MYERS: A SÜLLYEDŐ BÁRKA. Pusztuló fajok — gondok és lehetőségek (Natura) a vegetárius főzés örömei. (Rinyay Géza kiadása) Filmbemutatók január 13-án SZERELEM MONTREALBAN. Kana­dai film NYUGTALANSÁG NDK-film VÉRNASZ. Spanyol film. Rendezte Carlo Saura VIADUKT. Magyar film. Rendezte Simó Sándor Színház SHAKESPEARE: SZEGET SZEGGEL. Bemutató a miskolci Nemzeti Szín­házban, január 7-én SCHILLER: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM. Bemutató a szolnoki Szigligeti Szín­házban, január 7-én DE FILIPPO: EZEK A KÍSÉRTETEK! Bemutató a Nemzeti Színházban, ja­nuár 7-én .­­BURCKHARDT: TŰZIJÁTÉK. Bemu­tató a szegedi Nemzeti Színházban, január 8-án VÁLLALKOZNI TUDNI KELL?! Ka­­barébemutató a Békés megyei Jókai Színházban, január 8-án BÉKÉS JÓZSEF: PROBAKO. A Bé­kés megyei Jókai Színház bemuta­tója az Egyetemi Színpadon, január 7-én KUTYÁT KÜLDÖTT A TENGER. Em­ber Mária szerzői estje az Angelika presszóban, január 11-én Hangversenyek A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, ja­nuár 7-én. Vezényel: Lothar Zago­rosek DMITRIJ ALEKSZEJEV zongoraestje a Zeneakadémián, január 8-én BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁR­SASÁG ZEnEKARÁNAK hangver­senye a Zeneakadémián, január 9-én. Vezényel: Kórodi András A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­­SENYZENEKAR hangversenye a Ze­neakadémián, január 10-én és 11-én. Vezényel: Fischer Iván. Közremű­ködik: Friedrich Ádám A MÁV SZIMFONIKUSOK hangver­senye a Zeneakadémián, január 12-én. Vezényel: Oberfrank Géza TORMA GABRIELLA zongoraestje a Vigadóban, január 12-én KOVÁCS DÉNES ÉS RADOS FERENC Beethoven-estje a Pesti Vigadóban, január 13-án BÁLINT MÁRIA, TAKÁCS TAMARA és JANDÓ JENŐ hangversenye a Budai Vigadóban, január 13 án Kiállítások TÓTH MENYHÉRT KIÁLLÍTÁSA MA­­GÁNGYŰJTŐK ANYAGÁBÓL a Gö­döllői Galériában éf ZAMBÓ ISTVÁN kiállítása a szé­kesfehérvári Ifjúsági és Úttörőház­­ban KOLNAS ROLAND kiállítása a tata­bányai Kernstok-teremben ANDRE RHEDEY kiállítása a XXII. kerületi Úttörő- és Ifjúsági Műve­lődési Központban CSÁKY LAJOS kiállítása a Szakszer­szervezetek Fővárosi Művelődési Házban. Megtekinthető: január 20-ig. ralb­a­n 1983. JANUÁR 7.

Next