Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-10 / 23. szám - (eszéki): Garai Gábor németül (8. oldal) - Sárközy Péter: Krúdy olaszul (8. oldal) - Sinkó István: Kórház-jegyzet • kép (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK MŰSORA június 9-től 22-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI OSCAR-DÍJAS FILMEK, 9-től 12-ig in: BEN HUR, I—II. (USA) 15- tól 15-ig 9, 12: HARMADIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁSOK, I—II.* (USA) 16- tól 19-ig 9, ni: A KERESZTAPA, I—II.** (USA) 20-tól 22-ig 19, 11, 12: HÖLGYEM, ISTEN ÁLDJA! (USA) TÖRÖK FILMNAPOK 13- án 16: MINT A TÖBBI ASSZONY 14— 16-én h6, 0: KESERŰ SZERELMI TÖRTÉNET 16- án h3, 8: A VÖRÖS KENDŐ 17- én 176, 8: MINT A TÖBBI ASSZONY 9- től 12-ig és 13-tól 22-ig 14, hS, 8: A RÉT* (pl.) R.: P.—V. Taviani TAKÁCS MOZI AZ ÖTVENES ÉVEKBEN KÉSZÜLT Kezdések: h9, 11, n2 10- én: KÖRHINTA 11- én: GÁZOLÁS 12- én: DOLLAEPAPA 13- án: MESE A 12 TALÁLATRÓL 14- én: SZAKADÉK 15- én: BOLOND APRILIS** JÓKAI MÓR REGÉNYEI FILMEN Kezdések: h9, 11, 12, 22-én: h9, 12 16- 17-én: SZEGÉNY GAZDAGOK ja-it1-én: AZ ARANYEMBER 20—21-én: RAB RABY 22-én: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI, I—II. 9- től 22-ig f4, hG, 8: VÉGSZERZŐDÉS* R.: Dobray György GORKIJ MOZI 10- től 12-ig f4, US, 8: ZSÁKUTCA* (Premier előtt!) R.: J. Sztreics 11- én és 12-én f2: HUCKLEBERRY FINN ÉS A CSIRKEFOGÓK R.: G. Danyelija 13-tól 15-ig f4, hG, 8: A NEGYVENEGYEDIK R.: G. Csuhral 17- től 19-ig f4, hG, 8: A KÉTÉLTŰ EMBER R.: G. Kazanszkij—V. Csebotarjev 20- tól 22-ig 14, hG, 8: TISZTA ÉGBOLT R.: G. Csuhraj Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás 16- án 14, hG, 8: NE FÉLJETEK A SZERELEMTŐL! R.: V. Dovgany SZIKRA KRIMRA KRZYSZTOF ZANUSSI FILMJEI Kezdések: 14, hG, 8 9—10-én: KÖZJÁTÉK (1969.) 11—12-én: RITKA LÁTOGATÓ* (1971.) 13—14-én: MÉRLEG* (1974.) 15—16-án: ILLUMINACIO* (1972.) 17— 18-án: VÉDŐ SZÍNEK* (1977.) 19—20-án: SPIRAL*** (1978.) 21— 22-én: KONSTANS* (1980.) KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: f4, h5, 8; 16-án: f4, f7; 17-én és 22-én: 3, f6, 8; 18-án: 14, hz 10- én: ALLONSANFAN* (dl.) 11- én: WOYZECK** (NSZK) 12- én: AZ ÖTÖS SZÁMÚ VÁGÓHÍD** (USA) 13- án: SEGESVÁR (m.) 14- én: JÁTÉK AZ ÁLMÁÉRT** (CS.) 15- én: JELENETEK A RABOK ÉLETÉBŐL*** (NSZK) 16- án: AGONIA, I—II.* (sz.) 17- én: APAMURAM** (pl.) 18- án: RETTEGETT IVAN, I—II. (SZ.) 19- én: FEKETE PÉTER (cs.) 20-án: AMERIKAI ANZIX (m.) 21- én: ETŰDÖK GÉPZONGORÁRA (sz.) 22- én: MEGHITT CSALÁDI KÖR* (cs.) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 11-én: SZERELEM* (m.) R.: Makk Károly 10-án: PSYCHE, I—II.