Élet és Irodalom, 1983. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-02 / 48. szám - D. Magyari Imre: Bohócszám Joyce-ról (8. oldal) - Solti Anna Mária - Bartók Zsuzsanna: metszete • kép (8. oldal)

• • „ M KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA december 1-től 14-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 1-től 7-ig h9, il, n2, f4: HAIR*(USA) R: M. Forman 1-től 7-ig 6, 8: A WILKOS KISASSZONYOK« (I,—ír.) R: A. Wajda 8-tól 14-ig h9, il, n2, f4, h6, 8: FOJTOGATÁS*«* (japán) R: K. Shindo TANÁCS Magyar Filmek Mozija GYÖNGYÖSSY IMRE— KABAY BARNA FILMJEI: 1-én, 2-án és 5-tól 7-ig 10, 12, 2: JOB LÁZADÁSA: 1- én 4,­­ 8, 2-án 4, 3-án 6, 8: KÉT ELHATÁROZÁS 4-én 6, 8, 5-én 4, 6, 8: TÖREDÉK AZ ÉLETRŐL* 6-án és 7-én 4, 6, 8: ORVOS VAGYOK 3-án, 4-én, 10-én és 11-én 9, 12, 3: EGRI CSILLAGOK I—II. R: Várkonyi Zoltán 8-án, 9-én és 12-től 14-ig h9, nl2, h2: A KUTYA ÉJI DALA«* R: Bódy Gábor GÁBOR PÁL FILMJEI: Kezdések: n5, 6, 8, 9-én, n5 10- én, 11-én: 6, 8, 8- tól 10-ig: TILTOTT TERÜLET 11- én, 12-én: HORIZONTAL 13-án, 14-én: UTAZÁS JAKABBAL* MAGYAR FILMTÁRLAT 2- én h6, 8: CIVIL A PÁLYÁN (1951.) R: Keleti Márton 9- én h6, 8: Állami áruház (1952.) R: Gertler Viktor GORKIJ Szovjet Filmek Mozija 3- tól 7-ik hó, 8: tüzes Éjszakák R: A. Kabulov 9-én f4, 10-én, 11-én f4, h6, 8: OLASZOK HIHETETLEN KALANDJAI LENINGRÁDBAN R: E. Rjazanov 12- től 14-ie f4. h6, 8: A MATRÓZ, A KOZAK ÉS A HAMIS­­KÁRTYAS (Premier előtt). R: K. Hudjakov­­ ............ SZOVJET FILMTÁRLAT 2-án h6, 8: CSAPAJEV (1934.) R: Georgij és Szergej Vasziljev 9- én h6, 8: VIDÁM FICKÓ (1934.) R: Grigorij Alekszandrov Minden csütörtökön orosz nyelvű elő­adás 8-án 14. h8, 8: EGY NŐ A DIPLOMATÁK ASZTA­­LÁNAL R. G. Natanszon KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: f4, h6, 8, 2-án és l1-én: f4, f7 4- én: f4, 7 2- án: A HOLD I—II.*** (dl.) 3- án: SZINDBAD«** (m.) 4- én: A FÁRAÓ I—II. (1.) 5- én: TALÁLKOZTAM BOLDOG CI­GÁNYOKKAL IS«* dug.) 6- án: EGY SZÖSZI SZERELME»« (CS.) 7- én: GONDVISELÉS *(fr.) 8- án: KABARÉ** (USA) 9- én: ILLUMINA­CIO« (1.) 10- én: PICASSO KALANDJAI« (svéd) 11- én : A BON TÖRTÉNETE I—II.««« (1.) 12- én: KOPÁR SZIGET (japán) 13- án: A TANO (m.) 14- én : DRAMA A TENGERPARTON«« (fr.-dl.) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 3-án: ÉRINTÉS*» (svéd) R: I. Bergman 19-én: VÉRNÁSZ (sp.) R: C. Laura FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. h6: 6-án: A VIDÉKI LÁNY« R: C. Goretta 13-án: ÉJSZAKA KÜLSŐBEN«* (fr.) R: J. Bral HONVÉD KAMARA 1-től 7-ig 3, 4, 5. KÉRDŐJELEK R: Magyar József VOLT EGYSZER EGY MADISZ R: Fehér­ Tamás 1-től 7-ig este 6 8: MEGÁLL AZ IDŐ« R: Gothár Péter 8-tól 14-ig 3. 4. 