Élet és Irodalom, 1986. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-05 / 36. szám - Vezér Erzsébet: Gyömrői Edit köszöntése • köszöntő (8. oldal)

é­s IHLETÉS□ EJ KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA szeptember 4-től 17-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 4- től 10-ig f10, 112, 12, 14 CARMEN (spanyol) 11- től 17-ig h9, 11, n2, f4, h6, 8 5— 6-án éjjel 10 is A HIVATALOS VÁLTOZAT (argentin) 12— 13-án éjjel 10 KIZÖKKENT VII.AG (am.) Görög filmhét 4- től 10-ig h6, 8 5- én: ANNA ELJEGYZÉSE 6-án: CSELLENGÉs és álcázás 7- én: A SZERELEM ÁRA 6- án: OLYAN HOSSZÚ TÁVOLLÉT 8- én: VÁRATLAN SZERELEM 10-én: REMBETIKO TANÁCS MOZI M 4-től 14-ig f16, 17. 18—17-ig f4, h6, 8 HATÁSVADÁSZOK 4-től 7-ig f4, h6, 8, 5-én f4 EMBRIÓK 8-tól 10-ig f4, h6, 8 KÉPVADÁSZOK 11- től 14-ig f4, h6, 8 15—17-ig fl0, fl2, f2 Is TRANSZPORT Magyar filmtárlat: pénteken h6, 8 8-én: NYÁR A HEGYEN (1967) R.: Bacsó Péter 12- én: CSILLAGOSOK, KATONÁK (1967) R.: Jancsó Miklós GORKIJ MOZI 4- től 7-ig f4 A LÁTHATATLAN ember 5- től 7-ig h6 A FRONTVONAL MÖGÖTT I—II. 8-tól 10-ig f4, h6, 8 A CSAPAT (premier előtt) 11- től 14-ig 14 KUTYAHŐSÉG 12- től 14-ig h6, 8 OLESZJA 15-től 17-ig f4 HUCKLEBERRY FINN ÉS A CSIRKEFOGÓK 15-től 17-ig h6 A JÉGSZIGET FOGLYAI I­n. Orosz nyelvű előadások: Minden csütörtökön 4-én h6, 8 TÖRVÉNYSÉRTŐK 11-én h6, 8 A HATODIK HALÁLRAÍTÉLT KINIZSI MOZI Kezdések: f4, h6, 8 5-én és 12-én f4, h7 8-án: f4, f7 7-én: 3, f6, 8 6-án: 3, 7 4-én: SZENT LŐRINC J­V­­­EJSZYKÁJA (olasz) 3-én: A KIS LOVAG I—II. (lengyel)6- án: PSYCHÉ I—II. (magy.)­ 7- én: LOLA (NSZK) 8- án: HAMLET I—II. (szovj.) 9- én: NAPLÓ GYERMEKEIMNEK (maggy.) 10- én: FLORIDA A PARADICSOM (am.)* 11- én: A GR­AN­ÁT ALMA SZÍNE (szövj.)* 12- én: ÖZÖNVÍZ I. rész (lengyel)* 13- án: SZENVEDÉLY (svéd) 14- én: EGY KIRÁNDULÁS KÉPEI (olasz)* 15- én: AMERIKAI ANZIX (magy.) 16- án: TALPRA, GYŐZŐ! (magy.)* 17- én: OLOMIDO (NSZK) ÚJ TÜKÖR KLUB MOZI 4-től 10-ig 9. m­2. f2 AZ ELVESZETT FRIGYLÁDA FOSZTOGATÓI (am)* 4-től 17-ig h4, h6, 8 POPEYE ll-től 17-1g f10. f! TŰZVON­ALBAN (am.)* HONVÉD MOZI 4-től 10-ig 10. 12, 2, 4 KÉMEK A LOKÁLBAN (olasz) 4-től 10-ig 6 PSYCHÉ I.IT. (magy.)** ll-től 17-ig f10, f12. f2 SZENVEDÉLY VÉGSZÓRA (fr.)* ll-től 17-ig f4, f6, f8 EGÉSZSÉGES EROTIKA (magy.) Kamaraterem: 4-től 17-ig 16, f8 FALFORO (magy.) •• FÉNY MOZI Stúdiónrov­am: kedden dó 8-én: MONTENEGRO (svéd) R.:­­ Makavejev 16-án: A BŰN TÖRTÉNETE I—II. (lengyel) R.: Borowczky ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram: hétfőn 8 8-án: BŰNÖS DAL A FÖLD (finn) R : R Mollerg 15-én: KÉS A VÍZBEN (lengyel) R.: R. Polanski IPOLY MOZI StddlAm­o^ro m: némteken 8­5-én: MARIA BRAUN IGAZASSAGA (NSZK) R.: R . Fassbinder 12-én: SZEMBEN Önmagunkkal (svéd) R.: I. Bergman A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! Gyömrői Edit köszöntése Nem igaz az, hogy a nehéz, küzdelmes sors minden esetben­­ megrövidíti az életet. Kevés embert ismerek, akinek hánya­­tottabb és nehezebb élete volt, mint a most kilencvenéves Gyömrői Editnek. Csakhogy az ő élete nem volt céltalan, vagy öncélú: egy szuverén ember ér­telmes életét élte, máig folyta­tott küzdelemben az emberért. Fiatalon a Vasárnapi Körben barátaival együtt