** (m.) R.: Bódy Gábor FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. hó: 14-én: HAMU ÉS GYÉMÁNT** (r.) R.: A. Wajda 21-én: HÁLÓZAT (USA) R.: S. Lumet DIADAL MOZI Kezdések: f4, hó, 10- én: sörgyári capriccio* (cs.) 11- én: ÉJSZAKA KÜLSŐBEN** (fr.) 12- én: KEDVES MICHELE* (ds.) 13- án: BRUNO VÁNDORLÁSAI** (NSZK) 14- én : CSONTVÁRY* (m.) 15- én: ELŐTTEM AZ ÉLET* (fr.) HORIZONT MOZI 9-től ll-ig és 13-tól 15-ig 10, 12, 2: SEBESSÉG LÁZ* (pl.) 9-től ll-ig és 13-tól 15-ig 4, 5, 6: „KÖRNYEZET-KÉPEK” REND A HÁZBAN (R.: Szoboszlay Péter) VIZUS (R.: Timár Péter) HAJNAL (R.: Szirtes András) 16- tól 18-ig és 20-tól 22-ig 10, 12, 2: HELGA ÉS MICHAEL* (NSZK) 16-tól 18-ig és 20-tól 22-ig 4, 5, 6: VÁLOGATÁS A 23. MISKOLCI RÖVIDFILMFESZTIVÁL FILMJEIBŐL Tv-filmek: minden este 7 órakor! 12-én és 19-én: Tv-matiné A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! . Garai Gábor versei németül Garai Gábor válogatott versei megjelentek már a Szovjetunióban, Angliában, Franciaországban, Lengyelországban, Indiában és Csehszlovákiában. Most Nyárvége címmel a Német Demokratikus Köztársaságban látott napvilágot egy kötet, amely negyvenegy költeményt tartalmaz. A mustra darabjai 1956 és 1980 között keletkeztek, átfogó képet adnak a német olvasóknak 1929-ben született költőnk utóbbi akotói korszakáról. A válogatás, amelynek alapjául az 1977-es Bizalom és az 1980- as Jékroszak után című kötetek szolgáltak, a Volk und Welt berlini kiadónál jelent meg. A szép kivitelű, több, mint százoldalas kötetet Kárpáti Pál, irodalmunk NDK-beli „nagykövete”, fordító-literátor adta ki, az értő előszót pedig Günther Deiche írta. Ebben a német költőtárs ismerteti Garai Gábor életútját, alkotói pályáját, fejlődését, jelzi a magyar irodalmi életben betöltött szerepét (megemlíti egyebek között, hogy Garai Gábor 1972-ig az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese volt.) Felsorolja funkcióit, például az írószövetségben eddig betöltött tisztségeket. Deicke úgy látja: e politikus-funkcionárius szerepekkel szoros összefüggésben áll, hogy Garai Gábor lírikusként is politikailag elkötelezett alkotó. A két tényező közös gyökérre vezethető vissza. „A társadalomért és önmagáért egyaránt moralizál; azon emberekhez tartozik, akik sohasem hagyják el ifjúkori ideáljaikat, amelyeket követve elindultak, hogy megjobbítsák a világot...” Ha munkája idegen országokba hívta, kereste az alkalmat, hogy a világ bármely pontján hasznossá tegye magát, megcsodálja az ismeretlen tájakat. Ám igazán otthon csak Budapesten volt és van, erről győzik meg most az NDK-beli olvasókat is a kiválasztott költemények. Hogy ez a líra németül éppoly hatásos, mint magyarul, a kiváló fordítóknak köszönhető. A tolmácsolásra öten vállalkoztak: Kárpáti Pál és Günther Deicke mellett Martin Bischoff, Annemarie Bostroem és Andreas Kárpáti. Nem szavakat, hanem egy világot ültettek át, teremtettek újjá idegen nyelven, hűen és mégis szépen. (eszéki) ás Testamentum Juhász Gyula válogatott versei Elmondja: Avar István, Bács Ferenc és Molnár Piroska Szerkesztette: Páter László SLPX 13 928. ÁRA: 70 Ft Szabó Lőrinc A huszonhatodik év Elmondja: Kállai Ferenc Szerkesztette: Kabdebó Lóránt SLPX 13 923.