5: TANÍTVÁNYOK R: Bárdos Péter CSINOS UTCA R: Lestár János 8-tól 14-ig este 6 ,8: EGYMÁSRA NÉZVE««* R: Makk Károly A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Solti Anna Mária és Bartók Zsuzsanna metszete HNGAIOTCffl J.S.Bach­ll./h-molll szvit, BWV 1067 Schubert Vlli./h-molll szimfónia, D.759 (Befejezetlen) Szebenyi János /fuvola) A Magyar Rádió szimfónikus zenekara Vezényel: Otto Klemperer /Archiv felviteli LPX 12379 ARA: 70 Ft Karinthy Frigyes így írtok ti... Előadja: Haumann Páter Szerkesztette: Szalay Károly SLPX 13930 ÁRA: 70 FtF Bohócszám Joyce-ról Mai irodalmunk cirkuszában Szentkúthy Miklós a clown. Ostor­pattogtató porondmesterek és föld­­hözkötött légtornászok között ka­­■ tanul, látványosan rúgja fenékbe a nagyképűséget és a butaságot, a frázisokat és a többi álságos dol­got. A „látványosan” szó szerint értendő: ha előad — mint legutóbb Joyce-ról a Magyar Irodalomtör­téneti Társaság novemberi ülésén —, nem riad vissza a legtriviáli­­sabb bohóceszközöktől sem. Profán és malackodó, színpadias és meg­botránkoztató. Magára vessen, aki nem veszi észre, mi van a szerep mögött. Nem is a hatalmas tudás­ra gondolok elsősorban, hanem a szellem és a humánum iránti tiszta alázatra. Vannak előadók, akiknél az „amit mondott” olykor fonto­sabb az „ahogy mondtá”-nál — Szentkúthy esetében ez a helyzet, ezért talán megengedhető, hogy idézzünk egy Thomas Mann-mon­­datot. Azt, amelyiket Szerb Antal is tatál a német szerző iróniájá­ról szólva: „Az­ ember bizonyos dolgokat csak azért mond el, mert őt mindenkinél inkább áthatja, úgy­hogy a tárgy elviseli, ha játékosan beszél is róla és ilyenkor a lelke­sedés a gonoszkodás nyelvén beszél és a gúnyolódás magasztalásnak egy más alakjává válik.” Szentkúthy Miklós gonoszkodó és gúnyolódó előadásából nagyon sok derült ki Joyce-ról és az 1904. jú­nius 16-át sok száz oldalon elmesélő regényéről, az 1922-ben megjelent Ulyssesről, amelynek bravúros for­dítását az előadónak köszönhet­jük. A tanácskozáson volt szó ar­ról, hogy az életművet teljesen egy­ségesnek tekinthetjük, s arról, hogy mi mindent kell ismernünk a regény megértéséhez az Ószövet­ségtől Sean O’Casey-n át Yeatsig, a középkori keresztény legendáktól Synge-n át Lewis Carolig. Hallot­tunk elemzést arról, hogy miként függ össze a mű a mitológiával, miért Dedalus például az egyik fő­hősnek, a szerző önarcképének ne­ve, s arról, hogy miként színeződik el az Ulysses erotikája egyrészt a pornográfia, másrészt ,­a líra felé. Kaptunk kuriózumokat: James Joyce egyik trieszti diákját Horthy Miklósnak hívták; valószínű, hogy Joyce olvasta Az ember tragédiá­ját. S kaptunk megdöbbentő ana­lógiát: az író lelki rokona — az epika objektivitásába betörő szub­jektivitás miatt — Arany János. De bármit mondott is volt Szen­­kuthy Miklós, mondta mindig ön­magát is. Nemcsak úgy, hogy ma­gáról beszélt, nemcsak úgy, hogy megfricskázta azokat, akik közte és Joyce között túl szoros kapcso­latot látnak. (Egyszerű a cáfolat: a Prae-t 1923-ben kezdte