Élet és Irodalom, 1986. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám - Vezér Erzsébet: Gyömrői Edit köszöntése • köszöntő (8. oldal)
és IHLETÉS□ EJ KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA szeptember 4-től 17-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 4- től 10-ig f10, 112, 12, 14 CARMEN (spanyol) 11- től 17-ig h9, 11, n2, f4, h6, 8 5— 6-án éjjel 10 is A HIVATALOS VÁLTOZAT (argentin) 12— 13-án éjjel 10 KIZÖKKENT VII.AG (am.) Görög filmhét 4- től 10-ig h6, 8 5- én: ANNA ELJEGYZÉSE 6-án: CSELLENGÉs és álcázás 7- én: A SZERELEM ÁRA 6- án: OLYAN HOSSZÚ TÁVOLLÉT 8- én: VÁRATLAN SZERELEM 10-én: REMBETIKO TANÁCS MOZI M 4-től 14-ig f16, 17. 18—17-ig f4, h6, 8 HATÁSVADÁSZOK 4-től 7-ig f4, h6, 8, 5-én f4 EMBRIÓK 8-tól 10-ig f4, h6, 8 KÉPVADÁSZOK 11- től 14-ig f4, h6, 8 15—17-ig fl0, fl2, f2 Is TRANSZPORT Magyar filmtárlat: pénteken h6, 8 8-én: NYÁR A HEGYEN (1967) R.: Bacsó Péter 12- én: CSILLAGOSOK, KATONÁK (1967) R.: Jancsó Miklós GORKIJ MOZI 4- től 7-ig f4 A LÁTHATATLAN ember 5- től 7-ig h6 A FRONTVONAL MÖGÖTT I—II. 8-tól 10-ig f4, h6, 8 A CSAPAT (premier előtt) 11- től 14-ig 14 KUTYAHŐSÉG 12- től 14-ig h6, 8 OLESZJA 15-től 17-ig f4 HUCKLEBERRY FINN ÉS A CSIRKEFOGÓK 15-től 17-ig h6 A JÉGSZIGET FOGLYAI In. Orosz nyelvű előadások: Minden csütörtökön 4-én h6, 8 TÖRVÉNYSÉRTŐK 11-én h6, 8 A HATODIK HALÁLRAÍTÉLT KINIZSI MOZI Kezdések: f4, h6, 8 5-én és 12-én f4, h7 8-án: f4, f7 7-én: 3, f6, 8 6-án: 3, 7 4-én: SZENT LŐRINC JVEJSZYKÁJA (olasz) 3-én: A KIS LOVAG I—II. (lengyel)6- án: PSYCHÉ I—II. (magy.) 7- én: LOLA (NSZK) 8- án: HAMLET I—II. (szovj.) 9- én: NAPLÓ GYERMEKEIMNEK (maggy.) 10- én: FLORIDA A PARADICSOM (am.)* 11- én: A GRANÁT ALMA SZÍNE (szövj.)* 12- én: ÖZÖNVÍZ I. rész (lengyel)* 13- án: SZENVEDÉLY (svéd) 14- én: EGY KIRÁNDULÁS KÉPEI (olasz)* 15- én: AMERIKAI ANZIX (magy.) 16- án: TALPRA, GYŐZŐ! (magy.)* 17- én: OLOMIDO (NSZK) ÚJ TÜKÖR KLUB MOZI 4-től 10-ig 9. m2. f2 AZ ELVESZETT FRIGYLÁDA FOSZTOGATÓI (am)* 4-től 17-ig h4, h6, 8 POPEYE ll-től 17-1g f10. f! TŰZVONALBAN (am.)* HONVÉD MOZI 4-től 10-ig 10. 12, 2, 4 KÉMEK A LOKÁLBAN (olasz) 4-től 10-ig 6 PSYCHÉ I.IT. (magy.)** ll-től 17-ig f10, f12. f2 SZENVEDÉLY VÉGSZÓRA (fr.)* ll-től 17-ig f4, f6, f8 EGÉSZSÉGES EROTIKA (magy.) Kamaraterem: 4-től 17-ig 16, f8 FALFORO (magy.) •• FÉNY MOZI Stúdiónrovam: kedden dó 8-én: MONTENEGRO (svéd) R.: Makavejev 16-án: A BŰN TÖRTÉNETE I—II. (lengyel) R.: Borowczky ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram: hétfőn 8 8-án: BŰNÖS DAL A FÖLD (finn) R : R Mollerg 15-én: KÉS A VÍZBEN (lengyel) R.: R. Polanski IPOLY MOZI StddlAmo^ro m: némteken 85-én: MARIA BRAUN IGAZASSAGA (NSZK) R.: R . Fassbinder 12-én: SZEMBEN Önmagunkkal (svéd) R.: I. Bergman A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Gyömrői Edit köszöntése Nem igaz az, hogy a nehéz, küzdelmes sors minden esetben megrövidíti az életet. Kevés embert ismerek, akinek hányatottabb és nehezebb élete volt, mint a most kilencvenéves Gyömrői Editnek. Csakhogy az ő élete nem volt céltalan, vagy öncélú: egy szuverén ember értelmes életét élte, máig folytatott küzdelemben az emberért. Fiatalon a Vasárnapi Körben barátaival