Élet és Irodalom, 1988. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1988-01-29 / 5. szám - Magyar Judit Katalin: „Semmi véres verskeserv” • színikritika • Megint nyerít a fekete zongora. Radnóti Miklós Színpad Szóváltás folyóirat hangos kiadása (8. oldal) - Péter László: Egy élet két fele • könyvkritika • Nagy Gyula: Életem első fele: eszmélés, erőgyűjtés, indulás | A múzeum szolgálatában (Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága) (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA A XX. Magyar Játékfilmszemle filmjei (ősbemutatók) PUSKIN FILMSZÍNHÁZ február 3-tól 12-ig 8-án 12. ÚGY ÉREZTE, SZA­BADON ÉL R.: Vitézy László 4, KÁRHOZAT R.: Tarr Béla 17, TÜSKE A KÖRÖM ALATT R.: Sára Sándor 8, A DUNÁNÁL R.: Schiffer Pál— Magyar Bálint 8-én 12, EGY TELJES NAP R.: Grünwalsky Fe­renc 4, SZORÍTÁSBAN R.: Almási Tamás 6, A MÁSIK EMBER I—II. H.: Kósa Ferenc 10- én 12, A SZÁRNYAS ÜGY­NÖK R.: Sőth Sándor 8, HOTREÁL R.: Szabó Ildikó 12, SIR AZ ÚT ELŐT­TEM R.: Sára Sándor 19, TISZTA AMERIKA R.: Gothár Péter 11- én 12, MR. UNIVERSE (16 mm-es kópia) R.: Szomjas György 14, TÖRVÉNYSÉRTÉS NÉLKÜL . . . I—II. R.: Gulyás Gyula- Gulyás János 17, A MI KIS ÜGYEINK (16 mm-es kópia) R.: Magyar József .­­ 8, ’­­KIÁLTÁS- és » -KIÁLTÁS R.: Kézdi-Kovács­­ Zsolt 110, TÖRTÉNELMI PORTRÉK R. : Böszörményi Géza LIL.­ — Gyarmathy Lívia HORIZONT FILMSZÍNHÁZ február 9-től 13-ig( 9-én 13, ÚGY ÉREZTE, SZA­BADON EL R.: Vitézy László 17, A DUNÁNÁL R.: Schiffer Pál— Magyar Bálint 18, TÜSKE A KÖRÖM ALATT R.: Sára Sándor 110, KÁRHOZAT R.: Tarr Béla 10-én 12, A MÁSIK EMBER I—II. R.: Kósa Ferenc hr. EGY TELJES NAP R.: Grünwalsky Fe­renc 8, SZORÍTÁSBAN R.: Almási Tamás 7-én 12, SIR AZ ÚT ELŐT­TEM (HAZÁTLANOK, HAZATÉRTEK) R.: Sára Sándor h6, TISZTA AMERIKA R.: Gothár Péter 8, A SZÁRNYAS ÜGY­NÖK R.: Sőth Sándor no, Korreal R.: Szabó Ildikó 12- én h12, TÖRTÉNELMI PORTRÉK R.: Böszörményi Géza —Gyarmathy Lívia 12, TÖRVÉNYSÉRTÉS NÉLKÜL . . . I—II. R.: Gulyás Gyula— Gulyás János 1S, MR. UNIVERSE (16 mm-es kópia) R.: Szomjas György 17, KIÁLTÁS ÉS KIÁLTÁS R.: Kézdi-Kovács Zsolt 19, A MI KIS ÜGYEINK (16 mm-es kópia) R.: Magyar József . 13- án A DÍJNYERTES FIL­MEK VETÍTÉSE „Semmi véres verskeserv” A fehér vászonra emberi ár­nyak vetődnek hátulról. Szemből ugyane vászonra fordított, s ezért olvashatatlan kézírást vetít egy kissé Petőfire hasonlító férfiú, tar­kójára erősített, feje fölött libegő nemzetiszínű zászlócskával ékítve. Magnóról Hajnóczy Péter szövege hallható, mely az emberi test szakszerű megnyúzásáról, bőrének cserzéséről és ki­töméséről érteke­zik. Eközben valaki fel-le sétálva a színpadon, hangokat csikar ki szaxofonjából, a vetítőnél álló alak pedig egy verset olvas fel, amelyből mindössze az „istenkém, istenkém” kántálás érthető. őrültség? Lehet, de van benne rendszer. Legalábbis erről győzte meg a nagyszámú érdeklődőt a Megint nyerít a fekete zongora című est, a Radnóti Miklós Szín­pad, Szóváltás folyóiratának a havi száma. Ez az élőszóban „terjesz­tett” irodalmi orgánum harmadik éve tágítja a színház amúgy is szé­les kínálatát, figyelve