írni, az Ulyssest három évvel később olvas­ta először, amikor saját alkotásá­nak már a kétharmadánál tartott.) „Mondta magát” az intellektuális tűzijátékkal és a bohóckodással is. Bármily furcsa, a szellemi függet­lenségre és tisztaságra való figyel­meztetést lehetett kiolvasni ebből, s hogy is ne volna erre a figyel­meztetésre szükség, hisz a század­vég — Szentkúthy igen pontos és komplex jelzőjét használva — nem kevésbé „murisabb”, mint a szá­zadelő volt. Szentkúthy után megszólalni nem könnyű; Takács Ferencnek — „angolkesernyés” humora miatt is — sikerült. A Joyce-i életmű ma­gyar vonatkozásairól, nekünk­­­zó­­ló szójátékairól pompás tanul­mányt író irodalomtörténész ezút­tal az Ulysses fogadtatás- és értel­mezéstörténetéről beszélt, négy ál­lomást határozva meg. Először a mítosz felől közelítettek a műhöz, majd — hisz itt a mítosz paródia, persziflázs is — komikus regény­ként fogták fel. Aztán az írástech­nika szempontjából analizálták Bloomék történetét, a legújabb ér­telmezés pedig a nyelvről szól­ó alkotásként értelmezi, hisz­­az Ulysses az angol nyelv összes le­hetőségeit is kimeríti. Takács Fe­renc megemlítette, hogy készül az Finnegans Wake magyar fordítása is. Bíró Endre próbál megbirkózni Joyce utolsó, tizenhét éven át írt, s alig-alig átültethető regényével. D. Magyari Imre I ÉLET ÉS­­ IRODALOM 1983. DECEMBER 2. A Jób lázadása Gyöngyössy Imre és Kabay Barna új filmje A biblia szerint az Úr próbára tette a jámbor Jóbot. Tudni szerette volna, vajon akkor is meg­tartja-e az isteni törvényeket, ha a legkülönbözőbb csapásokkal sújtja őt a Mindenható? ... és Jób vál­lalta a megpróbáltatásokat, és hű szolgája maradt Istennek. 1943. A filmbeli Jób bácsi és felesége jómódú parasztként él valahol a Tisza mentén. Legnagyobb bánatuk, hogy nincs utóduk, és egyre rémisztőbb híreket hallanak a zsidók sorsáról. Elhatározzák, hogy kifognak a sorson, és örökbefogadnak egy ke­resztény kisfiút. ... és Jób bácsi vállalja a megpróbáltatásokat, és hű szolgája marad Istennek, de átad minden szellemi és anyagi örökséget a kisfiúnak, hogy nyoma maradjon a földön. gra MŰVÉSZ BBpil­iP­RH KLUBMOZI apu­i V A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM THOMAS: TRISZTÁN ÉS IZOLDA (Europa—Helikon) SZAMÁRTESTAMENTUM: Középkori mesék és bohózatok (Helikon) HERCZEG FERENC: TÖRTÉNELMI REGÉNYEK (Szépirodalmi) KARL OTTO MÜHL: MIBEN TÉ­VEDETT TRUMPENER? (Magvető) A. A. MILNE: HOL NEM VOLT (Móra) GALAKTIKA 51. (Kozmosz) WILLIAM KOTZWINKLE: E. T. Tu­dományos, fantasztikus regény (Kozmosz) NEMERE ISTVÁN: KALÓZOK AZ ŰRBEN (Népszava) TANULMÁNY, ALBUM, DOKUMEN­TUM BOGLÁR LAJOS—KOVÁCS TAMÁS : INDIAN Művészet (Corvina) MAGYAR TÁNCMŰVÉSZET (Corvi­na) SZEKFÜ GYULA: FORRADALOM UTÁN. Hasonmás kiadás (Gondo­lat) SZEKFÜ GYULA: BETHLEN GÁBOR Történelmi tanulmány (Helikon) A MAGYAR FILOZÓFIAI