együtt még az egész emberiség megváltásáról álmodott. Később azonban a fasizmus és a második világháború meggyőzte arról, hogy az emberiség gyógyíthatatlan, gyógyítani kezdte tehát az embert. És mert tudta, hogy nem a test bajai a leggyötrelmesebbek, hanem a léleké, a lélektan legkorszerűbb módszerével, analízissel gyógyította a lelkeket. Sokan csak mint József Attila analitikusát ismerik, és ebben a minőségben sok igaztalan hántás is érte. Csukott szájjal fogadta ezt is, és sokáig egyáltalán nem beszélt a költőről. Később is csupán okos magyarázatát adta a beteg és analitikus közti komplex viszonynak, melyből oly sok gyönyörű vers született, és melyet sokan laikus, sőt rosszindulatú módon félremagyaráztak. De ez nem jelenti azt, hogy az Attilával történt találkozás hidegen hagyta, csak etikusan értelmezte analitikus és beteg kapcsolatát. Azt szokta mondani, hogy az emigrációban elvesztette anyanyelvét. Nem mintha nem beszélne ma is tökéletesen magyarul. De költői tehetségét, melyet 19-ben Rényi Edit néven megjelent verseskötete, egy forradalmi versgyűjtemény is fényesen bizonyít, nem élhette ki többé. Két regényt írt még németül, melyek közül az egyik magyarul is megjelent, Megbékélés címmel. Nagy kár, hogy nem írja meg önéletrajzát. Pedig hányatott életének főbb állomásait: Budapest, Bécs, Kolozsvár, Berlin, majd ismét Budapest, Ceylon, végül máig London — olyan élményekkel gazdagították, melyek századunk első felének történetét sok tekintetben megvilágítanák. Nem is beszélve legközelebbi barátainak gazdag névsoráról. Hogy csak néhányat említsek közülük: Mannheim Károly, Hermann Broch, Sinkó Ervin, Duczynska Ilona, Isaac Deutscher, Lesznai Anna, és a szakmai barátok, Hollós István, aki nagybátyja is volt, Wilhelm Reich, Ottó Fenichel, Anna Freud és még sokan mások. Kilencvenedik születésnapján magunknak kívánjuk, hogy még sokáig kérdezhessük tőle: Hogy is volt az, amikor...? ő pedig derűsen és jó egészségben válaszolhasson. Vezér Erzsébet Lukács György nemzettudata (Folytatás az 5. oldalról.) Letszemlélete, ellentétben a magyar nemzettudat más formáival, melyekre többé-kevésbé, de majd mindenre jellemző volt az elsődlegesen nem tudatos, de érzelmi jellegű, s nem utolsósorban innen is eredőn a nemzetközpontú beállítottság: az elabszolutizáló, izoláló nemzeti látókör. S ez a gondolkodást olykor túlzottan is önmagába zárta. Lukács nemzetkritikája — forradalmi nemzettudata — különös erővel hívta fel a figyelmet erre a veszélyre, az egyik legfőbb, leküzdésre váró magyar betegségre: a provincializmusra. Ennek fenomenológiája elemezhető ki szinte az írásaiból. A nemzeti megalománia különféle nyílt és álcázott válfaja éppúgy beletartozik itt a kórismébe, mint a xemofóbiába vivő, oly igen gyakori, szárkózó gyanakvás avagy a nempolitikai,' de ismeretelméleti értelemben vett kompromisszumosság, és végigfurdtítáástól a visszariadás. Az ő magyarságának a megkérdőjelezése is nem utolsósorban ennek a provincializmusnak volt egyik tünete. A szűklátókörűség — a kritikai önszemlélettől való meghőkölés — tükröződött benne. óegszaradásos nemzettudat Ugyanakkor azonban, ami a legfőbb erénye volt, az jelentette