Élet és Irodalom, 1986. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-17 / 42. szám - Bodor Pál: Hosszú, hosszú önéletírást! Robotos Imre 75 éves • köszöntő (8. oldal) - Lehoczki István: Kopi • kép (8. oldal) - Péter László: Szekszárdi séták • könyv • Töttős Gábor: Irodalmi séták Szekszárdon (1985), Történelmi séták Szekszárdon (1986) (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA október 16-tól 29-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 16-tól 29-ig 110, fi AZ EMBER, AKI TÚL SOKAT TUDOTT (am.) 16- tól 29-ig 3, 16. 8 BOLWIESER (NSZK)» 17— 18-án, éjjel 10 KÜSTERS MAMA MENNYBEMENETELE (NSZK) 24—25-én, éjjel 10 VERONIKA VOSS VÁGYAKOZÁSA (NSZK)»* TANÁCS MOZI 16-tól 19-ig f10, fi EGRI CSILLAGOK I—II. 20-tól 22-ig f10, fi FEKETE GYÉMÁNTOK I—II. RUTTKAI ÉVA EMLÉKMŰSOR 16— 17-ét VOLT EGYSZER EGY CSALÁD 14, h6, 8 18- án HA MEGJÖN JÓZSEF 14, h6, 8 19- én IDŐ VAN*** 14, h6, 8 FÉNYES SZABOLCS EMLÉKÉRE 20- án EGY ASSZONY VISZSZANÉZ 21- én EGY SZOKNYA, EGY NADRÁG 22- én 2x2 NÉHA ÖT 20—22-én f4, h6 LUTRA 23-tól 29-ig f16, f 12, f2 VUK 23- tól 26-ig f4, h6, 8 visszaszámlalas 27-től 29-ig f4, 116, 8 ELSŐ KÉTSZÁZ ÉVEM Magyar filmtárlat: pénteken h6, 8 17- én CSEND ÉS KIÁLTÁS*** R: Jancsó Miklós (1968) 24- én SZEMÜVEGESEK (1969) R: Simó Sándor KINIZSI MOZI Kezdések: 14, h6, 8 21-én 14, h7 23 és 24-én 3, 16, S 26-án 3, 7 16- án TE MAR NAGY KISFIÚ VAGY (am.).* 17- én HAMU ÉS GYÉMÁNT . (lengy...)** 18- án JÁTÉK AZ ALMÁÉRT (csehszl.)** 19- én A TV A SZÉNAKAZALBAN (angol) * * 20- án CSAK EGY MOZI (magy.)* 21- én SOLARIS I—II. (szovjet) 22- én MAOTÓL MOZARTIG (am.) 23- án MARIA BRAUN HÁZAS, SAGA (NSZK) 24- én DANTON (fr.—lengy.) 25- én HALÁLCSAPDA (am.)** 26- án MEGALEXANDROSZ I—II. 27- én ANGYALI ÜDVÖZLET (magy.) * 28- án AZ ÚT (török—svájci)* 29- én CSÉPLŐ GYURI (magy.)* GORKÍJ MOZI 17-től 19-ig h6, 8 TÖRVÉNYES ESKÜVŐ 20-tól 22-ig h6, 8 UTÓSZÓR 24-tól 26-ig h6, 8 TANGOHARMONIKÁS EMBER 27-től 29-ig h6 AZ ELSŐ LOVASHADSEREG I—II. Orosz nyelvű előadások minden csütörtökön 16-án h6 AGÓNIA I—II. 23-átl 116, 8 FEKETE TOLLÚ, FEHÉR MADÁR FÉNY MOZI Stúdióprogram: kedden, hó 21-én VÉGRE VASÁRNAP (fr.) R.: F. Truffaut 28-án PISZKOS ÜGY (am.) R.: W. Wenders IPOLY MOZI Stúdióprogram: péntek, este 8 17-én FITZCARRALDO I—II. (NSZK) R.: W. Herzog 24-én WILKOI KISASSZONYOK (lengy.—fr.) R.: A. Wajda ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram: hétfőn, este 8 20-án NARAJAMA BALLADÁJA (jap.) R.: I. Sohei 27-én ILLUMINACIO (lengy.)* R.: K. Zamussi . MŰCSARNOK ART KINO ! Kezdés: du. 5 16-án ÉJFÉLKOR (magy.) R.: Révész György 23-án HIDEGLELÉS (lengy.) R.: W. Marczewski A műsorváltoztatás jogát a FOMO fenntartja! Hosszú, hosszú önéletírást! Hobotos Imre 75 éves A zömök, pirosfehér, pattogó ember, ez a csupa irónia, élesség és konokság férfiú három (romániai) magyar lapnak volt főszerkesztője, tíz esztendeig (1957—1968) nem olvashattuk a nevét, bestsellerré lett irodalomtörténeti tárgyú pamfletjéért (Az igazi Csinszka) éppen csak hogy párbajra nem hívták, mesteréről, Gaál Gáborról írott kegyetlen kritikáját (1950) a dogmatizmus mintadarabjaként emlegetik, szakmai sorsának tengelyében pedig minden dogma kinevetése, azaz a szatíra, a humor, a groteszk, az abszurd vizsgálata áll. Szerkesztő és szervező, megannyi fiatal elindítója a pályán — egyébként azonban minden vallomása szerint: legfőképpen publicista. Irodalomkritikai, irodalomtörténeti és szépirodalmi vállalkozásaiban is az. Született emigráns. 