Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-10 / 23. szám - (eszéki): Garai Gábor németül (8. oldal) - Sárközy Péter: Krúdy olaszul (8. oldal) - Sinkó István: Kórház-jegyzet • kép (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK MŰSORA június 9-től 22-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI OSCAR-DÍJAS FILMEK, 9-től 12-ig in­: BEN HUR, I—II. (USA) 15- tól 15-ig 9, 12: HARMADIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁ­SOK, I—II.* (USA) 16- tól 19-ig 9, ni: A KERESZTAPA, I—II.** (USA) 20-tól 22-ig 19, 11, 12: HÖLGYEM, ISTEN ÁLDJA! (USA) TÖRÖK FILMNAPOK 13- án 16: MINT A TÖBBI ASSZONY 14— 16-én h6, 0: KESERŰ SZERELMI TÖRTÉNET 16- án h3, 8: A VÖRÖS KENDŐ 17- én 176, 8: MINT A TÖBBI ASSZONY 9- től 12-ig és 13-tól 22-ig 14, hS, 8: A RÉT* (pl.) R.: P.—V. Taviani TAKÁCS MOZI AZ ÖTVENES ÉVEKBEN KÉSZÜLT Kezdések: h9, 11, n2 10- én: KÖRHINTA 11- én: GÁZOLÁS 12- én: DOLLAEPAPA 13- án: MESE A 12 TALÁLATRÓL 14- én: SZAKADÉK 15- én: BOLOND APRILIS** JÓKAI MÓR REGÉNYEI FILMEN Kezdések: h9, 11, 12, 22-én: h9, 12 16- 17-én: SZEGÉNY GAZDAGOK ja-it1-én: AZ ARANYEMBER 20—21-én: RAB RABY 22-én: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI, I—II. 9- től 22-ig f4, hG, 8: VÉGSZERZŐDÉS* R.: Dobray György GORKIJ MOZI 10- től 12-ig f4, US, 8: ZSÁKUTCA* (Premier előtt!) R.: J. Sztreics 11- én és 12-én f2: HUCKLEBERRY FINN ÉS A CSIRKE­FOGÓK R.: G. Danyelija 13-tól 15-ig f4, hG, 8: A NEGYVENEGYEDIK R.: G. Csuhral 17- től 19-ig f4, hG, 8: A KÉTÉLTŰ EMBER R.: G. Kazanszkij—V. Csebotarjev 20- tól 22-ig 14, hG, 8: TISZTA ÉGBOLT R.: G. Csuhraj Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás­ 16- án 14, hG, 8: NE FÉLJETEK A SZERELEMTŐL! R.: V. Dovgany SZIKRA KRIMRA KRZYSZTOF ZANUSSI FILMJEI Kezdések: 14, hG, 8 9—10-én: KÖZJÁTÉK (1969.) 11—12-én: RITKA LÁTOGATÓ* (1971.) 13—14-én: MÉRLEG* (1974.) 15—16-án: ILLUMINACIO* (1972.) 17— 18-á­n: VÉDŐ SZÍNEK* (1977.) 19—20-án: SPIRAL*** (1978.) 21— 22-én: KONSTANS* (1980.) KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: f4, h5, 8; 16-án: f4, f7; 17-én és 22-én: 3, f6, 8; 18-án: 14, hz 10- én: ALLONSANFAN* (dl.) 11- én: WOYZECK** (NSZK) 12- én: AZ ÖTÖS SZÁMÚ VÁGÓHÍD** (USA) 13- án: SEGESVÁR (m.) 14- én: JÁTÉK AZ ÁLMÁÉRT** (CS.) 15- én: JELENETEK A RABOK ÉLE­TÉBŐL*** (NSZK) 16- án: AGONIA, I—II.* (sz.) 17- én: APAMURAM** (pl.) 18- án: RETTEGETT IVAN, I—II. (SZ.) 19- én: FEKETE PÉTER (cs.) 20-án: AMERIKAI ANZIX (m.) 21- én: ETŰDÖK GÉPZONGORÁRA (sz.) 22- én: MEGHITT CSALÁDI KÖR* (cs.) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 11-én: SZERELEM* (m.) R.: Makk Károly 10-án: PSYCHE, I—II.