nemegyszer a buktatóját is: a világtávlatosság. A nembeliségpartikularitás antropológiai-ontológiai ellentétpárjában szemléltte a nemzeti kérdést is. Hiszen — ahogyan írta — a nembeliség fejről nézve nemcsak az egyes, de partikularitás maga a nemzet is. S egy affirmatív dialektika törvényei szerint értékhierarchiát állított fel köztük. Nemzeti és nemzetközi dialektikus egységén belül a nemzeti kérdés fontosságát tudva, vallva is, a nemzetközit nem egyenrangúnak, de elvontan, ab ová fontosabbnak vette. Csak a kritikától kért legtöbbször felvetett irodalomtörténetit, értékelésben , nézeteltérést hozva fel példának: a XIX. századi magyar irodalom értékelésének s a XX. századi népi írói . .rmozgalom megítéléseinek bizonyos e”egyoldalúságai nem utolsósorban innen érthetők meg. Innen érthető meg (csak a legfontosabb, XIX. századi, irodalomtörténeti, értékelésbéli vitatémát véve) a Madách-kérdésben váltott álláspontja. A etikai radikalizmus vagy vagyok jóan gondolkodó elvi szigorán túl az is belejátszott itt elmarasztaló kritikájába, hogy Madáchvilágnézetének ellentmondásosságát, bonyolultságát számon kívül hagyta. A nemzeti kérdésnek nem pusztán a partikularitás szintjén marasztaló, de a helyes nembeli döntések kiiküzdéséig is elvinni tudó, egyéni hiúságokat s elfogultságokat zárójelbe rakatni képes, erkölcsi energiákat felszabadító szerepét — kvázi nembeli szerepét — az adott esetben nem mérlegelve, szükségszerűen következett téves ítélete. Az ember tragédiája világképének történetfilozófiai szinten ott ható pesszimizmusával szemben a nemzeti felelősség diktálta reményt, dacos csiakiazértist szervetlennek, külsődlegesnek, hamisnak ítélte. A sajátos magyar szabadságharcos nemzettudat huszadik századi örököseivel, a népiesek megmaradásos nemzettudatával is ezért került nemegyszer vitába. A prdvincialitás felötlő jegyeit, az emberiség’ fénos terrrefi" szemlélet olyayKRÖTi' "cístválasztását jogosan bírálva, nem vette kellő súllyal számba az igazságaikat; azt, hogy egy nemzet életének nemcsak megoldandó társadalmi problémái, de a puszta megmaradást érintő kérdései,, úgynevezett sorskérdései is vannak. Azok is fontosak. Nem véletlen, hogy az általa annyira szeretett Ady a világtávlatos nemzettudatot a megmaradásossal mindig egyeztette. Ő nemcsak az emberiség felől, de az emberiség felé is tekintett egyben, a nemzetről beszélve. Egy nemzetszemélyiség önmagáért való, külön létezését „az emberiség csillagok felé vezető útján” egymagában is értéknek ítélte. Ahogy a személyiségproblémája, megoldatlan maradt némileg Lukácstól felállított nembeliségpartikularitás történetfilozófiaioratológiai dimenziójában a nemzetszemélyiség kérdésköre is. Elhalványodott egy alapvető szempont: az, hogy nincs elvont, az egyes nemzetek lététől elszakadt, önmagában álló nemzetköziség, eleve adott föl és alárendeltség és egy ezen nyugvó, mindig előre kész megoldási séma sem. Nyitott itt a dialektika. Napról napra, minden egyes konkrét kérdés kapcsán újból meg újból meg kell hogy történjék két egyforma érték — az emberi egész és a nemzetszemélyiség — szempontjainak, érvrendszerének a szembesítése, végiggondolása s az ily módon való, folytonos, nem