1911. október 18-án született Nyírmártonfalván. Hajdúböszörményben és Kassán végezte az elemit, életét Aknaszlatinán folytatta (ahonnan egy ideig, a határon át, Máramarosszigetre ingázott a magyar gimnáziumba). Beregszászon is járt iskolába és Nagyváradon fejezte be. Miért e cikázás e tenyérnyi térképdarabon, amelyet ma annyi határ szel át? Apja a hajdúszoboszlói direktórium tagja, a helybéli tizenkilences lap szerkesztője volt — így hát érthető gyors átkényszerülése, családostól, Csehszlovákiába, s onnan a többi vándorkor is mind érthető. Robotos Imre vitacikkel indul a Nagyváradi Naplóban a harmincas évek elején (akkor éppen Naplónak hívták a Nagyváradi Naplót, mert a pillanatnyi szabályok szerint abban az esztendőben csak Oradeai Naplónak lehetett volna írni. A szakmai pálya legelején már a váradi illegális KISZ-szervezet titkára, így hát az is érthető, hogy több szigurancás lebukás kereszteziszínezi életrajzát és, pamfletista stílusát. És nehezíti meg írásainak utólagos azonosítását, lévén, hogy gyakran szignó nélkül jelennek meg: csupán állandó rovatának címe és kemény, makacs, szellemes, olykor darabos írásbéli tartása igazít el. Ady az Istene, Fábry Zoltán és Gaál Gábor példáján pallérozódik észjárása. A Korunk című kolozsvári folyóiratban első, nagy terjedelmű dolgozata a magyar falukutatást, szociográfiát méri föl: a töredezett magyar glóbuszon mindenütt otthonos vándorra jellemző, hogy mire figyel, mit fog át tekintete a váradi íróasztaltól. A munkaszolgálat ismét körbejáratja vele a neki oly fontos világot, a székelyföldi Úz völgyétől a Csallóközig s Sopronig. Végül megszökik, s ahogy lehet, elindul haza. A Nyírségbe? Hajdúszoboszlóra? Aknaszlatinára? Váradra megy. Rövidesen főszerkesztője a Fáklyának, az Új Életnek, majd alapító főszerkesztője a Magyar Népi Szövetség központi napilapjának, a Romániai Magyar Szónak (1947). A lapon túlsugárzó, meghatározó szereppel egy évtizeden át, hirtelen leváltásig. Következik a jó tízesztendei szilencium (és kishivatalnoki, legkisebb hivatalnoki munkaköre a váradi lakáshivatalban). MŰ és vertékhany kötetét bezúzzák. A letiltást csak 1968-ban, Szárnybontás című kisregényével sikerül meg- és áttörnie. Utána sorra következnek irodalomkritikai és irodalomtörténeti vállalású kötetei (A nevetés vonzásában, Eszmék ütközésében — Tabérymonográfia — Utazás egy koponya körül — kis Karinthymonográfia). Legfőképpen a komikumról, mint életjelenségről — illetve humorról, a szatíráról, az abszurdról, a groteszkről az irodalomban. Talán e szakmai irályánaik érdeklődésének, no meg saját sorsának köszönheti, hogy erősen foglalkoztatja mindenfélemítosz, kultusz és misztifikáció természetrajza, fogantatása, ontológiája is. Ezért vág neki végül a Csinszka - történetnek, kötete három kiadást, tömegpéldányszámot ér meg rövid idő alatt, sikert, fölháborodást, vihart arat . Szembesítés című kötetében (1934) a Kriterion végül közreadja munkáját a vele vitázó írásaikkal egyetemben. Egy esztendeje vándorköreinek szabályai szerint, ismét elmozdultak életrajzának helytörténeti