** (m.) R.: Bódy Gábor FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. hó: 14-én: HAMU ÉS GYÉMÁNT** (r.) R.: A. Wajda 21-én: HÁLÓZAT (USA) R.: S. Lumet DIADAL MOZI Kezdések: f4, hó,­­ 10- én: sörgyári capriccio* (cs.) 11- én: ÉJSZAKA KÜLSŐBEN** (fr.) 12- én: KEDVES MICHELE* (ds.) 13- án: BRUNO VÁNDORLÁSAI** (NSZK) 14- én : CSONTVÁRY* (m.) 15- én: ELŐTTEM AZ ÉLET* (fr.) HORIZONT MOZI 9-től ll-ig és 13-tól 15-ig 10, 12, 2: SEBESSÉG LÁZ* (pl.) 9-től ll-ig és 13-tól 15-ig 4, 5, 6: „KÖRNYEZET-KÉPEK” REND A HÁZBAN (R.: Szoboszlay Péter) VIZUS (R.: Timár Péter) HAJNAL (R.: Szirtes András) 16- tól 18-ig és 20-tól 22-ig 10, 12, 2: HELGA ÉS MICHAEL* (NSZK) 16-tól 18-ig és 20-tól 22-ig 4, 5, 6: VÁLOGATÁS A 23. MISKOLCI RÖ­­VIDFILMFESZTIVÁL FILMJEIBŐL Tv-filmek: minden este 7 órakor! 12-én és 19-én: Tv-matiné A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! . Garai Gábor versei németül Garai Gábor válogatott ver­sei megjelentek már a Szov­jetunióban, Angliában, Fran­ciaországban, Lengyelország­ban, Indiában és Csehszlová­kiában. Most Nyárvége cím­mel a Német Demokratikus Köztársaságban látott napvi­lágot egy kötet, amely negy­venegy költeményt tartalmaz. A mustra darabjai 1956 és 1980 között keletkeztek, átfo­gó képet adnak a német olva­sóknak 1929-ben született köl­tőnk utóbbi akotói korszakáról. A válogatás, amelynek alapjául az 1977-es Bizalom és az 1980- as Jékroszak után című köte­tek szolgáltak, a Volk und Welt berlini kiadónál jelent meg. A szép kivitelű, több, mint százoldalas kötetet Kárpáti Pál, irodalmunk NDK-beli „nagykövete”, fordító-literátor adta ki, az értő előszót pedig Günther Deiche írta. Ebben a német költőtárs ismerteti Ga­rai Gábor életútját, alkotói pá­lyáját, fejlődését, jelzi a ma­gyar irodalmi életben betöltött szerepét (megemlíti egyebek között, hogy Garai Gábor 1972-ig az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese volt.) Felsorolja funkcióit, például az írószövetségben eddig betöltött tisztségeket. Deicke úgy látja: e politikus-funkcionárius sze­repekkel szoros összefüggésben áll, hogy Garai Gábor lírikus­ként is politikailag elkötelezett alkotó. A két tényező közös gyökérre vezethető vissza. „A társadalomért és önmagáért egyaránt moralizál; azon em­berekhez tartozik, akik soha­sem hagyják el ifjúkori ideál­jaikat, amelyeket követve el­indultak, hogy meg­jobbítsák a világot...” Ha munkája idegen orszá­gokba hívta, kereste az alkal­mat, hogy a világ bármely pontján hasznossá tegye ma­gát, megcsodálja az ismeretlen tájakat. Ám igazán otthon csak Budapesten volt és van, erről győzik meg most az NDK-beli olvasókat is a kivá­lasztott költemények. Hogy ez a­ líra németül éppoly hatásos, mint magyarul, a kiváló for­dítóknak köszönhető. A tolmá­csolásra öten vállalkoztak: Kárpáti Pál és Günther Deicke mellett Martin Bischoff, Annemarie Bostroem és And­reas Kárpáti. Nem szavakat, hanem egy világot ültettek át, teremtettek újjá idegen nyel­ven, hűen és mégis szépen. (eszéki) á­s Testamentum Juhász Gyula válogatott versei Elmondja: Avar István, Bács Ferenc és Molnár Piroska Szerkesztette: Páter László SLPX 13 928. ÁRA: 70 Ft Szabó Lőrinc A huszonhatodik év Elmondja: Kállai Ferenc Szerkesztette: Kabdebó Lóránt SLPX 13 923.