az irodalmi élet aktualitásaira, érdekességeire. A tematikus számokban szó volt már többek között Csáth Gézáról, a környezetvédelemről, a fiatal drámaírókról, a nyugati magyar irodalomról, az erotikus költészet­ről, a sci-fi-ről, s e legutóbbi al­kalommal mutatták be az irodal­mi érzékenység képviselőit: Ber­­náth(y) Sándort, Bukta Imrét, Ga­­lántai Györgyöt, Garaczi Lászlót, Grandpierre Attilát, Mártha Ist­vánt, Petőcz Andrást és Székely Ákost. Mint az talán érzékelhető e tu­dósítás bevezetőjében példaképpen említett produkcióból is (melynek főszereplője az est egyik szerkesz­tője, Szkárosi Endre volt), itt el­mosódnak a hagyományos műfaj­­határok. A nyelvi, akusztikus, lát­vány- és akcióelemek összekapcso­lódnak, s új minőséget alkotnak, a különböző érzékszervekre ható ingerek együtt erős érzelmeket és asszociációkat váltanak ki. Gyak­ran elutasítást, ellenérzést is, hi­szen az így létrejött művek „meg­fejtése” nagyobb befogadói ké­szenlétet kíván. Mindez nem jelen­ti azt, hogy a szöveg, a nyelv tel­jesen kiszorul az akusztikus, vi­zuális, sőt animációs költészetből, bár „tartalmuk” verbálisan nehe­zen elmesélhető. Néha zenével egé­szül ki, olykor maga is zenéhez kö­zelít ritmusa, ismétlődései folytán, máskor csúfondárosan nyelvet ölt a nyelvi panelokra, hétköznapi be­szédünk roncsaiból építkezik. A nyelvi eszközök­­ bravúros kiakná­zására példa Garaczi László alli­­terációktól hemzsegő prózája (?), és Szilágyi Ákos elénekelt, galamb vagy nádirigó módra elkurrogott, elburukkolt versei. A Dódó-dalok nagy sikert ara­tott előadója műsorvezetőként, a házigazda Bálint Andrással és a többi résztvevővel együtt, az új érzékenység mibenlétének megha­tározására is kísérletet tett, de mint a szó­váltók elmondták, a de­finiálás nem könnyű az alkotók és az alkotások sokfélesége miatt. Az Európában 10-15 éve meggyö­keresedett irányzat egyfajta lelki beállítódást jelent: a „Minden egész eltörött” élményéből táplál­kozik. A művek létrehozói valami biztos pontot keresnek, s ezt önma­gukban vélik megtalálni; az érc le­het az a mágnes, mely a reszelé­keire széteső kultúrát összetartja. „Határsértő” művészetük átlép az érzékelésformákon, feloldja a ha­gyományos struktúrákat, de nem mond le a tudatosságról és a meg­szerkesztettségről. Szabadsága az eszközök, a formák és a témák megválasztásában az intézményes keretek falait feszegeti, s beépíti magába a szubkultúra elemeit is. Grimasza azt is jelenti, hogy nem veszi túl komolyan magát, gyakori a humor, az (ön)irónia, s amiről nem esett szó: a játék, a szerep, ami mögé el lehet rejtőzni, ami mögé elbújtatható a soksz­or fáj­dalmas mondandó. Új és legújabb avantgárd irány­zatok születnek, ezek egy része blöff, olykor művészet. „A határ onnan ismerszik meg, hogy átlé­pik.” Folytatás: február 8-án. A Szó­váltás következő száma a könyv­kiadásról szól majd. Magyar Judit Katalin MAGYAR FILM YOUNG CINEMA TOKYO - MAFILM HUNNIA STÚDIÓ - MOKÉP - HUNGAROFILM írta: ESTERHÁZY PÉTER és GOTHÁR PÉTER DÁVID ZOLTÁN ,­­ Szereplők: LUKÁTS ANDOR, TRULA HOOSIER, STAFFORD ASHAN­ SZIRTES ÁDÁM, BODNÁR ERIKA GOTHÁR