adatai. Közelebb költözött gyermekeihez, Budapesten él. Új könyve (Tótágas) a kirakatokban. Készül Karácsony Benő monográfiája (Álruhás vallomások) és legfrisebb tanulmánykötete (A halhatatlan nevetés). És emlékezésein dolgozik. Különösen a felszabadulást követő évek fejezeteit várhatja jogos érdeklődéssel az olvasó. önéletírása bizonyára kiegészíti a képet, amelyet az eddigi vallomások nyújtottak a korszakról. A hiteles krónikát Kurkó Gyárfás, Kacsó Sándor, Jordáky Lajos, Nagy István, Takács Lajos és annyian mások már nem írhatták meg, nem fejezhették be. Vajon valóban csak egy kis frakció műve volt és lehetett,, ami a nemzetiségi politikában, a Magyar Népi Szövetséggel és vezetőivel, a többi romániai magyar intézmény vezetőivel azokban az években történt? Avagy magasabb erők és stratégiai koncepció kellett ahhoz? Mit igazolnak és mit cáfolnak a később bekövetkezett események , amikor ama kis frakció már rég nem létezett? Csupán egy kis frakció kezdeményezése lehetett az, ami a Rajk-per és -ügy „romániai szálai” felgöngyölítésének ürügyét is a nemzetiségi politika meghatározott irányú áthangolására, a romániai Magyar Népi Szövetség fölszámolására használhatta fel? Azaz: múló devianciaként ékelődnek-e be a politikatörténetbe azok a mozzanatok — avagy tágabb és magasabb összefüggések rendszerébe épülnek be? Vajon azok és csak azok játszotték a főszerepet benne, akikre az eddigi, természetszerűleg részleges rálátásból fakadó, és személyes jegyű vallomások mutatnak? Önző kíváncsiságunk is mondatja hát velünk a hetvenötödik születésnapján: jó egészséget, töretlen munkabírást kívánunk — hosszú, nagyon hosszú önéleterajzi vallomást! /5 e-U*/ K*lp Lehoczki István: Köpi SZEKSZÁRDI SÉTÁK Öröm, hogy a tudomány már nem fővárosi kiváltság, hogy a dzíjfi műve l cd''‘«történeti örökség föltárása már csaknem minden városban, olykor egy-egy faluban is megtalálta a hozzáértő búvárát, kutatóját. Ha néha gyatrább művek kerülnek is ki a vidéki nyomdákból, arányuk a jókéhoz képest nem több, mint amennyit országosan teremt a könyvkiadás. Szekszárd jó példa, írástudói közül néhányan — Csányi László, Ordas Iván —; ezeken a hasábokon is szerepelnek; folyóirata, a Dunatáj méltó színvonalat és sajátos színt jelent szellemi életünkben; múzeuma, könyvtára, levéltára szép eredményeket mutat föl a város és a megye múltjának fölkutatásában. A megyei könyvtár fiatal kutatója, Töttős Gábor (a város törzsökös családjai egyikének sarja) most szüreteli le többéves kutatómunkájának gyümölcseit: egyre-másra adja ki értékes könyveit. A Babitscentenáriumra a Tolna megyei lapoknak a költővel kapcsolatos dokumentumait gyűjtötte össze és tette közkinccsé (Babitsról — Babitsért, 1983); a helyi lapokban közölt művelődéstörténeti írásait is kötetekbe gyűjtötte (Hajdani szekszárdi esztendőben, 1985; Hajdani szekszárdi arcképcsarnok, 1986), a régi újságok átböngészéséből pedig két — országos érdeklődésre is számot tartó — könyvet jelentetett meg. Szekszárdról — bármi furcsa — máig sem jelent meg útikönyv. Irodalmi séták Szekszárdon (1985) és Történelmi séták Szekszárdon (1986) című könyveivel Töttős Gábor nemcsak pótolja ezt a hiányt, hanem jóval többet is ad, mint a jelen látnivalóiról tájékoztató útikönyv. Módszere ugyan a séta, de