ÁRA: 70 Ft. Krúdy olaszul Annak ellenére, hogy egy-egy Ady- vagy József Attila-vers va­lóban bekerül az olasz iskolai tan­könyvekbe, s Umberto Albini köz­reműködésével egy 26 versfordí­tást tartalmazó kis Illyés-kötet 1981-ben díjat nyert Szicíliában, a magyar irodalom alig van jelen az ottani kulturális köztudatban; ke­vésbé, mint a lengyel, az osztrák, a dán vagy a svájci. E távolmara­­dásnak sok oka van (legkevésbé a nyelv, hisz dánul vagy lengyelül sem tudnak többen, mint magya­rul), közülük az egyik leglényege­sebb mibennünk keresendő. Iro­dalmunk világirodalmi értékeinek tudatában s a magyar költészet klasszikus értékeinek bűvöletében nemigen vagyunk hajlandók tudo­másul venni, hogy a mai költészet­idegen világban lírát „exportálni” szinte lehetetlen. Az irodalom megismertetése mindig az elbeszé­lés és a dráma révén történt. Mindemellett visszás dolog vol­na beérnünk, azzal, hogy nagy köl­tőink egyike-másika nevének vi­szonylagos ismertsége mellett a magyar prózairodalmat a Pál utcai fiúkon kívül csak Déry Tibor kép­viselje. A mai olasz, és általában a nyugat-európai ízlés meg intellek­tuális érdeklődés egyaránt kedvez a századelő szecessziós-misztikus magyar elbeszélői, valamint a mo­dern magyar prózairodalom doku­­mentarista, szociográfikus és „esz­­téticizáló” irányzatai befogadásá­nak, így nem véletlen, hogy más­fél évtized alatt immár a negyedik világnyelven adják ki Krúdy Gyula egy-egy könyvét. A sort a bécsi Zsolnai kiadó német és a Corvina angol nyelvű Vörös pos­takocsi-fordítása nyitotta meg. Ezt a múlt évben egy francia fordí­tás követte, míg most, az év ele­jén jelent meg Torinóban az Aranykéz utcai szép napok olasz fordítása, a Via della mano d’oro. A fordító és a kiadás gondozója, Gianpiero Cavaglia, a torinói egye­temen Paolo Santarcangeli után tanítja a magyar irodalmat. Kuta­tási területe a századforduló kö­zép-európai kultúrája. Útja nem véletlenül vezetett­ el Lukács Györgytől, Balázs Bélától Kassák költészetének tanulmányozásához és Krúdy Gyula sajátos írói világá­nak felfedezéséhez. Krúdy műve a torinói La Rosa kiadó Rimbaud-t, a Bronte-testvé­rek leveleit, Virgi­nia Woolf és Violetta Leduc regé­nyeit tartalmazó sorozatában je­lent meg. A kötet megfelelő so­rozatba illesztése, a míves nyomdai kiállítás, az ízlésesen megkompo­nált fedőlap, melyen Irina Ionesco fátyolos fényképe látható, s az igen alapos előszó egyaránt felhívja a magyar irodalmat nem ismerő, de az álom-szecesszió világához von­zódó olasz közönség figyelmét Krúdy Gyulára, aki épp ezt az íz­lést elégíti ki poétikusan, az ironi­kus, a groteszk és az erotikus mozzanatok