még az egész emberiség megváltásáról álmo­dott. Később azonban a fasiz­mus és a második világháború meggyőzte arról, hogy az em­beriség gyógyíthatatlan, gyógyí­tani kezdte tehát az embert. És mert tudta, hogy nem a test ba­jai a leggyötrelmesebbek, ha­nem­ a léleké, a lélektan legkor­szerűbb módszerével, analízis­sel gyógyította a lelkeket. Sokan csak mint József Atti­la analitikusát ismerik, és eb­ben a minőségben sok igaztalan hántás is érte. Csukott szájjal fogadta ezt is, és sokáig egyál­talán nem beszélt a költőről. Később is csupán okos magya­rázatát adta a beteg és analiti­kus közti komplex viszonynak, melyből oly sok gyönyörű vers született, és melyet sokan lai­kus, sőt rosszindulatú módon félremagyaráztak. De ez nem je­lenti azt, hogy az Attilával tör­tént találkozás hidegen hagyta, csak etikusan értelmezte anali­tikus és beteg kapcsolatát. Azt szokta mondani, hogy az emigrációban elvesztette anya­nyelvét. Nem mintha nem be­szélne ma is tökéletesen ma­gyarul. De költői tehetségét, melyet 19-ben Rényi Edit né­ven megjelent verseskötete, egy forradalmi versgyűjtemény is fényesen bizonyít, nem élhette ki többé. Két regényt írt még németül, melyek közül az egyik magyarul is megjelent, Megbé­kélés címmel. Nagy kár, hogy nem írja meg önéletrajzát. Pedig hányatott életének főbb állomásait: Bu­dapest, Bécs, Kolozsvár, Ber­lin, majd ismét Budapest, Cey­lon, végül máig London — olyan élményekkel gazdagítot­ták, melyek századunk első fe­lének történetét sok tekintetben megvilágítanák. Nem is beszél­ve legközelebbi barátainak gaz­dag névsoráról. Hogy csak né­hányat említsek közülük: Mannheim Károly, Hermann Broch, Sinkó Ervin, Duczynska Ilona, Isaac Deutscher, Lesznai Anna, és a szakmai barátok, Hollós István, aki nagybátyja is volt, Wilhelm Reich, Ottó Fe­­nichel, Anna Freud és még so­kan mások. Kilencvenedik születésnapján magunknak kívánjuk, hogy még sokáig kérdezhessük tőle: Hogy is volt az, amikor...? ő pedig derűsen és jó egészség­ben válaszolhasson. Vezér Erzsébet Lukács György nemzettudata (Folytatás az 5. oldalról.) Letszemlélete, ellentétben a ma­gyar nemzettudat más formáival, melyekre többé-kevésbé, de majd mindenre jellemző volt az elsőd­legesen nem tudatos, de érzelmi jellegű, s nem utolsósorban innen is eredőn a nemzetközpontú be­állítottság: az elabszolutizáló, izoláló nemzeti látókör. S ez a gondolkodást olykor túlzottan is önmagába zárta. Lukács nemzetkritikáj­a — for­radalmi nemzettudata — különös erővel hívta fel a figyelmet erre a veszélyre, az egyik legfőbb, le­küzdésre váró magyar betegség­re: a provincializmusra. Ennek fenomenológiája elemezhető ki szinte az írásaiból. A nemzeti m­egalománia különféle nyílt és álcázott válfaja éppúgy beletar­tozik itt a kórismébe, mint a xe­­mofóbiába vivő, oly igen gyakori, szárkózó gyanakvás avagy a nem­­politikai,­' de­­ ismeretelméleti érte­lemben vett kompromisszumos­­ság, és végigfurdtítáástól a viss­za­­riad­ás. Az ő magyarságának a megkérdőjelezése is nem utolsó­sorban ennek a provincializmus­nak volt egyik tünete. A szűklá­tókörűség — a kritikai önszemlé­lettől való meghőkölés — tükrö­ződött benne.