egy-egy utca, tér, ház kapcsán visszatér a hely múltjához is, és így végül szinte teljes várostörténet kerekedik ki: a római kori Alisca relikviái, a török kor, a szabadságharc históriája is fölelevenül. A régi lapokból sok jóízű anekdota került ki, s ezek most már nem merülnek többé feledésbe, hanem „a hely szellemét” szolgálják. A dolog természetéből fakad, hogy sok az átfedés a két kötet közt. Hiszen természetes ugyan, hogy az irodalmi séták főként Garay János és Babits Mihály emlékhelyeit idézik, de innen sem hagyható ki Liszt Ferenc, az Augusz-ház vendége, vagy a szekszárdi kadarka, amelyről a történelem is szól, meg az irodalom is. Több versében és a Nyugat egyik jegyzetében (1938) Babits Mihály s Móricz Zsigmond is nyilatkozott róla, s ezt nem ismerik a Móricz-bibliográfiák, itt válik közkinccsé. Azért is figyelemre méltó, mert évekkel később a Babits Mihállyal a Garda-tan című emlékezéseiben ismétlődik meg egynémely mozzanata. Meglelte Töttős Gábor Babitsnak nyomtatásban megjelent első munkáját, Július Mosen Távolba száll... című versének fordítását (1898) is. Mind a két könyvnek a második fele antológia. Az elsőben a Képes Krónikától és Evlija Cselebitől Vörösmartyn, Garayn, Dienes Valérián, Gelléri Andor Endrén, Babitson, Török Sophie-n, Illyés Gyulán át Mészöly Miklósig, Czakó Gáborig és Baka Istvánig szólnak vagy Szekszárdról, vagy Szekszárd szülöttei, hajdani diákjai, neves látogatói. A másodikban tudósok, régészek, történészek műveinek egy-egy fejezete, régi oklevél villant föl fontos eseményt, jellemző adatot a város múltjából. Ezekből derül fény Liszt Szekszárdi miséjének viszontagságos történetére vagy az obsitos modelljének sorsára. A modellek másutt is rendre föltűnnek: a furfangos deáké, a Petőfivel a négyökrös szekéren csillagot néző Erzsikéé (az egyik könyvben Török Jánosné, a másikban Józsefné, a neve, s a szekszárdi temetőben pihen), a Halálfiai szereplőié. Mind a két könyv egyszerre tudományos értékű és kiváló ismeretterjesztő. Mind a két jellegét erősítené, ha a séták leírását több alcím tagolná és tenné áttekinthetővé, és a rengeteg nevet, helyet mutató segítene újból gyorsan megtalálni. Péter László Október 16-tól 22-ig: HOLLAND FILMHÉT a (Kossuth) moziban 11,15 AZ ÁLOM Rendezte: PIETER VERHOEFF Egy 19. századi koncepciós per Fríziában. Ittit törött tükrök Rendezte: MARLEEN GORRIS Egy nyilvánosház jobb sorsra érdemes lakói... a „tisztességes" férfivendégek... ti,1% A GYŐZELEM ÁRNYÉKÁBAN Rendezte: ATE DE JOING Hollandia náci megszállása... az ellenállás két útja... dS:In IRÁNY HOLLANDIA Rendezte: HILDE VAN OOSTRUM 1920. Budapest. Legyengült gyerekek indulnak Hollandiába az életbenmaradásért... Van visszatérés? 21-én este 8 22-én este 8 este*8 ABEL Rendezte: ALEX VAN WARMERDAM 31 év után először az utcán, emberek között. Megtanulható-e a kommunikáció? A NEGYEDIK EMBER Rendezte: PAUL VERHOEVEN Az érzékek csapdája... Egy ártatlan nimfomán áldozatai. PERVOLA Rendezte: ORLOW LEMKE ....a lelkek furcsa bányamélye" Különös atmoszférájú utazás: két ellentétes jellemű, egymással rivalizáló testvér közeledési kísérletei apjuk holtteste fölött... A kamarateremben: BERT HARNSTRA sorozat du. 6 Válogatás a dokumentumfilm egyik legnagyobb művészének alkotásaiból. 1936. OKTÓBER 17.