finom lírai szintézisé­vel. A fiatal torinói egyetemi tanár érte bevezető tanulmánya éppen ezt a Krúdyt kívánja bemutatni. Nem részletezi a magyar század­­forduló­s olaszok előtt, sajnos, egyre ezoterikusabbá váló esemé­nyeit. A most igen élő századfor­duló- és Bécs-mítoszra építve. Krúdyt az első világháború előtti válság­ korszak jellegzetes közép­európai írójaként mutatja be, mint Lukács György és Ferenczi Sándor kortársát, s az olasz értelmiségiek körében nagyon népszerű két bécsi író, Hofmannstahl és Arthur Schnitzler magyar rokonát. A fordítás nyelvi-stilisztikai megítélése az olasz anyanyelvű ol­vasókra, kritikusokra tartozik. De Gianpiero Cavaglia vállalkozása, Krúdy Gyula művészetének alapos bemutatása és tolmácsolása min­denképp elismerésre tarthat szá­mot. Épp ezért reméljük, hogy az olasz olvasóközönség — mely igen­is létezik, milliós nagyságrendű és igényes —, valamint a kiadók fi­gyelme az Aranykéz utcai szép napoktól s a megjelenés előtt álló Kháron ladikjától elvezet a 20. századi magyar prózairodalom más értékeinek olaszországi bemutatko­zásához is. Sárközy Péter Sinkó István: Kórház-jegyzet A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM PÉNZES BETHEN: BOLHACIR­KUSZ, MAJOMTÁNC (Móra) SZEPES MÁRIA: HARKÁLY ANYÓ (Móra) JUHÁSZ GYULA: GAZDAG SZE­GÉNYSÉG. Válogatta Péter László (Szépirodalmi) KISFALUDY KÁROLY VÁLOGA­TOTT MŰVEI. Válogatta Herényi Ferenc (Szépirodalmi) ARANY JÁNOS: BREVIARIUM. ÖS­­szeállította Kozma Dezső. (Dacia, Kolozsvár-Na­poca) BALOGH EDGAR: ACÉLTÜKÖR MÉLYE. Félszáz igaz történet (Kri­­terion, Bukarest) KISS JÁNOS: FEHÉR CSEND. Kis­regények (Dacia, Kolozsvár-Na­­poca) tanulmány, dokumentum ARATÓ ENDRE: A MAGYAR­OR­­SZÁGI NEMZETISÉGEK NEM­ZETI IDEOLÓGIÁJA (Akadémiai) SZ. KÜRTI KATALIN: MEDGYES­­SY FERENC (Gondolat) FÖLDES­ TAMÁS: AZ IGAZSÁG­OS­SÁG DILEMMÁI (Kossuth) JOHANCSIK JÁNOS: A FRANCIA BALOLDAL 1958-IG (Kossuth) SZÍNHÁZMŰVÉSZETÜNKRŐL: VÉ­LEMÉNYEK, VITÁK. Szerkesztő: Antal Gábor SZŰCS JENŐ: VÁZLAT EURÓPA HÁROM TÖRTÉNETI RÉGIÓJÁ­BÓL (Magvető) Színház MACHIAVELLI: MANDRAGORA. Be­mutató a miskolci Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházában, június 10-én. EDUARDO DE FILIPPO: FILUME­­NA HÁZASSÁGA. Bemutató a szolnoki Szigligeti Színház nyári színházában, június 13-án. Filmbemutatók június 16-án ATLANTIC CITY. Kanadai film GYEREKEK A KÉKTŐ-HEGYRŐL. Svéd film ZSÁKUTCA. Szovjet film Kiállítások PINCZEHELYI SÁNDOR kiállítása a székesfehérvári Csók Képtárban KÍGYÓS SÁNDOR kiállítása a haj­­dúszoboszlói Kisgalériában HÁY ÁGNES kiállítása a Fiatal Mű­vészek Klubjában RAIMO KANERVA kiállítása a Pécsi Galériában VARGA ÉVA kiállítása az Óbudai Pincegalériában TRISCHLER FERENC kiállítása a balassagyarmati Horváth Endre Galériában BOLGÁR IPARMŰVÉSZETI kiállí­tás a Derkovits Teremben 1983. IÚrilus 10. )

Next