­ ­ó­egszaradásos nemzettudat Ugyan­akkor azonban, ami a legfőbb erénye volt, az jelentette nemegyszer a buktatóját is: a vi­­lágtávlatosság. A nembeliség­­partikularitás antropológiai-onto­lógiai ellentétpárjában szemléltte a nemzeti kérdést is. Hiszen — ahogyan írta — a nembeliség fe­jről nézve nemcsak az egyes, de partikularitás maga a nemzet is. S egy affirmatív dialektika tör­vényei szerint értékhierarchiát állított fel köztük. Nemzeti és nemzetközi dialektikus egységén belül a nemzeti kérdés fontossá­gát tudva, vallva is, a nemzetkö­zit nem egyenrangúnak, de el­vontan, ab ová fontosabbnak vette. Csak a kritikától kért leg­többször felvetett irodal­omtörté­­netit, értékelésben , nézeteltérést hozva fel példának: a XIX. szá­zadi magyar irodalom értékelésé­nek s a XX. századi népi írói . .rmozgalom megítéléseinek bizonyos e”egyoldalúságai nem utolsósorban innen érthetők meg. Innen érthető meg (csak a leg­fontosabb, XIX. századi, iroda­lomtörténeti, értékelésbéli vitaté­mát véve) a Madách-kérdésben váltott álláspontja. A etikai ra­dikalizmus vagy­ vagyok jóan gon­dolkodó elvi szigorán túl az is belejátszott itt elmarasztaló kri­tikájába, hogy Madách­­világnéze­tének ellentmondásosságát, bo­nyolultságát számon kívül hagyta. A nemzeti kérdésnek nem pusz­tán a partikularitás szintjén ma­rasztaló, de a helyes nembeli döntések kiiküzdéséig is elvinni tudó, egyéni hiúságokat s elfo­gultságokat zárójelbe rakatni ké­pes, erkölcsi energiákat felszaba­dító szerepét — kvázi nembeli szerepét — az adott esetben nem mérlegelve, szükségszerűen kö­vetkezett téves ítélete. Az ember tragédiája vil­ágképének történet­­filozófiai szinten ott ható pesszi­mizmusával szemb­en a nemzeti felelősség diktálta reményt, dacos csiakiazértist szervetlennek, kül­sődlegesnek, hamisnak ítélte. A sajátos magyar szabadság­­harcos nemzettudat huszadik szá­zadi örököseivel, a népiesek meg­­maradásos nemzettudatával is ezért került nemegyszer vitába. A prdvincialitás felötlő jegyeit, az emberiség’ fénos terrrefi" szem­lélet oly­ayKRÖTi' "cístválasztását jogosan bírálva, nem vette kellő súllyal számba az igazságaikat; azt, hogy egy nemzet életének nemcsak megoldandó társadalmi problémái, de a puszta megma­radást érintő kérdései,, úgyneve­zett sorskérdései is vannak. Azok is fontosak. Nem véletlen, hogy az általa annyira szeretett Ady a világtávlatos nemzettudatot a megmaradásossal mindig egyez­tette. Ő nemcsak az emberiség felől, de az emberiség felé is te­kintett egyben,­ a nemzetről be­szélve. Egy nemzetszemélyiség önmagáért való, külön létezését „az emberiség csillagok felé ve­zető útján” egymagában is érték­nek ítélte. Ahogy a személyiségproblémá­ja, megoldatlan maradt némileg Lukácstól felállított nembel­iség­­partikularitás történ­etfilozófiai­­oratológiai dimenziójában a nem­zetszemélyiség kérdésköre is. El­­halványodott egy alapvető szem­pont: az, hogy nincs elvont, az egyes nemzetek lététől elszakadt, önmagában álló nemzetköziség, eleve adott föl é­­s alárendeltség és egy ezen nyugvó, mindig előre kész megoldási séma sem. Nyitott itt a dialektika. Napról napra, minden egyes konkrét kérdés kapcsán újból meg újból meg kell hogy történjék két egyforma ér­ték — az emberi egész és a nem­­zetszemélyiség — szempontjainak, érvrendszerének a szembesítése, végiggondolása s