GONDOL­KODÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (Kossuth) JANIKOVSZKY ÉVA: ÖRÜLJ, HOGY FIÚ! ÖRÜLJ, HOGY LÁNY! (Miner­va) TÖRÖK LÁSZLÓ: MÓDOSULÁSOK Magvető—JAK-füzetek) BOJTÁR ENDRE: EGY KELET-EU­ROPÉER AZ IRODALOMELMÉLET­BEN (Szépirodalmi) BROCKHAUS—RIEMANN: ZENEI LEXIKON 1. kötet (Zeneműkiadó) ELMEBAJNOKSÁG (Editorg GM.) Filmbemutatók december 8-án TELITALÁLAT. Szovjet film. ARANYTOJÁS. Magyar mesesorozat GALLIPOLI. Ausztrál film Rendezte: Peter Weir HOSSZÚ VÁGTA. Magyar—amerikai film. Rendezte: Gábor Pál Színház ARTHUR SCHNITZLER: KÖRTÁNC. Bemutató a Vígszínházban, decem­ber 2-án WEÖRES SÁNDOR: PSYCHE. Daróczi Zsuzsi (Újvidék) előadóestje a Szké­né Színházban, december 2-án és 3-án SHAKESPEARE: AHOGY TETSZIK. Bemutató a veszprémi Petőf Szín­házban, december 8-ánn MOLNÁR FERENC: LILIOM. Bemuta­tó a kecskeméti Katona József Szín­házban, december 8-án BÉKÉS PÁL: A KÉTBALKEZES VA­RÁZSLÓ Bemutató a Játékszínben, december 8-án Hangversenyek SZIKLAY ERIKA dalestje a Zeneaka­démia kistermében, december 2-án LASALLE-VONÓSNÉGYES estje a Zeneakadémián, december 3-án A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁR­SASÁG ZEnEKARÁNAK hangverse­nye a Zeneakadémián, december 4-én. Vezényel: Lukács Ervin. Köz­reműködik: Gabos Gábor BERKES KÁLMÁN hangversenye a Zeneakadémia kistermében, decem­ber 4-én A BUDAPESTI KAMARAEGYÜTTES hangversenye a Zeneakadémián, de­cember 5-én. Vezényel: Mihály And­rás. Közreműködik: Csengeri Ad­rienne A KISZ KÖZPONTI MŰVÉSZEGYÜT­TES KAMARAZENEI STÚDIÓJÁ­NAK hangversenye a Semmelweis Teremben, december 5-én A MÁV SZIMFONIKUSOK hangver­senye a Zeneakadémián, december 6-án. Vezényel: Medveczky Ádám A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ ÉNEKKARÁNAK hangversenye a Pesti Vigadóban, december 6-án. Ve­zényel : Sapszon Ferenc A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, de­cember 7-én. Vezényel: Konstantin Iljev. Közreműködik: Szabó Csilla A BAKFARK CONSORT hangversenye a Budai Vigadóban, december 7-én A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye a Ze­neakadémián, december 8-án. Vezé­nyel: Marisz Janszonsz. Közremű­ködik: Dráfi Kálmán AZ ÉDER VONÓSNÉGYES estje a Pesti Vigadóban, december 8-án fAbian marta és szakály Ag­nes cimbalomhangversenye a lágy­mányosi református templomban, december 2-án Kiállítások BÉR RUDOLF festőművész kiállítása az Ernst Múzeumban december 2-től SZABÓ TAMÁS SZOBRAINAK kiál­lítása a Stúdió Galériában BENCZE LÁSZLÓ kiállítása a Gulá­­csy Galériában JÓNÁS ATTILA kiállításai a székes­fehérvári Ifjúsági és Úttörő Házban DUSCHANEK JÁNOS kiállítása a pé­csi Ferenc?,’ Teremben, megtekint­hető december 1-től GACSI MIHÁLY, HADNAGY GYÖRGY, NÉMETH JÁNOS, PALICZ JÓZSEF, SZABÓ SÁNDOR ÉS SZA­BOLCS PÉTER kiállítása a zalaeger­szegi Kisfaludy Stróbl Teremben. Megtekinthető december 1-től.

Next