ÁRA: 70 Ft. Krúdy olaszul Annak ellenére, hogy egy-egy Ady- vagy József Attila-vers valóban bekerül az olasz iskolai tankönyvekbe, s Umberto Albini közreműködésével egy 26 versfordítást tartalmazó kis Illyés-kötet 1981-ben díjat nyert Szicíliában, a magyar irodalom alig van jelen az ottani kulturális köztudatban; kevésbé, mint a lengyel, az osztrák, a dán vagy a svájci. E távolmaradásnak sok oka van (legkevésbé a nyelv, hisz dánul vagy lengyelül sem tudnak többen, mint magyarul), közülük az egyik leglényegesebb mibennünk keresendő. Irodalmunk világirodalmi értékeinek tudatában s a magyar költészet klasszikus értékeinek bűvöletében nemigen vagyunk hajlandók tudomásul venni, hogy a mai költészetidegen világban lírát „exportálni” szinte lehetetlen. Az irodalom megismertetése mindig az elbeszélés és a dráma révén történt. Mindemellett visszás dolog volna beérnünk, azzal, hogy nagy költőink egyike-másika nevének viszonylagos ismertsége mellett a magyar prózairodalmat a Pál utcai fiúkon kívül csak Déry Tibor képviselje. A mai olasz, és általában a nyugat-európai ízlés meg intellektuális érdeklődés egyaránt kedvez a századelő szecessziós-misztikus magyar elbeszélői, valamint a modern magyar prózairodalom dokumentarista, szociográfikus és „esztéticizáló” irányzatai befogadásának, így nem véletlen, hogy másfél évtized alatt immár a negyedik világnyelven adják ki Krúdy Gyula egy-egy könyvét. A sort a bécsi Zsolnai kiadó német és a Corvina angol nyelvű Vörös postakocsi-fordítása nyitotta meg. Ezt a múlt évben egy francia fordítás követte, míg most, az év elején jelent meg Torinóban az Aranykéz utcai szép napok olasz fordítása, a Via della mano d’oro. A fordító és a kiadás gondozója, Gianpiero Cavaglia, a torinói egyetemen Paolo Santarcangeli után tanítja a magyar irodalmat. Kutatási területe a századforduló közép-európai kultúrája. Útja nem véletlenül vezetett el Lukács Györgytől, Balázs Bélától Kassák költészetének tanulmányozásához és Krúdy Gyula sajátos írói világának felfedezéséhez. Krúdy műve a torinói La Rosa kiadó Rimbaud-t, a Bronte-testvérek leveleit, Virginia Woolf és Violetta Leduc regényeit tartalmazó sorozatában jelent meg. A kötet megfelelő sorozatba illesztése, a míves nyomdai kiállítás, az ízlésesen megkomponált fedőlap, melyen Irina Ionesco fátyolos fényképe látható, s az igen alapos előszó egyaránt felhívja a magyar irodalmat nem ismerő, de az álom-szecesszió világához vonzódó olasz közönség figyelmét Krúdy Gyulára, aki épp ezt az ízlést elégíti ki poétikusan, az ironikus, a groteszk és az erotikus mozzanatok finom lírai