az ily módon való, folytonos, nem szűnő szin­tézisteremtés. Csak így valósulhat meg a Le­nintől idézett, sokszínű, gazdag, mégis egységes, emberi egész: az igazi, teljes, mert a szocialista hazaszeretet is — szervesen, elvá­laszthatatlanul —, magában fog­laló nemzetköziség, illetve a nem­zetköziséget a maga lényegi, al­kotórészének tudó, igaz hazafiság. Mindez azonban már affirmatív dialektika — nyitott dialektika, személyiségfi­­ozófia, , és nem utol­sósorban a nemzetei műlét tágabb, szélesebb kérdésköreibe tartozik már bele. Megválaszolásuk így nem ennek — egy más előadás­nak lehet csak feladata. ­ A KURIÓZUMOK KEDVELŐINEK! Szeptember 4-től 10-ig: Tie&LISSas GÖRÖG FILMHÉT Válogatás a legújabb görög filmtermésből: 4- én 9 kőívek Rendezte: PANTELIS VOULGARIS A polgárháború végétől, a katonai diktatúra bukásáig . .. Húsz év történelmének újkori, „Odüsszeiája” ... 5- én hé, 8 ANNA ELJEGYZÉSE Rendezte: PANTELIS VOULGARIS A szép cselédlány vágyai és megaláztatása egy„úri”házban 6- én he, 8 CSELLENGÉS ÉS ÁLCÁZÁS Rendezte: NICOL PERAKIS Komédia a katonaságnál szórakoztatásra „kiképzett” filme­sek kommandójáról... 7- én he, 8 A SZERELEM ÁRA Rendezte: TONIA MARKETAKI Egy vagyontalan lány kálváriája és magáratalálása 8 én he, 8 OLYAN HOSSZÚ TÁVOLLÉT Rendezte: STAVROS TSIOLIS Szakítás a konvenciókkal . . . 9 én he, 8 VÁRATLAN SZERELEM Rendezte: YORGOS TSEBEROPOULOS Két révbe érkezett ember hirtelen szerelme, elfojtott vágyak újraébredése • • • 10-én 16, 8 REMBETIKO Rendezte: COSTAS FERRIS Egy ismert énekesnő szenvedélyes élettörténete, háttérben a görög történelem viharos évtizedeivel... HNGM09ON Hanglemez hetek szeptember 8-október 1. lemezenként 20 Ft kedvezmény LISZT FERENC Összes szimfonikus költeménye Amit a hegyen hallani, Taso, Les preludes, Orpheus, Prometheus, Mazeppa, ünnepi hangok, Hősi sirató, Hungária, Hamlet, Hunok csatája, Ideálok, A bölcsőtől a sírig, 2 epizód Lenau Faustjából, II. Mefisztó keringő, Szózat és Himnusz. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Vezényel: JOÓ ÁRPÁD Hungaroton-Lefel Records koprodukció SLPD 12 677-82 HÄNDEL Vízi zene Liszt Ferenc Kamarazenekar Hangversenymester: ROLLA JÁNOS SLPD 12 756 LISZT FERENC Christus SÓLYOM-NAGY SÁNDOR (bariton) KINCSES VERONIKA (szoprán) TAKÁCS KLÁRA (mezzoszoprán) B. NAGY JÁNOS (tenor) POLGÁR LÁSZLÓ (basszus) A Magyar Rádió- és Televízió Énekkara Nyíregyházi Gyermekkar Magyar Állami Hangversenyzenekar Vezényel: DORÁTI ANTAL Latin nyelven­­ SLPD 12 831-34 PERGOLESI Az úrhatnám szolgáló Serpina - FARKAS KATALIN Uberto - GREGOR JÓZSEF Capella Savaria (korhű hangszereken) Vezényel: NÉMETH PÁL Olasz és francia nyelven SLPD 12 846 HÄNDEL Brockes passió ZÁDORI MÁRIA, FARKAS KATALIN (szoprán) DREW MINTER (férfiak­) MARTIN KLIETMANN, GUY DE MEY, BANDI JÁNOS (tenor) GÁTI ISTVÁN (bariton) Stadtsinged­or Halle (fiú-vegyeskar) Capella Savaria (korhű hangszereken) Művészeti vezető: NÉMETH PÁL Vezényel: NICHOLAS McGEGAN Német nyelven SLPD 12 734-36 DALVÁNDORLÁS Szöveg-és dallampárhuzamok a Kárpát-medencében élő népek zenéjéből SZVORÁK KATALIN - ének Vízöntő Együttes SLPX, MK 18 119 ARANY JÁNOS versei Elmondja: LATINOVITS ZOLTÁN A Magyar Rádió felvételei LPX 14 047 19SS. SZEPTEMBER 5. »

Next