szűnő szintézisteremtés. Csak így valósulhat meg a Lenintől idézett, sokszínű, gazdag, mégis egységes, emberi egész: az igazi, teljes, mert a szocialista hazaszeretet is — szervesen, elválaszthatatlanul —, magában foglaló nemzetköziség, illetve a nemzetköziséget a maga lényegi, alkotórészének tudó, igaz hazafiság. Mindez azonban már affirmatív dialektika — nyitott dialektika, személyiségfiozófia, , és nem utolsósorban a nemzetei műlét tágabb, szélesebb kérdésköreibe tartozik már bele. Megválaszolásuk így nem ennek — egy más előadásnak lehet csak feladata. A KURIÓZUMOK KEDVELŐINEK! Szeptember 4-től 10-ig: Tie&LISSas GÖRÖG FILMHÉT Válogatás a legújabb görög filmtermésből: 4- én 9 kőívek Rendezte: PANTELIS VOULGARIS A polgárháború végétől, a katonai diktatúra bukásáig . .. Húsz év történelmének újkori, „Odüsszeiája” ... 5- én hé, 8 ANNA ELJEGYZÉSE Rendezte: PANTELIS VOULGARIS A szép cselédlány vágyai és megaláztatása egy„úri”házban 6- én he, 8 CSELLENGÉS ÉS ÁLCÁZÁS Rendezte: NICOL PERAKIS Komédia a katonaságnál szórakoztatásra „kiképzett” filmesek kommandójáról... 7- én he, 8 A SZERELEM ÁRA Rendezte: TONIA MARKETAKI Egy vagyontalan lány kálváriája és magáratalálása 8 én he, 8 OLYAN HOSSZÚ TÁVOLLÉT Rendezte: STAVROS TSIOLIS Szakítás a konvenciókkal . . . 9 én he, 8 VÁRATLAN SZERELEM Rendezte: YORGOS TSEBEROPOULOS Két révbe érkezett ember hirtelen szerelme, elfojtott vágyak újraébredése • • • 10-én 16, 8 REMBETIKO Rendezte: COSTAS FERRIS Egy ismert énekesnő szenvedélyes élettörténete, háttérben a görög történelem viharos évtizedeivel... HNGM09ON Hanglemez hetek szeptember 8-október 1. lemezenként 20 Ft kedvezmény LISZT FERENC Összes szimfonikus költeménye Amit a hegyen hallani, Taso, Les preludes, Orpheus, Prometheus, Mazeppa, ünnepi hangok, Hősi sirató, Hungária, Hamlet, Hunok csatája, Ideálok, A bölcsőtől a sírig, 2 epizód Lenau Faustjából, II. Mefisztó keringő, Szózat és Himnusz. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: JOÓ ÁRPÁD Hungaroton-Lefel Records koprodukció SLPD 12 677-82 HÄNDEL Vízi zene Liszt Ferenc Kamarazenekar Hangversenymester: ROLLA JÁNOS SLPD 12 756 LISZT FERENC Christus SÓLYOM-NAGY SÁNDOR (bariton) KINCSES VERONIKA (szoprán) TAKÁCS KLÁRA (mezzoszoprán) B. NAGY JÁNOS (tenor) POLGÁR LÁSZLÓ (basszus) A Magyar Rádió- és Televízió Énekkara Nyíregyházi Gyermekkar Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: DORÁTI ANTAL Latin nyelven SLPD 12 831-34 PERGOLESI Az úrhatnám szolgáló Serpina - FARKAS KATALIN Uberto - GREGOR JÓZSEF Capella Savaria (korhű hangszereken) Vezényel: NÉMETH PÁL Olasz és francia nyelven SLPD 12 846 HÄNDEL Brockes passió ZÁDORI MÁRIA, FARKAS KATALIN (szoprán) DREW MINTER (férfiak) MARTIN KLIETMANN, GUY DE MEY, BANDI JÁNOS (tenor) GÁTI ISTVÁN (bariton) Stadtsingedor Halle (fiú-vegyeskar) Capella Savaria (korhű hangszereken) Művészeti vezető: NÉMETH PÁL Vezényel: NICHOLAS McGEGAN Német nyelven SLPD 12 734-36 DALVÁNDORLÁS Szöveg-és dallampárhuzamok a Kárpát-medencében élő népek zenéjéből SZVORÁK KATALIN - ének Vízöntő Együttes SLPX, MK 18 119 ARANY JÁNOS versei Elmondja: LATINOVITS ZOLTÁN A Magyar Rádió felvételei LPX 14 047 19SS. SZEPTEMBER 5. »