PÉTER Egy élet két fele „Alkotói tevékenységemet befe­jeztem. Boldog vagyok, hogy mind­ezt elvégezhettem.” Ezt írta kísé­rőlevelében Nagy Gyula. Küldemé­nye két könyv: az egyik inkább csak füzet Életem első fele: eszmé­­lés, erőgyűjtés, indulás a címe,­­ az orosházi ácssegéd fiának falu­széli fölcseperedését, pályakezdését mondja el benne társadalomrajzi érvénnyel. Darvas József osztálytársa a fél­egyházi tanítóképzőben, s amikor végzett, a gazdasági válság állásta­­lanságra ítélte. Némi helyetteske­dés után végre 1936 őszén tanyai iskolában kapott státust. „Osztat­lan” iskolában: egy teremben hat osztályt tanított egyszerre. De lám­pás is volt, mint minden igazi nép­tanító: a tanyai művelődés minde­nese. Sokat tanult a szomszéd is­kolában működő Bakó Józseftől, a költőtől és írótól. 1941-ben beke­rült „a legnagyobb magyar falu” szélén levő Pesti úti iskolába. In­nen vitték katonának, ide tért visz­­sza a Dunántúlról a háború végén. Orosháza városa 1945-ben meg­bízta a szervezendő városi múzeum vezetésével. 1950-ig másodállásban végezte feladatát. Innen már a vaskosabb másik kötet számol be az élet második, négy évtizedes, értékteremtésben még jelentősebb feléről: hogyan lett a néptanítóból az ország egyik leg­kitűnőbb néprajzkutatója. A mú­zeum szolgálatában a címe ennek, s bevezetőjében Barabás Jenő kö­szönti, a végén pedig Gunda Béla, Balassa Iván, K. Kovács László, if­jabb Kodolányi János és mások méltatják Nagy Gyula életművét. Az elsők közt teremtette meg Oros­háza kétkötetes történeti és nép­rajzi monográfiáját; megörökítette a Vásárhelyi-puszta hagyományos gazdálkodásának részletes munka­menetét; szerkesztette a vaskos mú­zeumi évkönyveket; serkentette a tollat jól forgató paraszti tehetsé­geket, hogy írják meg önéletrajzu­kat. Közülük Csizmadia Imre két kötetét (Pirkadattól deleidig, 1982; Deleidtől alkonyatig, 1987) a Mag­vető tartotta érdemesnek kiadásra. A Békés Megyei Múzeumok Igaz­gatóságán kívül számos intézmény áldozatkészsége tette lehetővé, hogy a néptanítóból lett tudós életmű­vének foglalata (amelyben helyet kapott Koszorús Oszkár bibliográ­fiája Nagy­ Gyula munkáiról) meg­jelenhetett. Sokak okulására, Péter László A komolyzenei szerkesztőség ajánlata FEBRUÁR JOHANNES BRAHMS f-moll szonáta klarinétra és zongorára Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára KOVÁCS BÉLA klarinét RADOS FERENC zongora SLPD 12 796 CHACONNE & PASSACAGLIA HENRY PURCELL és JOHANN SEBASTIAN BACH MÜVEI SARKOZY GERGELY gitár, lant, orgona, lantcsembaló, viola bastarda SLPD 12 656 KÖZELÍTÉSEK Keleti pu., Trió, Indák, Panaszfal stb.­­ MAKÁM SLPX 18 146 LISZT FERENC Két legenda, Ave Maria, Alleluja, B—A—C—H fantázia és fúga, Scherzo és induló JANDÓ JENŐ zongora SLPD 12 769 VÁNTUS ISTVÁN Naenia, Visszaverődések, Ecloga, Aranykoporsó (részletek) TAKÁCS TAMARA mezzoszoprán LACZÓ ANDRÁS tenor SINKÓ GYÖRGY, GREGOR JÓZSEF basszus Szegedi Weiner Kamarazenekar A Magyar Rádió és Televízió Kamarazenekara, Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel WENINGER RICHARD PÁL TAMAS LIGETI AND RAS SLPX 12 517 1938. JANUÁR 29.

Next