szintézisével. A fiatal torinói egyetemi tanár érte bevezető tanulmánya éppen ezt a Krúdyt kívánja bemutatni. Nem részletezi a magyar századfordulós olaszok előtt, sajnos, egyre ezoterikusabbá váló eseményeit. A most igen élő századforduló- és Bécs-mítoszra építve. Krúdyt az első világháború előtti válság korszak jellegzetes középeurópai írójaként mutatja be, mint Lukács György és Ferenczi Sándor kortársát, s az olasz értelmiségiek körében nagyon népszerű két bécsi író, Hofmannstahl és Arthur Schnitzler magyar rokonát. A fordítás nyelvi-stilisztikai megítélése az olasz anyanyelvű olvasókra, kritikusokra tartozik. De Gianpiero Cavaglia vállalkozása, Krúdy Gyula művészetének alapos bemutatása és tolmácsolása mindenképp elismerésre tarthat számot. Épp ezért reméljük, hogy az olasz olvasóközönség — mely igenis létezik, milliós nagyságrendű és igényes —, valamint a kiadók figyelme az Aranykéz utcai szép napoktól s a megjelenés előtt álló Kháron ladikjától elvezet a 20. századi magyar prózairodalom más értékeinek olaszországi bemutatkozásához is. Sárközy Péter Sinkó István: Kórház-jegyzet A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM PÉNZES BETHEN: BOLHACIRKUSZ, MAJOMTÁNC (Móra) SZEPES MÁRIA: HARKÁLY ANYÓ (Móra) JUHÁSZ GYULA: GAZDAG SZEGÉNYSÉG. Válogatta Péter László (Szépirodalmi) KISFALUDY KÁROLY VÁLOGATOTT MŰVEI. Válogatta Herényi Ferenc (Szépirodalmi) ARANY JÁNOS: BREVIARIUM. ÖSszeállította Kozma Dezső. (Dacia, Kolozsvár-Napoca) BALOGH EDGAR: ACÉLTÜKÖR MÉLYE. Félszáz igaz történet (Kriterion, Bukarest) KISS JÁNOS: FEHÉR CSEND. Kisregények (Dacia, Kolozsvár-Napoca) tanulmány, dokumentum ARATÓ ENDRE: A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK NEMZETI IDEOLÓGIÁJA (Akadémiai) SZ. KÜRTI KATALIN: MEDGYESSY FERENC (Gondolat) FÖLDES TAMÁS: AZ IGAZSÁGOSSÁG DILEMMÁI (Kossuth) JOHANCSIK JÁNOS: A FRANCIA BALOLDAL 1958-IG (Kossuth) SZÍNHÁZMŰVÉSZETÜNKRŐL: VÉLEMÉNYEK, VITÁK. Szerkesztő: Antal Gábor SZŰCS JENŐ: VÁZLAT EURÓPA HÁROM TÖRTÉNETI RÉGIÓJÁBÓL (Magvető) Színház MACHIAVELLI: MANDRAGORA. Bemutató a miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában, június 10-én. EDUARDO DE FILIPPO: FILUMENA HÁZASSÁGA. Bemutató a szolnoki Szigligeti Színház nyári színházában, június 13-án. Filmbemutatók június 16-án ATLANTIC CITY. Kanadai film GYEREKEK A KÉKTŐ-HEGYRŐL. Svéd film ZSÁKUTCA. Szovjet film Kiállítások PINCZEHELYI SÁNDOR kiállítása a székesfehérvári Csók Képtárban KÍGYÓS SÁNDOR kiállítása a hajdúszoboszlói Kisgalériában HÁY ÁGNES kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában RAIMO KANERVA kiállítása a Pécsi Galériában VARGA ÉVA kiállítása az Óbudai Pincegalériában TRISCHLER FERENC kiállítása a balassagyarmati Horváth Endre Galériában BOLGÁR IPARMŰVÉSZETI kiállítás a Derkovits Teremben 1983. IÚrilus 10. )